Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Szívből teszi Fogadcszobánkból: Egy baleseti jegyzőkönyv margójára Olvasóink véleményét kérjük Az eset, amelyet most a nagy nyilvánosság elé tárol? egy nagyüzemi munkásember­rel történt meg, aki betaní­tott munkásként dolgozik ha­még egyszer megkockáztattam kérésemet megismételni. Hiá­bavaló volt. Kértem ehhez a munkavédelem, a párt- és a szakszervezet segítségét, s ez todik éve egy helyen, egy ki- után vettek íel jegyzőkönyvet, sebb létszámú közösségben. De ezt nem láttam, velem alá Munkájuk nehéz, az egész- nem íratták, mondván, hogy ségre is ártalmas, s ebből fa- az rám nem tartozik, az az kad, hogy a legnagyobb elő- üzem vezetésének dolga, vigyázatosság és a védőrend- — Művezetőm nem akarta szabályok betartása mellett tudomásul venni, hogy beteg­es könnyen történhet bérme- állományba helyezett orvo- lyikükkel baleset. A dolgozó som. Közölte velem, vegyem és az üzem nevét most szán- fel a munkát, ad könnyebbet, dékosan nem ismertetem, nem mintha félnék a tényekkel szembenézni, vagy az adott üzemben felülbírálni az üzemi légkört, az üzemi demokrá­ciát, hanem azért, mert — ha sikerül soraimmal felkel­teni a munkásemberek, a nagy közösségű üzemekben dolgozók érdeklődését, úgy soraimat vitaindítónak szá­nom. A betanított munkás — ol­vasónk — fogadószobánkban mondotta el panaszát a közel­múltban elszenvedett üzemi balesetének körülményeiről, az azt követő művezetői in­tézkedésről: — Amikor a baleset bekö­vetkezett orvoshoz mentem, valami „sétálónak” minősülőt, mert, ha az orvoshoz el tud­tam menni, akkor úgy véli, hogy ilyen munkát sérülésem­mel is nyugodtan el tudok látni. Azt hiszem, nem voltam fegyelmezetlen, amikor azt mondtam, hogy a munkát fel­venni nem tudom. Ami ezután következett, az felér a meg­torlással. — Három hét betegség után orvosom munkára írt ki. Je­lentkeztem művezetőmnél. Itt ért az első meglepetés; szóban közölte velem, hogy korábbi helyemet nem foglalhatom el, mert nekem „könnyebb” munkát ad. Szerintem, ez sokkal nehezebb az előzőnél, azt a betanított szakmunkát, amit úgy érzem, addig becsü­lettel láttam el. Amellett, hogy órabércsökkenés is be­következhet, ráadásul az új béremelésnél is már más szempontok, elbírálás alá ke­rülök, mint eredeti munkakö­römben kerülhettem volna. Ha írásban kapom az alacso­nyabb munkakörbe helyezést, akkor tudom, hogy a munka­ügyi döntőbizottság azt felül­bírálhatja, de azt is tudom, hogy rendszerint nem változ­tatja meg saját üzeme veze­tőjének döntését. De nincs írás. Esetemen munkatársaim is megbotránkoztak. Magam sem tudom, hol hibáztam el, hol vétettem művezetőm el­len, hogy magamra hívtam haragját? Azért, mert kértem és sürgettem a baleseti jegy­zőkönyv felvételét? Ügy ér­zem, ehhez jogom van. Vagy a művezetőnek ezt is lehet? Hiszen az üzem mindany- nyiunké, a munkát is kol­lektíván végezzük, egy em­ber, úgy érzem, nem törhet pálcát felettem sem, de má­sok felett sem. Ha jól tudom, azért van az üzemben szak- szervezeti bizalmi, de tovább­Lassan 25 éve lesz, hogy leltárhiány nélkül vezeti ugyanazt az üzletet — újságolok a központban. Márton Béla bácsi negyedszázada szegődött a Nógrád megyei Élelmiszer" kiskereskedelmi Vállalathoz. Itt él már évtizedek óta Zagyvapálfalván, a 18-as „maga­zint” pedig 22 éve vezeti. „Pedig, de féltem tőle!” — meséli, „előttem vagy 8-an, 10- en lebuktak leltárhiány miatt! De azóta aztán nem volt egy fillér hiány sem!” A köz­pontban is megbecsülik a munkáját: kiküldték már a Szovjetunióba is jutalmul. és amikor 1957-ben megkapta a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet, szakmailag1 is elismerték értékes tulajdonságait. Huszonkét esztendőt egy helyen letölteni nem kis do­log. Közben fiatalokat osztottak a keze alá, szakmunkásokat nevelt. Mostani helyettesét Bene Imréné is valamikor tanulója volt Béla bácsinak Kulcsár József ahol kezelésben részesítettek; kás leszek, nem folytathatom bekötöztek és betegállomány­s most már csak segédmun- megyek: üzemi háromszög, hogy együttesen döntsenek. ba helyeztek. Kezelésre min­den második napon jelentkez­ni kellett a szakrendelésen. Az első kezelés után vissza­mentem az üzembe, ahol töb­bi társam jelenlétében kér­tem művezetőmet: szívesked­jék a baleseti jegyzőkönyvet Az esethez most nem füzünk jogi állásfoglalást, hisz* akkor röviden be is fejezhetnénk a történetet. E helyett azt szeretnénk, ha olvasóink, a szervezett nagyüzemek dolgozói megírnák véleményüket és eljuttatnák hozzánk levélben, mind a dolgozó, mind a művezető, vagy akár az üzemi há­romszög megítélése tárgyában. Különös tekintettel arra, hogy véleményük szerint miképp kellett volna a dolgozó balesetének dolgát igazságosan rendezni. Várjuk leveleiket felvenni; a baj munkavégzés nevük, üzemük feltüntetésével — melyet, ha kérik, nem, közben ért, így üzemi baleset­nek számít. Tudtam, hogy a jegyzőkönyv felvétele ebben az esetben kötelező, ezégt vagy csak rövidítve közlünk. Véleményüknek lapunkban szí­vesen helyt adunk, s majd a kialakult álláspontok után mi is összegezzük mondandónkat. — ti — Jobban vigyázzunk! Beszámoltak a tanácstagok Gázrobbanás történt febru­ár elsején Ludányhalásziban vSutor Jánoséknál. Főzés után al akarták zárni a gázcsapot, de technikai hiba miatt nem sikerült A szivárgó gáz a lán­goktól meggyulladt, így a la­kás belseje is lángokba bo­rult. Az ott található, köny- nyen gyulladó tárgyak a tűz martalékává lettek, valamint az ablaküvegek is kipattogtak. Sutor János bácsi a kulccsal a gázpalackot a tömlőről lecsa­varta és a lakásból kihozta. Ekkor már a ház is égett. A tűzoltók Szécsényből, Balassa­gyarmatról és Salgótarjánból jöttek a lakástüzet oltani, Já­nos bácsit pedig súlyos égé­si sebekkel szállítottál? kór­házba. Lakásuk helyreállítása már megkezdődött. Mindez ar­ra enged következtetni, hogy az új és korszerű főzési és fűtési módszerek alkalmazása nagyobb figyelmet kíván min­denkitől. Hiszen mióta olaj- kályhával fűtünk és gáztűz­helyen főzünk, nagyobb a bal­eseti veszély is. Előnye mel­lett tehát hátránya is szár­mazhat akkor, ha netán üzem­zavar áll be. Ez az eset is na­gyobb elővigyázatosságra int bennünket. Mozaiklnpüzemben Jó ütemben folyik a munka a ludányhalászi szövetkezet mozaiklapüzemében. A kis­üzem mindössze hét személy­nek biztosít munkalehetőséget, ahol nemcsak mozaiklapot ké­szítenek, hanem hídgyűrűt, kútgyűrűt, kerítésblokkot is. Mozaiklapból naponta mint­egy 600 darabot tudnak elő­állítani, míg a többi gyárt­mányféleségből változó meny- nyiséget. Ez a kisüzem is nagyban hozzájárul az építtet­ni kívánók fontos és keresett építőanyagainak előállításá­hoz. R. János Ludányhalászi Szurdokpüspökiben 32 vá­lasztókörzetben számoltak be a tanácstagok végzett tevékenységükről. Patai Já­nos, a vb elnöke és Kazin­czy Sándor, a vb titkára er­ről az összesített jegyző­könyvek alapján a követke­zőiket mondta el: Ha az 1971. évi tanácsta­gi beszámolónkat a mosta­nival hasonlítjuk össze, ak­kor azt kell mondanunk, hotgy ez alkalommal sokkal több volt a vitában részve­vők- a javaslattevők száma (106), de a felszólalások mi­nőségét is fejlődés jellemzi. 1971 -ben például kérte a lakosság, hogy a község Pásztó felőli végén egy au­tóbuszvárót építsünk. Ehhez anyagot a tanács biztosított, es mintegy 50 választó vett részt a társadalmi munká­ban. Ugyancsak az elmúlt évben a község nvoic mel­lékutcáját leköveztettük. eh­hez a vasút kedvező áron mintegy 600 köbméter ter­méskövet biztosított, 120 ezer forint értékben. A szál­lítási munkaiatokat a ter­melőszövetkezet. a kőterí­tést pedig a lakosság érté­kes társadalmi munkával segítette. Az új sportlétesít­ményre 200 ezer forintot, a tanácsháza felújítására, úi berendezésére* valamint új Irodagépek beszerzésére százezer forintot költöttek. Bővítették az óvodát 20 fé­rőhellyel és új bútorokkal is kiegészítették, ami 30 ezer forintba került. A tanács kérelmére a MÁV az 1973-ra tervezett forgalmi és utasváróhelyi­séget a múlt évben készí­tette el. Ez a kérése is tel­Szerkesztői üzenetek Sz. L. (Sámsonháza): őszin­tén örültünk újabb jelentke­zésének. Kérését azonban most — bár szívesen tettük volna — nem tudjuk teljesí­teni, mivel a levelében sze­replő közérdekű probléma, egyben országosan is jelentke­zett, amelyekről a legkülönbö­zőbb hírközlő szervek útján is értesült a lakosság. A közeljö­vőben személyesen felkeres­sük. * B. A. (Zagyvapálfalva): Ked­jesült a község választóinak. ves Olvasónk, levelében na- , , * gyón erdekes kérdést intézett A napokban vettek birto- hozzánk. Míg az ügyben a kukba iskolánk tanulói az szükséges tájékoztatást meg- új tornatermet, amely be- kapjuk, kérjük szíves türel- rendezési tárgyaival együtt Válaszunkkal levélben 150 ezer forintos beruházás- JelenlKezunK­sál létesült. Biztatóak az „ , , ... ___ , „Egy fiatal, hu olvasó” — 1 973. évi terveik is. Többek jeligére: Rövid, néhány soros között szerepel az orvosi beszámolóját megkaptuk. Ér- rendelő váróhelyiségének tékes lehetett volna a lap, az korszerűsítése, valamint egy olvasók számára akkor is, ha «•*—* * <—»«- afflaat gondozó részére. Tehát szép de nevezze meg magát, hisz* feladatok várnak ez évben ha valóban hű hozzánk, ak­is a tanácstagokra éppúgy, úgy véljük ön is egyetért r? • *» sas ä aa *• tanacs munkáiét támogató aktív társadalmi mókások- R j (N?gyb*rkány): Leve- ra. akik az eunult évben is ^ illetékességből megküldtük jelentős mértékben járultak a közös tanácsnak. Amint a hozzá az elért eredmények- kivizsgálás magtörténik, úgy liez. Szűcs Ferenc a már korábban is közölt té­mára lapunkban visszatérünk. Kérjük szives türelmét. Jogi tanácsadó Mennyi leess a tax-tag nyugdíja? K. István (Csécse) termelőszövetkezeti tag a nyugdíja korhatárt elérte. 1972-ig minden évben teljesítette a köte­lező munkanapokat, így az ipari szolgálati évekkel együtt 16 nyugdíjévét szerzett. Bár 1972-ben egész évben táppénzes betegállományban volt, de a progresszív nyugdíj járulékot ebben az évben is rendszeresen fizette. Szeretné tudni, ha nyugdíjba küldik, mennyi lesz a havi összeg? Bár olvasónk felsorolta levelében, hogy 1967-től kez­dődően évenként külön-külön mennyi volt a havi átlagke­resete, mégsem tudunk pontos választ adni a várható havi nyugdíj tekintetében. Részben, mert nem tűnik ki a levélből, hogy például a 2028 forint 1967-ben volt-e az átlagkeresete, vagy mint 1966. évi átlagkeresete alapján 1967-ben ezen havi jövedelem szerint sorolták be a meghatározott nyugdíjosz­tályba. Részben pedig azért sem lehet pontos választ adni, mert az sem tűnik ki a levélből, hogy a felsorolt években volt-e és mennyi napot, vagy hónapot töltött betegállomány­ban, mert ez is nagyban befolyásolja nyugdíjának kiszámí­tását. Az 1973. január 1. napjával hatályba lépett új, módosító nyugdíjjogszabály annyiban változtatta meg az eddig ér­vényben volt szabályokat, hogy a termelőszövetkezeti tag nyugdíját ezután már nem a nyugdíjazás évét megelőző négy év. és a nyugdíjazás évében ledolgozott teljes hónapokban érvényes nyugdíjosztályok, hanem a nyugdíjazás évét meg­előző öt naptári év közül, annak a három évnek a nyűg- díjosztálya, illetve a nyugdíjazás évében ledolgozott hónapok nyugdíjosztálya alapján számítják ki, amely a termelőszö­vetkezeti tagra a legelőnyösebb, vagyis amely években leg­magasabb volt a havi átlagjövedelme. Továbbra is érvényben maradt viszont az a szabály, hogy a termelőszövetkezeti tag nyugdíját tíz nyugdíjév után a fentiek szerint megállapított egyhavi nyugdíjalap har­minchárom százalékában, ezen felüli nyugdíjévek után pe­dig huszonöt nyugdíjévig minden nyugdíjév után a nyug­díjalap két százalékában állapítják meg. Olvasónk tehát a 16 nyugdíjév után nyugdíjalapjának összesen negyvenöt százalékát fogja nyugdíjként megkapni. Amennyiben olvasónk pontosabb választ kíván, javasoljuk, keresse fel a termelőszövetkezet társadalombiztosítási elő­adóját, aki a birtokában levő adatok alapján és a fenti sza­bályok szerint igen megközelítően ki tudja számolni olva­sónk várható havi nyugdíjának összegét. Dr. J. S. Sáros házak, sáros ablakok A salgótarjáni Rákóczi út 211-es számú ház lakói, illet­ve ennek szomszédai keresték fel a szerkesztőséget, segítsé­günket kérve. Panaszuk nem mindennapi, azaz ebben időben, amikor gyakori eső, így a sár, az úttesten mintegy 30—40 méter hossz­látszanak. A legjobban Fülöp lentették be kárigényüket a Károly és Sándor Pálné há- tanácsnak, zát tette tönkre a felcsapódó sár. Ablakokat egyáltalán Olvasóink panaszának vízs- nem tudnak sem nappal, sem gálata alkalmával megkeres­az éjszaka kinyitni, sőt ahol az redőny nem védi az üveget, ott kénytelenek belülről kü­lönböző pokrócokkal és egyéb ban elterülő tócsa, mégis rongyd arabokkal védekezni a mindennapivá érleli panaszu­kat. A megnövekedett autóforga­lom az említett tócsát kike­rülni nem tudja, hisz’ a for­galom az úttest mindkét ol­dalán bonyolódik, ezért min­den egyes jármű felvágja a tócsa sarát a házaikra. Ezek már-már úgy néznek ki. hogy nem lehet megkülön­böztetni a sártól az ablako­kat, a házak vakolatai sem behatoló víz. sár ellen. Tart­hatatlan állapotuk előidézője, hogy a házuk előtt levő csa­torna nem nyeli el az ide ösz- szefolyó szennyvizet. A csa­torna tisztítását már többször tűk a Salgótarjáni városi Ta­nács köztisztasági üzemének vezetőjét, Nékám Ervint. Többek között megtudtuk, hogy a lakók kérésére a víz­elnyelő csatornát a múlt héten kitisztították, így tehát a szer­kesztőségben is tolmácsolt pa­nasz jogos volt. A továbbiak­ban arról is szót váltottunk, mi okozza ezt az évek óta kérték, de az elmúlt évben tartó áldatlan állapotot, mi­ls csak egyetlenegy alkalom­mal tisztították ki. Most is erre volna szükség, mert így csak káruk nő az ott lakók­nak, akik eddig még nem je­ben látja az üzem vezetője a panaszra okot adó állapot végleges felszámolását? «— Az említett útszakasz nagyon rossz állapotú, süly- lyed, sajnos nem jelent vég­leges megoldást, ha időnként kitisztítjuk a víznyelőket. Amint újabb eső vagy egyéb csapadékvíz keletkezik, a há­zakhoz nagyon közel fekvő úttest rögtön megtelik vízzel, sárral, amelyet> a forgalom a házakra ver fel. Megoldás az lenne, amelyet egyébként már a tanács műszaki osztálya is kezdeményezett a KPM-nél, hogy a süllyedő útszakaszt helyre kellene állítani. Amíg ez el nem készül, mindaddig számítani lehet az említett házak lakói ismétlődő, meg­megújuló panaszára. NÓGRAD - 1973. február 22., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom