Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

Száz éve született Saljapin Jaltától nem messze, a festői szépségű Gur- zufban két nevezetességet mutatnak meg minden turistának: az egyik víz felé nyúló sziklatömb, mely Puskin nevét őrzi. a má­sik hasonlóképpen különleges alakú szikla, melyet Saljapinról neveztek el. Sal.iapin — az idősebb helybeliek máig emlékeznek rá — sokszor énekelt ezen a másik sziklán, csak a saját és a környék halászai, paraszt­jai örömére. De ugyanígy őrzik Saljapin emlékét ma mindenhol a Szovjetnióban, ahol csak járt es énekelt. 1873. február 13-án (más források szerint február 11-én) született Fjodor Ivanovics Saljapin Kazányban. Igen szegény környe­zetben nevelkedett. Egész fiatalon egy kó­rusba került, s ismeretséget köt az ugyan- csak itt éneklő Maxim Gorkijjal. 1890-ben minden előképzettség nélkül lép színpadra Ufában, egy helyi operatársulatban. Sokat utazik, 1892-ben pl. a Kaukázus környékén jár. Tbilisziben nagyszerű énekmesterre ta­lál Usatov személyében, aki azonnal felfedez­te rendkívüli adottságait, ingyen tanította, s ezenkívül is sok mindenben segítette. Sal­japin sorsa 1894-ben fordult még jobbra: Szentpétervárra kerül, több operatársulatban énekel, de igazi hírnévre csak 1894-ben — ez moszkvai bemutatkozásának éve — tesz szert. 1901-ben a milánói Scala is megnyitja előt­te kapuit, ezt követően pedig a világ vala­mennyi híres, nagynevű operája. Hatalmas erejű, szokatlanul nagy terjedel­mű basszbariton hangjával természetes biz­tonsággal énekelt mindig és mindent, Schu­bert dalaitól a legnagyobb orosz operák cím­szerepéig. De nemcsak énekelt, hanem —- kortársainak is példát mutatva — valóban alakította is az általa megformált hősöket. Színészi adottságai énekesi tehetségével ve­tekedtek. Legnagyobb alakításaiban szerves egységben hatott az ének és a dráma. Kü­lönleges érzéke volt az orosz ihletésű elő­adó és drámai művészethez, s népdalelőadá­sairól ugyanezt írhatjuk. Az operaénekesek egyik legnagyobbjára emlékezünk ezekben a hetekben. Találóan írták róla: Saljapin csak önmagához hasonlítható. Juhász Előd Mai arcok, mai emberek Igazán fölöseit a bizalom... szavú. Pedig a propaganda- munkához elengedhetetlen, hogy a vezetés ismerje egy- egy kollektíva, vagy műhely véleményét egy-egy politikai, vagy gazdasági kérdésről. A politikai nevelő tevékeny­ségünk egyik legfontosabb esz­így dolgozik nálunk a szakszervezet Agitáció és propaganda a ZIM-ben SZÉLES KÜItű vizsgálat zottságunk évenként megszer- máció lehetővé teszi, hogy az előzte meg a gyárunkban a vezi a bizalmiak tanfolyamát, aktívahálózatunk gyorsan tud- szakszervezet agitációs és amely eredményesen segíti jón reagálni egy-egy politikai, propagandatevékenységének munkájukat. vagy gazdasági kérdésre. Az értékelését, amelyet megtár- . GYAKORLAT igazolja inf<?rr^ci6s tevékenységben 'vált a szakszervezeti bízott- , A UlAKUKLAi igazolja, probiema, hogy az „alulról Äi , s»kLrv«,tltanácí. Ä“<3£T? Jfif1«"‘"6 jyiri Ml M» Ä”*"* -*—* * Szakszervezetünk agitacios közvetlen emberi, elvtársi " Pf°P^a"da^ékenysége- kapcsolatokra épül. Itt az nek feladatait a part kong a feladat, hogy szoros resszusa és a szakszervezetek kapcsolatot kell kiépíteni a XXII. kongresszusa határoztak pártbizalmiakkal. Ezen a terü- -neg. Az országos célkitűzések jeten egy-két alapszerveze- mellett a megyei es az üzemi tünkben éppen a jó kapcsola­saakízervezeti bizottság szab- tok kialakulásával párhuza- köze a szakszervezeti politikai iák meg tömegpolitikai tévé- masán az alapszervezetek oktatás. Az 1972/73-as oktatási kenységünket. E határozatok- időnként a pártcsoportveze- évben gyárunkban 1531 dói­nak a dolgozókhoz való eljut- tőkkel együtt összehívják a gozót vontunk be szakszerve- tatása, ismertetése, végrehaj- szakszervezeti bizalmiakat is. zeti politikai oktatásba. Ezt tása egyik legfontosabb fel- Tájékoztatják a politikai fel- eredményesnek tartjuk, első­adataink közé tartozik. adatokról, fontosabb határo- sorban azért, mert a nők és a Az utóbbi években szakszer- zatokról. A szakszervezeti bi- fiatalok aránya növekedett A vezeti bizottságunk és a mű- zalmiak 98 százaléka rendsze- gyárunk női dolgozóinak 48, helybizottságok által kifejtett résén részt vesz részben a a fiatalok 49 százaléka, a szo- agitációs és propaganda- P^rt, részben a szakszervezeti cialista brigódtagjainak 67 oktatáson, ahol a legfontosabb százaléka vesz részt szakszer­politikai, eszmei kérdéseket vezeti, politikai oktatáson, megtanulja, így ezt tovább Egészséges politizáló légkör tudja adni a csoport tagjai­nak. A tömegpolitikai munka fej­lesztéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy alapszerveze- tuk tagságunkat a népgazda- teink a jövőben is nagy fele- se, a munka- és üzemszerve- ságot és az üzemünket érintő lősséggel készüljenek a szak- zés problémái, a jó munkahe- kérdésekrői, az üzemünk fej- szervezeti taggyűlésekre. A lyi légkör kialakításának fel- lődéséről, a negyedik ötéves taggyűlés a szakszervezeti tes- tételei stb. tervről, életszínvonal-ooli- fület és a tagság közötti pár- tikánk alakulásáról, a kül- és beszéd, véleménycsere, s a belpolitikai összefüggésekről. munka t A lő munkában nagy szerepe van az információnak. Az elmúlt időszak igazolta, hogy rend­szeressé vált az aktívák tájé­koztatása politikai és gazdasá­gi kérdésekről. A gyors infor­munka színvonala javult, tar­talma gazdagodott, segítette a párt által megjelölt népgazda­sági célkitűzések teljesítését, a dolgozókat cselekvésre kész­tette. Munkánk során tájékoztat­jött létre a hallgatók között Vannak kérdések, melyek szinte állandóan vitatémák. Ilyenek az ár- és bérkérdések, az üzemi demokrácia fejlődé­A vizsgálat megállapította, hogy a nevelő munkára vo­natkozó helyes elvek és állás­foglalások, noha eltérő szín­vonalon és hatással, de egy­re inkább érvényesülnek gyá­runkban. Alapszervezeteink­ben kjsebb-nagyobb mérték­ben még ma is él a munkát gátló „reszortszemlélet”, ami a tömegpolitikai munkát egv bizottság — vagy rosszabb esetben —, egy felelős felada­tának tekinti. Erősödő tenden­cia, hogy a nevelő-tudatformá­ló tevékenység aiapszervezeti szinten is növekvő mértékben válik testületi, kollektív fel­adattá. Az üzemi demokrácia széles nyi1,-ánosságot biztosít ,a ter­mőiéit segítő agitációs és prcigandamunkának. Az egyik legjelentősebb fórum a termelési tanácskozás. Ered­ményességének és hatékonysá­gának fokozására, a tömegpo­litikai munkában történő fel- használására az alapszervezetek és a középszintű vezetők ré­széről is jelentős erőfeszítések történtek. Növekedett a ter­melési 1 tanácskozások agitáló, meggyőző, a tömegnevelést szolgáló szerepe. Ebben nagy részük van a műhelybizottsái- gok mellett a gazdasági ve­zetőknek és a szocialista bri­gádoknak. A termelést segítő tömegpo- Utlkai munka másik jelentős fóruma a szocialista brigádve­zetők tanácskozása. A szakszer­vezeti bizottságunk és a műhely­bizottságaink e fórumot is fel­használták és felhasználják a termelést segítő agitációs és pro­pagandamunka fokozására. A tömegpolitikai munka fontos láncszeme a bizalmihálózat tevékenysége, ezért nagyon fontos a bizalmiak politika’ felkészítése, rendszeres tájé­koztatása. Szakszervezeti bi­munka további javítását szol- .?g, y es * gálja, A tömegpolitikai neve- különböző szerveknél EGYRE INKÁBB jelentkezik ez az igény és felismerés a és veze­tőknél, hogy az agitáció és a tömegkapcsolat erősíti a ve­zetést, az irányításnak elen­gedhetetlen eszköze. Molnár István ZIM St. gyár Fiatal tanácstagja van a Salgótarján! Schuyer Ferenc út legalsó sorának, vagyis hi­vatalosan a 17-es választó- körzetnek. Kardos Vilmának szavaztak bizalmat az itt la­kók ezelőtt két esztendővel. A KISZ jelölte volt, előtte még soha nem töltött be Ilyen fon­tos megbízatásit. Kardos Vilma, a Nógrád megyei Távközlési Üzemben dolgozik, műszaki rajzoló. Közgazdasági technikumban érettségizett, valamikor nagy tervek, szép elképzelések fog­lalkoztatták. ..-— így van ez. de a való­ságban másképpen alakult az életem. Még elsőbe jártam, amikor édesapám meghalt, édesanyám egyedül nevelt, nem is gondolhattam a to­vábbtanulásra. Elhatároztam, hogy érettségi után azonnal munka után nézek. Itt, a táv­közlési üzemben volt , hely, felvettek, szívesen jöttem. Vilma azóta megszokta és megszerette a munkáját. Szakképzett műszaki rajzoló lett, s már több beosztásban is dolgozott. Sőt mi több, va­lóságos rajongással beszél ar­ról, amit csinál. Kardos Vilma mosolyog, amíg nekem, a laikusnak pró­bálja megmagyarázni, mit is jelent a távközlési hálózat fel- térképezése. Időbe telik, amíg megértem, hogyan veszik lajstromba a föld alatti és a légi telefonvezetékeket. — Ez külön, is jó dolog. Márciustól szeptemberig ren­geteget járok a megyébe. Szé­pen sorjában minden faluba eljutunk és megnézzük, hogy a telefonoszlopok ott talál­hatók-e, ahol a mii térképe­ink mutatják, van-e valami változás, raktak-e ki újakat, bővült-e a vezeték, avagy ke­vesebb az oszlop. — Ez nem lehet könnyű dolog... — De nem is nehéz. Általá­ban a körzebmesterekkel me­gyünk, ők nagyszerűen is­merik a kábel nyomvonalát. Változatos, érdekes munka, nagyon szeretem csinálni. Kardos Vilma jól össze tud­ja egyeztetni a munkahelyi elfoglaltságot a tanácstagi megbízatással. Választókerüle­tében szeretik, megbecsülik. ( — Emlékszem. a jelölő gyűlésen nagyon izgultam. Nemcsak azért, mert még so­ha nem voltam ilyen helyen, hanem azért is, tudok-e majd úgy beszélni, hogy megértsék a terveimet, és az emberek megbízzanak bennem. Előző­leg nem is gondoltam rá, hogy valaha engem is tanács­tagnak választhatnának. Az­tán a KISZ -bizot tságon szól­tak, és megkérdezték: Vilma, elvállalod-e a jelöltséget? Azt válaszoltam, nagyon szívesen, ha rám szavaznak... A 17-es körzetben egyéb­ként két jelölt volt. Az egyik közülük Kardos Vilma, igaz, hogy a jelölő gyűlésen néme­lyek aggodalmaskodtak — en­nek hangot is adtak őszintén —, hogy Vilma még fiatal, va­jon jól tudja-e képviselni a tanácsban a választópolgáro­kat. A szavazáskor Vilma kap­ta a több voksot. ő lett a körzet tanácstagja. — Még kezdetben meg­mondtam a körzetemben, hol lakom, és azt is, hogy ha va­lakinek bármi elintéznivaló ügye, gondja, baja van, nyu­godtan és bizalommal keres­sen fel, ha tudok, segítek. — Interpellált már a ta­nácsülésen ? — Igen, többször is. Nem eget-földet rengető jgyek­ben. de a mi körzetünkben az fontos volt, aminek érde­kében szóltam... És amire nagyon büszke vagyok, nem kis utánjárással, az igaz, de sikerült hozzájárulnom, hosrv egy család jobb lakáskörül­mények közé kerüljön. A ts- n ács ti 1 ésen egvébkén t mi n d i g részt veszek. Nagyon érde­kel a város fejlődése, és meg­győződésem, csak így tudom valóban jól tájékoztatni a választóimat. — Szabad ideje? — Kevés van. Nagyon sze­rétéit o’vasrn. zenét ballvatov^ hosszú időn keresztül tanul­tam is. Lényeg az. hogv az ember jól ossza be az ideiét. — Vállalná-e ismét a meg­bízatást? — Ha elégedettek vetem a választóim, és űev látták, hogy valóban jól képviselem az érdekeiket, nagyon szíve­sen. . Csata! Erzsébet U'szerű Íanáíyhajó Aristoteles Onassis azt ter­vező hogy megépítteti a vi­lág első, egymilliótonnás tartájyhajóját. A .»Delta” el­nevezésű óriás egy anyahajó­ból”, továbbá négy. egyen­ként 250 000 tonna befogadó- képességű keszonból áll. Az új konstrukció előnye: nem szükséges, hogy a teljes óriás- hajó behajózzon a kikötőbe» elegendő, ha csak a lecsatolt keszonokat irányítják a dokk­ba. A ..Delta” típusú tartály­hajó építésére a jelenlegi ha­jógyárak is alkalmasak. Növelik a taglétszámot Furcsa volt az önállóság Negyvenöt fiatalt számlál a diósjenői községi KlSZ-alap- szervezet, melynek titkára Tóth Irén. Rétságon futottunk össze a KISZ járási bizottsá­gán, épp titkári értekezletről jött. — A KISZ-oktatás eddigi tapasztalatait vitattuk meg. A mi alapszervezetünk, sajnos, e téren el van maradva. Ügy is f ogalmazhatnék, „holpon- ton” állunk. A felkért előadók nem vettek annyi fáradságot, hogy arra az egy órára eljöt­tek volna klubunkba. Amikor említettem a pártvezetőség­nek, a hibát a párt—KISZ összekötőben keresték. így vetődött fel, hogy a KISZ- vezetőség tagjai tartsák a fog­lalkozásokat — mondja Irén a saját tapasztalatait. Szeptember elsejétől áll az alapszervezet élén. Elődje szintén lánytitkár volt. pedig a KISZ-tagság többsége fiú. A szervezeti életről kérde­zem. — Amikor titkár lettem eléggé laza volt a KISZ-élet Diősjenőn. Az ember, amikor egy funkcióba kerül, eleinte hajt teljes erőbedobással, ké­sőbb viszont belefárad, ha mindent egyedül akar csinál­ni. Lehet, hogy én is így já­rok, mindenesetre, amíg ér­zem. hogy van értelme mun­kámnak, addig csinálom. Át­dolgoztam % reszortíeieíősök beosztását. Furcsa volt nekik a nag- önállóság, eddig a tit­kár készített elő mindent, most a munka java része rá­juk hárul. Van egy klubunk, de ami a méreteit illeti, las­san kicsinek bizonyul. A tag­létszámot az idén szeretnénk nyolcvan főre növelni. Van rá lehetőségünk sorolja Tóth Irén. Az úttörőszervezettel való testvérkapcsolat javítását is napirendre tűzték. Jelenleg hét ifi dolgozik a csapatnál.' — A tagépítő munkánk fő­leg az általános iskolából ki­került diákok felvételére irá­nyul, ezért különösen jelentős az úttörőkkel történő foglal­kozás. Egyébként, ha az alap­szervezet vezetősége tartal­mas, s rendszeres programot biztosít, a hatás lemérhető a taglétszám alakulásában is. Tavaly szeptemberben csak harmincketten voltunk. Irén a községi tanácson dol­gozik, mint igazgatási előadó. Nem véletlenül kerül szóba a község vezetőivel való kap­csolat, — Azt hiányolják a fiata­lok, hogy a falu vezetői rit­kán járnak el klubunkba. Egy-egy taggyűlés kivételével nincs alkalom találkozni ve­lük. Az anyagi támogatásra nem panaszkodunk, de tes­tületi üléseken többet foglal­kozhatnánk az ifjúságot érin­tő kérdésekkel. A tanácsel­nökkel nap mint nap találko­zom, hisz’ a beosztottja va­gyok, de ■ a KISZ-szervezet gondjairól nem beszélgetünk, pedig lenne miről. Ebben én is hibás vagyok, mert nem kezdeményezem —■ mondja a KISZ-titkár. Tavaly érettségizett. A to­vábbtanulás nem sikerült, de nem mondott le róla. Peda­gógus szeretne lenni. — A nevelő munkára az ifjúsági szervezetben nagy le­hetőség van, s véleményem szerint minden KISZ-titkár munkájához hozzátartozik a nevelés. Több-kevesebb siker­rel. Tavaly jelentkezett két fiatal az alapszervezetbe. Ad­tunk nekik időt arra. hogy bizonyítsák: alkalmasak a KISZ-tagságra. Nem sikerült nekik. A taggyűlés a tagfel­vételi kérelmüket elutasította. Ez például nem a nevelő munkánkon múlott. Tóth Irénnek ritkán van szabad ideje. Amikor nem si­került a felvételi vizsgája, azt hitte, lesz idő az olvasásra, a kézimunkára. Ez a terve nem vált valóra. A község fiatal­jait vezetni felelősségteljes megbízatás. Még a szülők elő­ítéletével is sokszor meg kel! küzdenie. Eredményes munkáját nem kell bizonygatni. Sz. Gy. Utca helyett sártenger..' Gyakran idézgetik manapság a balassagyarmati Ipoly utca lakói azt a régi mondást, hogy nincsen öröm üröm nélkül... Az Ipoly utcába ugyanis vizet vezettek be. Amíg ez nem történt meg, addig az utca lakói vagy háromszáz mé­terről hordták a vizet. Érthető volt az öröm, amikor meg­tudták, hogy a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat végig vízvezetéket fektet le és két kutat is kap az utca. Meg is jelentek a vizesek, árkot ástak, vezetéket fek­tettek. Aztán ahogy az már lenni szokott, betemették az árkots mert azt ugye, nem szokás otthagyni. Csakhogy m utcaköveket szépen és szabályosan visszarakni — ahogyan felbontás előtt volt — már nem volt „szívük”. Ügy dobá;- ták a köveket, ahogy éppen esett... És, hogy mindezt be­tetőzzék, ráadásul még a fennmaradó földet is rálapáto.- ták, ahelyett, hogy elhordták volna. Itt kezdődik az üröm Ugyanis a földtől sártengerrá vált az utca. A lakók hiába mondogatták itt is, ott is, hogy ezen változtatni kellene, mert így semmiként nem jó. A tanács hiába hozatta rendbe előzőleg az utcát, ha azzal a vizesek egyáltalán nem törőditek. Érthető az is. hogy minden jóérzésű embernek bántja a szemét az ilyen hanyagul és nemtörődöm módra végzett munka. Ezért aztán az Ipoly utcaiak tanácstagjukhoz for­dultak, mondja el tanácsülésen, a nagy nyilvánosság előtt, mi újság az utcában. A tanácstag eleget is tett a megbízásnak, elmondta a vízvezeték lerakásának történetét. A műszaki osztály veze­tője pedig azonnal válaszolt, hogy rövid időn belül intéz­kedni fog. .. Itt most már csak egy dolog nem érthető. Miért kel­lett hetekig bosszantani az Ipoly utca lakóit a hanyagul befejezett munkával? És miért volt szükség a tanácsülés nagy nyilvánossá,gára ahhoz, hogy egy vállalat, amelynek ez kötelessége, tisztességesen és rendben hagyja maga után azt a területet, amelyen dolgozott.., Cs. E, fák doktora A svájciak nagyon büszkék történelmükre, és minden esz­közzel óvják mindazt, ami összefügg vele. Közöttük azo­kat a fákat is, amelyek mel­lett valamilyen, a történelem­ben nyomat hagyó esemény történt. Ezek a fák már olyan öregek, hogy minden bizonnyal kidőlnének, ha doktoraik nem volnának. A fák „doktorai” se nem belgyógyászok, se nem sebészek, hanem inkább fogá­szok. A doktorok figyelmesen megvizsgálják ugyanis a fa­törzsek odvait. gondosan eltá­volítják a korhadt faanyagot, a lyukat megtisztítják a tör­meléktől, fertőtlenítik, aztán pedig cementtel betömik. Miben különböznek ezek a fogorvostól? Egy hársfa kúrálása 3—4 hétig tart. A tölgyé még to­vább. Nemrég Afrikából érkezett megrendelés: gyógyítsanak meg egy laobabfát, amely alatt a hagyomány szerint David Livingstone pihent. A berni mesterek e munkája különö­sen újszerű, érdekes és fele­lősségteljes lesz, hiszen mond­janak bármit, a laobab nem olyan tuskó, mint a tölgy, vagy a hárs. Különleges bá­násmódot igényel. WÓÖRÁD - 1973» febfuátr 13., kedd l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom