Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-16 / 63. szám

„Húszezer munkanapot Salgótarjánért .** A Húszezer munkanapot Sal­gótarjánért társadalmi mun­kaakció az elmúlt évben nagyszerű eredményeket ho­lott a megyeszékhelyen. Be­bizonyosodott. hogy Salgótar­ján polgárai akarnak és tud­nak dolgozni a város szépí­téséért, tisztaságáért, előbbre- lépéséért. Szélinek a gondolatoknak a jegyében készült el a Húsz­ezer munkanapot Salgótarjá­niért mozgalom idei évi prog­ramja, amelyet közösen ál­lított össze a Salgótarjáni vá­rosi Tanács és a Hazafias Népfront salgótarjáni bizott­sága. Cél, hogy a jelölő gyűlé­sek során a választók ismer­jék meg az elgondolásokat, legyenek tisztában az elvárá­sokkal, és ténylegesen kap­csolódjanak be az akcióba. Mert' a tervet csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha közös összefogás segíti a kitűzött feladatok végrehajtá­sát. A társadalmi munka ter­vében szerepel járdalapok le­rakása, a meglevők karban­tartása. vízlevezető árkok tisz­títása, parkosítás, játszóterek létesítése és berendezése. De helyet kapott a feladatok kö­zött az iskolák segítése, böl­csődék. az óvodák fenntartá­sával kapcsolatos elképzelé­sek. az ifjúsággal való ua- zvobb törődés is. Az idén járdát vár, vagy a meglevő karbantartását Zagyvapálfalván a Szabó Er­vin utca. Itt százötven méte­ren kell járdát készíteni. Somlyó-bányatelepen a kul- túrház mögötti útra kerülnek járdalapok és lépcső vezet majd az orvosi rendelőhöz, amennyiben az Itt lakók is segítenek társadalmi munká­ban. Kotyházapusztán két­száz méter járdaépítés szere­pel a tervben, a salgó-bánya- telepi Mikes Kelemen úton ugyancsak kétszáz méter új járdát készítenek még az idén. A Csizmadia-telepen, az ital­bolt mellett lejáró épül, ■ugyancsak társadalmi munká­ban. A Néphadsereg úton, a Vasvári Pél utcában és azok­ban az utcákban, ahol' már vannak cementlapos járdák, azokat gyomtalanítják. Ren­dezik a salgói várhoz felve­zető gyalogutak A szükséges lapokat a tanács biztosítja, és gondoskodik a kitermelt föld elszállításáról is. Vízlevezető árkok tisztítá­sát vették tervbe a Vörös­hadsereg, a Csizmadia-telepi, Nagymező úton. Karancs ut­cában, a salgói KlSZ-iskoJá- hoz vezető úton, hogy csak néhányat említsek. A lakók segítségével parkosítanak az Arany János utcában, a Fel- szabadulás úton, a Litkei út mentén, a vásártéren, főté ren. Lovász József úton, Ke- merovo-lakóteleoen. A gyerekek részére a vá­ros több pontján festenek a burkolatra játékokat — sakk. malomjáték —, a vá­sártéren aszfaltos focipálya épül, a többit pedig társadal­mi munkában rendbe hozzák. Az iskolákban — Bartók Bé­la úti, Csizmadia úti, Gaga­rin iskola, baglyasaljai isko­la, Malinovszkij úti Általá­nos Iskola — kerítések, új szertárak, napközis termek, sportpályák épülnek. Az ifjúságpolitikai felada­tok közé tartozik az úttörő- vá-ltótábor tereprendezési és földmunkáinak végzése, és az országjáró diákok találkozó­jának területelőkészítése. Egyéb feladatokat is tartal­maz még a társadalmi mun. akció terve. Például a böl­csődék udvarának ápolása, a baglyasaljai orvosi rendelő bővítése, korlátfestések, fe­dett váróhelyiségek készíté­se, fásítás, gyepesítés. A fentj feladatok megvaló­sítása a számítások szerint húszezer munkanapot igényel. Megvalósítani pedig csak Salgótarján valamennyi fel­nőtt lakójának közreműködé­sével lehet. Ehhez ugyan­olyan lelkes szorgalmat kí­vánunk, mint a múlt eszten­dőben. Nagy a sürgés-forgás Var­sány község Tanácsán. A min­dennapi ügyek mellett a ta­nácstagi választás előkészüle­tei tartják lázban a dolgozó­kat. Ceglédi János, a közös ranács vb-titkára mégis sza­kít egy órácskát, hogy be­szélgethessünk az elmúlt két év munkájáról, megvalósult feladatokról és a jövő ter­veiről. — Azt hiszem, mostanában a legtöbb községi tanácsi ve­hető azzal kezdené, hogy csak a rendelkezésre álló, szűk pénzeszközök által biztosított lehetőségekkel tudunk élni. Ha visszaidézzük a két évvel ezelőtti jelölő gyűléseket, a negyven választókerületből mintegy kétszáz lakó mondta el véleményét, tett javaslatot egy-egy probléma megoldá­sára. Tervezni, beütemezni azonban csak reális alapokra lehet. A közmondások nyel­vén úgy is fogalmazhatnék; addig nyújtózkodjunk, amed­dig a takarónk ér — mondja. Meddig ér a takaró? A kérdésre válaszolva ki­csit eltűnődik, látszik rajta, hogy gondolatait rendezi: — A legtöbb javaslat utak­ra, hidakra, járdákra, vízel­vezető árkokra, átereszek fel­újítására vonatkozott. Ezek szinte átfogták a két közsé­get, Varsányi és Nógrádsipe- ket, nem volt olyan utca, ahol ne kértek volna valamit a lakók. E javaslatok alapján Varsányban a Rákóczi és Pe­tőfi utakat portalanítottuk, Sipeken pedig május végéig be kell fejezni a kivitelező­nek a Dózsa György utca fel­újítását. Említést érdemel az is, hogy a KPM kezelésében levő utat több mint tízkilo- niéteres szakaszon korszerű­sítették. Emellett megépítet­tünk egy hidat, míg egy má­sikat felújítottunk. Varsány központjában megoldottuk a vízelvezetést. Mind a két köz­ségben űj telkeket alakítot­tunk ki, biztosítva a magán­erőből történő családiház­építkezések legfontosabb elő­feltételéi •— sorolja a közös tanács vb-titkára. A tanács éves költségveté­se és középtávú terve a je­lölő gyűléseken elhangzott problémák megoldására épül. A választók Varsányban ra­vatalozó építését, az általános Iskola toldását, a társközség­ben kultúrház kialakítását is kérték. Igényed és lehetőségek Áz idei fejlesztési tervek kerülnek szóba. — Ahhoz, hogy fáradozó iáink eredménnyel járjanak, a lakosság segítségére is nagy szükség van. Eddig, be kell vallanom, nem sok társadal­mi munkát végeztek. Nagyon régi igénye a szülőknek egy 25 személyes óvoda építése. Sajnos, más módon kell ezen a gondon enyhítenünk. La­kásvásárlást tervezünk, s át­alakítással próbálunk óvodát kialakítani az épületben. A nógrádsipekiek vágya is va­lósággá válik. A község fia­taljai új klubkönyvtárat kap­nak, melyet a meglevő kul­túrház épületéhez toldunk. Mind a két feladat lehetőség arra, hogy a községek lakói munkájukkal hozzájáruljanak a létesítmények kivitelezésé­hez. Gázcseretelep és tüzelő­olaj-tároló kialakítására szin­tén tettek javaslatot — ad áttekintést a teljesség igénye nélkül Ceglédi János. A közös tanács közigazga­tási területén mintegy há­romezer ember él. A munka­képesek negyven százaléka mezőgazdaságban dolgozik. A szövetkezet ugyancsak közös. Már nem volt szokatlan, hogy közös tanács jött létre. A végrehajtó bizottság nagy fe­lelősséggel látta el munkáját. Ezt bizonyítja a kilencven téma, melyet megtárgyaltak a legutóbbi választások óta. Minden olyan kérdést, mely a két község lakóit érintette alaposan értékelték. Nagy szükség is volt rá, mert az Igények és a lehetőségek nem egyeztek. A megvalósításra váró feladatok fontossági sor­rendje döntött, mit, mikul vesznek költségvetésbe. A társközségen a sor Nógrádslpek eléggé eldu gott helyen fekszik. Ennek ha­tása érződik utcáin járva Bizony, elkelne néhány út mielőbbi felújítása, járda­építés. — Igyekszünk a rendelke­zésünkre álló összeget igaz­ságosan elosztani Varsány és Nógrádsipek között. Most a társközségen * a sor. A klub­könyvtárral olyan létesít­ményt kapnak, mellyel büsz­kélkedhetnek a varsányiak előtt is. Az ÁFÉSZ vezetői­vel felvesszük a kapcsolatot, hogy milyen lehetőség van egy presszó építésére. A la­kossági szolgáltatás fejlesz­tésére is sor kerül. Javítani szeretnénk a zöldség-, tej­kenyér- és péksüteménnyel való ellátást. Elkezdődött 42 házhely kialakítása, mely 1977-ig várhatóan kielégíti az építkezni szándékozók igé­nyeit. A József Attila út vil­lanyhálózatát bővítjük. Van számos tennivalónk Nógrádst- pelfer. — magyarázza a ta­nácstitkár. A feladatokban lehet válo­gatni. A megvalósítás, a vi­tás kérdések eldöntése már a tanács új testületére vár. Sz. Gy. MAGAMNAK Varga tstvánné mopedje Homok terenyén, az élelmi­szerüzlet előtt áll. A gazdá­ja beugrott a boltba vásárol­ni. s aztán beszélgetés lett be­lőle. Nem pletyka, aminek a rosszmájúak az ilyen, asszo­nyok közt folyó beszélgetést emlegetni szokták. Varga Ist­vánná tanácstag, 1950-től egy­folytában. — Negyvenöttől végzek po­litikai munkát. A község Irá­nyításába a tanácsok megje­lenésekor rögtön mint ta­nácstag kapcsolódtam be. Nem volt nehéz az „átállás", hi­szen akkor már öt éve fog­lalkoztam az emberekkel. Az­előtt a nemzeti bizottság tag­ja voltam. Mikor tanácstag lettem, nem egyszer éjszaká­ba nyúltak a , viták, megbe­szélések. Harmincéves voltam, férjet, kisgyermeket hagytam otthon, nehéz volt, de kellett. A férjem bányász gépkocsi- vezető volt — most már nyugdíjas —, és nagyon ne­hezen értette meg, hogy nem mellőzöm a családot, ha a községért dolgozom, hogy eb­ben a kis társadalomban ők is benne vannak. Az emberek nagyon bíztak bennem, és ez jólesett. Sokszor túlzott is volt a bizalmuk, olyan kérdéssel is fordultak hozzám, aminek —■ legalábbis akkor még — nem volt reális alapja. A témákat mindig elmondtam az ülése­ken, s napirenden tartottuk az aktuális kérdéseket. Leg­nagyobb örömöm most éppen az, hogy új bisztró létesül a községben. Eddig csak egy „apák boltja” volt, ahol kul­turáltnak egyáltalán nem nevezhető körülmények kö­zött fogyaszthatott csak a vendég, s inkább szégyenére, mint díszére volt a község­nek. Szép emlékem minden év végi beszámoló. Olyankor ér­zi a tanácstag, nem hiába dolgozott. Ha összehasonlítja a községet a többiekkel, s lát­ja mennyivel szebb, fejlődőbb az övé, nagy öröm az. — A termelőszövetkezetben dolgozom. Legszívesebben á mezőgazdasági munkán. de ilyenkor, télen a műanyag­üzemben is. Négy éve vettem a kismotort, azóta hatvanezer kilométer van mán,benne. Ki­használom. Gyorsabban érek vele a határba. — Mit kérnék magamnak, Jelölő gyűlések két városban Kötelesnek as eredmények öt óra után pár perccel /.udar Sándomé köszöntötte a balassagyarmati 5. számú választókerület polgárait, akik a MÁV kultúrotthonában gyűltek össze, hogy értékel­jék az elmúlt két év munká­ját. Százhúsz választópolgár előtt Skoda Ferenc, az MSZMP városi bizottságának első titkára szólt Balassa­gyarmat fejlődéséről. — A két év a város életé­ben minden eddiginél na­gyobb ütemű fejlődést ered­ményezett. Olyan dómokról adhatunk számot, melyek jo­gos büszkeséggel kell, hogy eltöltsenek valamennyiünket, de egyben újabb sikerek el­érésére is köteleznek. — mondta többek kozott, majd így folytatta: — Dinamikusan alakíll át a város gazdasági és társa­dalmi szerkezete. A feltörek­vő nemzedék a munkássá vá­lás folyamatát éli, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy szé­lesedik a műszaki értelmisé­giek köre, nő a diákok szá­ma. Az általános iskolában végzett tanulók 83 százaléka középfokú tanintézetekben folytatja tanulmányait. Ügy is mondhatnám, Balassagyar­mat a fiatalok és a még fia­talabbak városa. Elmondta, hogy az elmúlt években nagyot léptek előre á lakossági szolgáltatások vo­natkozásában. Jelenleg egv főre 600 forint szolgáltatási érték jut. Ez a szám két-ha- rom év elteltével megduplázó­dik majd. Nemcsak a helyi igények­nek megfelelő a fejlődés üte­me. Mint középfokú központ, 50—60 ezer főnek, a vonzás- körzet települései, lakóinak igényeit is kielégítik. Skoda Ferenc, a Hazafiat Népfront városi bizottsága ne­vében Lombos Mártont. a városi tanács elnökét java­solta a választókerület tanács­tagjelöltjének, akit a megje­lentek egyhangú szavazással fogadtak eL Megvalósítják a lakók javaslatait Tegnap ismét több helyen folytatódott a jelölő gyűlései? sora. A salgótarjáni 39-es vá­lasztókerület lakói közül 110- en jöttek el az SZMT nagy­termébe. hogj megtanácskoz­zák lakóterületük ügyes-bajos dolgait, javaslatokkal segítsék a tanács munkáját, s az el­következő évekre tanácstagul« jelölésében döntsenek. A je iölő gyűlés vendégeként ott volt Hoffer István, a megyei tanács elnöke. Először Petőfi: A nemzet- gyűléshez című verse hang­zott el, majd Palócz Imre, az MSZMP városi bizottságánál« titkára adott számot a jelen­vöknek a városépítésben el­ért eredményekről, s a továb­bi tervekről. Elmondta többek között, hogy a legutóbbi jelölő gyűlé­sen elhangzott közérdekű ja­vaslatok megvalósítására már eddig is 84 millió forintot köl­töttek, s a tervidőszak hát­ralevő részében további 64 javaslat, kérés teljesítésére kerül sor, 190 millió forint ér­tékben A közérdekű javasla­tok teljesítéséhez rendkívül nagy segítséget nyújtott a 20 000 munkanap Salgótarjá­nért társadalmi munkamozga­lom, hiszen sok esetben nem is nagy horderejű feladatok megoldását kérték a lakók, hanem olyan problémákról szóltak, melyeknek rendezésé­re társadalmi összefogással sor kerülhetett. A 39-es választókerület — az Arany János úti rész — az elkövetkező években is gyors ütemben gyarapodik. A lakók élelmiszerbolt építését kérték, a bolt — a 3-as szá­mú üzletház — kivitelezése jövőre kezdődik. A kért ál­talános iskola létesítését pedig az V ótéves terv során tűzik napirendre. A jelölő gyűlés előadója javasolta a lakóknak, hogy tanácstagjuknak Ozsvárt J6- zsefet, a városi tanács elnö­két jelöljék. A gyűlés vala­mennyi résztvevője örömmel fogadta a javaslatot, s egyet­értett vele. \, Huszonöt éve történt Köacrdekű témákról esik szó „öt alapfokú él érv haladó szeminárium kezdődött az acélgyárban. A szemináriumo­kon összesen 183-em vesznek részt. A szemináriumok egy­mással versenyeznek, hogy melyikük ér el magasabb ok­tatási színvonalat.” (újsághír) * Toldi Róbert, az SZMT agi- tációe és propaganda­osztályának ági tprop-f ele löse mondja: — összesen 11 328 résztve­vője van az 1972-ben indí­tott szakszervezeti szeminári­umoknak. Ez a szám 410 cso­portot jelent a megyében. Nemcsak a szakszervezeti ta­gokat vontuk be, bár a több­séget természetesen ők ad­ják. jut. Egyébként a szakszerve­zeti bizottság vagy az üzemi bizottság titkára dönti el, hogy egy-egy területen vagy üzemben melyik oktatási főr- ma alkalmazása a legcélsze­rűbb. — Melyik a legnépszerűbb téma? — A szocialista demokra­tizmus időszerű kérdéseivel foglalkozó szeminárium — mondja végezetül Toldi Ró­bert. — Hányán vesznek részt szakszervezeti szemináriu­mon a kohászati üzemekben? — kérdeztük Bírós Jánostól, a vasasszakszervezet terület! szervezőjétől. — A jelenlegi szemináriu­mon, amely a szocialista de­mokratizmus kérdéseivel fog­lalkozik, 849-en kezdtek. De nagyon valószínű, hogy még sokan jelentkeznek. Ez majdnem mindig így van. Az üzem dolgozóit legjobban ér­deklő témákról esik szó az előadásokon, amelyeken köz­vetlenül, mindenki számára érthető formában magyaráz­zák el, hogy mi az üzemi demokrácia, vagy, hogy mi­lyen módon 'ehet bevonni a dolgozókat a vezetés munká­jába. És az ilyen előadásokat szeretik az emberek. V Bz* Ka — Milyen témákkal foglal­koznak? — Három fő témakört ölel fel a szemináriumok anyaga- társadalmunk időszerű kér­déseit, a szocialista demokra­tizmus problémáit és világ- politikai kérdéseket. A szemi­náriumok nyolchónaposak, minden hónapra egy előadás «MIT ha bármilyen kívánság telje sülhetne? Semmit. Megvan mindenem, a lányom férjhez ment, van két unokám is, egy tízéves meg egy kisebb. Talán annyit, hogy szeretném meg­érni a nyugdíjkorhatárt. 1957- ben műtéten estem át. Mikor kijöttem a kórházból, áz volt a zárójelentésen, hogy mindennemű fizikai munkától távol kell maradnom. Nem tudtam megtenni. Csak akkor megy igazán, ha azt mondom, gyerünk, csináljuk. Hogy a községnek mit kér­nék? Sok mindent lehetne. Jó lenne, ha legalább egy kissé korszerűsítenék a kultúrhá- zunkat, hogy fiatal, öreg egyaránt megtalálhassa a szó­rakozási, pihenési lehetőséget, ki-ki igénye szerint. Van még elég gond, baj. Nem oldottuk meg a cigánylakosság problé máit. Ellentmondások vannak a községfejlesztési alap, Il­letve a hozzájárulást szabá­lyozó törvények körül. Jó len­ne aztán —, de egyelőre még a távlati tervben sem szerepel — egy öregek napközije. Ha máshogy nem, közösen I a három községnek. Egyszer ta­lán ez is meglesz. — g — Ügyes női kezek tekercselik a motorokat a aagybátonyt gép. üzemnél, ahol a bányaipari berendezések és az „Idegen” megren­delések gyártásának aránya öuen-ötven százalékban oszlik meg. Munkájuk minősége megveszerle elismert, de dolgoznak az or­szág más üzemei, gyárai részére Is. Fotó: Bibók László jNÓGRAD -'11973. március 16., péntek S?>

Next

/
Oldalképek
Tartalom