Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Színházt ‘'stéfi Moliére nem öregszik Ez az esztendő kettős évfordulója a színpadi világirodalom legszámottevőbb vígjátéki mesterének, az üdítem elégedő embernek bolondsága címmel az Úrhatnám polgárt. Simái Kristóf 1792-ben a Fösvényt (Zsugovari kárpitos fiából Moliére ri, telhetetlen fösvény emnéven ismertté vált halhatatlannak. Háromszázötven éve született, s háromszáz annak, hogy utolsó szerepében a komédia tragédiába hajlott; rosszulléttel küzdve még végigjátszotta az előadást, s kis idővel szállására térve meghalt. Bármily tragikus bér) és ugyancsak az évben még Kelemen László, az első magyar színigazgató a Képzelt beteget (A tettetett beteg). Neves fordítóink egész sora munkálkodott azon. hogy a nagy francia csúfolkodó neve soha ne hiányozzék színlapjainkról, s ez a műforvég is, de méltó volt a zse- dítói buzgalom mindmáig er- niális szellemhez, aki művei- nyedetlen. Csak a szolnoki oen annyiszor rőkönyítette Szigligeti Színház által most meg kora képmutató, nyegle, üres fejű, öntelt egyházi és világi hatalmasságait, kapzsi es úrhatnám polgárait, ál- szent erkölcsösködőit. Méltó, mert e meghökkentő végső .tettével” még egyszer borsot tört acsarkodó irigyei és ellenségei orra alá. Az érsek úgy vélt diadalmas bosszút állni a felháborító Tartuffe bemutatott két műnek hét fordításvariánsa került eddig színpadainkra. A versailles-i rögtönzést Csiky Gergely és Major Tamás után most Illés Endre adaptációjában' láthattuk. míg a Dandin György Kazinczy Gábor. Hevesi Sándor, Major Tamás—Hont Ferenc fordításait követően ezúttal Illyés Gyula igényes tolszerzőjén, hogy megtiltotta el- mácsolásában szólalt meg. A temetését, csak elásni engedte, a szertartás kegyeletes ceremóniája nélkül. Moliére írói hagyatéka azonban ellenállt a megsem- mítő szándékoknak, s kikezdhetetlen halhatatlanságba emelte alkotóját. Nemzeti színjátszásunk hallatlan fogékonyságát jelzi, hogy szinte kezdeti korszakáról szószólója Moliére-nek. Ismeretlen fordító már 1769- ban magyarra ülteti Fennhéjázó és maga sorsával meg versailles-i rögtönzést tíz, a Dandin Györgyöt öt évvel halála előtt írta Moliére, tehát abban az érett korszakában, amelynek leghatásosabb műveit köszönhetjük. Ezt bizonyítja az a sziporkázó, szellemesség, mesteri fordulatosság, mely A versailles-i rögtönzést jellemzi, amellyel irodalmi irigyeinek, politikai támadóinak ebben a comedia dell’arte-szerű, elbűvölő egy- felvonásosában megfelel. S habár tudjuk, hogy a Dandin Tixenöt éve kexdték Daloló pedagógusok ibolyával köszöntötték — A szép dallamok értelme A megalakítás gondolata egy pott repertoárunkban — mon- megbeszélésen vetődött fel. A dotta. — Közel száz klasszi- résztvevők egyetértettek: tus és modern alkotást taozükség lenne egy pedagógus- nultunk meg eddig. Az együt- kórusra, hiszen ők a leghiva- tes mindig szívesen vállalko- fottabbak arra, hogy ne csak zott új művek bemutatására a szép szó, hanem a szép dal- ts. Szüts Pál nógrádi népdalo- lamok értelmét is tanítsák, kát, munkásdalokat dolgozott terjesszék. A tagokat először fel a kórus felkérésére, ame- verbuválni kellett. Mégis hat- lyeket országszerte sikerrel vanan gyűltek össze a régi énekeltünk. Emlékezetes szá- kultúrházban, tizenöt évvel inunkra a Bányászdalok, vala- ezelőtt — február 11-én. Ma mint a Schuyer Ferenc emlé- már önként jönnek. Az ének- kére írt kórusmű bemutatója, isar tagjai nemcsak salgótar- ...... . ,, léniák, próbáira sokan járnak ^ eltelt tizenöt esztendő üdéikről jK alatt bejárták az országot, énekeltek Békéscsabától SopBARATI KÖK. Az első prő- ronig, Szombathelytől Gyön——--------------- gyösig, Egertől Sárvárig. b át Friderici: Baráti kör című Többször szerepeltek a Rádió kórusával kezdték, majd _Bach: Kóruspódium című sorozatá- Hajnal kél című művével ban. Elért eredményeikre jog- iol jrtatták. A két_ kórusmű a gaj lehetnek büszkék. Az megalakulás első perceitől énekkari minősítő versenyeken ..napirenden” van, hiszen mi- 1964-ben Békéscsabán először kor először előadták, többen bronz-, 1968-ban Egerben megjegyezték: erre a kórusra ezüst-, 1972-ben Jászberény - jó lesz felfigyelni. Szakái Sán- ben pedig ezüstkoszorú foko- dorné Nagybátonyból azóta zatot értek el diplomával, tagja az énekkarnak, mert — mint említette — Friderici JÓKEDVVEL DOLGOZNI. mondandója tovább él: a kó- ~ ~ “ “ , .. .... . ru®tagok természetesek, egy- A kórus tagjai _ közül többen szerűek és őszinték, mint a nyugdíjasom, de a protestvérek egymás között. £ákra rendszeresen eljárnak.- Az énekkar a kóruskul- Szórakoznak kielégítik zenei túra népszerűsítésében ért el igényeiket. Kiss István és fe- eredményeket — mondta íesége alapító ta^ok. Ma is Hartly Jánosné, a pedagógus- emlegetik a vasvari fellépést, szakszervezet megyei titkára. aho1 » nemzetközi hírű váci — Egyben segíti az ének sza- Vox Humana kórussal adott kos pedagógusok szakmai to- az énekkar közös hangver- vábbképzését, másrészt új művekkel ismerteti meg tag- ^ Eríe mind^ büszkék voL tunk. A muzsikáért járunk ma is a próbákra. Ügy énekeljük végig a két órát, hogy annak veleje legyen. A szólampróbák után öröm hallani az áait. Az énekesek gyakran szerepeltek a megye községeiben. Mátranovák, Nemti, Romhány, és Szirák közönsége ismerkedett a kórusmuzssika remek- ____. műveivel — órákon át. Mát- együtthangzást. raverebélyben egy nőnap dél- Mojze» Józsefné egy siófo- otánján szerepeltek. A hang- ki vendégszereplést említett: verseny első része nagy sl- — Gyengébb főpróba után kikert aratott a helybeliek kö- tűnőén sikerült az előadás. S rében. A gyermekeknek any- az a hangulat! Az éneklés új nyira tetszett a műsor, hogy a színt jelent az embernek, szünetben kiszaladtak a kör- nyező erdőkbe virágot szedni. _„^z. a Vrtni'ppf váirán PÖV-P0V eső- nemcsak úgy maradt meg a A koncert végén egy-egy csokor ibolyával köszöntötték a kórus nőtagjait. ÜJ MÜVEK BEMUTATÁSA. Az énekkar alapító karnagya és vezetője Virág László, a __ S algótarjáni Állami Zencisko- äpofrür icthat 'az"ember "egész la igazgatója. munkájára. Jókedvvel dolgoz— A reneszánsztól napjain- qj nagyon sokat jelent, kig valamennyi zenei korszak vokális muzsikája helyet ka- (M) kórustagokban, mint a fáradságos próbák és az önfeledt sikerek emléke. Boző János bácsi így vélekedett: — A kórus egy népművelő számára fegyver, amit minden körülmény között érdemes 4 IósőGRAD — 1973o február IS* csütörtök György időben fél évtizeddel később született, az uborkáiéra kapaszkodó jómódú parasztpolgár csúfos póruljárása a házasságban, mintha szerves folytatása lenne a rögtönzésnek. Ez, persze, a szolnoki előadás rendezői koncepciójának érdeme is. Székely Gábor rendezése egyébként is bővelkedik friss ötletekben, merész korszerűsítésekben, melyek csak erősítik Moliére igazát, mert lehántják a zavaró, külsőséges jegyeket, s időben általános érvényűvé tágítják az írói mondandót. Nagy érdeme a rendezésnek az is, hogy az egyéni teljesítmények helyett inkább a kollektív eredményre, az összjá- ték kerekdedségére fordítja figyelmét, így mindvégig igényes, szinten kiegyensúlyozott produkciót kapunk, melyben ki-ki dicséreteset nyújt. Mégis, elsősoron Szombathy Gyula színészi sokoldalúsága az. amely leginkább magára vonta a figyelmet, akár Moliére megszemélyesítőjeként. akár Csikasz; a gügye parasztlegény figurájában jelent meg. De nem csekély az érdeme a salgótarjáni előadás sikerében Csomós Marinak sem — úgy is, mint Béjárt kisasz- szony, úgy is, mint Kati szobalány. Andai Györgyi Mo- liére-né és Dandin felesége, Angyalka szerepében nyújtott hibátlant, látványos dekora- tivitásában is mértéktartót. Dandin Györgyöt Polgár Gé- :a mintázta meg, kerülve a figurához fűződő konvencionális színészi eszközöket, sajnos azonban — érzésem szerint — ezek pótláséval némileg adósunk maradt. A gi- gerli Klitander Bárány Frigyes formálásában élvezetes karikírozás volt. mint ahogy Peczkay Endre Sotenville főnemese, és felesége szerepében Koós Olgáé. Jól szolgálta az együttes sikerét Papp Zoltán, Gyürki István. Vaszy Bori, Kiss Erika és Szeli Ildikó is. Barna Tibor Valóban, milyen lány„.? — Jaj, kislányom, már megint bajt akarsz hozni magadra — sopánkodik az anya, és nyugtalanul fürkészi a lányát. Éva azonban megvonja a vállát és várakozva néz rám. ezzel jelezve, hogy szívesen válaszol a kérdéseimre. Egy csoportos beszélgetésen figyeltem fel rá. Mindenről volt véleménye, kijelentései korát meghazudtoló érettségről, tájékozottságról vallottak. — Jó esze van. Könnyen tanul, meg szeret is tanulni — mondja róla az anyja. En közben azon gondolkozom, hogy Szász Éva milyen lány? Miben különbözik társaitól, a generációjabeliektől? 17 éves. Félig még gyerek. Es mégis van benne már most valami az idősebbek keserűségéből. Dejtáron született, -itt él most is édesanyjával. — Nagyon szeretek tanulni valóban; a matematika a kedvencem. Most mégis ipari tanuló vagyok a balassagyarmati ipari tanuló-intézetben. Kötő-hurkoló szakmám lesz. A Budapesti Finomkötöttáru Gyár balassagyarmati egységében dolgozom. Hogy kerültem oda? Kényszerűségből. Tarjánban kezdtem a közgaz- zatára. Nem törődve — Nagy akaraterő van ben nem... dasági technikumban, egy évig jártam oda, oroszból nem tudtam kivédeni magam. Még a pótvizsgán sem. Egyébként közepes tanuló lettem volna. Hogy a nyelvérzék hiányán kívül milyen tényezők játszottak közre Éva kimaradásában, nem érdemes boncol li főiskola szerepel. Ott ‘ aztán foglalkozhat a matematikával Is kedvére... A szabad időre, a szórakozásra terelődik a szó. AJÍISZ- ről beszélgetünk, amely legjobban hivatott arra, hog'1 összefogja a riacaiokat, jó közösségeket kovácsoljon. — Én jelenleg az iskolai KISZ-szervezet tagja vagyok. A munkahelyi KISZ-szel nincs kapcsolatunk. Az iskolában meg az van, hogy mindenki törődik a saját dolgával, a KISZ-életre pedig fütyülnek. Azért, ha már teljesítménybéresek leszünk jó lenne bekapcsolódni az üzemi KISZ be. Másfelől viszont jó lenne a helyi, a falubeli fiatalokhoz csatlakozni. Ismerős környezetben, barátokkal könnyebb dolgozni. Jobban odafigyelnek az ember véleményére. — Milyen KISZ-élet van a faluban? — kérdezem. — Van egy klub a művelődési házban, ahonnan a máshová járókat kiközösítik. Véleményem szerint, egy jó KISZ-szervezetben először Is összetartásnak kell lenni. Ez a munka alapja. Aztán; a KISZ-életet nem abban kell azzal, látni, hogy eltáncolgatunk Csak hogy nem kap tanulmányi minden hét végén. Komo- szabadságot. Most másodikos, lyabb beszélgetések, jó kulturális programok kellenek. A faluval való jó kapcsolat sem utolsó. Társadalmi munka vállalására bőven Van lehetőség. S ha a KISZ-esek törődnek a faluval, a lalu is törődik velük. Szász Éva kö^életiségre való hajlamot hordoz magában — Nagy akaraterő van bennem. Ha egyszer valamit elhatározok, azt végre is hajtom. Éjjel is lehet tanulni. Nem? Meg vasárnap is. A g'imibe hetente háromszor megyek. Csak az a rossz, hogy gatnl. Több év elteltével ^t műszakban dolgozom, ugyanis az igazságkeresés már Miből áll egy „tönulós” és mégis magányos A KISZ nagyon nehéz. napja? Reggel ötkor elindul ben, a faluban nem sikerült — Ezek után mindegy volt, az üzembe, fél háromkor „ha- társaságot találnia. A fenti hogy hová megyek. Az első za&zalad” a könyveiért. A né- problémák mellett a szabad adandó alkalmat megragad- gyes busszal utazik vissza az hiánya is közrejátszik eb tam; beálltam ipari tanuló- iskolába. Mire ágyba kerül, ben. Mondja is, hogy örül, ha nak. Egy kérésem volt csu- éjjel tizenegy óra van. Med- végre nyugton’ lehet. Olyan- pán a vállalatnál; írják alá dig lehet ezt csinálni? Éva kor aztán olvasással tölti az a továbbtanulási papírt! ígér- szerint nem nagy ügy. En- idejét A szórakozás egyelőre ték, hogy meglesz. Aztán nem nél még többet is lehet. Ebírták alá. Azt mondták, hogy ben az évben a szakmunkásgép mellé nincs szükség képzőben befejezi tanulmá- érettségire, ott mindegy, hogy nyait. Két év múlva érettsé- ki dolgozik. gizik. ősszel be akar íratkozÉva nem adta be a dere- ni a kétéves gyors- és gépíró- kát Beiratkozott a Balassi tanfolyamra. Az általa íelépi- Bálint Gignázium esti tago- tett lépcső tetején a számvitekimarad az életéből. Könnyedén el tudja viselni, pedig fiatal Tisztában Van azzal, hogy nehéz utat jelölt meg magának. De áldozatok arán is végig akarja járni. —vkm— KEREKES IMRE: tíz után Kisregény Ezt már inkább magamnak —- Röstellném magam — mondom. Ami azt jelenti, hogy mondom a mucusnak —, még jobb lesz, ha kilépek a sötét- ilyen őszidőben is kijársz! bői, annál inkább, mert a ke- Vihog, elöl hiányzik egy foszik a fény, Fent öregek Iák- lezik a terepet a tolvajok. Fi- nak, alattuk fiatal házasok. A gyelni kelL tévé után ők térnek leghama- Az okos betörő mindig tud- rabb nyugovóra. A talponálló ja, mi a helyzet a bejáratnál, ajtaján gőz csapódik ki, az milyen pali ül a portásfül ajtóban megjelenik Lipták úr, kében. Kalkulálják maguk- vasúti zubbonyban, térdnad- ban, mire számíthatnak, mi- rágban, lódenkabát lóg a vál- lyen az esély, ha egymás szelén. Meg-megáll, valamit han- mébe kell nézni, gosan magyaráz valakinek, Az igazi éjjeliőr felkészül az fenyegeti az ujjával, a vállára éjszakára. A betörő még in- csap. Egy egész jelenetet ad ltóbb. Figyelni kell. Ki kell elő. Persze, az égvilágon nincs szúrni az alanyokat, ki az. aki ott senki. Lipták úr úgy im- a sarkon a csajra vár, ki az, aki bolyog a járdán, mintha egy szajréra. A nyílt szerelmes a loveszárok vonalát követne. tómpa alatt álldogál. A kez- Aztán en is elindulok a gyár- dók még azt is megteszik, kapu felé, az utca végén mo- hogy itt stoppolnak a bejárat tor fordul be, a postás Laci elött> nehogy elkerüljék egy- ígyekszik ilyenkor hazafele. mgst Más ügyekben a sötéLelassít, mert Slezákné a rités mellett mégis dereng va- ga. A foghíjas nők mindig töb- mellékutcából ilyenkor tart f f , lami. Zsebben a kezem, aztán bet mernek. hazafelé. De az asszony most . Aí esti műszaknak vége, a C3ak V£y }e*z?k’ m4ntha sétuál- — Te, Vince — mondom —, felvágja a fejét, és úgy vonul fj^a£k ml^van^te^ake^r “•**' — lr-— - u~ ........................... “ * i pi a mntnr mellett mintha tuznaie, mi van te vaseger. nék. Téglahalom. Ezen a he- nem y jártatok ott a nyílás el a motor mellett, mintha bundában érkezne az Operályen lebontották a kerítést, körül? mert valami szennyvízcsövet nézzétek a Gáspárt, ma meRöhög. Fejét meg inkább az Jóllehet csinálni. A szennyvíz ki, a tolvaj £>e. Valósággal kaput nyitnak az éjszakai rablókgint a baglyokkal hál. Ismeakarnak kivezetni a evárud- rCJCI',T“““2 fős a szöveg. A mucus, akit varból. Hiába magyaráztam a ^hhőfkfvL^a^nikl^Kns" h A ^yárkapuval szembtíP’ a egyszer már kiszúrtam, meri; főmérnöknek hosv ilyet nem zsebbo1 ^iveszi.a Paklit, Kos- hosszú házsoron, klvágódnak tíz előtt lelépett: iomernoKneK, nogy nyer nem suth]a van Raszlppantok. az ablakok. A lakók szellőz- _ Aztán Gáspár, gondoljon — Jól van, na... csak azt tetnek. Tölcséry Adrienne rám a sötétben . . . ’ _________ ^____ _______ akarom mondani, nem ti jár- most jelenik meg kutyájával Csak a szája jár, mint a n ak. Nevetnek rajtam a gyár- tatok ott a másik olalon? az utcán. Richter úr kis kof- többinek, hogy mondjon valairodán. — Mi aztán nem — mondja terj«val meg egy üres beva- rnit, mert egész nap megszok— Mairés maga Gásnár'” a mucus —, én a saroktól egy sarlószatyorral fújtat hazaié- ;ak a dumát, egymást zrikál- mondták. Ajánlották, men- lépést se mozdulok... nál A^LztgotTkko°r‘is^ mÓká! csi"alnfk. balhé2jek át a rendészetre. Ennyi - Az ilyen lakáshelyzetben raita érezni ha a városi ,a m^^tóvel, a tar- pénzért, amit nekem fizetnek, — mondom neki. b n ‘ má ’ „tolsó üvea_ goncasokkal. Mi más oromuk akármikor kapnak éjjeliőrt. —De itt legalább házhely «!? 1, .lit S. van? Szoval< meSy a szöveg. Csak azért vannak, hogy ne- van... KÖZÉRT-vezető ma is takin resReltö1 a végtelenségig, heziteék a sorsom. Jól odarittyentett nekem. A ér^zik. Erdéfyi úr, a festő, be^L ^ Hangit fél esőkabát alatt Í6 rázza a z^rja a sort. Elsején madár- is mp» vonul, mintha könnyű, azt a bolond Is megformájú felesége, meg felnőtt . / Hallcatni csak a lányai közös erővel fejre ál- ul> aügatnl csaK Megállók a sarkon, ahol elfordul a kerítés. Fütyörészek. farat, ahogy Eddig megúsztam. Csak az a mo^t húzták volna ujjára baj, hogy ezt az utat még két- karikagyűrűt. , lítják, az utolsó fillérig kirázszer meg kell tennem az éj- Meg tart a Kossuthbol, szí- zák beigle a fjzetést, csak a szaka. Most már mégis jobb a vom Megvárom, míg kiérnek mellékesből tudja Itatni a ti- helyzet, először is. mert nincs aJ útig, aztán en is_ elindulok, nédzsereket. több rés a kerítésfalon. így Mire az aszfaltos úthoz érek, aztán egyenesben vagyok, azon már elhúz az expressz a hosz- A második kor után az éj- kát, a feneküket pedig be a csapáson, ami a hosszú ut- szú ház előtti töltésen. Ügy jeliőr beül a portásfülkébe, ott húzzák, mintha mindig attól cának visz. Már idelátszanak tűnik, hogy az egész hosszú ház- várja meg a reggelt. Hajnal fe- tartanának, hogy vhlaki rá a fények. sor, a kivilágított ablakokkal el- lé elbóbiskol, ilyenkor már akar verni. Szemre ismerem _ Aiijj futott, egy másik házsor itt- az éjszakai tovajok is nyugo- mind. Hamar feltűnik, ha új soká tanul meg az ember. Figyelem . a mucusokat, ahogy előtipegnek a gyárudvarból, ugrálják át a tócsái, kapkodják a lábúkat, nyakuragadt. De nem azért, hogy vóra térnek. A sötétben ember görnyed, örökre Ittragadjon. Majd eljön háttal nekem, fejére huzva az az jbő, amikor ezek a házak «. esőköpeny. js elindulnak és elfutnak az “• — Ne marháskodj, Gáspár, expresz után. Nem látod, én vagyok. Az éjjeliőrnek estétől hajna- ' Már őszre járt az idő, Er— Lát az anyád! lig, kétszer körül kell járni a zsébet-nap után, de hó még Közelebb jön, de nem egye- gyárat. Ha fáradt, leül a nem esett. Nedvesek az utcák, dűl. A köpeny alatt két fej. portásfülkébe, eloltja a vil- homály és ködfüggöny a gyár letakarva. A targohcás Vince, lányt, így jobban látja ml tör- környékén. A zaj, meg a íorA Perecz Vince. Meg egy mu- ténik éjszaka a világban. A galom itt vonul a portásfülcus a gyárból. szélső ablaksoron most kial- ke előtt. Ilyenkor szemrevétekeveredik közéjük. A régiek csak odabiccentenek a portára, hivatalosan, mintha ezt valaki elvárná tőlük. Az újak kapkodják a fejüket, ide-oda vigyorognak, még nem tudják, hogy illik-e elbúcsúzni az éjjeliőrtől. így aztán hamar kiderül, hogy ki a kezdő a gyárban. (Folytatjuk)
