Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

Ha egy kürtöm Ujlaky Károly görög előadóestje Balassagyarmaton Megnyílt az idei tavaszi Irodalmi presszó Balassa­gyarmaton. Első vendég- előadónk Uilakv Károly fiatal, tehetséges színmű­vész volt. akit a veszprémi, győri színházból és ielenleg a szegedi Nemzeti Színház­ból a tv által is iól ismer az ország. Balassagyarma­ton előadóművészként is be­lopta magát a szívekbe... Ha egv kürtöm lehetne cí­mű görög témáid előadó­estjén Devecseri Gábor klasszikus műfordításaiban halhatatlan görög verseket hallhattunk Homérosztól Ritszoszig... Uilakv Károly nemcsak az antikvitásból válogatott, hanem a bebörtönzött, vagy száműzött mártírok, költők súlyosveretű verseiből is tolmácsolt sok úiat hozva formában is és színben is... Tehodorakisz zenéie méltó módon tolmácsolta a szép szándékot. Manelaosz Ludemisz: Jól vagyok Kavafisz: A város. Nikiforosz Vretakosz: Levél hazám emberéhez, nemcsak a görög hazafiakhoz, mind­annyiunkhoz is szóltak taní­tó tartalommal. Az előadói est végén be­szélgettünk Uilakv Károly­ival, aki elmondta, hogy tu- laidonképpen Devecseri Gá­bor ötlete volt: szerepelien egv görög témájú műsorral is. Devecseri közben meg­halt. ezért egyedül válogat­ta össze és szerkesztette a műsort, részben a nagy köl­tő-műfordító iránt érzett tiszteletből. barátságból, másrészt haladó eszméktől, szabadság eszményétől ins­pirálva. örülünk, hoev ezzel a gö­rög műsorral hozzánk is el­jutott. Nógrád megyébe, hi­szen nemcsak a ..Taigetosz emlékeit”.. . nemcsak „Zor- bát. a görögöt” mutatta be és hirdette meg erőteljesen a „Harci dalt”. hanem Anakreon: Bordalát. Sappho szerelmes verseit és Rit­szosz: Hí diát is megmutatta nagyon rokonszenvesen, szí­nészmesterségbeli tehetség­gel rávezetve bennünket ar­ra. hogy .... .az élet végül is szép.. o” — Elekes — A szorospataki felcser Ahogy az utcán végigme- gyünk mindenki ismerősként köszönti Pintér Istvánt, vagy ahogy itt hívják: a felcsert. — Ismer mindenki- és én is mindenkit ismerek. Pedig nem itt születtem Szorospatakon, hanem Felsőtoldon. Mikor ka­tona voltam, akkor lettem egészségügyis. Iskolára küld­tek. . Leszerelésem után is megmaradtam ebben a foglal­kozásban. A salgótarjáni kór­háznál dolgoztam. Mikor meg­nősültem lakás kellett volna. Ott nem kaptam, itt meg volt, hát ide jöttem a bányához egészségügyisnek. Meghono­sodtam. Vagy 12 éve tanácstag vagyok — mondja magáról. Olyan örökmozgó ember. Vezetett le már szülést- ami­kor a körülmény erre kény­szerítette. Ha valaki beteg, öt keresik, ö szól az orvosnak, a mentőknek. Ha valaki nem kapja meg időben a szenet, őt kéri intézkedjen. Ha nincs villany, akkor is az ő segít­ségét kérik. Nem hiába. Mint tanácstag- és a szakszervezet gazdasági felelőse, állandó sapcsola than van a ssorospa- takiakkal. — Van itt gond elég. A település lélekszáma lehet 600 fő. Hárman vagyunk tanács­tagok. A beszámolót is közö­sen szoktuk tartani az isko­lában, vagy a kultúrházban. A bánya volt itt mindig a meghatározó, és ma is az, bár egyre többen járnak be dol­gozni a nágybátonyi üzemek­be. A legutóbbi tanácsülésen n lakáskérdéseket tettem szó­vá. Régi probléma. Vannak lakások- amelyekért egy idő­ben lakbért sem fizettek. Nem is törődött velük senki. Most már tisztázódik ez a kérdés. Vannak, amelyek szanálásra kerülnek. Helyettük bent, * bányavárosban épülnek új la­kások. Ami marad, az tataro­zásra kerül. Már folyik a munka- de az itt lakók joggá, tartják lassúnak az ütemet. — Jól közművesített terület ez. Forrásvíz folyik a csápo­kon. A környezet gyönyörű erdős, hegyes. Az üzlethálózat jó. Népbolt. italbolt van. Mi­kor ide kerültem, még nem volt zöldséges, de már van és húsüzlet is. Az utóbbi heten ként háromszor tart nyitva. A lénj ,'g. hogy nem kell már húsért sem a bátonyi üz­letbe jáirni. — Elkelne a járdásítás, a kultúrház is rászolgált már a javításra, nagyon siralmas ál­lapotban van. Pénz kellene, de lehetne közös összefogást is szervezni. Lehet itt társadal­mi munkára mozgósítani, csak lássák az emberek a célt — A buszmegállónál a me­legedőt hiányolták. Nézze, ott van már a tégla, megvalósul. Szenet termelnek itt. de sok az olajkályha. Az üzemanya­got eddig Nagybátonyból hordták. Az ősszel sikerült helyben lerakatot létesíteni — mondja. Ahogy az utcán beszélgetünk, ismerős köszönt ránk. — Te Pista, jó lenne már ezzel a ^villannyal valamit csi­nálni. Nincs ez így rendjén — mond ja a panaszos. — öregem, én is tudom. Keressük a megoldást, de tu­dod. hogy nem megy minden egyszerre — mondja Pintér István, azután hozzám fordul­va fo.ytat.ia: — A közvilágítással néha baj van. Én jelentem a ta­nácsnak- onnan értesítik az ÉMÁSZT, de mire Kistere- nyéről ideér, előfordul, hogy napok telnek el. Van itt hoz­záértő ember, nem egy olyan, akinek telepkezelő-vizsgája is van, de nem nyúlhat hozzá. Megoldás lenne, ha másodál­lásban olyan embert alkal­mazna az ÉMÁSZ. aki itt la­kik, és mindig elérhető. Még a villanyszámlát is könnyeb­ben elintézhetnénk délután, vagy este. Gondolom az ÉMÁSZ-nak is egyszerűbb de nekünk, itt lakóknak feltétle­nül jobb megoldás lenne. Amikor elköszöntünk. a rendelő felé veszi az útját. Megnézi, nincs e valami elin­téznivaló. Bár a bánya alkal­mazásában van, de a körzeti orvossal is jó a kapcsolata. Amiben tudja, segíti a mun­káját. Nemcsak sebeket kötöz a szorospataki felcser, hanem fontos közéleti munkát is vé­gez : tanácstag, aki rászolgált a bizalomra. Bodó János Tizenöt éves együttműködés Ab örmény ország í>nan ViltamoftKépgyár kollektívája nemrég magvas* szakemberek delegációját fogadta. Az örménv- és a magyar­országi villamosgépffvártók együttműködése 15 éves múltra tekinthet vissza. Ek­kor kapta az i örménvországi gvár az első magvar meg­rendelést — ZSESZ—60 tí­pusú vasúti áramfejlesztők­re Ma több tucat termék készült itt magvar vállala­toknak — köztük nagyfrek­venciás átalakítók, áramfej­lesztők és nagv teljesítmé­nyű generátorok. A magvar szakemberek különböző készülékeket gyártottak és szereltek fel a jereváni üzemben, közte ge­nerátortekercsek nagyobb termelékenységgel és jobb minőséggel való impreanálá- sára képes vákuum impreg- nátort. Az ilyen együttműködés és a tapasztalatcsere nagv gazdasági előnyökkel jár. Magyar szakemberek oldot­ták meg először az alumí­niumhuzalból készült teker­csekkel működő transzfor­mátorok sorozatgyártását és az örménv partner rendelke­zésére bocsátották tapaszta­lataikat. valamint a műszaki dokumentációt. Nemrégiben Jerevánban iárt Szebenvi Lajos — a NIKEX Magvar Külkereske­delmi Vállalat kereskedelmi igazgatója. Az örménv vil- lamosgépgvár magyarorszá­gi szállításainak jelentős mé­retű bővítéséről kötött meg­állapodást Hx elsöuölcisztö éraei a felöli melleit AZT MONDJAK Somoskő­újfaluban, hogy az 5-ös szá­mú választókörzet a nyugdí­jasok. az idős emberek körze­te. Erről kellett meggyőződni a jelölő gyűlésen is. Igaz, csak két családból hiányoztak a „küldöttek”, de fiatallal csak eggyel lehetett találkoz­ni. Ez a fiatal számomra azért volt érdekes.^ mert egy­kori tanítómesterét. Varga Zoltánt, az iskola igazgatóját, a községi pártglapszervezet titkárát jelölték ezen az ear tén. Maga a jelölő gyűlés előa­dója is úgy fogalmazott: Var­ga Zoltánt nem kell külön bemutatni a választópolgá­roknak. Ismerik közéleti te­vékenységét. munkásságát, amelyet a község, a falu la­kói érdekében az elmúlt két ciklus alatt mint tanácstag kifejtett. Azért sem kel] a jelöltet bemutatni, mert mint iskolaigazgatót mint az alap­szervezet párttitkárát is isme­ri mindenki Nincs szükség szólamokra — így fogalmazott az egyik választópolgár — mert a tények egész sora iga­zolja az eredményeket, ame­lyekben jócskán benne van Varga Zoltán eddigi tevékeny­sége is. De vajon mit tud az eddigi eredményekről egy olyan fia­talember. aki most. április 15-én járul először az arnák elé. & vajon tudja-e. hogy miért adja a voksát a jelölt­re? Ezt kérdeztem magam is a 19 éves Oláh Lászlótól, aki MÁV-nál, a forgalomnál dol­gozik. i — Nem is tudom, most ho­gyan mondjam. Tanító bácsi, Zoli bácsi, vagy Varga elv­társ. Engem végig tanított az általános iskolában. Komoly, nagyszerű ember, az iskolában is nagyon szerettük. Tiszte­lem és becsülöm Most első­választó vagyok A körzetben hárman vagyunk ilyen fiata­lok. Arra gondoltam, hogy megszervezem: együtt szavaz­zunk Varga Zoltánra. KICSIT elgondolkodik, ami­kor azt kérdezem, hogy isme­ri-e az elmúlt két év eredmé­nyeit, a következő négy év feladatait. — Az eredményekben a ta­nácstagok munkája tükröző­dik. Erről szólt a jelölő gyű­lés előadója is. Megfigyeltem a számokat Nagyon jó dolog­nak tartom, hogy a legutóbbi választásokat megelőző jelölő gyűlésen 390 közérdekű beje­lentés történt, s közülük — ha jól hallottam, 199 megva­lósult. Például megépült az új iskola és az orvosi rende­lőhöz vezető Semmelweis ut­ca. éppen a MÁV segítségével mintegy 650 ezer forint költ­séggel. Tudom, régi kérés volt. hogy korszerűsítsék a temetőhöz vezető utat is. Ügy tudom, háromszáz méter hosszabb az is elkészült. Vagy itt van éppen a mi körze­tünkben az ivóvíz biztosítása. Vízcsapot szereltek fel Járda épült a Jókai és a Mikszáth utcában, mgekezdíék a József Attila és a Katona József utca korszerűsítését, amelyre több mint 270 ezer forintot költ a tanács Hogv mit tettek az áramingadozás megszüntetésé­ért, a közvilágítási lámpák korszerűsítéséért, azt már nem is nagyon jegyeztem meg. De, hogy tettek, az biztos. És ki tudná felsorolni mindazt, ami az elmúlt két évben megva­lósult Somoskőújfaluban. — Nem irigylem Varga Zol­tánt. Lesz mit tennie a kö­vetkező négy évben is. Az ál­talános iskola négy tanterem­mel bővül, és ez sok gondot okoz majd az igazgatónak, a tanácstagnak. Ügy tudom, az építkezést még ebben az év­ben elkezdik A községi utak, járdák további korszerűsítése, a község szépítése, parkosítá­sa, a belsőség! vízelvezetés rendezése és még megannyi feladat végrehajtása bizony nagy gond a községben. Erről is szó esett most a jelölő gyű­lésen. És mivel még nagyon sok feladat vár elvégzésre, a tanácsra, nekem az a vélemé­nyem. hogy ehhez a munká­hoz a lakosság támogatására is rendkívül nagy szükség van. A társadalmi munkában pe­dig, úgy gondolom, tanácsta­gunk. illetve a mostani jelöl­tünk. Varga Zoltán a követ­kező években is számíthat az idősebbek mellett ránk. fiata­lokra is. Hiszen ő maga már sokat tett a fiatalokért, akár az iskolában, akár a párt- szervezetben Én magam ezért is rászavazok április 15-én. KELLENEK-E ezeknél erő­sebb érvek egy jelölt mellett? Azt hiszem, nem. hiszen mind önmagukért beszélnek Ügv, ahogyan ezt az ifjú. az első­választó is elmondotta. Somogyvári László Az anyaság megbecsülése Ma hazánkban a foglal­koztatottak 42 százaléka nő. s az egymillió 700 ezer dol­gozó asszony 50 százaléká­nak van kiskorú gyermeke. A kettős terhet vállaló nők száma tehát rendkívül nagy. s ha ehhez még hozzávesz- szük. hogy az asszonyok 13 százaléka egyedül neveli gyermekét. Vagy gyerme­keit. kézenfekvőnek látszik mindaz a gondoskodás, amelyben államunk az anyá­kat részesíti. A gyermekintézmények elterjedtségét mutatja, hogy a 3—6 éves korú gyermekek 60 százalékát tudják óvo­dáink fogadni, bár bölcső­déinkbe csak a gyerekek 10 százalékát járathatjuk. Évente 160—180 ezren ve­szik igénybe a szülő nők közül a gyermekgondozási szabadságot, miután a há­rom év alatt kétszer is mód­jukban áll változtatni, illet­ve megszakítani szabadsá­gi sztyeppék lakó> A Szovjetunió délkeleti köz- társasága, a Kazah SZSZK most felszántott árvalány hajas, fü­ves pusztáin hajdan elefántok és amerikai bölények legeltek. Az áltatok csontjait az Ertie, f im és Tobol folyók közötti ki­terjedt területen találták meg. A leletek vizsgálata során az ösálDaittan kutatói arra a követ keztetésre jutottak, hogy hatféle tflefántciHiorda élt Sitt. Megálla­pítottak néhány hasonlóságot az ösbölények és a mai euróoa’ bölények között. A „kazal) bőié nyék’* sü’ya legfeljebb egy ton na volt. Kétszarvú orrszarvúak la tanyáztak ezen a vidéken, A ré­gi állatvilág legkülönösebb kép viselője a púpos homlokú orr­szarvú volt, amelyeknek leletei gegíttk a tudósokat a areoiAel« üledékek korának pontos b&tározásábasta Torokfájás — kulcsár — gukat, ha körülményeik ügy kívánják. Törvényeink vé­dik a gyermekgondozáson levők jogait. Ezek szerint visszatértükkor eredeti mun­kahelyüket és fizetésüket köteles biztosítani számuk­ra munkaadójuk. Demográfusok szerint — mindezek és a még fel nem sorolt számtalan egyéb kedvezmény következtében — a családok közül soha még ennyien nem vállaltak gyermeket, mint ma. A 2 millió 909 ezer magyar csa­lád’ 60 százalékában egykét gyermek él. a háromgyer­mekes családok aránya 6 százalék. Igaz, hogy a csa­ládok 30,7 százalékában nincs kiskorú gyermek, de ezek közé számítjuk azokat az idősebb házaspárokat, akik már felnevelték fiukat, lányukat. A családszerkezet válto­zása. a gyermekek számá­nak csökkenése nem ma­gyar. hanem világjelenség, a többgyermekes családok száma a legtöbb ‘ iparilag fejlett országban csökkenő­ben van. Ma illuzórikus len­ne az 1870-es évek ötgyer­mekes. és az 1940-es évek háromgyermekes átlagcsa­ládjáról ábrándozni: ma az egy-kétgyermekes család az általános. A családokat támogató kiadások és ráfordítások ha­zánkban 1949 óta ötszörösé­re emelkedtek. Elegendő a legutóbbi lakásrendeletre utalni, amely messzemenően figyelembe veszi a lakások árának megállapításánál a gyermekek és az eltartottak számát. Az anyaság megbecsülé­séért sokat tesznek a mun­kahelyek társadalmi szerve­zetei. különösen a szakszer­vezetek. A társadalombiz­tosításban szinte szüntele­nül fejleszti államunk az anya- és csecsemővédelmet. A fiatal nők személyiségét és egészségét romboló, a termékenységet és az utó­dokat egyaránt veszélyezte­tő születésszabályozási mó­dot," a művi megszakítást, a SZOT határozott kérésére a nővédelmi tanácsadók fel­állításával is csökkenteni kívánják. A SZOT javasla­tára az Egészségügyi Mi­nisztérium nemcsak rendel­kezett a tanácsadók felállí­tásáról. hanem annak tárgyi és személy! feltételeit Is biztosította. Az anyaság vé­delmében a szakszervezetek rendszeresen ellenőrzik a különböző iparágakban a terhes anyákat és a kisgyer­mekeseket védő rendelkezé­sek betartását. könnyebb munkára helyezésüket, és, egyéb kedvezményeik ma­radéktalan biztosítását. A SZOT illetékesei nemrég tet­tek például kormányszer­veknek olyan javaslatot, hogy a koraszülések gyako­riságának megelőzésére, hasznos lenne terhességül: utolsó hónapjaiban betegál­lományba helyezni a leen­dő édesanyákat. A Munka Törvénykönyve szerint a terhesség negyedik hónapjá­tól a gyermek féléves ko­ráig nem köteles túlórázni a dolgozó nő. A SZOT nő­bizottsága már a 2—3 hó­napos terhesek túlóra-men­tesítését is javasolja, mert szakorvosok szerint az utód szempontjából szinte a leg­fontosabb időszak a terhes­ség első harmada. Az anyaság további meg­becsülését és segítését szol­gálja az a javaslat is. hogy az édesanyák gyermekápo ’ lási táppénzjuttatását — évente 60 napon át — a gyermek 10 éves koráig ter­jesszék ki. A SZOT nőbr zottsága a gyermekgondozá­si segélyen levő nőkről fel­mérést készített és megál­lapította, hogy az anyák 70 százaléka gyermeke 18 hó­napos koráig visszatér mun­kahelyére. s ez főleg anya­gi okokra vezethető vissza. Bár számszerűen növekedett a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma, a SZOT illetékesei úgy látják, hogy a 650 forintos segély ösztönző hatása, a beveze­tés idejéhez képest csök­kent. Javaslataik között szerepel, hogy a Művelődés- ügyi Minisztérium a peda­gógusképzés és — tovább­képzés keretében az egész­ségre neveléssel és a csa­ládi életre neveléssel is fog­lalkozzék. A család iránti felelősségre nem lehet elég korán felkészíteni a fiata­lokat. Éppen ezért a SZOT már az ötödik osztályos gyermekek tantervébe is ja­vasolja az egészségnevelés­sel, a család és az anyaság megbecsülésével való foglal­kozás beiktatását. K. E. NÓGRAD - 1973. március 20., kedd *

Next

/
Oldalképek
Tartalom