Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

Kettős Jelölés Balassagyarmaton

piők az észtergitpádnál

Látogatás a FOK-GYEM salgótarjáni telepének forgácsoló

üzemében

Az épületet alig lehet megtalálni. Messziről családi háznak véli az ember. Szemben, az út másik oldalán, az ötvözetgyár hozzá képest gyáróriásnak tűnik. Hogy jó helyen járunk, azt a falra fel- >zegezett táblácskáról tudjuk meg.

Forgácsolóüzemről lévén szó, hajladozó, szorgoskodó férfiakat képzelünk az esztergák és marógépek mellé. Meglepetésünkre a falak mellett kakAiás rendben sorakozó gépeken lányok, asszonyok dolgoznak. A szakavatatlanok számára bonyolult masinák gyorsan és pontosan engedelmeskednek az ügyes kezek parancsának. Pontosan megmunkált apró alkatrészek kerülnek ki a kezükből, apró részei valami nagy szerkezetnek, ' amelyek valahol egy másik üzemben állnak össze precízen működő géppé, műszerré, vagy éppen járművé.

Mit csinálnak ezek az asz- szonyok lányok?

Sebestyén László részlegvezető elmondja, hogy jelenleg az Ikarus-program keretében autóbuszajtó, nyitó-záró szerkezeteket, s a buszok féderéhez. rugózatához szintállító szelepeket gyártanak, illetve ezek forgácsolási munkálatait végzik.

—* Nemsokára kicseréljük a mostani gépeket. Ezek más munkafolyamatok végzésére szolgálnak majd. Ennek megfelelően megváltozik a terA „mellső” zárótárcsák eszter gály ozását Tóth Pálné végzi

melés jellege is. Továbbra is alkatrészeket fogunk gyártani, de már más berendezésekhez. Vizuális információs készülékeket gyárt majd szövetkezetünk. Ebbe kapcsolódunk be mi is ez év utolsó negyedében.

— Van-e ilyen berendezés valahol Magyarországon?

— Hasonló igen. A mi VI- SINFORM berendezésünk a

Keleti pályaudvar Információs készülékéhez hasonló.

— Mit szólnak az asszonyok a termelési szerkezet változásához?

— Nemrégen tartottunk egy rendkívüli termelési tanácskozást. ahol mindenki megtudta, hogyan dolgozunk a jövőben. Közöltük, hogy _ mindenki munkájára számítunk, senki sem fog kevesebbet keresni a tanulóidő alatt sem. Eddig még senki nem mondta, hogy el akar menni. Az igazi próbatétel a munkák kezdeteko lesz.

— Miként számolják el az asszonyok és lányok munká ját?

— Brigádban dolgoznak. Ta valy elnyerték a Szocialista Brigád megtisztelő címet. Ebben az évben is megpályázták, reméljük, ismét sikeresen.

Ez tehát néhány mondatban, amit a FOK-GYEM salgótarjáni telepének forgácsolóüzemében láttunk és hallottunk. Végezetül megkérdeztük, mit is jelent az egyébként különös név?

— Finommechanikai Gyengeáramú Műszereket Gyártó Szövetkezet — válaszolja Sebestyén László.

Tóth Vilmosné szelepet esztergál Fodor Tamás felvételei Szöveg: Zengő Árpád

Népszerű a néprajz

Országos néprajzi és nyelvjárási pályázat

Á hűtőszekrényből méreg

kerülhet a család asztalára, ha a háziasszony nem ismeri az élelmiszer-tárolás korszerű követelményeit. A Delta Magazin új száma részletesen foglalkozik a házi ételmérgezések megelőzésével. Beszámol az epekövek feloldására végzett eredményes próbálkozásokról, az új elvekre alapozott „agytapogató” röntgenberendezésekről, a hangolható lézerekről és a „génsebészet” új eredményeiről a sejtek keresztezésében. Bemutatja a régészet új, mágneses módszereivel feltárt olmec leleteket, s számos képet közöl a korszerű autótípusok változatos, sokatmondó szerelvényfalairól. Ismerteti az atommagkutatás új eredményeit, s egy most született új tudományágat, a súrlódással (és annak csökkentésével) foglalkozó tribológiát. Delta-lexikon, számos ötlet, találmány és sok-sok hír, információ. valamint száznál több — javarészt színes — fénykép teszi teljessé a Delta Magazin most megjelent új számát.

A Néprajzi Múzeum által szervezett országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat döntőjére Nógrád kivételével az ország minden megyéjéből kereken 300 felnőtt és ifjúsági pályamunka érkezett 13 000 oldal terjedelemmel, közötte sok rajz, fénykép.

Kiemelkedőek a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum munkacsoportjai által készített település-építkezés- lakásbelső témakörű pályamunkák. Figyelemre méltóak továbbá a Szentendrén épülő országos szabadtéri néprajzi múzeum törekvéseit és a szaktudomány feladatait hasznosan szolgáló pályaművek.

A Néprajzi Múzeum — az MTA Nyelvtudományi Intézetével karöltve — a megyei tanácsok és más intézmények támogatásával, a megyei múzeumi szervek közreműködésével — 1973-ra is meghirdette az országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatot. Részt lehet venni helyszíni gyűjtésen,’esetleg levéltári kutatáson alapuló eredeti, ismert anyagokat tartalmazó

pályamunka beküldésével, amely nyomtatásban még nem jelent meg. A pályázat témakörei igen változatosak és gazdagok- település-építkezés- lakásbelső-konyhaeszközök; a paraszti gazdálkodás (szántás, vetés, aratás, vagy hordás- cséplés) ismeretanyaga és szókincse; földrajzi nevek, személynevek* (keresztnevek, ragadványnevek, becéző nevek, állatnevek); paraszti életrajzok, önéletrajzok, Petőfi kora, jobágyfelszabadítás és az 1848-as szabadságharc emlékei a néphagyományban; (ezt külön kategóriaként is díjazzák) egyéb szabadon választott néprajzi témák, főleg tanyai szokások, népi gyógyászat, gyermekjátékok, babonás történetek, mesék, mondák, történetek; s végezetül a nemzetiségi pályamunkák, amelyeket külön kategóriaként díjaznak.

A pályázaton bárki részt vehet. A pályázatnak ezúttal is ifjúsági és felnőtt tagozata van, s a dolgozatokat megyei és országos szinten bírálják el és díjazzák. (MTI)

Egyenlő eséllyel

BALASSAGYARMATON, a

bútorgyár kultúrterme adott otthont a 26-os számú választókörzet jelölő gyűlésének Már a gyülekezés sejteteti valamit Az asszonyok, férfiak körében feltűnően sok fiatal gyűlt össze. A várakozás perceit halk zenével töltötték ki a fiatalok. A jelölő gyűlés elnöke, előadója is fiatal. A kél év eredményeiről, a következő tanácsciklus terveiről Kovács Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára adott számol a választókörzet polgárainak.

Szinte röpködtek a számok, az eredményekről, a tervekről. Talán egyetlen tényt itt is érdemes leírni. A városi tanács a II. ötéves tervben 248 millió, a harmadik ötéves tervben 438 millió, a jelenlegi, a negyedik ötéves tervben pedig már 700 millió' forinttal gazdálkodott, illetve gazdálkodik. Ez a három szám pedig valóban szépen bizonyítja Balassagyarmat dinamikus fejlődését.

A hozzászólók is erről be*' széltek. Különösen azokról a2 eredményekről és gondokról, amelyek a Jókai, a Patvarci, a Bérezi Károly utca lakóit közvetlenül érintik. Mert azért az eredmények mellett Itt is van gond bőven. A Kun Béla- lakótelep mellett például építettek egy játszóteret. de nincs megfelelő felügyelet, rongálják a játékokat. Utat. járdát, vizet kapott a Jókai utca, de elterjedt a hír. hogy j rövidesen az alia 10 évvel ezelőtt épült lakásokat szanálják. A Bérezi Káro.y utcában rendezték az utcát, ástak egy gödröt, amit nyitva hagytak, s most televan vízzel. Nyáron a gyerekek belecsúszhatnak, vagy fürödnek benne — ez életveszélyes. Valamit tenni kell. A Jókai utcában már egy hónapja, hogy néhány oszlopon nem ég a villany. Telefon is kellene erre a városrészre. A Szügyi úton sebességkorlátozó táblát szükséges elhelyezni a baleketek megelőzésére, és megannyi kérés, javaslat, ami ezen a jelölő gyűlésen elhangzott, s amit a most

megválasztásra kerülő tanácstagnak kell majd megoldania.

Megtörtént a jelölés is. Ennek a körzetnek 12 éven át idős Lengő Jenő volt a tanácstagja. Megromlott az egészségi állapota, most is kórházban fekszik. Kérte, mentsék fel.

— a Hazafias Népfront elnöksége azt javasolja a választópolgároknak, hogy az apa után a fiút. ifjú Lengő Jenőt jelöljék a 26-os választókörzet tanácstagjának. Ifjú Lengő Jenő 1946-ban Balassagyarmaton született. A Vastömegcikk-értékesftő Vállalatnál mint gépkocsivezető dolgozik Példás, fegyelmezett munkájával kivívta felettesei, munkatársai megbecsülését. Sok esetben önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalt feladatokat, javítja a gépkocsikat, kiváló szakmai felkészültségét jó] hasznosítja. A népfront városi elnöksége első ízben javasolja tanácstagi választását —f hangzik az indoklás.

A vita egyre élénkebbé válik. Érvek, ellenérvek hangzanak el. A jelölt személyével először Csókás Ferenc foglalkozik.

— HOGY A JÓKAI utca a legszebb utca lett, azt idős Lengő Jenőnek is köszönhetjük. Ismerem ifjú Lengő Jenőt, úgy gondolom, elvárhatjuk tőle azt. amit apja tett. Fiatal, tegyen annyit, ameny- nyit az apja.

Etesi Tivadarné is szót kér, a Bérezi utca lakói nevében.

— Mi alig két-három éve lakunk az utcánkban. Széles Istvánnét jobban, ismerjük. Még 6 is fiatal. Eddig is eljárt ügyes-bajos dolgainkban a tanácsnál. A villanyt, a vizet, a szeméthordást elintézte. Én és az utca, Széles Istvánnét jelöljük tanácstagunknak.

Az idősebb generáció nevében Lotharidesz Ferenc, a Jókai utcából mond véleményt

— Bízni kell a fiatalokban Az a kérésem, hogy Lengő az édesapja nyomdokain haladjon, az apja segítségével, a választókra támaszkodva, akkor jó eredményt tud majd felmutatni. Én. a, magam részéről ifjú Lengő Jenőnek adom a bizalmat.

Szót kér és kap Koplányi János is. A jelöltről röviden mond véleményt.

— Ifjú Lengő egymagában nem tud boldogulni Segítsük mi is a munkájában.

Már-már úgy látszik, marad a kettős jelölés, de ismét szót kér Csókás Ferenc.

— Magas az átlagéletkor a

mi körzetünkben. Most beszélgettünk itt. Lengő még fiatal, nincs elég élettapasztalata. Ügy gondoljuk, majd később lehet az apja utódja. Mi Rendes Istvánt jelöljük — vélekedik.

Rendes István:

— Nagy az elfoglaltságom. A közeljövőben elköltözünk a városból. ‘ Köszönöm a bizalmat. de én nem vállalom.

Marad a kettős jelölés. Széles Istvánná 1936-ban született, ugyancsak Balassagyarmaton. Már 22 éve. hogy munkaviszonyban áll. Most költöztek a Bérezi Károly utcába.

— Még nem volt tanácstag, de eddig is ő képviselte a2 utca lakóit. Elintézte a villanyt, a vizet Akármilyen ügyben kellett eljárni, szívesen tette — egészítette ki indoklását Etesi Tivadarné. — Mi továbbra is őt jelöljük.

Nyílt szavazásra került a sor. A törvény szerinti egy- harmadot mind a két jelölt megkapta. Ifjú Lengő Jenő, a népfront, és Széles Istvánná, a jelölő gyűlés jelöltje Is.

A KERÜLET választópolgárainak több mint harminc százaléka jelen volt a gyűlésen. A jelölt személyében nem jutottak közös nevezőre, megoszlottak a vélemények. A végleges döntést most már április 15-én hozzák meg

Somogyvári László

■s,

így Idtftilc a munkdsok.»

...Egymást oszíííuözzak...

Kívülről úgy tűnik, mintha szünetelne az építkezés. A fóliával bevont ablakok mögött azonban serény munkáskezek formálják a Lakberendezési Aruház új, modern vonalú épületének belsejét Salgótarjánban. Tudomásom szerint ezt az új létesítményt a kivitelező vállalat, az AG- ROFIL Építőipari Szövetkezet a határidő előtt — november 30. — szeretné átadni. Vajon ennek megfelelően szervezík-e a munkát, biztosítják a folyamatos termelés feltételeit?

6

Az első emeleten, az OTP felőli részen felállított pódiumon dolgozik a Kőfaragó- és Szooraszipari Vállalat héttagú brigádja.

— Annyian vagyunk, mint a mesében a gonoszok — kezdi a beszélgetést Rovó István brigádvezető-helyettes, aki Kecskemétről jár Salgótarjánba dolgozni.

— Január 2-án kezdtük itt a munkát. A földszinti részen már elkészítettük a gipsz álmennyezetet. Ha itt a jelenlegi helyen végzünk, akkor beljebb húzódunk. Folyamatosan tudunk haladni. Jelenleg 500 mennyezetlap van raktárim, tegnap is hoztak egy szállítmányt.

— Mindig van készlet, ezért nem érhet bennünket meglepetés. fennakadás nélkül dolgozunk. Ha ezt a részt befelezzük. akkor sem tétlenkedünk, mert az ácsok már készítik a másik állványt — kapcsolódik a beszélgetésbe a közben odaérkező, és figyelmesen hallgató Bartos Ferenc brigádvezető.

— Ennek az álmennyezetnek a szabadalmát nemrég vettük át a Német Demokratikus Köztársaságból. A brigád egy éve dolgozik együtt

— kér ismét szót a brigádvezető-helyettes.

— Jó egyetértésben — egészíti ki az előbbit Nedelko- vics László fehérmunkás, vagy ahogy egymás . közt mondják, épületszobrász, ö is Budapestről jár ide, akárcsak a brigád vezetője.

— Dolgoztunk a várban, ml raktuk fel az álmennyezetet a Külkereskedelmi Kamata épületében, 22 ezer négyzetmétert

— mondja Nedelkovics László.

— Kifogástalanul?

— Igen — állítja határozottan Szabó László épületszobrász, aki Sárbogárdról jár Salgótarjánba.

— Nincs velük probléma, kifogástalanul végzik feladatukat, a beruházó is elégedett a munkájukkal — teszi a koronát a Beszélgetésre Balázs Gyula, az építkezés művezetője.

— A folyamatos munkához minden feltétel adva van — szól Kelemen István, az AG- ROFIL Építőipari Szövetkezet ácsbrigádvezetője. Van elég munkaterületünk, hosszabb távon ismerjük feladatainkat. Most például a földszintről az emeletre vezető lépcsőfokokat illesztjük össze. Ezt követően is a menetrendnek megfelelően tevékenykedünk.

— Rajz után dolgozunk. Jó dolog, hogy előre tudjuk mit kell elvégezni — egészíti ki az előbbieket Tóth Sándor, az ácsbrigád egyik tagja. Novák József is bekapcsolódik a beszélgetésbe. ö is ebbe a kollektívába tartozik. Azt mondja; — Szerintem azért haladunk. mert eddig még nem

módosították a tervezők eredeti elképzeléseinket.

— Mi csak beugrók vagyunk itt — tájékoztat Fü- lop Zoltán szobafestő és mázoló. — A gőzvezeték csöveit festjük. Ez a munka délig eltart, utána megyünk vissza a korábbi munkahelyünkre.

— Munka van bőven, ezzel nincs is baj, csak az elszámolással — vélekedik Fülöp Zoltán. — Jó lenne, ha megmondanák. hogy négyzetméterenként, vagy folyóméterenként mennyi bért kapunk.

Az építkezés művezetője a2 észrevételre nem tud válaszolni, mivel a szakiparosok nem az ő hatáskörébe tartoznak.

Ezen az emeleten váltok szót a Varga Zoltán vezette háromtagú bádogosbrigáddal: — A központi légfűtés bádogosmunkáit végezzük — mondja a brigádvezető. — Elég jól haladunk, egy hét múlva befejezzük. Anyagunk van, így nincs fennakadás a munkában Egymás keze alá dolgozik itt minden brigád — mutat körbe kezével —, így ösztönözzük egymást.

— Hová mennek, ha itt végeztek?

— A brezinai lakótelepre. Előtte azonban még a tetőrészen lezárjuk a szelvényeket.

%

At AGROFIL Építőipart Szövetkezet vezetői komolyan veszik az új létesítmény határidő előtti átadását. Valószínűleg nekik is érdekük fűződik hozzá. Ez persze nem

baj!

V. K.

NÖGRAD — 1973. március 21., szerda