Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
Kondor-kiállítás a balassagyarmati galériában A kiállítás március 25-én nyílt meg, április 12-én zár. Nyitvatartási vasárnap 11 órától 2 óráig. Hétköznap 4 órától 7 óráig. Kondor Lajos a termékeny, grafikailag kiemelkedő, a sokat dolgozó művészek közé tartozik. Nála a termékenység nem megy a minőség rovására. ellenkezőleg, érvényes rá a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Hincz Gyula és Koffán Károly tanítványa, miután 1948-ban elvégezte az iparművészeti főiskolát. Régen feltűnt Krúdy Gyula: „Asz- szonyságok díjjá”-hoz készült illusztrációinak hangulati hűsége, vagy tékozló erotikája és biztos, Szalay Lajosból Kondorrá vált tusrajzai, vonal- vezetése. Gyarmaton bemutatott lapjai újabb korszak kialakulását jelzik. (Technikája e lapoknak aquatinta, foltmarás), ■vagy salétromsavban mártott hagyományos rézkarc. De milyen hagyományt követ Boccaccio : Dekameronjához kapcsolódó műve? Kondor Lajos lapja, akárcsak a Dekameron, egy túlhalmozott kora barokkos novellafüzer. De talán ez a sűrűn erotikával, szatírával fűszerezett lap nem Kondor világa? Boccaccióé is és Kondoré is egyben. Fél órát is lehet nézegetni, és aki figyelmesen nézi, mindig újat fedez fel e lapon, melynek közpén egy gyönyörű nő hívja fel (kiemelve nagyban) a gyöngébb nem életben betöltött jelentőségére a figyelmet. Ez a nőalak nem csupán nő, de a nőiesség, báj, vonzás, kicsit talán a romlottság szimbóluma egyben. Képbe épülnek e lapokon szabad asszociációsorozatban a Boccaccio-novella- füzér apró, groteszk történetei, például a hordóba bújt Közművelődési szakemberek tanácskozása A héten Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Hájban tartotta negyedéves értekezletét a Megyei Művelődési Központ igazgatói tanácsa, amelynek a járási művelődési központok igazgatóin túl tagjai Salgótarján város és járás — ahol nincs járási művelődési központ — közművelődési felügyelői, a megyei és a városi KISZ-bizottság munkatársai, valamint a négy legnagyobb szakszervezeti fenntartású művelődési ház igazgatója is. Az igazgatói tanács éves munkaterv alapján, negyedévenként rendszeresen ülésezik, s egy-egy fontos közművelődési kérdést vitat meg. Nagybátonyban az intézmények munkaterveit elemezték, majd a korábbi gyakorlatnak megfelelően a helyi művelődési ház tevékenységével Ismerkedtek meg a megyei közművelődési szakemberek. A KÓTA megyei közgyűlése A Kórusok Országos Tanácsa (KÖTA )Nógrád megyei szervezete vasárnap, április elsején a József Attila Megyei Művelődési Központban tartja éves közgyűléséi A résztvevők a szervezet elmúlt évi munkáját értékelik, és az ez évi munkaversenyt vitatják meg. A tanácskozást megyei úttörő-kórusbemutató — balassagyarmati. káliói, pásztói, salgótarjáni, tari úttörők részvételével — előzi meg. A közgyűlés — a további hasznos munka érdekében — a bemutatkozó -kórusok munkáját is értékeli. hölgy, melynek csak vonzóbb hátsó fele látható. Rableais, Pautegruel és Kargantuet e Késő középkori francia szerzőket Kondor öt lappal tisztelte meg, szerencsés találkozása ez a két hasonló szellemnek. Ha nézem Kondor zömök, vaskos figuráját, nem egészen értem, a finom vonal- hálózatot miképpen képes létrehozni e tömör ember, d,e talán tömör, vaskos lányban is lakozhat gyengéd, humoros lélek. Mást mond kékbe-feke- tébe, ismét kékbe nyomott „Emberáldozat” címet viselő lapja. Ez is elvontnak ható öttételes variációja a női testről. Ha elrhélyülten néztük e variációkat, akkor rémlik fel, hogy tulajdonképpen női testrészeket láttunk. Ellentétes szomorúság árad kékbe nyomott „Dante” címet viselő lapjáról. Dante komor árnyéka köré épül a Divina komédia világa. A Denis Diderot emlékére készült Kondor-illusztráció a nagy francia enciklopédistának, a francia és európai felvilágosodás legnagyobb alakjának állít emléket. Jegyezzük meg, nem egyedül. A magyar Helikon Kiadó 1954-ben „A megvesztegetés vagy az arcképek története” címmel Picasso rajzaival kiadott . egy könyvet. Picasso „versenytársa’’ Balassagyarmaton Kondor, és bem méltatlan versenytársa. A „Mai magyar rajzművészet” című vaskos kiadvány a következőket közli Kondor Lajosról: 1926-ban született Budapesten, önálló kiállítása volt 1965, 1968, Dürer teremben Bp. Csoportosak: 1960. Moszkva 1961. Párizs, Bien- nálé, Párga, 1967., 1969. Ljubljanai Biennálé, 1970. Magyai Nemzeti Galéria, grafikai kiállítása. A Liége-i Biennálén több alkalommal nyerte ar Év legszebb kjxnyve- kitüntetést 1968. a Vignolai kiállításról ezüstkupát hoz haza. Munkácsy-díjas. Legfőbb erényei: rajz- és technikai fel- készültsége, jó, megbízható ízlése, a fantázia tombolása. A balassagyarmati galéria vezetőit méltán dicséri ez a kiállítás. Jánossy Ferenc festőművész Szülőföldünk, Nőgrád, 1973« Város a magasból Szerkessz velünk! A NÓGRÁDI UTTOROK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA tis8ii»i8imiiiiiiHiiaiiniii»i»»ii»ii8mHi8»eiiiiíisuigsigiiggiiiiiiiai»im»iii»siiggMiimiiiiiimiiiiiiiMi»»i»»iimi8s»iisiiiíii»iggiiiiíí8s»giÉigiiimiiiiii9iiiiisii0ggi88iiítMí, JMyílt levél Szabó Pista bácsinak A cered.i általános iskola tanulóit, úttörőit nemrégiben kedves meglepetés érte; a neves szobrászművésztől, Szabó Pista bácsitól egy gyönyörű Petőfi-szobrot kaptak ajándékba. A szobor avatásán a művész nem lehetett jelen, ezért most a ceredi pajtások kérésének eleget téve, a Szerkessz velünk rovatban adjuk közre köszönő levelüket. Reméljük, hogy a következő levelet Pista bácsi is olvassa majd. Kedves Pista bácsi! Igaz, hogy betegsége miatt nem tudott eljönni közénk o szobor avatására, mi mégis úgy beszéltünk az ünnepélyen, mintha ott lett volna köztünk. Azt tetszett Imi, hogy ha testben nem is, de lélekben velünk tetszik majd lenni ezen a szép ünnepen. Nagyon köszönjük a nekünk ajándékozott Petőfi-mellszobrot, amely mindannyiunknak nagyon tetszik Igazán nagy öröm számunkra, hogy ilyen nagy m Petőfi mellszobra (Készítette id. Szabó István szobrászművész) művésszel találkozhattunk. Őszintén elmondhatjuk, hogy büszkék vagyunk a mi Pista bácsinkra, falunk szülöttére, az ország-világszte ismert művészre. Láttuk munka közben, amint nagy szeretettel fogta kezébe a készülő művet és észrevettük azt, hogy munkáját nagy odaadással, átéléssel végzi. Hallottuk simogató, meleg hangját, amint munkájáról beszélt. Tudjuk és hisszük, hogy a számos alkotás között, a mi Petőfi-szob- runkat is oly nagy szeretettel készítette, mint a többit. Iskolánkban méltó helyet és megbecsülést kap e szobor, ugyanúgy, mint születésének 150. évfordulóján maga a nagy költő, Petőfi Sándor is. A költő rövid élete alatt bátran, kitartóan harcolt eszméi megvalósításáért. E harcos életből mi sokat tanulhatunk, példaképül állhat előttünk, ígérjük, hogy méltó követői leszünk a költő szellemének. A ceredi kisdobosok és úttörőik Országos középiskolai tanulmányi Ünnepélyes versenyek Az országos középiskolai tanulmányi verseny második fordulója előtt állunk. Az iskolai versenyeken Nógrád megyében 320 diák vett részt. A megyei versenybe jutott magyar irodalomból Nádházi Erzsébet (Salgótarján. Bolyai Gimnázium), történelemből Loksa Mária, Tóth Ágnes (Rétsági Gimnázium), Fejős Zoltán. Galó Erzsébet (Balassagyarmat, Balassi Gimnázium), Novak Katalin (Pásztó. Mikszáth Gimnázium), Bo- ródi Ferenc (Salgótarján, Bolyai Gimnázium), matematikából. általános tantervű osztályból Bodnár Sándor (Salgótarján, Madách Gimnázium- és Szakközépiskola), Juhász Péter, Lantos László (Szécsény, Nógrádi Sándor Gimnázium), szaktantervű osztályából Tőzsér Lajos (Salgótarján, Bolyai Gimnázium), biológiából Végvári Beatrix (Balassagyarmat, Balassi Gimnázium), Gérecz Erika (Salgótarján, Madách Gimnáziuméi; Szakközépiskola), kémiából, általános tantervű osztályból Tapolczai Ildikó (Balassagyarmat, Balassi Gimnázium ). szaktantervű Osztályból Buga László (Salgótarján, Bolyai Gimnázium). A zárthelyi dolgozatokat Salgótarjánban. a Bolyai Gimná<- ziumban tartják. kémiából április 18-án. biológiából 19- én. magyar irodalomból 20- án. történelemből 21-én, matematikából 25-én. Á tanácsválasztások közeledtével elhatároztam. hogy körútra indulok a megyében. Megnézem, leírom, hogyan lehetne kémei foghatóan bizonyítani a változást, fejlődést, a tanácsok munkáját Salgótarjánban, Szécsényben, Balassagyarmaton, Pásztón, Hátságon és a községekben. Miközben azon tanakodtam, honnan induljak el a nemmindennapos körútra, budapesti kollégák érkeztek a szerkesztőségbe, akiktől azt az ajánlatot kaptam, hogy menjünk fel a Karancs Szálló tetejére. Engedtem a csábításnak. Harmadmagammal indultunk el, hogy a magasból a gyors röptű madarak szemeivel érzékeljük, lássuk az elénk táruló várost, a régi házakat, az új lakónegyedeket, a városközpontot. Egyszóval: mindent. És a magasból körültekintettünk ... Ott, ahol a Karancs Szálló épült, jó hat-hét évszázaddal ezelőtt állott a régi falu gerendavázas kútja. Éö a kései utódok, a ré- gészkedők korsókat, fejszéket, emberi csontvázakat találtak benne, amiket a kora középkorban ejtettek a kútba. Az Európát elözönlő tatárok a muhi csata után egész Tar- jánig eljöttek és 1241-ben (írott emlékek szólnak róla), a lemészároltak fejét azzal a kimondott szándékkal dobták a kútba, hogy ihatatlanná tegyék a vizét. Nem is használta többet a lakosság. És ez mind ott fenn jutott eszembe: hiszen ez a város elődeink szenvedéseire épült és utódaink gyönyörűségére fejlődik. A magasban más gondolatok is születtek. Valaki szóvá tette, hogy ilyen madártávlatból, ilyen nagy területet átfogó tekintettel lehet igazán meggyőződni a változásról, a fejlődésről. — Ha én lennék a városi tanács elnöke, akkor időnként felhoznám ide, a Karancs Szálló tetejére a ta- máskodókat. a bizalmatlan- kodókat, nézzenek körül és győződjenek meg róla, menynyi minden változott, épült ebben a városban. Kollégám más véleményen volt. — A jelölő gyűléseket tartanám itt. Csak körülmutatnék, és azt mondanám, olyan emberre essen a választásuk, aki ezt a várost tovább építi, fejleszti. Város, de milyen város? A füstölgő gyárkémények, a hatalmas gyárépületek, az új, épülő modern üzemcsarnokok elárulják, hogy iparváros. Olyan város, ahol a régi ipari nagyüzemek mellett gombamódra nőnek ki a népNÖGRÁO — 1973. március 30., péntek gazdaságot nagyon jól szolgáló kisebb üzemek. Már ott, a Karancs Szálló tetején elhatároztam, hogy pontosan utánanézek, hogyan alakul ma Salgótarján ipara. És a városi tanácson megtudtam: a megyeszékhelyen 46 gyárban, üzemben közel húszezer dolgozót foglalkoztatnak. És ez csak az állami ipar. Ehhez jönnék még a szövetkezetek, amelyek a szolgáltatás mellett árutermeléssel is foglalkoznak. Salgótarján — munkásváros, és ez határozza meg végső soron és alapvetően a városi tanács tevékenységét. Minden intézkedésével, döntésével a dolgozó embert, a munkást szolgálja. Nekik teremt kényelmesebb, boldogabb otthont, kulturáltabb életet. Most. amikor jelölő gyűléseken ezrek vitatják a tanács, a tanácstagok munkáját, önkénytelenül is összehasonlítjuk a régi Salgótarjánt a jelenlegivel és szinte látjuk, hogy milyen lesz holnap, egy évtized múlva. Egy kiadvány került a kezembe, amelyben a szerző másfél évtizeddel ezelőtt így kesergett: „Hiába jelent a »Salgó« a régj magyar nyelven fényeset, csillogót, egyáltalán nem mondhatjuk el megyeszékhelyünkről, hogy fényessége Nógrádnak.” Aztán hozzáfogtunk a városrekonstrukcióhoz. Emlékszem, mennyi nehézséggel kellett megküzdenünk, amíg a Tanácsköztársaság tér mai arculata kialakult. A tízemeletes Karancs Szálló, az országos hírű József Attila Művelődési Központ, az új gimnázium, a Gagarin Általános Iskola, a hatalmas, több' lépcsőházas lakótömbök, az. áruházak, az élelmiszerüzletek egész sora ma má.r nagyvárosi rangra emelte Tarjánt Példát vettek rólunk. A salgótarjáni városrekonstrukcióhoz hasonlóan fogtak hozzá az átépítéshez Pécsett. Nagykőrösön és Veszprémben, de lehet, hogy másutt is. csak a híre nem érkezett el hozzánk. Cikkeznek Salgótarjánról. az egykori bányász- városról az országos és a megye- lapok, de számtalan publikáció jelent meg külföldi lapokban is. Ma már büszkén mutatja be a várost a salgótarjáni polgár ismerősének, rokonainak, a külföldről hozzánk érkezőnek. És mit mond a városi tanács elnöke a jövőről, a városfejlesztésről?” — „A negyedik ötéves tervünkben mindenekelőtt a lakáshelyzet javítása a legfontosabb feladatunk. Tervünk 3000 lakás megépítését tűzi célul. Ennek megvalósítása sok jogos lakásigény kielégítését eredményezi és lehetővé teszi az elavult kolóniái lakások jelentős hányadának lebontását is. Tovább folytatjuk a város- központ rekonstrukcióját. Fejlesztjük a közintézmény-hálózatot, hogy a város betölthesse a kulturális központ funkcióját. Üj bölcsőde, óvoda, általános iskola, főiskola, kollégium, szakmunkástanuló- intézet. sportcsarnok építése szerepel ' tervünkben. Nagyobb ütemben kívánjuk javítani és bővíteni a város közműhálózatát és fejlesztjük a lakosság közvetlen ellátását szolgáló létesítményeket. Kiemelt feladatnak tekintjük a lakossági szolgáltatások körének bővítését, a szolgáltatóipar gyorsabb ütemű fejlesztését. Új üzletek, áruházak létesítésével számottevően szélesítjük a kereskedelmi hálózatot. nemcsak a városközoont- ban. hanem a peremkerületekben is. Tovább folytatódik a város iparszerkezetének átala kítá.sa, újabb ipari üzemek telepítésével, és a meglevők korszerűsi tésé veL A város negyedik ötévestervével választópolgáraink egyetértettek, s ezt lelkes munkafelajánlásokkal bizonyították. A „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” társadalmi munkamozgalom eredményeiben az ötvenéves szép jubileumát ünneplő városunkhoz való ragaszkodás és a várospolitika elfogadása fejeződik ki.” Tovább fejlődik, fényesedik a város, hogy még méltóbb legyen a nevéhez, hogy lakói még jobban megszeressék, becsüljék hegynek szaladó utcáit. az újjávarázsolt főteret, az új lakótelepeket, közintézményeket, munkáskerületeket. Legalább úgy, mint dr. Lukács Ida főorvosnő, lelkes acélgyári patri óta: — Tizennyolc esztendeje élünk Salgótarjánban, s valahogy mindig úgy alakult, hogy az acélárugyár környékén lakunk. Ügy megszoktam már, hogy el sem mennénk erről a környékről. Azt hiszem, sokan vannak így ezzel, sokan a salgótarjániak közül... (Folytatjuk) —r. —a. rajgyűlés Nemrégiben a Somoskőújfalui Általános Iskola negyedik osztá- lyának Petőfi Sándor raja ünnepélyes rajgyűlést tartott. Kedves vendégeket is köszönthettünk. Eljött hozzánk Fenyvesi Imre párttitkár, Kocsis Mihály pénzügyőrtiszt és Varga Zoltán igazgató bácsi. Az egyórás irodalmi műsorunkat nagyon megtapsolták. Petőfi Sándor életét dolgoztuk fel és beleszőttük legszebb verseit. Mindenki nagyon iparkodott szépen szavalni. A műsor végéu Fenyvesi Imre bácsi egy szép könyvet adott át a Tanácsköztársaság megalakulásáról. Ezt azóta már tanulmányoztuk is a tanító nénivel. Mi viszonzásul egy magunk készítette Petőfi-albumoí nyújtottunk át. A tanító néni felolvasta azt a levelet is, amelyet a járási pártbizottságtól kaptunk., mert Budapest megalakulásának ino. évfordulóin tiszteletére egy albumot készítettünk és elküldtük Kádár János elvtársnak. A szén ünnepségről mindannyian boldogan távoztunk. Szabó Albin, negyedik oszt. tanuló A Pécskő Üz^etház és a vizslási iskola Mi, a vizslási 3507. sz. Petői! Sándor Üttörőcsapat pajtásai először keressük fel a Szerkessz velünk rovatot. Iskolánkban, az úttörőcsapatban igen tartalmas élet folyik. Szeretnénk egy-egy jelentősebb eseményről beszámolni, mert úgy érezzük, hogy mindez jelentősen hozzájárul úttörőmunkánk színvonalának további emeléséhez. íme, az első tudósításunk. Kicsit talán furcsa, de a valóságot mutatja levelünk címe. &vek óta szoros kapcsolat köt bennünket a Pécskő Üzletház vezetőihez, dolgozóihoz, Ismére4 ségünk igen szép gesztussal indult. A Pécskő Üzletház dolgozói megajándékoztak minket egy szép televízióval. Azóta is sok segítséget, sok ajándékot kanunk tő- ’tík. Gyakorfa érdeklődünk az •izletház tevékenységéről. Nemegyszer meglátogattak bennünket. Minden nőn^non — így az idén 4s — úttörőcsapatunk kénviselői * óvirágcsokorral köszöntötték az üzletház nődolgo^ólt. Március nvoleadikán 65 csokor hóvirággal érkeztek meg nyitásaink az áruházba. A köszöntést minden dolgozó szívesen vette, s mindez erőt. bizalmat nyújt » köinSHnög kapcsolat további erősítéséhez. Sándor Hedvig, az úttörőtanács elnöke Kövpthpspfpsség mindhalálig Kézrekerí tették a hírhed tolvajt. Mivel más bűnök i nyomták a lelkét, halálr. ítélték. A kivégzés előtt az kérte: — Engedjék meg hogy fel olvassam egy versemet, melye saját halálomra írtam. A verset elszavalta. A je enlévők felhördültek: — Hiszen ez nem a te ver. séd! Ezta verset az egyik leg nagyobb költőnk írta! Mire a tolvaj: — Hát igen. Ez volt a: utolsó lopásom.
