Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

Fásítási hónap Szép hagyománya a tavasz köszöntésének, hogy minden esztendőben, amikor ébred a természet, megrendezzük a fá­sítási hónapját. Március közepétől április közepéig az erdé­szetek, mezőgazdasági ütemek, kertészetek figyelmük javát arra fordítják, hogy egyre több nemes fát ültessenek az em­berek javára. A fa ültetésének hónapja nem lenne teljes, ha csupán a r>k gondja és feladata lenne akiknek az egyébként 'is szak­májuk. Ezalatt a hónap alatt ezrek és ezrek mozdulnak meg, b.'gy a kopár területekre zöld lombot bontó fa kerüljön. A munkában,ott vannak a fiatalok, az úttörőktől kezdve a KISZ-esekIg, nyomukban a felnőttek. Mert ma, a technika \ Hágában, egyre több zöldre, egyre több jó levegőre van szükségé az embernek. A fásítási hónap tehát az embert szolgálja, az embernek kell ebben jeleskedni. Salgótarjánnak, ennek a jó levegőjéről egyáltalán nem f ires, de jövőjével, annál többet ígérő városnak" az állam­polgárai .szép példáját nyújtották a fásításnak. Az elmúlt esztendőben több ezer facsemetét ültettek el, melyek több­ségé fenyő volt, mert a modern jelző mellé azt szeretnék még odaírni, hogy Salgótarján, a fenyők városa is. Az idén is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a váro­suk, községek folytassák a fásítást. Erre az úgynevezett kö­zületi fásításra az állam 1 100 000 forintot adott a megyé­nek. Az már természetes, hogy a lakosság — fiatalok és idősebbek — társadalmi munkával járulnak hozzá a közér­dekű munka elvégzéséhez, összesen 442 hektár fásítását ter­vezik tanácsaink az idén. Celiulóznyárból 213 hektárt. Azokon az' erdőterületeken is, amelyeken korábban ki­vágták a fát, megkezdik az erdőtelepítést, szaknyelven mondva az erdő felújítását. Az idén 254 hektáron tervezik elvégezni a munkát, amelyre az állam négymillió forintot ad, de elvárja, hogy az érdekelt üzemek is áldozzanak rá, annál is inkább, mert a fa hasznát elsősorban az üzemek látják. A megyei főerdésztől kapott értesülések szerint az üzemek négymillió forinttal járulnak az erdőfelújításhoz. A fásítás megindult. Egész megyénket érintő munkává terebélyesedett a mozgalom, hogy a fásítási hónap kereté­ben egyre több facsemete kerüljön a földbe. Minden esz­tendőben, az idén is jelentkezett a gond. Akadozik a cse­meteellátás. Az emberek az erdészetektől, a csemetével foglalkozó tsz-ektől várják a segítséget, hogy zavartalanul végezhessék a fák ültetését. A fa kincse az országnak. Jó levegőt, egyúttal egészséget biztosít az embernek. Egyre több lombra van szükségünk a levegő tisztításához. Váljék hát a fa ültetése minden ember gondjává, — akkor az idén is sikerrel zárul a fásítási hónap. — B — Nő gr ód! telex Diáknapokra készülnek — Ruhák a Szovjetunióba, Angliába CSITÁR. Kijelölték a köz­ségben az új autóbuszváró helyét. Megkezdődtek a mű­szaki munkák. A létesítmény 40 ezer forintba kerül, má­jusban szeretnék átadni. Ugyancsak elkezdődött a köz­ségben a Kossuth út teljes felújítása. JÁNOSAKNA. A fehéme- műgyár exportra termel. Na­pi termelésük megközelíti a 10 ezer darabot. A női kön­tösöket és fehér blúzokat a Szovjetunióba szállítják. ÖRHALOM. Száztizenhét hektár tavaszi árpát vetettek az idén a termelőszövetkezet­ben. Pillanatnyilag a répa vetése folyik 80 katasztrális holdon, valamint burgonya alá készítik a talajt. PÁSZTÓ. Az Üvegipari Mű- Vek szerszám- és készülék- gyárában az ország minden tá­jára készülnek a gépek. Az aj­kai üveggyárba, légcirkulációs hűtőszalagot és forrószájfor- inás kikógépet készítenek. Orosházára és Sajószentpéter- re nagy mennyiségben befőt- tesüvegek és borospalackck készítéséhez használható for­mákat, valamint külföldi gé­pekhez tartalék alkatrészeket gyártanak. SZÉCSÉNY. Készülnek a II. megyei diáknapokra a Nógrádi Sándor Gimnázium­ban. A megyei döntőre egy szavaló, a politikai vitákra 7 diák jutott tovább. A 45 Könyvváros A Kazah Köztársaság Álla­mi Puskin Könyvtára új he­lyiségbe költözött a főváros­ban, Alma-Atában. Az új könyvtár a legmodernebb technikával épült. A raktár­ban — mely 4 millió kötet tá­rolására alkalmas — korszerű berendezések biztosítják a megfelelő hőmérsékletet és a levegő nedvességtartalmát. A kívánt könyveket lift szállítja a raktárból az olvasótermek­be, ahol az asztalokkal szem­ben elektromos táblák jelzik a kérés teljesítését. A könyv­tárban pneumatikus rendszer­rel működő posta, mikrofilm és elektromos vésőlaboratóri­um, nyomda, továbbá idegen nyelvű lemezek nagy választé­ka áll rendelkezésre A mint* egv 400 főnyi személyzetből 160 mérnök, illetve technikus. érettségiző diákból 15-en ma­tematikai és fizikai egyetemi előkészítőre járnak. Szorgal­masan tanulnak, mivel a már­cius 12-én megrendezendő írásbeli felvételi vizsga egy­ben érettségi vizsgának is számít * SALGÓTARJÁN. A Nőgrád megyei Textilipari Vállalat elkészítette a Szovjetunió szá­mára az 1974 évi termékek mintakollekcióját, melyet a HUNGAROTEX visz ki a Szovjetunióba. Tárgyalások folynak Csehszlovákiával a IX. fél évben és az 1974-ben történő szállításokra. Már az elmúlt évben is exportáltak kisebb tételt Angliába, s most egy nagyobb szállítmányról folynak a tárgyalások. A bel­földi. — II. féléves —, szerző­dések előkészítése is befeje­ződött, az igényeknek teljes mértékben eleget tudott tenni a vállalat, a bemutatott kol­lekció minden darabját, köz­tük az újdonságokat, például a műbőr bébiruhát és a lány­kaballont is elfogadták. József-napot ünnepeltek Örhalomban is, bár — mint felhánytorgatták a Józsefek­nek — nem nagyon érdemel­ték meg, hiszen késlekednek a zsákszámmeleggel. Ügy in­tézték azonban az órhalmiak, hogy a névnapi köszöntők es­te hatra befejeződjenek. Ak­kor ugyanis jelölő gyűlések kezdődtek a faluban. Az általános iskola egyik tantermében a falu 8-as szá­mú körzetének lakói gyüle­keztek. A lakóterületieknek több mint a fele eljött az is­kolába, hogy tanúja legyen a tanács beszámolójának, és javaslatokkal, tanácsokkal se­gítse községe gyarapodását. Nagy derültséggel foglaltak helyet az emberek. Egymást nevették, amint a sok szok­nyában, vastag kabátokban igyekeztek bepréselődni az apró gyerekekre szabott, szűk padokba. Havassy Kálmán iskola­igazgató adott számot a ta­nács eltnült két év során végzett munkájáról. Elmond­ta, hogy két. esztendővel ez­előtt a jelölő gyűléseken ösz- szesen 47 közérdekű bejelen­tés hangzott el, ebből 41 az utak, járdák építésével fog­lalkozott. Örhalomban felújí­tottak 6100 négyzetméter utat, Ünnepségek évfordulóján A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat tegnap tovább folytatódott a megyében. Kiemelkedő ün­nepségre került sor Salgótar­jánban, ahol délelőtt a Bel­ügyminisztérium szervei, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának dolgozói és a Csizmadia úti Általános Isko­la úttörői koszorúzták meg dr. Münnich Ferencnek, a nem­zetközi és a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő alakjá­nak, a dicsőséges északi had­járat politikai biztosának em­lékszobrát. Koszorúzás! ünnepségre ke­rült sor tegnap délelőtt a salgótarjáni városi temetőben is. A Hősök Falánál a salgó­tarjáni városi Tanács dolgo­zói helyezték el a hála és a kegyelet koszorúit. Délután a salgótarjáni vá­rosi pártbizottság találkozóra hívta meg a megyeszékhelyen élő 1919-es vöröskatonákat, az északi hadjárat veteránjait. Az 3ZMT-székházban rendezett ünnepségen a több mint száz veteránt Palócz Imre, a vá­rosi pártbizottság titkára üd­vözölte. Ünnepi köszöntőjé­ben a történelmi múlt felidé­zése után a többi között eze­ket mondotta: — Hagyomány, hogy a Ta­nácsköztársaságról önökkel együtt emlékezünk meg. A városi pártbizottság nevében szeretettel köszöntőm önöket, akik munkásmozgalmi tevé­kenységük során részt vet­tek a Tanácsköztársaság hősi Harcaiban, és segítettek Ma­gyarországon megszilárdítani a munkásosztály államát, a pro­letárdiktatúrát. Tudjuk és értékeljük, hogy az önök mun­kája része a mai eredménye­inknek, sikereinknek. A be- Koszorúzás Salgotarjanoan, dr Münnich Ferenc emlékszob- csületes munkában eltöltött rúnái hosszú évek után társadal­munk biztosítja a zavartalan, nyugodt pihenés feltételeit a régi harcosok számára. Ün­nepeljenek «KK>t velünk, és helyezzük el együtt a hála koszorúját a tanácsköztársasá­gi emlékmű talapzatán. Kívá­nok az elvtársaknak jó egész­séget, nyugodt, békés életet. Az ünnepi köszöntő után felelevenedtek a régmúlt em­lékek. Ezután koszorúzásra került sor. A veteránok ne­vében a hála’ és a kegyelet koszorúját Nagy Béla, a Vö­rös Hadsereg egykori század­parancsnoka és Zsivera Já­nos helyezte el az emlékmű talapzatára Koszorút helyez­tek el az emlékműnél a váro­si és járási pártbizottság, a fegyveres testületek, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa es a KISZ salgótarjáni városi bizottságának képviselői. A salgótarjáni ünnepség az In- lernacionálé hangjaival ért véget. A Tanácsköztársaság 54. év­fordulójának tiszteletére szá­mos rendezvényt szerveztek megyénk fiataljai is. A kö­zépfokú tanintézeti fiatalok részvételével Tanácsköztársa­sági Kupa elnevezéssel kosár- lal^a-villámtornát rendezett a ivISZ Nógrád megyei bi­zottsága. Salgótarjánban a Mártírok úti Általános Is­kolában „Forradalmár elődök, forradalmár utódok” címmel kulturális szemlét tartottak. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek KISZ-fiataljainak képvi­selői a salgói tanácsköztársa­sági emlékműnél rótták le ■ kegyeletüket. Nagybátonyban a Zsinkó Vilmos Szakmun­kásképző Intézet KISZ-esei szovjet katonafiatalokat lát­tak vendégül, majd a gimná­zium új KISZ-tagjainak fo- gadalomtéíel^re került sor. A pásztói fiatalok Lovász Jó­zsef szülőházánál tartottak koszorúzási ünnepségei. A nyelvészek Mekkája A Pamir — a nyelvek bábe­le. 80 000 lakosa öt nyelven, tíz dialektusban beszél. Gyak­ran két szomszédos falu la­kosai is egy harmadik, közös' nyelvet használnak egvmás megértéséhez. E sajátságos helyzet miatt a Pamir a nyel­vészek Mekkája. A Tadzsik Tudományos Akadémia Nyel­vészeti és Irodalmi Intézete elkészítette a három fő nyelv szótárát: a sugnanét, a baju- vaét és a sahdarjaét. Ez szol­gál majd alapul az egyesített, összehasonlító szótár elkészíté­séhez, s talán segít megfejteni a régi, holt nyelvek — az I avesztan, a szogdi és a kva- rezmi — titkát. Iffúsjgi nagygyűlés as cpí öltnél A forradalmi ifjúsági napok programsorozatának kiemelke­dő helyi rendezvényére került sor tegnap délután a megyei Állami Építőipari Vállalat­nál: a központi munkásszálló étkezdéjében ifjúsági nagygyű­lésre jöttek össze a vállalat KISZ-szervezetének tagjai. A 150 fiatal előtt először a vállalat irodalmi csoportja adott szép műsort. Verssel, prózával köszöntötték a három forradalmi tavaszt. Ezután Bagyinszki Ferenc, a megyei Állami Építőipari Vál­lalat KTSZ-titkára mondott ünnepi beszédet. Szólt az 1848- as forradalomról és szabadság- harcról, a Tanácsköztársaság­ról és hazánk felszabadulásá­nak 28. évfordulójáról. Részletesen beszélt a fórra- dalmiság mai. helyes értelme­zéséről. A hétköznapok forra- dalmisága egyet jelent azzal, hogy valamennyi fiatal helyt­áll munkájában, tudása legja-* vát nyújtja, szakmájában ál­landóan képezi magát, politi­kai tájékozottságot szerez, hogy helyesen ítélhesse meg a világ és az ország dolgait. A nagygyűlés végeztével ju­talmakat. kitüntetéseket nyúj­tottak át a legjobb teljesít­ményt felmutató fiataloknak. Az aranykoszorús KISZ-jel- vényt Csengődi József terme­lési felelős kapta. A KISZ központi bizottságnak dicsé­rő oklevelét adták át Kiss Mária alapszervezeti KISZ- titkárnak és Godó István if­júsági brigádvezetőnek. Ka­marás Jőzsefné. KTSZ-alap- szervezeti vezetőségi tag, Var­ga László ifjúsági brigádvezé- tő és Juhász László ifjúsági brigádvezető, a vállalat kivá­ló dolgozói lettek. Ezeken kí­vül 11 fiatalnak könyv- illet­ve tárgyjutalmat nyújtottak át. , Az ifjúsági nagygyűlés záró aktusaként a Mártírok úti Ál­talános Iskola kórusa adott műsort. A kis kórus színvona­las műsorát nagy tapssal kö­szönték meg a fiatalok. Jól ismerik már az iskolásokat, hiszen a KISZ-esek nagvobb rendezvényeire rendszeresen eljönnek. A kitüntetettek és jutalma- zottak az építők sportpályáján levő KtSZ-klubban fogadáson vettek részt. Őrhalmiak a falujukén Felnőtt vita az iskolapadokban 900 négyzetméter üj járdát építettek. , ■ Idén a Dózsa György utat korszerűsítik, tervezik a pe­dagóguslakás megépítését, s villanyhálózattal látják el a két év során létrejött új ut­casort Ezután a jelölők kaptak szót. Nem kellett hosszasan várni az első hozzászólóra, Havassy László azonnal je­lentkezett. — Nagyon szép dolog, hogy virágot, sokszor fát is ülte­tünk a házak elé. De nagy az összevisszaság, mindenki saját belátása, tetszése szerint fásít, virágosít. Tegyük egy­ségesebbé a falu díszítését! Én vállalom, hogy összeírom és összehangolom az igénye­ket! — A facsemeték megőrzését nem tetszik vállalni? — kér­dezett rá a padokból egy fér­fi. Az idős Havassy bácsi fris­sen pattant felt — Nem kell attól félni, ké­rem! Tessék csak visszaem­lékezni, hogy volt. amikor az iskola udvarára ültettük el ezeket a fákat. A tanulók dolgoztak vele, azok, akik most, már javakorbeliek, s itt ülnek, hogy szóljanak a falujukért. És a fák csodála­tosképp mind megmaradtak! Ilyen szép, ligetes iskola ke­vés van a megyében, mint a miénk. Legyünk azon, hogy az egész falu fás, ligetes, szép településsé váljon! Örhalom rendezettségéért emelt szót Hegedűs János is: — Szanaszét hever a köz­ségben mindenütt az apró lim-lom. Nagyon ‘ időszerű lenne már, hogy néhány he­lyen szeméttárolókat helyez­zenek el, ne csúfítsák a falu utcáit a szemétkupacok. Ten­ni. kellene valamit az óvo­dáért is. Huszonnégy gyerek­re tervezték, de már most is 38-an vannak benne. Jóma­gam is ismerek jónéhány anyát, akiknek hamarosan lejár a gyermekgondozási sza­badságuk, el kell helyezni a gyermekeiket, hogy dolgoz­hassanak. Ha bővítenék az épületet, lehetne osztott óvo­dát is létesíteni, hogy ne le­gyenek együtt az egészen ki­csik és az iskolába készülő­dök. A nagyabbakkal már másképp kell foglalkozni. A falujukért való törődés hangja csengett ki az embe­rek szavaiból. Ez indította szólásra Hegedűs András párttitkárt is. — Társadalmi munkát kell szerveznünk Örhalomént, s akkor a pénzünkből is többre fütja — fordult az emberek felé. — Nagy tartalékok van­nak még a társadalmi mun­kában, a jövőben nagyobb szerepet kell szánnunk neki. Ha valami újat, szebbet aka­runk, rögtön arra gondol­junk; mit tudunk segíteni benne! Szép példáját nyújtot­tuk az összefogásnak az őr­haTrni rendelő építésekor, er­re van szükség most is. Ha nem sajnáljuk a hozzájáru­lást, felépülhet a pedagógus­lakás, s ezzel jut hely az óvo­da bővítésére is. — Az az igazság, hogy az elmúlt két évben nem szor­galmaztuk eléggé a társadal­mi munkát — kapcsolódik a gondolathoz Hegedűs János. — Ne csodálkozzunk hát raj­ta, hogy nem is ment úgy ahogyan kellett volna. Én is azt mondom: az kapjon előbb új utat, új járdát, aki maga is hozzájárul! Késő estig vitatkoztak, be­szélgettek az őrhalmiak az is­kolapadokban. Nem követe­lőztek, ebben a légkörben nem is lett volna helye. In­kább azon voltak, hogy meg­értéssel, összefogással segítse­nek a tanácsnak. Nem okozott gondot a ta­nácstagjelöltnek javasolt sze­mély. Kanyó Józsefnét, a tsz növénytermesztőjét vala­mennyien jól ismerik. — Rendes asszony ő, jó lesz nekünk — nyugtázták az em­berek a javaslatot. —■ szened — NŐGRÁD - 1973. március 2Í., csütörtök 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom