Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
Az alapot Az elmúlt évben nagy lépést tett előre a nagybátonyi ipari szövetkezet. Űj autószervizt és asztalosműhelyt avattak, ezzel a termelés alapfeltételei javultak. Gond, baj persze bőven akadt, hiszen az előző év alaphiányait szigorú gazdálkodással pótolni kellett, az új műhelyekbe került szakipari részlegek számára munkát kellett biztosítani, egyszóval piackutatást végezni. Nem volt ez a munka zökkenőmentes. A célt, az évi nyolcmillió forintos árbevételt ugyan nem sikerült maradéktalanul elérniük, de a termelést egy év alatt 55,5 százalékkal növelték. Az asztalosrészleg termelése több mint két és félszeresére, a lakatosrészlegé kétszeresére növekedett. Az autósrészlegnél csaknem 33 százalékos volt a fejlődés mértéke. Az említett eredmény mögött komoly erőfeszítések vannak. A lakatosoknál pélEltűnt darölö Keresett iparcikk az árammal működő és az árleszállítás után 1245 forintba kerülő termény-, illetve kukoricadaráló, Praktikus szerkezet, minden falusi háztartásban jól használható. Vagy inkább c ak lehetne! Az a baj, hogy régéta sehol nem kapható. A megyét járó emberek hiába keresik Salgótarjánban vagy Balassagyarmaton, Pásztón, vagy Szécsényben. Szőrén-szálán eltűnt. Kisterenyén például hónapok óta színét sem látták. Pásztón egy vásárié száz forintot akart odacsúsztatni az elárusítónak, hogy jobban emlékezzék: hátha akad még egy a. raktárban. Nem akadt. És ezt a Csecséről beutazott háziasszony nem akarta elhinni. A keresett iparcikket a székesfehérvári Finommechanikai Vállalat mindössze kétezres szériában állította elő. Egy egész országnak! Persze, hogy elvész kereskedelmünk zegzugos útjain, mint tengerben a vízcsepp. Ugyanakkor 320® forintért az egyik nyíregyházi gyár egy olyan darálót kezdett előállítani, amely a háztáji gazdaságok számára nagy, és drága, a közös gazdaságok részére pedig ki esi. így a vásárló önkéntelenül is két szék között a földre ül. A megyei kereskedelmi osztály illetékeseitől megtudtuk, hogy kevés a remény a helyzet javulására. A szállító VASÉRT a jövőben sem tudja még a töredékigényeket sem kielégíteni. De mit ér akkor ez az egész „mézesmadzag” játék? Átalakított gazgazdaságirányítási rend ze- rünkben a piac szerepe jelentősen növekedett. Ezt figyelmen kívül hagyni meglehetősen fura dolog. Mert ami keresett árucikk — véli az egyszerű honpolgár —, azt gyártják minél nagyobb szériában, annál gazdaságosabb! Ehhez különösebb piackutatás, reklámhadjá- nt sem szükséges. Ugyanis gyártó, forgalmazó és felhasználó ,-deke azonos. Azt pedig mindenki tudja, hogy a háztáji gazdaságok korszerűsítéséhez nem hiánycikkre, és bosszankodásra, hanem termény- és kukoricadarálóra is szükség van. — R — Védett természeti szépségek Ä Nagy-Mazuri tavak környékét joggal tartják Észak- nyugat-Lengyelország egyik legfestőibb tájának. Január elejétől a tájegységhez tartozó Nidkke tavat és környékét egy kormányhatározat rezervátummá nyilvánította. Háromezer hektáros területen, a Piszka erdőség központjában, tilos a vadászat, Valamint olyan létesítmények és intézmények építése, melyek nincsenek kapcsolatban a táj flórájának és faunájának tanulmányozásával, védelmével. A Mazuri tavak vidék ón már 50 ilyen rezervátum található. már mcg'ercmícüék dául készletgondok miatt, a jól begyakorolt munkával, a kerítesbetétek kapuk gyártásával le kellett állniuk. Helyette felvonógyámok gyártását vállalták, de a felszereltség hiánya miatt gazdaságtalan volt ez a munka. Az asztalosrészlegnél is lassú volt a termelésfelfutás. A késedelmes szállítások miatt sok kritikát kaptak. Az autószerviz munkaellátottsága sem volt mindig megfelelően biztosítva. Mindezt azért említjük, mert a jövőre tanulsággal szolgált. A szövetkezet készletgazdálkodása a már említett okok miatt ingadozott, de összességében javult az előző évihez viszonyítva. A forgási idő 30 napról 65 napra csökkent. Az anyagérték eggyel többször fordult meg a termelésben. A szövetkezet nyeresége lehetővé tette, hogy az évzáró közgyűlésen már részesedést is fizessenek. A fejlesztési alapra 113 ezer forintot, tartalék- alapra 40 ezer forintot tettek. Kétségtelen, az idén már nyugodtabb, kiegyensúlyozol tabb körülmények között gaz' dálkodhat a nagybátonyi ipari szövetkezet A tavalyihoz viszonyítva egymillió forint értékkel nagyobb árbevételre számítanak. Reális cél ez, tehát teljesíthető. Tervezik az autószerviz további bővítését, céljuk alkalmassá tenni a garanciális javítások elvégzésére is. A lakatos műhely fel- szerszámozása gépesítése ugyancsak céljuk amit a vezetőség és tagság közös összefogásával, erőfeszítésével bizo nyára el is érnek. A nagybátonyi ipari szövetkezet gondjairól korábban többször irtunk. Bíráltuk a hibákat is. Most úgy lehet jellemezni a szövetkezet helyzetét, hogy az alapot már megteremtették a kiegyensú lyozott és állandóan fejleszt hető gazdálkodáshoz. ORSÖZÓ I.ÁNY- k — Megvalósult 0 törpe vízmű... Ipolyvece két esztendeje KÉT ESZTENDŐ munkájáról, öröméről, gondjáról beszélgettünk Ipolyvecén Kormosói István tanácstitkárral és Trenyik Pál elnökkel A rövid, ám annál tartalmasabb eszmecserére a mostani jelölő gyűlések adtak nagyszerű alkalmat. Már csak azért is, mert a mostani összejöveteleken sok szó esik a két évvel ezelőtt megválasztott tanács munkájáról, a jelölő gyűléseken felvetett közérdekű javaslatok megvalósításáról. Ipolyvece lakói mindig szókimondó emberek voltak. Ezért a két évvel ezelőtti választásokat előkészítő jelölő gyűléseken több mint harminc közérdekű bejelentés hagzott el. Valamennyi a falu érdekében. Akkoriban a legtöbben talán a törpe vízmű megépítését, minél előbbi befejezését kérték. De a megoldandó gondok között szerepelt a belvíz- rendezés. az utak javítása, a járdásítás is. Felvetették a választópolgárok, hogy jó lenne az iskolában az ivóvíz- vezeték, és a Dejtár felé vezető út megépítése. A tanács képviselői jegyzőkönyvbe vették az elhangzott kéréseket, aztán rangsorolták, melyiket mikor, hogyan le- .íetne legjobban, leggazdaságosabban megoldani. A fejlesztés, építés mellett sem elhanyagolható feladatként jelentkezett a tanácshoz tartozó intézmények jobb ellátása. MINDEZEKHEZ a községi tanácsnak 1971-ben kétmillióhétszázezer, 1972-ben egymil- lió-négyszázhatvanezer forint állt rendelkezésébe. Ez annyit jelent, hogy két esztendő alatt több mint négymillió forinttal gazdálkodott. az ipolyvecei tanács. Hozzátéve, hogy ebben az összegben nem szerepel a törpe vízmű építésével kapcsolatos sok-sok forint. A gyors számítások szerint ez hárommillió-hétszázezer forintot tett ki. Arra mindenki büszke Ipolyvecén. hogy elkészült a törpe vízmű. A családok háromezer-ötszáz forintal járultak hozzá a jó ivóvízhez, de nem maradtak tétlenek a különböző intézmények sem. Ha hűek akarunk maradni az igazsághoz, el kell mondani azt is hogy ez a komoly és nagy beruházás a községi tanács fejlesztési lehetőségeit több évre ugyancsak kimeri- tete. Bankhitelt vettek fel, amelyre évente 66 000 forintot fizetnek. Mindezt 1976- ra törleszti le véglegesen a tanács. Az meg külön őröm Ipolyvecén, hogy a legtöbb .család udvarába vagy lakásába is bevezette a vizet.' Mindenki megelégedéssel nyugtázza, hogy a járásban Ipolyvece az elsők kő lőtt jutott jó ivóvízhez. Hisz & községen kívül a járásban csak két falu rendelkezik közműves vízellátással... Ezért kell megérteniük a választópolgároknak a mostani jelölő gyűléseken, hogy a törpe vízmű a lehetőségeket eléggé behatárolja”. A másik fontos feladat Ipolyvecén — ez a negyedik ötéves tervben is szerepel — a belvízrendezés megoldása. Ehhez állami hitel nyújt segítséget és a belvízrendezés a községet körülvevő védőgáttal ’összhangban készül. A munkák nagy része már elkészült, és a végleges befejezést az idén tervezik a szakemberek. Nem maradt mostoha az iskola és az óvoda sem. A gyerekek mindkét helyen jó vizet kaptak, és a tanács elvégeztette a szükséges karbantartást is. Szemléltető eszközöket, játékokat vásároltak, hogy a kisebbek és nagyobbak jól érezzék magukat, és még eredményesebben tanulhassanak az óvodában és az iskolában. MARAD MUNKA és tennivaló a következő négy esztendőre is bőven. Ehhez a tanács várja a választópolgárok hozzájárulását, társadalmi munkáját. Az idén szeretnék megoldani az Ady utca kövezését és a község fásítását. Ehhez is kell a közös munka. Ha kevesebb is a tanács pénze, sokat tehet az ipolyveceiek összefogása és faluszeretete... Cs, E. Egy év alatt 42 000 boíjút vettek át a vállalatok A tss-ekben nevelik fel a háztáji gazdaságokból származó állatokat Egy év óta van érvényben az a miniszteri határozat, amely az állatforgalmi és húsipari vállalatoknak kötelezővé teszi a háztáji gazdaságok által felkínált borjak megvásárlását. Azóta a felvásárlás — az elmúlt évben biztosított újabb kedvezmények nyomán — egy év alatt jelentősen emelkedett: 1972- ben például 42 000 borját vettek át a vállalatok, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A tenyésztésre felkínált állatok nagyobbik részét azokban a termelőszövetkezeti gazdaságokban helyezték el, amelyek rendelkeztek a tartáshoz szükséges korszerű technológiai feltételekkel. A gazdaságok jó része két évvel korábban még elzárkózott az állatok fogadása elől. mert nem tudtak megfelelő feltételeket teremteni a borjak felneveléséhez. Ez a körülmény idén már nem jelent akadályt, tekintettel arra, hogy a gazdaságok anyagi támogatásban ' részesülnek; azok a tsz-ek, amelyek az 1—30 napos üszőborjút a megyei vállalatoktól vásárolják meg és épületeiket legalább öt évig a borjak tartására használják fel. egyszeri támogatásként borjúférőhelyenként 4000 forintot. növendékférőhelyenként pedig 2000 forintot igényelhetnek. A felvásárolt borjaknak mintegy fele kerül vágásra, a fennmaradó állatokkal biztosítják a nagyüzemi gazdaságok állományának fejlesztéséhez szükséges utánpótlást. Szintén kedvező feltételek mellett köthetnek borjú értékesítésére szerződést a háztáji állattartók az állat' tenyésztési felügyelőségekkel is. (MTI) Tízéves a Haladás Lakásszövetkezet Méltóan képviseli ügyünket... •isDtmenoiiSösasRaioofiiiooeflooítsBootsiBiiaiiiiBssoimigsiiimiiflisimMiiimimiiiiimiMmmigiiiimsimscae&usscsBfictmmiomfliHoimiiiiii Több mbit harmincán gyűltek össze Kishartyán 9. számú választókerületéből a községi tanács nagytermében, hogy megtartsák jelölő gyűlésüket. Ferenc István köszöntő szavai után Kovács János, a termelőszövetkezet elnöke állt a választópolgárok elé, hogy számot adjon a tanács elmúlt két év alatt végzett munkájáról. — Az elmúlt tanácsi választásokat megelőző jelölő gyűléseken a választók 128 közérdekű bejelentést, javaslatot tettek. Ebből tavaly és tavaly előtt 67 javaslatot valósítottak meg. A javaslatok kiemelten foglalkoztak a két község; Kishartyán és Sóshartyán útjainak állapotával. Megtörtént mintegy kétezer négyzet- méter köves út felújítása. Tatarozták a tűzoltószertárakat, két pedagóguslakást. Üj híd kivitelezésére is sor került. — mondta Kovács János. Az elkövetkezendő évek tanácsi terveiről szólva ismertette az előttük álló feladatokat. Így újabb útfelújítás, napköziotthon kialakítása, víz- -endezési feladatok, KISZ- és könyvtárhelyiség építése, közvilágítási lámpahelyek bővítése, víztáraulat előkészítése áll a tanácsok előtt feladatul. Ezek megvalósításához elengedhetetlen feltétel, hogy a lakosság támogassa a tanácsot, társadalmi munkájával segítse a közös célokat. Tavaly több mint fél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a lakók. ' Kovács János, a Hazafias Népfront községi bizottsága és a termelőszövetkezet nevében javaslatot tett Juhász Józsefné termelőszövetkezeti tag tanácstaggá jelölésére. A beszámolót élénk vita követte. Adorján Péter hozzászólásában javasolta, hogy vegyék fel a’’ jelöltek listájára Takács Imrét is, aki véleménye szerint alkalmasabb lenne a tpiácstagi teendők ellátására. Ezután Takács Imre — akinek neve felvetődött a jelölt személyek között kért szót: — Azt hiszem, Juhász Jó- zsefné, vagy ahogy mi mondjuk egymás között, Mari néni bebizonyította, hogy méltón tudja képviselni ügyünket a közös tanácsban. Nem először szavazunk bizalmat neki, hisz’ már harmadik alkalommal vetődik fel a neve a jelöltek között. A magam részéről köszönöm, hogy rám is gondoltak, de nem élek a lehetőséggel. Javaslom Juhász Józsefné jelölését — mondta. A további hozzászólások több olyan problémával foglalkoztak, melyek a lakók régi gondjai. Legnagyobb baj az, hogy nincs a községnek óvodája A másik ilyen dolog a körzeti orvosi ellátás. A két község lakói Nógrádme- gyerbe járnak körzeti orvosukhoz. Orvosi lakás felépítését kérték, melyhez azonnal felajánlották a társadalmi munkát is. A kereskedelmi ellátás hiányosságairól is szóltak a választók. A zöldség- és Iparcikkellátás hiánya bosz- szantja őket. A több mint egyórás vitában felmerült kérdésekre Kovács János és Sirkó József adták meg a választ, illetve ígérték, hogy a felvetett javaslatokat jegyzőkönyvben rögzítve adják át a tanács vezetőinek. A jelölő gyűlésen megjelent választók, amikor szavazásra került a sor, egyhangúlag fogadták el Juhász Józsefné tanácstaggá jelölését Sz. (iy. Nemrég tartotta idei első ke jgyűiését a Haladás Lakás- szövetkezet. A szövetkezet elnöke, Csemniczki István nemcsak az elmúlt évi munkáról számolt be a közgyűlés résztvevőinek, hanem — a lakásszövetkezet 10 éves jubileuma alkalmából — értékelte az ez idő alatt elért eredményeket is. — A Haladás Lakásszövetkezet 1962-ban alakult — mondta tájékoztatójában C'.emniczki István — 48 taggal. A következő évben még egy új épület csatlakozott hozzá, s ekkor vált 100 családos szövetkezetté. A kezdet nem volt biztató, problémák merültek fel a műszaki átadással, a garanciális javításokkal kapcsolatban, a szövetkezetnek nem volt képzett vezetősége, alapszabálya és érdekképviseleti szerve sem. Az első idők legnagyobb munkája ezeknek a problémáknak a megszüntetése, a szövetkezeti életre való nevelés és a házirend kialakítása volt. — A későbbi években került sor a 3. jelű épület kivitelezési hiányosságainak rendbehozására, amit hosszas pereskedés után 1969-ben végzett el az Építőipari Vállalat térítésmentesen. Ugyanennek az épületnek a külső homlokzati felújítását 1972-ben végezte el az Ingatlankezelő Vállalat, igen jutányos áron. A továbbiakban Csemniczki István elmondotta, hogy a 10 év folyamán pénzügyi nehézségei a szövetkezetnek nem voltak, a gazdálkodásra általában a takarékosság a jellemző. Ez megmutatkozik abban is, hogy üzemeltetési költsége a többi hasonló szövetkezethez képest a legalacsonyabb, havonta osak 50 forint. Az évek hosszú során ösz- szekovácsolódott tagság 1972- ben már jelentős, 260 óra társadalmi munkát végzett. Ilyenek voltak: a tavaszi nagytakarítás, a parkok kialakítása és az épületek tetőzetének festése. A szövetkezet vezetősége, tagsága jelentős segítséget adott az „Egyetértés” Garázsszövetkezet megalakításához és az építkezés lebonyolításához is. Ezekben a munkákban a fiatalok is részt vettek. Ezen felül ők kezelték a klubkönyvtárat és ügyeltek a játszótér rendben tartására. A beszámolót élénk vita követte, melynek során Sándor Ferenc, a MÉSZÖV lakásszövetkezei szaktanácsadója is felszólalt, ismertetve néhány újabb rendelkezést és a megyei adatokat. Befejezésül a vezetőség — mivel mandátuma lejárt — lemondott és a tagság szavazás útján döntötte el az új vezetőség ösz- szetételét. Eddigi jó munkája alapján ismét bizalmat szavaztak a régi vezetőségnek élen Csemniczki Istvánnal, és megválasztották a háromtagú nőbizottságot is. Kemény Erzsébet (MÓGRÁD « ?973. március 24., sióm bet \
