Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-25 / 71. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' AI MS IMP NÓGRÁD M E G Y El BIZOTTS ÁGA ÉVA MEGYEI TANACS LÁPJA _______________________________________________________________________i____________________________ X XIX EVF., 71. SZÁM ARA: T FORINT 1973. MÁRCIUS 25., VASÁRNAP Vágyak és valóság A realitás, a valósághoz való ragaszkodás hatotta át a ■ ' kormány beszámolóját, amit az országgyűlés elé terjesztett megvitatás és elfogadás céljából. Az elvégzett munka alapgondolatát a X. pártkongresszus óta megtett űt, és a Központi Bizottság tavaly novemberi határozata adta. Újszerű volt, mert a korábbitól eltérően a kormány már aktív, cselekvő részese, előkészítője volt a novemberi határozatnak, ezáltal módja volt olyan intézkedéseket megtenni, amelyek nemcsak az idei gazdálkodási év kezdését segítették, hanem a távlati célok elérését is. Több területen érezhetően meggyorsult a kormányzati munka, egymásután születtek és születnek, a X. kongresz- szus határozatainak megvalósítását elősegítő kormánydöntések. Az országban jó a politikai légikör, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, eredményeink önmagukért beszélnek — bár nem ártana az eddiginél jobban megbecsülni őket —, minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ország- építő feladatainkat jól elvégezzük. Feladatokban eddig sem volt hiány, de a jövőben sem lesz. Ez természetes, mert gazdasági építőmunkánk értelme a lakosság szükségleteinek mind jobb kielégítése. Módszere pedig a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése. Ez szükséges a nemzeti vagyon gyarapításához, fejlesztési elképzeléseink megvalósításához. A társadalmi termelés hatékonyságának jelenlegi ütemével nem lehetünk elegedettek. Okkal hangsúlyozzuk ezt. Erre mindenkinek gondolni kell, amikor év elején elkészíti saját, egyéni tervét, papírra veti elképzeléseit. Ugyanis a korábbi években e területem jelentkező elmaradást még korántsem sikerült pótolni, annak ellenére, hogy életszínvonal-politikánkban a megjelölt terveik sorra-rendre megvalósulnák, sőt egyes területeken valamelyes túlteljesítés is mutatkozik. Ugyanakkor a termelékenységben a szocialista országok között a középső helyen vagyunk, a legfejlettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10—15 évvel vagyunk elmaradva. Jogos tehát az a következtetés: ha jobban akarunk élni, akkor többet, jobban és olcsóbban kell termelni. Csak azt oszthatjuk el amit megtermeltünk, Az osztásnál pedig ■agyon sokai'- vagyunk, s elég nagy az étvágyunk. Ez utóbbit kellene átültetni a mindennapok munkájába, termelési gyakorlatába. A nagyobb termelékenység elérésének módszerei között említhetjük a technika megújítását, a munka- és üzemszervezés javítását, a vezetés színvonalának emelését, a szilárdabb munkafegyelmet. A felsorolásban már korábban ismert feladatok ismétlődnek. Érthető, mert a párt 1971. decemberi munka- és üzemzervezésről szóló határozatának végrehajtása bizony Bök tekintetben igen vontatottan halad, a kezdet kezdetén vagyunk. A termelékenység és hatékonyság' növelésének előbb említett területein kívül meg kell említeni a beruházásokat. A kormányintézkedés hatására valamelyest javult a beruházási fegyelem, de még mindig sok a befejezetlen beruházások száma. Emellett nagyon fontos feladat a termelési szerkezet fokozatos átalakítása, amelynek eredményeként a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődnek, a nem gazdaságos fejlődés pedig visszaszorul. A megindult egészséges folyamatban az ütem a kívántnál és a lehetségesnél lassúbb. Az előbbieken kívül az eddiginél jobban figyelembe kell vennünk a szocialista országokkal való kapcsolatok lehetőségeit. Ezért az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a szakosításra, a kooperáció fejlődésére. A társadalmi termelés hatékonyságának alakulása nemcsak a gazdasági fejlesztés szempontjából fontos, hanem az árak alakulása tekintetében is. Árrendszerünk fontos szabályozója a termelésnek és a fogyasztás alakításának. Mivel ez gyakori beszédtéma a közvéleményben, jelentős a politikai hatása is. Egy dologról azonban sokan elfeledkeznek, illetve nem szeretnek rá gondolni: szocializmust építő hanzánkban nemcsak termelők, hanem egyúttal fogyasztók is vagyunk. Azt fogyasztjuk el, amit megtermeltünk — olyan minőségben és olyan áron. Ezért az árstabilitást az üzemekben kell elsősorban megteremteni. A nyereség alakulásánál pedig azt kell vizsgálni, hogy a korszerűbb munka- és üzemszervezés révén, termelékenyebb munkával, önköltségcsökkentéssel, jobb minőséggel teremtettük elő a nyereséget, vagy csak egyszerű ármanipulációról van szó. Ellentmondásos kettősség is akad nálunk: mindenki meg tudja magyarázni saját termékének áremelését, ugyanakkor a másikét nem tudja megérteni és elfogadni. A kettő pedig szervesen összetartozik. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak itt van hiba, árrendszerünk abszolút tökéletes. Itt is van mit javítani, tökéletesíteni. Mivel az árstabilitást nem lehet pusztán az emberek jó szándékára bízni, a kormány széles körű intézkedési tervet dolgozott ki. Tovább szigorítják az árellenőrzést, hogy ezzel is megelőzzék az indokolatlan áremeléseket. A termelékenyebb, a hatékonyabb munkára az ország gyarapításán kívül az életszínvonal fokozatos, rendszeres, céltudatos emelése céljából is szükség van. Hogy a megtermelt új nemzeti érték milyen módon és formában kerül vissza a lakossághoz, arról a kormány elnöke részeletesen szólt — bejelentve több intézkedést. Ezek között említhetjük a kétgyermekes családok családi pótlékának emelését, a munkások lakásépítési törekvéseinek megkönnyítését, a gyermekgondozási segély differenciált önelését, és még sorolhatnánk tovább. A beszámoló bármilyen területét is érintette a gazda- ságnak, az életszínvonal-alakulásnak, mindig egyértelműen és világosan utalt arra, érzékeltette, hogy a kormányzati munka sokat segíthet a fejlesztés meggyorsításában, a gondok megoldásában, a különböző területeken jelentkező vadhajtások lenyesegetésében, a következetlenségek felszámolásában. Hogy végül is milyen lesz a fejlődés üteme, az az üzemekben, a földeken, a kutatóintézetekben, az irányító szerveknél dől ei, i|, &, Második megyei diáknapok Nógrád fiataljainak nagy seregszemléje Művészeti versenyek, szekcióülések a programban Máir hagyománnyá vált. hogy a KISZ-kulturális munka egyik legjelentősebb, legszínvonalasabb eseménysorozatát, a diáknapi rendezvények megyei seregszemléjét a forradalmi ifjúsági napok keretében rendezik meg a megyében. így tegnap délelőtt fél tízre jöttek össze Nógrád középiskoláinak és iparitanuló-inté- zeteinek diákjai a megyei József Attila Művelődési Központban, hogy számot adjanak az iskolákban zajló kulturális, nevelő' munkáról, a fiatalok életéről, gondjairól, örömeiről, ugyanakkor bemutassák tudásukat, hisz’ nívós művészeti versenyek — hangszeres, énekes szólisták, zenekarok, kamarazenekarok, diákszínpadok, népi táncegyüttesek, vers- és prózamondás — is fontos eseményét képezik az immár másodízben megrendezett diáknapoknak. A megye minden részéből érkezett diákokat Deák Gábor, a KISZ megyei bizottságának első titkára üdvözölte, majd ünnepélyesen megnyitotta a, találkozót. Elmondotta, hogy nemes versengésnél többet jelent ez a két nap, mert a kétévenként ismétlődő diáknapokat úgy tekintjük, mint a diákélet, az iskola és az iskolán belüli kisebb közösségek hagyományteremtő lehetőségének állomásait. Kapcsolódik az időszerű feladatokhoz, de magába foglalja a több évre szóló célkitűzéseket is. így válik tükörképévé a találkozó a sokszínű érdeklő(Folytatás e 2. oldalon) isstm A megyei diáknapok rendezvényei kdzott rangos helyre került a középiskolások képzőművészeti, fénykép- és kézimunka-kiállítása. A Megyei Művelődési Központ üvegcsar- nokában tablókon és asztalokon helyezték el a fiatalok alkotásait, melyek már az első percekben igen sok érdeklődőt vonzottak. Rezes Olga, Hdlácsy Sándor és Pesenyánszky László, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium 3/b osztályából is már az első látogatók között »voltak. —* kulcsár — MAI SZÁMUNKBAN Bebizonyították. «3. oldal) Festménybemutatő Salgótarjánban (4. oldal) Harmadszor jelölték (5. oldal) Újabb győzelemre készül az SBTC (6. oldal) Egy folyóirat megújulása fi. oldal) A szárazság ellenére jól halad a munka Az őszi vetésű növények állapota a várttól valamivel kedvezőbb képet mutat. Az őszi és t.éli száraz időjárás ellenére jelentősebb kipusztulás Csak az őszi árpánál tapasztalható, amely körülbelül 10— 12 százalékos. Február első felében a meleg nappalok hatására az őszi gabonák fejlődése megindult, azonban március - második felében a hidegebb éjjelek miatt ez a folyamat lelassult. Egy-két helyen felfagyás és kiritkulás is jelentkezett. Ennék ellensúlyo* zására az üzemek a hengere- zést már elvégezték, és jó ütemben halad » fej trágyázás Is. Az utóbbi napokban különösen a pásztói járásban gyorsult fel a munka. A kiszáradt talaj nehezíti a tavaszi vetésű növények alá a jó minőségű talaj előkészítést. Ennek ellenére az üzemek odaadó munkájának eredményeképpen a vetési munkák viszonylag kedvező képet mutatnak. A hét végére a tavaszi árpa mintegy 50 százalékát elvetették. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink — az elmúlt évi kedvezőtlen terméseredmény es -értékesítés ellenére — továbbra is szívesen foglalkoznak a tavaszi árpa termesztésével. A tervezett vetésterület mintegy 4—5 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. A tavaszi árpa vetésterületének emelkedése a pásztói járásban a legnagyobb, közel 20 százalékos Az üzemek a csökkenő őszi árpa helyett tavaszi árpát szándékoznak termelni. Az intézkedések hatására a cukorrépa vetésterülete — több év óta először — várhatóan mintegy 16~17 százalékkal emelkedik. A növekedés a rétsági és pásztói járás termelőszövetkezeteinél jelentősebb. A szécsényi és salgótarjáni járásban kisebb mérvű csökkenés mutatkozik a cukorrépa vetésterületénél. A termelőszövetkezetek cukorrépa-területének közel 40 százaléka a pásztói járásban van. Az elmúlt napokban a cukorrépa vetése is megkezdődött, a hét végére közel 10 százalékát elvetették. A területfejlesztéshez szükséges azonban, hogy az üzemek a megrendelt vegyszert és gépet időben megkapjál, illetve beszerezhess4!«. Á burgonya terűíetesofc&eoése tovább folytatódik. Különösen szembetűnő a balassagyarmati járásban, amely 16 százalékos. A termelési hagyományokkal rendelkező járásban ez a területcsökkenés már gondként jelentkezik. A dohány tervezett területe szintén csökken. 6~7 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. A kukorica vetésterülete mintegy 18 százalékkal emelkedik. Vetésterülete az elmúlt évinél 1200 hektárral nagyobb. Üzemeink a kukorica vetésterületének növelésével igyekeznek az abraktakarmány-ellá- tottságukon javítani. Ezenkívül a területemelkedósben közrejátszik a vegyszeres gyomirtás előtérbe kerülése, amellyel pótolható a csökkenő kézi munka. Ez évben a kukorica-betakarítás gépesítésében is jelentős előbbre lépést terveznek üzemeink, A termelőszövetkezetekben szorgos munka folyik, napról napra emelkedik az elvetett terület nagysága, azonban további szárazság esetén a tavaszi vetések beállása is komoly problémát jelenthet. Itt a te vám fodor Tamás felvétel*
