Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

IT tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 2. oldatról) — A termelési feladatainkat — folytatta — elsősorban a meglevő kapacitások jobb ki­használásával kell megoldani, mert az állóeszköz-kihasználás szintje még a,korszerű gépek­nél is alacsony. Emellett gyor­sítani kell a gazdaságosan nem használható gépek és berende­zések kiselejtezését. Ma még jelentős részarányt képvisel ugyanis a „nullára leírt”, de még tovább üzemeltetett álló­eszköz-állomány, Ezért 1973-tól a gépiparban, kísérleti jelleg­gel, üzemeltetési járulékfizeté­si kötelezettséget írtunk elő a teljesen „leírt”, de még hasz­nálatban levő állóeszközök után. A vállalati munkaerő-gazdál­kodás javítása, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésé­re született párt- és kormány- határozatok végrehajtása, a „Dolgozz Hibátlanul” munka- rendszer. a szakmunkás- és vezetőképzés, illetve tovább­képzés — ezek voltak a mi­niszteri felszólalás további résztémái. Elmondta a miniszter azt is, hogy a továbbtanulásra, a fegyelmezettebb munkára ösz­tönöznek a közelmúltban vég­rehajtott bérpolitikai intézke­dések, amelyek tárcája terü­letén 347 000 munkás és mű­vezető jövedelmét 1973-ban — március—decemberben — 571 millió forinttal emelik. — Fokozott figyelmet for­dítunk — mondta — a válla­latok vezetőinek fejlődésére is. Tapasztalataink szerint nagy többségük megfelel a velük szemben támasztott követel­ményeknek, Azokat a vezető­ket pedig, akiit a fejlődéssel nem tudtak lépést tartani —, a szocialista humanitás alap­ján, a szocialista társadalom és a saját maguk érdekében — képességeiknek es tudásúknak megfelelő helyre irányítottuk és irányítjuk át. A híradástechnikával kap­csolatos képviselői vélemény­re reagálva a miniszter el­mondta, hogy a harmadik öt­éves terv időszakában évente 13 százalékot fejlődött a hír­adástechnika exportja. Továb­bi fejlődés tanúi vagyunk a mostani tervidőszakban: 1971- ben 26, 1972-ben csaknem 20 százalékkal nőtt az export a hír­adástechnikai ágazatban. Min­den remény megvan arra, hogy a további években a híradástechnika az egyik ve­zető iparággá fejlődhet. Tarlós megoldást, nagyobb támogatást Gajdos János országgyűlési képviselő felszólalásából Az országgyűlési képviselő felszólalását a kormány mun­kájának értékelésével kezdte, majd szólt az életszínvonal- politikáról. Ezt követően a mezőgazdasággal kapcsolatos véleményét fejtette ki: — A kormány elnöke a mezőgazdaság eredményeiről elismerően nyilatkozott. Ki­emelte annak a népgazdaság­ban betöltött fontos szerepét. Az elmúlt évben a rendkívül rossz időjárási viszonyok mellett elért termelési ered­mények is igazolják a nagy­üzemi mezőgazdaság szilárd­ságát. A termelési eredmé­nyek mellett nagy jelentősé­gűnek tartom a parasztsá­gunk tudatában végbement változásokat. Egyre nagyobb elismeréssel. nyilatkozhak azokról a támogatásokról, amelyeket az állam biztosít a nezőgazdaság fellendítésére, a termelőszövetkezeti tagok életkörülményeinek javításá­ra. Az idős tsz-tagok köré­ben örömei váltott ki a .járadékok felemelése. El­mondhatom, a falvakban jé a politikai légkör. A képviselő az idei felada­tokat az elmúlt évi eredmé­nyekhez viszonyítva megje­gyezte, hogy 1973-ban kemé­nyen kell munkálkodni. — A magasabb tedjesífmé- nyekért nagyobb erőfeszítése­ket kell tenni, mert a tarta­lékok egy része kimerülőben van. A termelés további gyorsabb ütemű növelése ma­gasabb anyagi befektetést igényel, s ennek feltételeit hosszabb távon lehet megte­remteni. Jó dolognak tartom azokat a kezdeményezéseket, amelyek egyre több termelő- szövetkezetnél tapasztalhatók. Azt' tudniillik, hogy olyan belső tartalékok feltárására fordítják figyelmüket, ame­lyek nem igényelnek különö­sebb anyagi befektetést. Az üzem- és munkaszervezésre, a munkaverseny - szélesítésére, az eszközök jobb kihasználá­sára. — A szarvasmarhatartási kedv javulóban van Nógrád megyében is. Elősegítette ezt a program keretében meghir­detett új támogatási és hitel­politikai rendszer. A tenyész­tők fokozatosan feltöltik a férőhelyeket, gondoskodnak a jó takarmányozásról. A ser­téstenyésztés már nem ilyen kedvező. Különösen gondot okoz a társulásos alapon lét­rehozott szakosított sertéste­lepek benépesítése. A beru­házási többletköltség fel­emésztette a tervezett és sa­ját erőből képezett forgóala­pot. A hitelezési forma, a rö- vid lejárat és a magas — 9 százalékos — bankkamatláb miatt a társulások gazdaságos működésének feltételei nem biztosították. — A mezőgazdaságban as utóbbi években elért terme­lésnövekedést kisebb földte­rületen, alacsonyabb munkás- létszámmal értük el, miköz­ben növekedett a termelé­kenység. Ez a technikai fej­lődés velejárója. A korszerű termelési eljárások nagyobb felkészültséget igényelnek a dolgozóktól. Sajnos, erről kedvezőtlenélv a tapasztala­taink. Nógrád megyében a me­zőgazdaságban dolgozók száma évi 8 százalékkal csökken. Az a vélemény alakult ki, hogy a technikai fejlődés ezt a csökkenést nem tudja meg­felelően ellensúlyozni. Gondot jelent, hogy kevés a jól kép­zett szakmunkás. Főleg a na­gyobb termelési tapasztalattal rendelkező közép korosztály száma csökken, miközben he­lyükre alacsony létszámú fia­talember lép. Ez a folyamat károsan hat a mezőgazdasági termelésre. De a jövő mező- gazdaságának kibontakozásá­ra is. Ezzel hozom összefüg­gésbe a munkaigényes növé­nyek termelésének csökkené­sét is. A kérdés tanulmányo­zása, kormányszinten való megtárgyalása nélkülözhetet­len. Ezt követően a Nógrád me­gyei képviselő így folytatta beszédét: — Nógrád megye sajátos földrajzi és természeti viszo­nyaiból fakad, hogy a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek több mint kétharmada kedvezőtlen körülmények kö­zött gazdálkodik. LegtoSB üzem 4—5—6 aranykoronáé földeken termel. A harmadik ötéves tervben érvényes gaz­dasági szabályozók és támo­gatási rendszer hatására üze­meinkben megindult egy ked­vező folyamat. Ez az adott­ságokhoz viszonyuló gazdál­kodás kialakítása. Üzemeink az állattenyésztésre fordítot­ták fő figyelmüket. A negye­dik ötéves terv időszakában az új szabályozó és támoga­tási rendszer — az országosan kedvező hatása mellett —, megyénkben kedvezőtlenül hatott és feszültséget ered­ményezett. Az egy esztendőben kapott állami támogatások összege húszmillió forinttal csökkent, miközben ilyen mértékben emelkedtek az elvonások. Ez az intézkedés a megye mező- gazdasági üzemeiben negy­venmillió forint kiesést ered­ményezett. Ezt az anyagi megterhelést — minden át­menet nélkül — termelőszö­vetkezeteink nem tudják elvi­selni. Ennek következménye, hogy növekedett a vesztesé­gek összege. Az alap- és tá­mogatási forrás hiánya miatt a hatékony gazdálkodáshoz szükséges gazdaságszerkezet kialakítása nem halad meg­felelő ütemben. A fejlesztési alap 1970-hez viszonyítva 39 százalékkal csökken, az üze­mek felénél nincs biztonsági alap. — Termelőszövetkezeteink előtt két lehetőség áll. A nem gazdaságos területen is termelni, és akkor vesztesé­ges lesz a gazdálkodás, vagy kivonják a kedvezőtlen terü­leteket, & akkor a földek parlagon maradnak. Ez sem­milyen vonatkozásban nem kívánatos. A MÉM — figye­lembe véve helyzetünket — az elmúlt évben fokozottabb támogatóét nyújtott tsz-eink- nek. Ez a támogatás viszont csupán a veszteségek fe­dezetéül szolgált, és nem vezethetett a tartós ered­mények megteremtéséhez, — Tiszteletteljesen kérem a kormányt, hogy a lehetősé­gekhez mérten nyújtson segít­séget megyénk mezőgazdasá­gának, a kedvezőtlen hatás felszámolásához. A tartós megoldáshoz az vezet, ha a gazdaságos szerkezet kialakí­tására termelőszövetkezeteink a jelenleginél nagyobb fej­lesztési támogatást kapnak, és hosszabb távon érvényben marad a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetekkel kapcsolatos jelenlegi támoga­tás. * bzámos felszólalás után Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke foglalta össze a vitát. Az országgyűlés a többi na­pirend tárgyalásával ma folytatja tanácskozását. (MTI) Az Országház: folyosóján Mái- jóval tizenegy óra étött benépesedett a Parlament fo­lyosója. Gyülekeztek a képvi­selők a márciusi ülésszak megkezdésére. Itt is, ott is be­szélgető csoportok. Ismerősök üdvözlik egymást. Valahogy érződik a levegőben, hogy ez már tavaszi ülésszak, még ak­kor is, ha szürke az ég, és fúj a szél. , Pontosain tizenegyet mutat a nagy óra, amikor megszólal a csengő. Azt adja hírül, hogy a parlament megkezdi munká­ját. Kigyulladnak a reflekto­rok, a hatalmas csillárok, és a képviselők egymás után foglalják el helyüket. Bevo­nulnak a kormány tagjai és Apró Antal, az országgyűlés elnöke ünnepélyesen megnyit­ja a háromnapos ülésszakot. ★ Az első munkanapon rend­kívül fontos téma került na­pirendre. • Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke mondot­ta él expozéját, számot adott az elmúlt két esztendő mun­kájáról. Még a légy zümmö­gését is hallani lehetett, min­den szem a miniszterelnök fe­lé fordult. Zsúfoltak a kar­zatok és a diplomáciai páho­lyokban a tolmácsok szorgal­masan fordítják az elhangzott mondatokat. ★ Fock Jenő valamivel fél égy után fejezte be beszédét. Kattogták a fényképezőgépek, villantak a vakuk, ahogy a fotósok innen is, onnan is fényképeztek közéletünk ve­zetőit, amint beszélgetve kö­zeledtek az ülésteremből. Feltűnnek a Nógrád megyei képviselők is, Brutyó János, Varga Tibomé, Vass József. Hamarosan csatlakozik a kis csoporthoz Géczi János, Szom­széd Gy. István, Gajdos Já­nos, Gajdár Pál, Sümegi Já­nos. Egykettőre élénk eszmecse­re alakul ki, a téma adott. Képviselőink a kormány el­nökének. részletes, sokoldalú és rendkívül érdekes expozé­járól beszélgetnek. Szomszéd Istváné a szó: — Nagyon jóleső érzéssel hallgattam, hogy a beszámo­lóban tükröződtek a Közpon­ti Bizottság novemberi határo­zatának legfontosabb elgondo­lásai, a soron következő ten­nivalók. őszintének és jónak tartom a beszámolót, sokat jegyzeteltem, hogy annak hangulatát és legfontosabb ré­szeit vissza tudjam adni a képviselői beszámolók alkal­mával választóimnak. Szomszéd István, a nagybá- tonyi gépüzem igazgatója, így természetesnek tűnik, hogy az üzem- és munkaszervezés sei kapcsolatos mondatok ragad­ták meg leginkább: — Nyil­vánvaló, hogy • a gazdasági ve­zetésnek nagyobb figyelmet kell fordítania az. üzem- és munkaszervezésre. Sók mun­kával járó folyamatnak kell tekintem, mely a mindennapi tevékenységben érezteti hatá­sát. Szó esett a béremelések­ről is. Mint igazgató, én is tapasztaltam, hogy milyen jóleső érzést váltott Id a mű­vezetők és szakmunkások na­gyobb anyagi elismerése. Most már művezetőink érzik, az erkölcsi elismerést nyomon követi az anyagi is. Talán még annyit mondanék, hogy nálunk, Nógrádban is igen­csak feszítő a régi és újabb nyugdíjasok járulékának nagy különbsége. A kormány elnö­ke arról is beszélt, hogy az ország anyagi helyzetétől füg­gően, igyekeznek megoldani ezt a problémát, amelynek nyílván a nyugdíjasok örül­nék. Varga Tibomé kapcsolódik a beszélgetésbe: — Abból indulnék talán ki, nagyon tetszett, hogy a gyors és jó eredményekre joggal le­hetünk büszkék, de még sok az elvégzendő feladatunk is. Egységes szemléletre van szükség, hogy a helyi vezetők is így lássák az ottani gon­dok megoldását. Az emberek érezzék, hogy az ő érdekük­ben és értük történik sok minden. Mint óvónőt, a nép- szaporulattal kapcsolatos mondatok foglalkoztatnak leg­inkább. Csak helyeseim tu­dom, hogy Fock elvtárs arról beszélt; az eddiginél sokkal több megbecsülést kell kapni- ok az édesanyáknak. Hozzá­tenném azt is, hogy az óvodák bővítése ne háruljon kizáró­lag a tanácsokra, segítsenek abban mások is. Azt hiszem, mindenütt a leginkább célra­vezető megoldást kell vá­lasztani. Vass József tsz-elnök arról beszél, milyen sokat jelentett mezőgazdaságunkban a ve­tésszerkezeit átalakítása, ame­lyet a nagyfokú gépesítés kö­vetett. — Örültem, amikor ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács elnöke. Hogy hazai példát mondjak; ná­lunk, a tolmácsi termelőszö­vetkezetben is három fontos növényre — búza, kukorica, lucerna — ..álltunk” át. Az el­múlt két évben szinte ugrás­szerű változás következett be a műtrágya-felhasználásban, amely az átlagterméséket fo­kozta. Aztán itt van a vízgaz­dálkodás, ebben is nagyot léptünk előre Csak helyesel­ni tudom azt az elgondolást, hogy a mezőgazdasági üzemek az eddiginél szorosabb kap­csolatokat építsenek ki egy­mással, kooperáljanak a mun­kában. A beszélgetést a szünet vé­gét jelző csengő szakította meg. Az ülésteremben kezdő­dött a beszámolót követő vi­ta __. L udvik Svobodát választották ismét Csehszlovákia elnökének Flesch István, az MTI tu­dósítója jelenti; A csehszlovák szövetségi gyűlés két házának, a népi és nemzeti kamarának a prá­gai várban csütörtökön dél­előtt megtartott együttes ülé­sén a képviselők titkos sza­vazással, egyhangúlag Lud- vik Svoboda hadseregtábomo- kot, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizott­sága Elnökségéinek tagját vá­lasztották meg újabb ötéves időszakra a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek. Ludvik Svoboda mandá­tuma március 30-án jár le. Az alkotmány értelmében az el­nökválasztást a hivatali idő­szak utolsó 14 napján kell le­bonyolítani. Az elnökválasztás hagyo­mányos színhelyén, a prágai vár nemzeti színű lobogóval és országcímerrél feldíszített történelmi Ulászló-termében, amelynek ősi gótikus bolthaj­tásai alatt az ország múltjá­nak számos jelentős esemé­nye játszódott le, a népi ka­mara jelenlevő 194, valamint a nemzeti kamara jelenlevő 147 képviselője egyöntetűen Ludvik Svobodára adta sza­vazatát. Az ünnepi aktuson részt vettek a CSKP KB el­nökségének és titkárságának, a szövetségi és a két köztár­sasági kormánynak, valamint a cseh és szlovák nemzeti ta­nácsnak tagjai, a többi poli­tikai párt, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek kép­viselői. Ott voltak a prágai diplomáciai testület tagjai is, közöttük Vince József, a Ma­gyar Népköztársaság nagykö­vete. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Nemzeti Front Központi Bizottságának el­nöke terjesztette elő Ludvik Svoboda jelölésének indoklá­sát. Nemes lelkű szocialistái hazafinak, a szabadságért ví­vott küzdelem bátor harcosá­nak, szilárd internacionalistá­nak mondotta, akinek neve elválaszthatatlan a csehszlo­vák nép történelmének leg­újabb kori sorsfordulóitól. A szavazás eredményének kihirdetése után Gustáv Hu­sák, valamint Lubomir Sfcro- ugal miniszterelnök és Alois Indra, a parlament elnöke felkereste az újonnan meg­választott elnököt, s bejelen­tette a parlament akaratát, Ludvik Svoboda ezután a képviselők lelkes ünneplése közepette lépett a terembe, majd letette a csehszlovák al­kotmányra és a föderációs al­kotmánytörvényre a hivatali esküt. (MTI) Budapestre érkezett az Arab Szocialista Újjászületés Pártjának delegációja Megkezdődtek a tárgyafások Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására csü­törtökön Abdullah Al-Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével hazánkba érkezett az Arab Szocialista Űjjászületés Párt­jának küldöttsége a Szíriái Arab Köztársaságból. A dele­gációt a Ferihegyi repülőté­ren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. A küldötség üdvözlésére megje­lent Jakab Sándor, a Köz­ponti Bizottság tagja; a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je, dr. Berecz János és dr. Csendes Lajos, a Központi Bizottság osztályvezető-helyet­tesei. Jelen volt Abdul-Halim Kaddour Szíria budapesti nagykövete is. Csütörtökön délután az MSZMP Központi Bizottságá­nak székházában megkezdőd­tek a tárgyalások az Arab Szocialista Újjászületés Párt­jának küldöttségével, (MTI) Óvári Miklós és Katona István Berlinben Az NSZEP Központi Bizott­ságának meghívására csütörtö­kön baráti látogatásra Ber­linbe érkezett Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. A repülőtéren a vendegeket Wemer Lamberz, az NSZEP PB tagja, a kb titkára és Kurt Tiedke, a központi btt zottság tagjai, a kb agitációs osztályának vezetője, vala­mint az NSZEP KB más fe­lelős munkatársai és Kovács Imre, hazánk berlini nagykö­vete fogadta. Óvári Miklós és Katona Ist­ván még a nap folyamán megkezdte tárgyalásait az NSZEP KB Wemer Lamberz vezette képviselőivel. (MTI) l Késik a megegyezés Csütörtökön, a Párizs kör­nyéki Celle-Sit .-Cloud ban is­mét találkozott a DIFK és a saigoni kormány küldöttsége, de most sem sikerült meg­egyezniük a dói-vietnami problémák rendezésére irá­nyuló tárgyalások napirendjé­ben. Nguyen Van Hieu állammi­niszter, a DIFK-küldöttség vezetője, ismét javasolta, hogy a következő napirend alapján tárgyaljanak: 1. a de­mokratikus szabadságjogok helyreállítása Dél-Vietnam- ban, 2. a nemzeti megbéké­lés és egyetértés országos ta­nácsának megalakítása, 3. a szabad és demokratikus álta­lános választások előkészítése. Nguyen Van Hieu nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy a párizsi megállapodás végre­hajtásához feltétlen szükség van a demokratikus szabad­ságjogok azonnali visszaállí­tására. Nguyen Luu Vien, a saígo- ni kormány miniszterelnök­helyettese azonban ellenezte, hogy a demokratikus szabad­ságjogok kérdését megtár­gyalják, s arra hivatkozott, hogy ' az alkotmány azokat ^teljes mértékben biztosítja”. „Közismert dolog azonban — jelentette ki a találkozó után Ly Van Sau, a DIFK- küldöttség szóvivője —, hogy a saigoni rendszer továbbra is lábbal tiporja a demokrati­kus szabadságjogokat, márpe­dig e szabadságjogok helyre- állítása és szavatolása nél­kül nem lehet valóban sza­bad és demokratikus válasz­tásokat tartani.” (MTI) Megbeszélések Berlinben Csütörtökön Berlinben, az találkozón a két államtitkár NDK miniszterelnökségének munkatársaik részvételével épületében megbeszélést tar- megvitatott több kölcsönös ár­tott Michael Kohl, az NDK deklődésre számot tartó kéi - miniszterelnöksógi államtitká- dést, s megállapodtak abban, ra és Horst Grabert, a bonni hogy legközelebb március 26- kancellári hivatal államtitka' ám, hétfőn találkoznak ismét, ra. Az öt óra hosszat tartó (MTI) NÓGRÁD — 1973. március 23„ péntek 3 CSC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom