Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

Salgótarjánban szinte eldugva az emberi szemek elől a Karancs Szálló mögött a jő Idő beálltával folytatódnak a támfalépítési munkálatok. Képünkön: a vasbeton fémhá­lózatát készítik a szerelők Fodor Tamás felvétele A mi brigádunk Andó László sok évvel ez­előtt még kemény ökléről volt híres a környéken. — Sokáig bokszoltam — mondja mosolyogva. — Aztán meg az az igazság, hogy hir­telen természetű vagyok. Ha annak idején valami nem tet­szett, gyorsan eljárt a kezem. Sok kellemetlenségem támadt belőle.» Ha összeakad barátaival, is­merőseivel, egy-egy pohár sör mellett időnként még ma is szóba kerülnek azok az évek, a nagy csetepaték, a régi tör­ténetek. De ma már Andó László arról nevezetes, hogy olyan szocialista brigádja van a salgótarjáni öblösüveggyár­ban. amelyre a legkényesebb munkát is rá lehet bízni. Ajánlás a brigádról A szakszervezeti bizottságon Pförtner József bér. és terme­lési felelőst szinte mindig meg lehet találni. Egyúttal ő a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom, a gyári élet egyik legjobb ismerője. — Az üvegfúvók fél tízkor tartanak reggeliszünetet — mondja. — Akkor menjen ki hozzájuk, ha beszélgetni akar velük. Tudjá, a „pódiumon” nincsen megállás. Munka köz­ben nemigen lehet trécselni. Kilenc óra múlt néhány perccel. — Mit tudna mondani a brigádról? — Az egvik legjobb szocia­lista brigádunk — válaszol. — Heten vannak, öt szakmunkás, meg két tanuló. No, és ehhez Jön a lehordó, ha éppen arra is szükség van. Csupa fiata­lok. Ifjúsági brig id. A legigé­nyesebb munkát csinálják. Ök váltották a tapasztalt, ré­gi mestereket, akik nyugdíjba mentek. Sorra elnyerték ed­dig a szocialista brigádmoz­galom minden jelvényét, most kapják az ezüstöt. És a Válla­lat Kiváló Ifjúsági Szocialista Brigádja cimre fogjuk java­solni őket. Hatvannyolcban alakultak. Jól összeszokott kol­lektíva. Nagyon tudnak dol­gozni. De a keresetük is meg­járja. Az átlag jóval három­ezer forint fölött van. Az első találkozás —- Miért kapják most az ezüstöt? Mivel váltak érde­messé a Kiváló Ifjúsági Bri­gád címre? — Állandóan száz százalék­nál magasabb a teljesítmé­nyük. Ha alatta maradnak, akkor az szinte sohasem raj­tuk múlik. Meg aztán min­den vállalásukat teljesítik, minél kevesebb selejt, jó mi­nőség, társadalmi munka, ön­képzés, közös megmozdulá­sok; .. A megyei művelődési ház ebben az évben is meg­rendezi a szocialista brigádok vetélkedőjét. Bizonyára oda is beneveznek. Fél tíz lesz néhány perc múlva. A kemencét körbeölelő pó­diumon és mellette még dol­gozik a brigád. A vöröslő üveggömb karcsú nyakú kan* csóvá formálódik az avatott kezek érintésétól. Odakinn még hűvös az idő, de idebenn már-már trópusi meleg van. Izmok feszülnek, csupasz vál* lak villannak. Az izzadó test nem tűri a sok ruhát. Az üzemlátogatókat, a vendégeket Ide mindig elhozzák. Megbá­mulják a sürgölődő embere­ket, a gyakorlott mozdulato­kat, a készülő üvegterméke­ket. A dolgozók már meg­szokták. Oda se figyelnek rá. A „nacionálé”, amit Pfört­ner József elmondott a bri­gádról, elég szűkszavú és hi­vatalos. Jól dolgoznak. Egye­lőre ennyit tudunk róluk. De milyen emberek? Hogyan él­nek? Milyen vágyaik vannak? Es ők saját magukról? A művezetői iroda aprócs­ka. Ráadásul állandóan nyit­ják és csukják az ajtót. Itt se könnyű beszé’getni. A tás­kákból előkerülnek az elemó- zsiáscsomagok, nagy darab szalonna, csaknem félkarnvi kolbász, kalóriadús, finom fa­VI T~ vetélkedő CssVnom húsz fiatal ült asztalhoz a nagybátonyi gép­üzem kultúrtermében, hogy részt vegyen a VIT-vetélke- dő területi versenyén. A vetélkedők először szelle­mi totót fejtettek meg, a kérdések a VIT-ek eddigi történetéről, és a X. találko­zó vendéglátójáról, Berlinről, illetve a Német Demokratikus Köztársaságról szóltak. Majd villám kérdések következtek, végül a legjobbak a ^öntőben mérték össze tudásukat. A legjobbnak Nagy Jenő, a nagybátonyi gépüzem dolgo­zója bizonyult. Utána sorrend­ből Jecsmenik Pálné, kistere- nyei építészet, Török Tibor, nagybátonyi gépüzem, Durucz Gábor, kisterenyei építészet és Tanyai György, salgótarjá­ni igazgatóság következett. A legjobbak oklevél- és könyv­jutalomban részesültek, s részt vehetnek a VIT-vetél­kedő járási döntőjén* latok. Kemény munka az üvegfúvóké Kívánja a szerve­zet az utánpótlást — Mitől jó ez a brigád? — Már régóta együtt dol­gozunk — magyarázzá az egyik brigádtag. — És mi valamennyien tudunk és aka­runk is dolgozni. Nem a napot lopni járunk a gyárba, hanem keresni akarunk. Megismertük és megértjük egymást. Ha új emberek jönnek, csak az ma­radhat meg közöttünk, aki .ér­ti a dolgát. És tudja, hogy'mi a tisztesség. V Most ennyit a brigádról. A következő hetekben, hónapok­ban majd többet megtudunk még munkájukról, életükről, mindennapi örömeikről és gondjaikról, hiszen rendszere­sen találkozni fogunk velük. Kiss Sándor KÖVETKEZETES ember a nagyoroszi termelőszövetkezet elnöke. Pelle János. Keményen beszél, követelményeket állít fel, amiért már kellemetlensé­gei is voltak. A községből a járási szervekig elhallatszott tsz-ben folyó vitája. De az álláspontja mellett követke­zetes maradt, az emberekkel szemben viszont nagyobb tü­relmet tanúsított, és nyert. Amikor visszaemlékezik ezek­re a vitákra, akkor maga is bevallja: — A magasabb eredménye­kért folyó yitában a tagok is. a felsőbb szerveim is támogat­tak. Az emberekkel szembeni türelmetlenségért megszóltak... Két esztendő alatt sokat vál­tozott a helyzet Nagyoroszi­ban. Arnóczki Mihály, a köz­ségi pártbizottság titkára sze­mebe is megmondta az elnök­nek, hogy sokat tett a közös gazdaságért. Az emberekkel szembeni türelmetlenségét le­vetkőzte. Nagyorosziban a há­rom évvel ezelótt bekövetke­zett több millió veszteséget szorgalmas munkával bepótol­ták az emberek. A kudarcból kivezető útjuk igen szemlél­tető. 1970-ben az évi terme­lési értékük 13 millió forint volt. Az elmúlt évben már huszonkétmillió forint lett, a tagok egy napra eső munka­bérének átlaga 109 forint, és egymillió forintot félretettek biztonsági tartaléknak. Erre az évre huszonötmillió forint be­vételt terveznek. A középtá­vú tervükben az szerepel, hogy 1975-re az évi termelési érté­küknek harmincmillió forint­ra kell emelkedni. Ha a számok ismeretében gondo'korük az ember a nagyoroszi tsz-vezető munka­Céltudatosan, következetesen AKI EGY KICSIT is figyelemmel kíséri belpolitikai életünk alakulását, tapasztalhat­ja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága tavaly novemberben hozott határozatának szellemében sorra-rendre születnek meg azok a kormányintézkedések, amelyek az or­szág fejlődését, gyarapodását, a dolgozók életszínvonalának emeléséit szolgálják. Ezek közül jelentőségénél fogva kiemelke­dik a szocialista nagyiparban és a kivitele­ző építőiparban dolgozók, fizikai munkások és a termelést közvetlenül irányító műszaki­ak bérének emelése. Intézkedések sorozata könnyíti meg a munkások lakásépítkezé­sét. Döntés született 40—50 szocialista nagy- vállalat működésének felülvizsgálatára. Már­cius I-től tartósan leszállították a pamut­ból készült méteráruk, szintetikus függö­nyök árát. ami 150 millió forint megtakarí­tást jelent az ország lakosságának. Megszi­gorították az árellenőrzést, kijelölték azo­kat az üzleteket, ahol maximált áron áru­sítanak 30-féle gyermekruházati cikket. E rövid, de nem teljes felsorolásból is kitűnik, hogy a kormány következetesen és céltudatosan dolgozik a X. pártikongresz- szus és a tavaly novemberben hozott párt- határozat maradéktalan végrehajtásáért Mi a helyzet megyénk üzemeiben, válla­latainál, milyen jelenségek fékezik a gyor­sabb előrehaladást a párthatározat szelle­mében való eredményesebb munkálkodást? Mivel folyamatról van sző, nehéz summáé véleményt alkotni. Annyi már most látszik, hogy egyik üzemben jobban, a másikban ke­vésbé jól érzékelik a tavaly novemberben hozott párthatározatból adódó sokrétű ten­nivalókat. A központi előírások szellemében munkás­gyűléseken tájékoztatták az érintetteket a béremelésről. Az ezzel járó követelmények­ről úgyszólván alig esett szó. Pedig a bér­emelés bizonyos része termelési költségként szerepel, az ez évi nyereséget terheli. Ezért, ha vállalataink a korábbi nyereséget el akar­ják érni, az eddiginél jobban és főleg ha­tékonyabban kell dolgozni. Az építőiparban a fix áras rendszer ki­terjesztése nem a nyereség fokozására, ha­nem csökkenésére hatott. Ilyen jelenség me­gyénk más üzemében, iparágában is tapasz» talható. Ennek a népgazdaság fejlődésére gyakorolt káro6 hatását nem kell külön ma­gyarázni. Nem fokozta egyes üzemek veze­tőinek, dolgozóinak alkotó kedvét az a kés­lekedés. ami egyes vállalati központok te­vékenységét fémjelezte a központi béríelosz- t ásnál. Maradjunk továbbra is saját házunk tá­ján. Egy-két kivételtől eltekintve a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésére irányuló elképzelések jó része papíron ma­radt. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban a hó elején munkátlanul töltik el idejüket a dolgozók, a hó végén pedig megduplázza >e a műszakot. Valamit javult, de még ige i sok kívánnivalót hagy maga után az üze men belüli kooperáció. Továbbra is igen je lentős élőmunkát köt le az anyagmozgatás Munkaerőgondokról panaszkodnak üzemeink, ugyanakkor a műszak befejezése előtt enn berek kisebb-nagyobb csoportja áll ugrásra készen a gyárkapukban, vagy attól valarrí vei távolabb a gazdasági vezetők szeme lát tára. Van ahol a technológiai fegyelem b nem tartása miatt az alkatrészek sokaság t váli'k selejtessé A vizsgálatok szerint hí rom nagyvállalatunknál 1972-ben az évi selejt megközelítette az 50 millió forintot. Máskor meg a pontatlan rajzok, utasítások okoznak gondot. Az építőiparban az áttervezések miatt megy veszendőbe sok hasznos, termelésre szánt munkaóra. Az új létesítményekről á - vett jegyzőkönyvekből kiderül, hogy nálun még elég jól megfizetik, talán még meg is jutalmazzák az ímmel-ámmal, tessék-lássék módon elvégzett munkát. Nagyon lassan ha­lad az elavult termelőberendezések kicse­rélése, holott a versenyképesség fokozása, a piacon való maradás megköveteli a régi gé­pek, berendezések mielőbbi lecserélését. Mindezekből kitűnik, hogy üzemeinkben, gyárainkban még nem jelentkezik az ar, igényesség, amely a tavalyi novemberi párt- határozat minden sorából sugárzik. Az igénytelenség gyakori velejárója a patópá- los módszer, valamint a nyugi, ráérünk még felfogás és gyakorlat, holott ennek ellen­kezőjére van szükség a X. pártkongresszus határozatainak védelmében. Ezek után érthető, ha a felsőbb párt- és állami szervek képviselői, ahol restséget, ké­nyelmeskedést vagy meg nem értést tapasz­talnak, megkérdezik az ott tevékenykedő ve • zetöktől: értik-e miről van szó, tudják-e mit kell tenni, végre akarják-e hajtani a különböző határozatokat A nyílt és egyértelmű kérdések egyértel­mű választ követelnek. Ez a fajta számon­kérés természetes, mert egyetlen vezető sem tesz szívességet amikor a követelményeknek megfelelően alakítja ki munkastílusát, vég­zi tevékenységét. Csupán kötelességét telje­síti, amiért megfelelő anyagi ellenszolgálta­tást kap. AZ IGÉNYEK, követelmények emelését maga az élet, a világban folyó nagy iramú verseny írja elő, nem pedig egyes unatkozó emberek rögeszméje. A feladatok elvégzése pedig nap mint nap vizsgáztatja a vezető­ket: hozzáértésből, céltudatosságból, követ­kezetességből és előrelátásból. Ebben muta­tott követendő példát a kormányzat, amikor a tavalyi novemberi párthatározat szellemé­ben meghozta a nép javát szolgáló határo­zatait, intézkedéseit, döntéseit. Ezt a mun­kamódszert, munkastílust csak követni sza­bad. .aia*; ----------" V. HL / Közgyűlés előtt Nagyorosziban EMBEREK, TERVEK... járói, inkább a megértés, mint a meg nem értés válik erősebbé. A megye egyik nagy mezőgazdasági üzeméről van sző. Politikailag sem közöm­bös a termelésben játszott szerepe. Olyan mélypontról, mint amilyenre ez a gazda­ság süllyedt, csak következe­tes, a régi termelési módsze­rekkel szakítani tudó mun­kával lehet felszínre kerülni. A régi sohasem adja át bé­késen helyét az újnak. Ma sincs megbékélés Nagyoroszi­ban. A napokban éles vita folyt a vezetők között az idei termelési terv végleges for­mába öntésekor. Az elnök most Is következetes maradt. — Az esztendőt most kell jól megalapozni és ebből nem engedek... A napokban a tagság elé áll a tervvel. Annak olyannak kell lennie, hogy a tagok igent mondjanak rá, maguké­nak érezzék és dolgozzanak valóra váltásáért. Ha ezért következetes Pelle János, ak­kor a tagságtól csak dicsére­tet érdemel. Nagyorosziban ez az év a mennyiségből a mi­nőségbe való fordulás eszten­dejének ígérkezik. A veszte­séges esztendő után alakítot­ták ki az új termelési szerke­zetet. Kenyérgabona, takar­mány. kukorica szerepel a termelési tervben. Az állat­tenyésztésben a tej- és a hústermelés. Az idei huszon­kétmillió évi termelési ér­téket ez hozta meg. Igaz, az időjárás ellenére átlagban húsz mázsa körüli gabonát ta­karítottak be egy holdról. Volt olyan táblájuk viszont, amelyikről 26 mázsát. Az ál­lattenyésztés is pár millió fo­rinttal többet hozott, mint tervezték. A leromlott tsz ma már fokozatosan, de biztosan az élvonal felé halad. Ez nem ment békés úton végbe. Az elnöknek egy kimutatáshal­maza van, amit a könyvelőség állít össze minden hónapban a részére. Ebben szerepel .az ágazatok gazdálkodása. Az el­nök havonta a gazdálkodás részletes megbeszélésére ta­lálkozik az ágazati vezetőkkel, kiknek munkáját a havi ki­mutatás tükrözi. Ezzel értel­metlen vitatkozni. Ha az ága­zat munkája a tervtől nega­tív irányba eltért, az ágazat vezetőjét felelősségre vonják. Egy példa: az erdészet a költséggazdálkodást túllépte az elmúlt évben. A vezetői megbeszélés után az elnök intézkedett Négy embert más munkaterületre csoportosítot­tak, miközben az ágazat veze­tőjét kötelezték tervének tel­jesítésére. A termelőszövetkezet veze­tőinek ma legfőbb gondjuk előkészíteni az idei eredmé­nyes gazdálkodást. Embertől emberig menő tárgyalásokat folytattak. Szocialista ver- senyszerzódéseket kötöttek a munka jobb elvégzésére. Ilyen részletes elózetes megbeszélés után készült el az üzem idei I gazdasági terve. Kovács Nándor ez a fiatal, helybeli születésű főagronómus azt mondta: — A minőség, a minőség! Számunkra ez a legfontosabb a mennyiség mellett... És működnek a minőséget ellenőrzési rendszerek. A nö­vénytermesztőknél például, ezekben a napokban dől el, hogy az őszi vetéseket hogyan végezték el. A zöldellő vetés minősége a mérce. Aki ezt a munkát jól elvégezte, annak holdanként jutalmat fizetnek. Nem csupán az ellenőrök, ha­nem maguk a munkát végzők is a határban találhatók. Fo­dor István és Uskert Ferenc traktorosok már bejelentették, hogy őket jutalom illeti. A vetés valóban szép, de a vég­só szót még a vezetőség fogja kimondani. A tehenészetben a Csatári András ég Rácz Gábor által vezetett brigádok kö­töttek szocialista szerződést ar­ra, hogy a borjak nem pusz­tulnak el, hogy mindent job­ban végeznek, mint végeztek az elmúlt évben. A baromfite­nyésztők vezetője, Gál Ist­vánná azzal ostorozza az el­nököt. hogy magasabb jöve­delemre áhítoznak. Az elnök támogatja kérésüket, de fel­tételeket szabott: jövedelme­zőbb munkát kér, nagyobb megtakarítást. Megszületett itt Is az egyezség. ILYEN PEZSGŐ, eleven az élet a nagyoroszi termelőszö­vetkezetben. Mindig csak elő­re haladnak, miközben a ré­gi és az úi, a szó legszoro­sabb értelmében viaskodik egymással Bobái Gyula INÓGRAD - 1973. március 1®.0 wasárnesp 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom