Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

Aranykoszoi ű — mirrászor Könnyű József klubvezető átveszi az okle­velet Főcze Lajostól (Fotó: Danyi József) 1 Könnyű Jó­zseffel. a sal­gótarjáni ko­hász ifjúsági klub vezetőjé­vel a Salgótar­jáni Kohászati üzemek mel­letti Technika Házában a fia­tal öntők elmé­leti versenyén találkoztam. — Utazom Pestre — kö­zölte, — Minek? — Hazahozni egy „aranyko­szorút”. _? — Másodszor averte el a klubunk az Aranykoszo. rús Ifjúsági Klub kitüntető oklevelet. Azóta a beszélgetés már múltidejű lett: az ország Ó5 más, kiváló ifjúsági klubjával együtt a Kohász klubban is ott van már a kitüntető okle­vél Főcze Lajos, a KISZ köz­ponti bizottságának titkára nyújtotta át a klubvezetőknek a KISZ Központi Művész- együttes budapesti székházá­ban. Ott volt az ünnepségen Garamvölgyi József művelő­désügyi miniszterhelyettes is. A Technika Házában félbe­szakadt dialógust most tele­fonon folytatjuk. — Megkaptátok az okleve­let? — Még, már itthon is van. — Gratulálok! És mi volt „mellette”? — Kaptunk még egy szob­rocskát, nagyon modern, tet­szetős, csak egyelőre nem tud­juk, hogy mit ábrázol. A klubvezetőket négynapos ma­gas-tátrai utazással jutalmaz­ták. S átnyújtottak még egy 10 ezer forint felvételére jo­gosító levelet is a klub szá­mára. — Szép summa! Mit vesz­tek rajta? — Függönyöket kell besze­rezni és egy szekrényt, ezek a legfontosabbak. Szeretnénk a játéktárunkat is kiegészíteni. S végezetül egy kis statisz­tika. Az országban több mint 1500 klub nevezett be a Ki­váló Ifjúsági Klub pályázat­ba. Közülük 66-an érték ej a címet, a 66-ból 59 vidéki klub Másodszor 27 ifjúsági klub kapta meg a kitüntető okleve­let. A Kohász klub a megve több mint 30 pályázója közül nyerte el a címet. Sz. M. Bravó, közgések! Az ember hajlamos azt gondolni, hogy a Táncsics Mi­hály Közgazdasági és Keres­kedelmi Szakközépiskola a „száraz” sulik közé tartozik. Csütörtökön aztán alaposan rácáfolták erre a „közgések”! A forradalmi ifjúsági napok megnyitóján olyan parádés műsort vágtak ki, hogy a né­ző csak kapkodta a fejét, s már-már gondolkodóba esett: végül is „közgések” ezek vagy színművészeti főiskolások? Két órán keresztül birtokol­ták a József Attila Művelő­dési Központ színpadát, s úgy tűnt, le sem jönnek a desz­kákról, mert futja még a szuszból másik két órára is. A parádé az ünnepség „hi­vatalos” részének végeztével kezdődött Az iskola kamara­kórusa megzenésített Petőfi- verseket adott elő, majd egy olyan bemutatóra került sor, amelyet végigkísért a közön­ség kirobbanó nevetése. Ho­gyan nézett ki egy tornaóra azáz évvel ezelőtt? Bemutat­ták: az erre az alkalomra alakult kisasszonyok és fia­talurak, előbbiek csipkés-fod­ros, hosszú bugyogókban, utóbbiak hosszú jégeralsókban és festett, kacskaringós ba- juszkötteményekkeL Komoly és könnyed műso­rok egymást váltották. Mo- sart; Török Indulóját, Beetho­ven: Für Elise-ét ugyanolyan lelkesen tapsolták meg, mint a pályaválasztásról szóló ko­mikus Jelenetet. A lányok tréfásan ugyan, de alaposan kioktatták egymást: hogyan kell bánni a különböző fiú­típusokkal Nincs olyan srác, akit ne lehetne betömi! — volt a szám „eszmei monda­nivalója". Majd sötétség borult a színházteremre, de senki nem Ijedt meg. mert még jókor bekonferálták, hogy a torná­szok gyakorlata következik — világító karikákkal. Látvá­nyos, szemet gyönyörködtető szám volt. a műsor egyik fénypontja! Szép volt a két néptánc, s csak a legek hangján lehet szólni a nívós versmondások­ról. És nehéz eldönteni, me­lyik műsort kísérte nagyobb kacagás: a cigánydalok be­mutatását. a Későnjövő a mo­ziban című pantomimjátékot, vagy azt a jelenetet, amely Pityuka érettségire való ké­szülődéséről számolt be. Aki eddig még nem tudta volna, az most észrevehette: nemcsak statisztika, könyvvi­tel és kamatszámítás van a „közgében”. Bravó, „közgá- sek”, remekül csináltátok! — ssendi — Napjaink ifjúsága ÍJj klubot kaptak Iskolanap, Rétság 73 „Terveink bőven vannak” — mondta a ctiíastitkár A napokban értesültünk róla, a Nógrád megyei Tanács KlS'Z- szervezet* új KISZ-klubot ka­pott. Régóta nem hal ottunk mar a tanácsi Kl&Z-esekről, ezért ke­restük fel Orosz Gyulát, a me­gyei tanács KlSZ-szervezetéuek csúcstitikárát, aki a következüket mondta. — Sajnos, az utóbbi négy év­ben elég lagymatag volt nálunk a KiSZ-é.et. Yj, év januárjátói mintha sikerült volna kibillenteni a holtpontról a szervezeti életet, ki kell mondanom, hogy öt alap- szervezet tartozik hozzánk, elég nehéz közös nevezőre hozni a terveket, elképzeléseket. Az első kézzelfogható eredményünk a Hüszezer munkanapot Salgótar­jánért mozgalomban végzett munkákért kapott elismerő ok­levél. Személy szerinti elismerés­ben részesült Csatal István. Frá­ter látván és Kovács Alfréd. Sze­retnénk az idén benevezni a Ki­váló ifjúsági klub mozgalomba. Ennek érúekében készítettük el társadalmi mimikában a KISZ- klubot, amelynek létrehozásában a tanács vezetőitől. és a szakszer­vezettől maximális segítséget kap­tunk. Lelkesem készültünk a ta- nácatagválasztáaokru, következő KlSZ-gyűlésümk témáján Is ez fog szerepelni. Tavasszal társa­dalmi munkában szenetnénfc be­kapcsolódni a mezőgazdasági munkáikba. Távlati terveinkben szerepel a kapcsolatfelvétel test vérvár ősünk. Kemerovo komszo motfiatalságával Az első levél­váltás már megtörtént. szeret­nénk, ha a közeli jövőben sor kerülhetne közöttünk csereüdül tetősre, tapasztalatcsere-látoga­tásra. Salgótarlánt viszonvlatban mgvon ló kapcsolatunk van az AOROFIL KISZ-szervenetével Több rendezvémvt szeretnénk kö­zösen lebonyolítani. Fejleszteni akarjuk a sportéletet. benevez­tünk a városi káénálvás Jabfart gó-batnoksáeba. leénvfeltnérés' végzünk az, öt alnőszervezet tat­jai közt. és ennek alantán meg­hívott előadókkal Ismeretterjesz­tő előadásokat Idvánn-k ta?"- Tennészetesen. a gzórakozásrő’ sem feledkezünk meg. Évenként visszatérően meg akartuk rendez ni a farsangi bált, hnsonSóan az elmúlt hetihez. Ez a bálunk nem várt sikert hoizett. Négyszáz ven­dégre számítottunk, de elővétel­ben elfogyott 600 belépőjegy. A színházteremben SS órától 34 óráig á budapesti Generál-együt­tes Játszott a Mtkroltd voltál közreműködésével. Éjféltől a sal­gótarjáni Hot-Man együttes vet­te át a „stafétabotot” és szolgál­tatta a talpalávaiót hajnalig a táncolni vágyóknak. A hangulat­ra Jellemző, hogy reggel < óra­kor még telt házunk volt. — Terveink bőven vannak, re­méljük, sikerrel helytátlunk a Kiváló Ifjúsági klub mozgalom­ban és a jövőben sokat fog ró­lunk hallani Salgótarján fiatal­sága. — mondta a csúcs titkár. Németh László Minden évben nagy ese­mény a rétsági gimnáziumban az iskolanap. Olyan alkalom ez, amikor a diákok elereszt­hetik fantáziájukat, szokatlan ötletekkel, jó kezdeménye­zésekkel járulhatnak hozzá az tskolanap sikeréhez. Persze, nem csak a könnyed furcsa­ságok napja ez, sőt. nagyon is komoly bemutatókon ad­nak számot a gimnazisták tu­dásukról, tájékozottságukról. A héten a gimnázium életé­ben immár negyedszer ren­dezték meg a nevezetes isko­lanapot. A programsorojpat a járási művelődési központban az 1848-as forradalom és szabadságharc 125. évforduló­ja alkalmából összeállított műsorral kezdődött. A gim­nazisták mór rögtön bemutat­kozásul alaposan kivágták a rezet: a műsor nemcsak tar­talmában, hanem formájában is igen értékes volt. Szakí­tottak az irodalmi színpadok — sajnos, már szokásos — merev, minden mozgást nél­külöző előadásmódjával, a műsor pergő, megragadó volt, színpadon és a közönség so­raiban egyaránt zajlott. Re­mekelt az énekkar, s nagy Ugrálás kenguru módra. Ken- guruéknál sem csinálják job­ban! Szórakozás felsőfokon tetszést aratott a gitárkísé­rettel bemutatott amerikai munkásd,al. Délelótt, a szakkörök be­mutatójával folytatódott a program. A matematikaszak­kör a matematika történelme során felmerült legérdekesebb prooiémák megtárgyalását tűzte „napirendre”. A kör négyszögesítésétől kezdve, egy egesz sor kérdés szóba került. A szlovák szakkör bemutató­ja új volt, a tavalyi iskola­napon még nem szerepelt mű­soron. Témájuk: Jankó Kral és Petőfi kapcsolata, párhu­zam kettőjük költészetében. A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójáról, a szovjet köztársaságok életéről szólt az orosz nyelvi szakkör be­mutató foglalkozása. Szép hagyomány már a rétsági gimnáziumban, hogy évről évre sok diók indul az országos középiskolai tanul­mányi versenyeken. A hagyo­mány nem szakadt meg, idén is számos diák készített ver­senydolgozatot. Ezeknek alap­ún szervezték meg az isko- anapon a versenyeken indu­ók bemutatkozását. Biológiai témakörben a résztvevők ér­dekes fejtegetést hallgattak a szervát ültetések etikájáról, ami szakmai és nem szakmai körökben világszerte nagy vi­tákat kavar. A történelemből ég földrajzból dolgozatot írók Dél-Amerika gazdaságföldraj­záról, a horpácsi kúriáról, a borsos herényi műemlékekről,, a nógrádi várról beszéltek. A harmadik osztályosok a ma­gyardolgozatok alapján Az én Petőfim címmel rendez­tek bemutatkozó foglalkozást. Melyik fiatalt ne érdekel­né a szerelem? És ki ne tud­na hozzászólni ehhez a té­mához? Nem véletlen hát, hogy nagy érdeklődés mellett zajlott le a politikai-világné­zeti vitakör programja, amely a Szabadság a szerelemben címet viselte. Fáradhatatlanok voltak a diákok. Kora délután még a VIT-tömegsportverseny is­kolai döntőjére is tartalékol­tak erejükből. Nem babra ment a játék, a gyerekek ígéretet kaptak: a győztes csapat jutalomjegyet kap az osztrák—magyar futballmeccs­re! A „rafináltan” összeállí­tott versenyszámok alaposan próbára tették a fiúk, lányok gyorsaságát, ügyességét, küz- üőképességét. Végezetül sala­moni ítélet született: a be­ígért húsz jutalomjegyet el­osztották a legjobb két csa­pat között önállóságból, kezdeménye­ző- és szervezőkészségből je­lesre vizsgáztak a rétsági gimnazisták! iO€ed8OOOoioosomsoooeeBBoea§aB3fl(iooaa8a0O0gGflooafiooos8i«e»8OflBe8eesQBOOS8O8oa8GSfiflflfli>ooooe8ioiomMiaoi86iao*«oiift80isaifiB«gateoflo8»eosoD9BOBBflDooBBBoooiaosgooeeB6io9flBoiaoaaiifl8BBaaflBi8Bflso8e6aaai8eaiBflflioB>iis8iaaiifiitfl§flafleiiaeiiB§if8fiBiiBii8faaBii8aBi«i«8og A VIT-ek történetéből (II.) Hatmillió műnk: nap Háróm hónappal a III. VIT megnyitása előtt Ber­linben. a Szabad Német If­júság szervezet székházán hatalmas transzparens hir­dette: Figyelem! Kövessetek el mindent a VIT sikeréért, a VIT-ig mór csak 89.. .88.. nap van. A német ifjúság hatmillió munkanap felaján­lásával járult hozzá a talál­kozó előkészítéséhez. Százezer ember szorongott 1951. augusztus 5-én Berlin legnagyobb stadionjának tri­bünjein. A megnyitón meg­jelent Wilhelm Pieck, az NDK Államtanácsának elnö­ke, s Max Reiman, az NKP elnöke is. A találkozó részt­vevői Tujlkov díjnyertes in­dulójára vonultak fel. Köz­tük voltak a koreai népi hadsereg bátor harcosai, a görög ifjúság százfőnyi kül­döttsége, akik. a görög kor­mány minden terrorja elle­nére megérkeztek. A VIT-et Enrico Berlingu- er, a DÍVSZ elnöke nyitotta meg. „Szavakkal ki sem le­het fejezni azt az örömet, melyet afelett érzünk, hogy mindnyájan együtt vagyunk Berlinben, minden Idők és minden ország legnagyobb és legszebb ifjúsági ünnep­ségén, amelynek meg kell erősítenie a legkülönbözőbb népekhez, szervezetekhez tartozó és a legkülönbözőbb nézeteket valló fiatalok ba­rátságát. a békéért folyó kö­zös harcban.” „A népek boldogsága a békében rejlik.” — fejtette ki Welheim Pieck köszöntő­jében. Kétmillió német fiatal kapcsolódott be a VIT prog­ramjaiban. Egymást váltva jöttek a fővárosba, míg az otthonmaradottak helyet­tük is dolgoztak. Együtt ko- szorúzták meg más népek fiaival Berlinben a treptowi Ehrenmalt, a Berlinért el­esett ötvenezer szovjet ka­tona emlékére állított em­lékművet. . A kulturális’ versenyek célja az volt. hogy a részt­vevők kifejezzék a béke gondolatát. Negyvenegy or­szág 51 népi tánccsoport.i a. 46 énekkara, 40 zongoraművé­sze mérte össze többek kö­zött tudását. A Friedrichs­tadt-Palastban a szovjet If­jak kulturális bemutatója hatalmas sikert aratott. Há­omszáz tagú énekkaruk né­met nyelven énekelte a ven­déglátók himnuszát. A ma­gyarok szereplését azért is kisére élénk érdeklődés, mert sokan emlékeztek még a budapesti nagyszerű talál­kozóra. Az imperialista nagyhatal­mak nem nyugodtak bele a fesztivál sikereibe. Mindun­talan akadályokat gördítettek a VIT-re utazók elé. Így Innsburckban kétezer angol és francia fiatalt tartóztattak fel az amerikai hatóságok. Franciaországba - nem enged­ték be a csehszlovák fiata­lok vasúti szerelvényét. A lengyel ifjúság küldte el a „Báthory” nevű hajót a fran­ciák egy csoportjáért. A Nyúgat-Berlinből felszálló amerikai helikopterek röp­lapjaira válaszként tíz- és tízezer ajak kiabálta: „Ami go home”. Az NSZK fiatal­jai a tengeren úszva jutot­tak el az NDK-ba. A világ több millió fiatal- iának aláírásával követelték az atombomba használatá­nak betiltását, az öthatalmi egyezmény megkötését. Ha­talmas békofüntetést rendez­tek a VIT ideje alatt, me­lyen másfél millió német fia­tal vonult fel nyolc órán keresztül hullámozva, s 104 ország küldötte harsogta •, Es­küszünk. hogv hűek mara­dunk a béke ügyéhez.” 1953. augusztus 2-án a bu­karesti .Augusztus 23” sta­dionba:: melyet 138 nap Jatt építettek fel a román fiata­lok. 106 ország 28 ezer kül­dötte a IV. VIT megnyitó­ján olvashatta a francia Henry Martin táviratát, aki megtagadta a vitenami nép elleni harcot, s ezért börtön­be zárták. „A népek akciói­nak eredményeként ma reg­gel kiszabadultam.” — írta. „Pace si Prietenie” — Bé­ke és Barátság. Hirdették Bukarest utcáin a feliratok. A talál kozórá érkezett fia­talok nagygyűlést tartottak a vitás nemzetközi kérdések megoldásáért, együtt követel­ték a koreai béke megköté­sét. Az öt nagyhatalom fiai­nak baráti találkozója, lá­nyok, gyarmati ifjúság, ro­mán ifjúság napja követték egymást. Látogatást tettek a Klement Gottwald üzemben, az írók Házában. Megérkezett a fesztiválra Raymond Dien, aki testével állta útját egy hadianyagot szállító vasúti szerelvénynek. Százhatvanötezren szo­rongtak a Győzelem téren megtartott záróünnepélyen, s hallgatták Bruno Bernini szavait: „Űj fények világít­ják meg az utunkat... ha az ifjúság egységes, nincs erő, amely meggátolhatná, hogy útján előre haladjon.” Szabi Gyula » NÓGRÁD - 1973. március 17.9 szombat ö

Next

/
Oldalképek
Tartalom