Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A Tanácsköztársaságra emlékezünk AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES A MEGYEI TANACS LAPM XXIX. ÉVF., 67. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. MÁRCIUS 21., SZERDA Szocialista forradalmunk . évfordulóján ,4 z orosz proletariátus példája nyomán ötvennégy év- vei ezelőtt a magyar munkásosztály győzelemre vit­te a szocialista forradalmat, megteremtette az első magyar proletárdiktatúrát. Amikor az első imperialista világ Háború idején felragyogott október csillaga, népek százmillióinak nyújtott reményt, és sugarával megvilágította azt az utat, amely a munkásosztály hatalmához, a békéhez és új, ki­zsákmányolás nélküli társadalom megteremtéséhez vezet. A szocialista forradalom oroszországi győzelme nagy hatást gyakorolt a magyarországi viszonyokra is. Ez meg­mutatkozott abban, hogy a munkásmozgalom forradalmi irányzata erősödött. 1917—1918. folyamán a sztrájkok és a tüntetések szaporodtak, á gazdasági bajok, a háborús ki­zsákmányolás elleni fellépések egybekapcsolódtak a népel­lenes terror elleni tiltakozásokkal és a béke követelésével. A szakszervezetek gyorsan erősödtek. Taglétszámuk csupán az 1917. januárjától októberig terjedő időszakban meghá­romszorozódott. Mindezek együttesen megteremtették a fel­tételét az 1918. őszén kirobbant polgári demokratikus for­radalomnak, amelynek győzelme szabaddá tette az utat a szocialista forradalom erőinek tömörítésére. A KMP szer­vezeteinek létrejöttével, politikai munkájuk nyomán egyre határozottabban kirajzolódott a szocialista forradalom győ­zelmének lehetősége. Erre került sor 1919. március 21-én, amikor Budapest proletariátusa, az ország munkásosztályá­nak, a lakosság többségének támogatásával kikiáltotta a Tanácsköztársaságot Létrehozta a szocialista állam műkö­déséhez szükséges szerveket, testületeket, megkezdte a szo­cialista gazdaság kialakítását, megteremtette a kulturális javakból való részesedés szocialista alapjait. A világháborús gazdaság, a terror terhe nagy nyomással nehezedett Nógrád megye népére is. A fokozódó tiltakozó megmozdulások, a sztrájkok jelezték, hogy a nép megelé­gelte sanyarú helyzetét, változtatni kíván azon. Az akciók mögött meghúzódó és egyre jobban erősödő politikai tarta­lom pedig bizonyította, hogy az oroszországi szocialista for­radalom lényege mélyen beivódott az e tájon élő munká­sok, parasztok gondolatvilagaba is. Ezért a forradalmi harc­ra való felkészülés mértéke ennek megfelelő volt, és így nem volt kétséges a márciusi szocialista forradalom győzel­me. A Tanácsköztársaság Nógrád megyei történetének leg­fényesebb időszaka minden kétséget kizáróan májusra esik, amikor a fiatal szocialista állam helyi szervei mozgósítani, aktivizálni tudták a megye minden dolgozó rétegét: mun­kásokat, parasztokat, értelmiségieket az imperialista hódí­tók ellen, a szülőföld megvédésére. Az aktivitás olyan fo­kát érték el, amely lehetővé tette, hogy a technikailag rosz- szul, hiányosan felszerelt munkásszázadok sikeresen verjék vissza a több hullámban támadó, korszerű fegyverekkel el­látott ellenséges haderőt. Koszorúzást ünnepségeit Balassagyarmaton és Széesényben A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója alkalmából tegnap ünnepségeket rendez­tek a megyében. Számos is­kolában emlékeztek az évfor­dulóra. Balassagyarmaton a városi párt-, állami és tömeg- szervezetek. a fegyveres tes­tületek képviselői és a közép­iskolák KISZ-szervezetei meg­koszorúzták a tanácsköztársa­sági emlékművet. Koszorúzási ünnepséget rendeztek ugyan­csak Balassagyarmaton, a vasútállomáson levő emí ék- táblánál is. Az ünnepség után a vasútállomás pártszerveze­te 15 veteránt, egykori vé" röskatonát látott vendégül. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepséget ren­deztek tegnap Széesényben is. Az iskolák vezetésének, az iskolai élet demokratizmusának helyzete, fejlesztése Ülépt tartott tegnap Salgó­tarjánban a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt többi közt ak iskolák vezeté­sének, az iskolai élet demok­ratizmusának helyzete, fej­lesztése. Jelen volt az ülésen dr. Boros Sándor, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, s Szabó László, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese is. Amint a jelentés is hangsú ­lyozza, az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i határozata, valamint az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának október 25-i hatá­rozata közoktatás-politikai feladataink megvalósításában kiemelt jelentőséget tulajdo­nít az iskolavezetés színvona­la emelésének és az iskolai demokratizmus fejlesztésének. Az intézményes oktatás-neve­lés legfőbb megvalósítói a pedagógusok, az óvodai, az iskolai és a kollégiumi ne­velőtestületék. Az iskolai ne­velés iránti egyre fokozódó társadalmi igény az ifjúság aktívabb közéleti tevékeny­ségre való felkészítését köve­teli. Mindezek a feladatok a demokratikus vezetési stílus alkalmazása és a szocialista demokrácia kibontakoztatása útján valósíthatók meg. A Nógrád megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tegnapi ülésén áttekintette e területet, s megszabta a rövid és hosz- szú távú feladatokat. Kulcsár József felvétele A körülmények pedig igen nehezeik voltak. Nemcsak a katonai felszerelés volt hiányos, de nem volt meg­felelő színvonalú az élelmezés sem. A munkából a lövész­árokba vonuló bányászok, öntők, esztergályosok, kovácsok gondjait fokozta, hogy otthon maradt családtagjaik helyzete :s bizonytalan volt. A proletár fegyelem magas fokára emelkedett népünk, amikor a nélkülözések közepette, min­den rendbontást kerülve, a fogukat összeszorítva hűségesen kitartott, és megvédte szülőföldjét. Ez a hősi helytállás te­remtette meg a feltételét, hogy a Vörös Hadsereg reguláris erőd megfelelő támogatást nyertek, és messzire űzték az imperialista katonai erőt. Az okok között nem sokáig kell kutatnunk, hogy ma­gyarázatot találjunk arra a kérdésre: mi tette mindezt le­hetőivé. Nógrád megye dolgozó népe azonosult a szocialista forradalommal; ügy tartotta: ez a forradalom valóságosan is az ő érdekeit képviseli, az előző nyomorúságos helyzetén akar gyökeresen változtatni. A dolgozók mindinkább széle­sedő köre ismerte meg azt a baloldali politikai erőt, amely a szocialista forradalom győzelmével a hatalmat birtokolta. Ismerte tevékenységét, céljait, eszközeit. Hiszen döntő többségük fiatál baloldali szociáldemokrata — mint például a salgótarjáni Gólián András, Priska Dezső, Boző György, vagy a tapasztaltabb Oczel János —, akik a háború utolsó éveitől fogva az ipari munkások, a bányászok mozgalmai­nak az élén jártak. Ök irányították az 1918-as nagy júniusi sztrájkot. Az őszirózsás forradalom győzelme után jte egy­ségesek voltak, és irányították Salgótarján és az iparme­dence munkásainak élelmezését. Kezdeményezői és alapító tagjai voltak a salgótarjáni és a nagyközséget környező falvakban, a bánytelepüléseken megilaikult KMP-szervezeteknek, amelyek segítségével állan­dó és szoros kapcsolatot tartottak a munkásokkal, a dolgo­zók széles rétegeivel. Soraikból kerültek ki azok, akik a jobboldali szakszervezeti és a szociáldemokrata vezetők el­len nyíltan felléptek és politikai következetességükkeL elszi­getelték ókét. Mindezek együttesen további magyarázattal szolgálnak a hősies katonai helytállásra: a nagy társadalmi-politikai feladatok végrehajtásában, a dolgozó nép, és vezetői között olyan kapcsolat jött létre, váLt tartóssá, amely a magyar történelemben eddig ismeretlen volt, amely csak a szocia­lista forradalom, a szocialista viszonyok között vált lehe­tővé. Mindez arra is rámutat, hogy a nógrádi bányász, ipari munkás nem felejtette el a Tanácsköztársaság emlékét. Az ellenforradalom sötét korszaka tengernyi szenvedést hozott a magyar népre. Az elnyomottak felszabadulási vá­gyát azonban sem elrettentéssel, sem megtévesztéssel nem iehetett elfojtani. A magyar népben elevenen élt a remény, hogy eljön a nap, amikor a hatalom ismét az övé lesz. 4 Tanácsköztársaság léte és alkotása adott erőt a ma- ** gyár nép legjobb fiainak ahhoz, hogy — együtt szov­jet barátainkkal — küzdjenek a munkásosztály ügyének győzelméért, a szocialista társadalom megteremtéséért. Dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese Saigon megsérti a tírisiünetet A saigoni csapatok tovább­ra is megsértik a vietnami békemegállapodóst —1 jelenti a Felszabadulás Hírügynök­ség. Az utóbbi napokban a saigoni gyalogos alakulatok a tüzérség és helikopterek tá­mogatásával többször megtá­madta Quang Tri és Quang Nam tartományok felszabadí­tott területeit. A 7. számú or­szágút mentén több falut vet­tek tűz alá. K ont um és Pleiku tarto­mányokban a saigoni csapa­tok 180 alkalommal szegték meg a tűzszünetet, míg Tay Ninh tartományban az utób­bi napokban a DIFK ellenőr­zése alatt álló körzetek ellen indítottak több Ízben tüzérsé­gi támadást. Saigon — mint a múltban — most is akadályokat gör­dít a négyoldalú katonai ve­gyes bizottság normális tevé­kenységének útjába, és pro­vokációkat követ el a VDK és a DIFK képviselői ellen. Ezzel egyidejűleg a saigoni kormányzat ellenőrzése alatt álló területeken továbbra is megtorlásokat hajtanak vég­re a hazafiak, valamint a bi­káért és a nemzeti egyetér­tésért fellépő erők ellen. (MTI) Ifjúsági nap Nagybátonyban Egyel akarjunk, egyképpen akarjuk! Dél-Koreu befejezte vietnami szereplését Szöulban kedden hivatalo­san bejelentették, hogy Dél- Korea- beszüntette dél-vietna- mi katonai szereplését. A dél-koreai fővárosban felosz­latták a dél-koreai fegyveres erők dél-vietnami hadműve­leti parancsnokságát. Az felső dél-koreai katonai alakulat 1964-ben érkezett Dél-Vietnamba. A hatvanas évek végéig az amerikai ag­resszióban résztvevő dél-ko­reai katonák száma elérte az 50 ezer főt. Az utolsó csa­pategységet múlt szerdán, március 14-én vonták ki Dél- VietnambóL (MTI) Ifjúsági napot rendezett tegnap Nagybátony-bányavá- rosban a nagybátonyi területi KISZ-bizottság és a Nógrádi Szénbányák Vállalat KISZ-bi- zottsága. A forradalmi ifjúsági napok programsorozata kereté­ben szervezett ifjúsági napra a Bányász Művelődési Ott­honba mintegy száz fiatal jött el. A forradalmi ifjúsági napok tartalmáról, az ifjúság jelen­legi helyzetéről, a fiatalok feladatairól Gyenge Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára szólt: — Pár nappal ezelőtt ün­nepeltük 1848. március 15-e 125. évfordulóját, most em­lékezünk meg 1919. március 21-ről, a jövő hónap elején pedig hazánk felszabadulásá­nak 28. évfordulójáról. E há­rom évforduló a magyar nép újkori történelmének legje­lentősebb csomópontjait ün­nepli. Egy olyan jelentős tör­ténelmi folyamatról van szó, melynek kiemelkedő esemé­nyei egymástól elválaszthatla- rtok, nemcsak ünnepségeinken, hanem valójában is. Ezek a csomópontok társadalmunk fejlődésének azokat a mozza­natait ragadják meg, amikor az európai haladás, s egyben a világ fejlődésének élvonalá­ba kerültünk. Ezt követően, az ifjúságpoli­tikai határozat végrehajtásá­nak időszerű kérdéséből szólt az ifjúsági nap előadója, .— A- határozat nemcsak a fiatalok számára jelentős, ha­nem szocializmust építő egész társadalmunk számára, hi­szen a pártnak nincs külön a fiatalok és külön a felnőtt társadalom számára politiká­ja; egy, a szocializmust építő politikája van. Ha ezt az in­tegritást szem előtt tartjuk, nem tévedünk el a rétegérde­kek szűk prakticista labirin­tusában, hanem az egész tár­sadalom szocializmust építő tevékenységében szólunk az ifjúság jelenlegi helyzetéről. Napjainkban is, és különő­CFolytatás a 2, oldaton) Társulati taggyűlés mm Ot esztendő mérlege A Felső-zagyvai Vízrende­zési és Talajvédelmi Társulat jubileumi taggyűlésére került sor tegnap Salgótarjánban, a tsz-területi szövetség tanács­termében. A társulat öt esz­tendő munkáját fejezte be, amelyről az alapító tsz-ek el­ismerőleg nyilatkoznak. A tár­sulat tagságán kívül képvi­seltette magát a tanácskozá­son a párt és tanács is. Sza­bó Tibor elnök terjesztette a taggyűlés elé az éves beszá­moló jelentést. Az elmúlt évi munkát ér­tékelő jelentés előtt az e’-ök számot adott az ötéves víz- rendezési és talajvédelmi munkáról is. A Felső-Zagyva vidékén 32,4 kilométer vízfo­lyás rendezését végezték el. Ezzel a munkával 15 500 ka­taszteri holdon megteremtet­ték a vízrendezés alapjait. Erre a célra közel huszon­nyolcmillió forintot fordítot­tak. A társulat munkájának hasznosságát bizonyítja a megváltoztatott környezet. Mocsaras rétek lettek kitűnő kaszálóvá. Öntözésre alkal­mas mesterséges tavakat lé­tesítettek, szántóföldeket men­tettek meg az árvíztől. A vízrendezési munkák mellett majdnem 21 millió forint értékben végeztek öt esztendő alatt meliorációs fel­adatot. Cereden, Homoktere- nyén terméketlen területek váltak termékennyé, haszna­vehetetlen földeket erdősítet­tek. Az elmúlt évi feladataikat is eredményesen, 101,4 száza­lékra túlteljesítették, ami azt jelenti, hogy az év végére kö­zel tizenötmillió forintra ala­kult a termelési értékük. Az év során több mint másfél millió forint értékben végez­tek közcélú vízrendezést. A telephelyeken új épületeket építettek. A munka korszerű­sítésére földmunkagépeket, járműveket és más munka­gépeket vásároltak. Eredmé­nyes bérgazdálkodást foly­tattak. Az évi megtakarításuk egymillió-kilencvenkilenc- ezer forint., A taggyűlés megtárgyalta az 1973. évi feladatokat is. Ezek között szerepel a Zagy­va szabályozásának befejezé­séhez szükséges hidak, vízfo­lyás-szabályozók stb. megépí­tése, Mátramlndszenten a bel­vízrendezés befejezése, Mát raverebélyben az ivóvízháló­zat elkészítése és a belvíz- rendezés. Terveznek tehergépkocsi - vásárlást munkásszállításra, új kotróberendezést a munka megjavítására. A Zagyva pa­tak végleges szabályozásánál, kiviteli tervét is az idén ké­szítik el. A társulat nagy gondot for­dít a fejlesztési alap biztosí­tására, amit a taggyűlés is jóváhagyott. Dolgozóik jutal­mazására is jelentős összeget tartalékoltak, hogy érvénye­síteni tudják az**anyagi érde­keltséget. ' *'■

Next

/
Oldalképek
Tartalom