Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

Építkezés ~ magánerőből r Szinte naponta érkeznek levelek szerkesztőségekhez, a Magyar Rádióhoz, egyéb szer­vekhez építési ügyekkel kap­csolatban. A szóbeszéd sze­rint az építkezés nagy huza­vonával jár, s ez valóban így van. No, nem az alapok és a falak elkészítése, az ács- vagy szakipari munkák. (Bár gyor­sasági világcsúcsot mostaná­ban nem nagyon állítottak fel az építők.) Az építkezést megelőző engedélyezési eljá­rás a hosszú. Sok esetben a felvilágosítás után. a kezdet kezdetén elmegy az építtető kedve az egésztől. Minek a nagy „ceremónia”? — kérde­zik az építkezni szándékozók. Az én pénzem, az én házam A lakásprogram jelentős ré­szét a magánerőből épített családi házak jelentik. Tel­ket azzal a szándékkal vá­sárolnak, hogy később, talán háromnegyed emberöltő alatt összekuporgatott összegből családi házat építsenek. Cso­dálkozó tekintetek merednek az építésügyi előadóra, aki közli, hogy az épület nem lehet olyan kivitelű, amilyen­nek az építtető, vagy mond­juk kis túlzással a „beruházó” elképzelte. Felvetődik az épít­tetőiben a másik kérdés; az én pénzemen miért nem épít­hetek olyan házat, amilyen nekem tetszik? Legtöbbször az a baj, hogy az építtető nem hivatalos hely­ről kér felvilágosítást. Ezek a „szájról szájra” térjedő in­formációk az esetek többségé­ben a törvényesség látszatá­tól is távol állnak. Azután hiába a szánom-bánom, a nem megfelelő tájékoztatásra való hivatkozás. A törvények akkor is vonatkoznak az enség a fáin egyénre, ha azt ő nenv isme­ri. Megyénkben a múlt évben mintegy ezerszáz családi ház építésére adtak engedélyt az építési hatóságok. Az összes kiadott építési engedélyek szá­ma ennek két-háromszorosára tehető. Az a sajnálatos, hogy az épületek 30—35 százaléka az engedélyezett műszaki ter­vektől eltérően épül meg. Emiatt bőven van dolga a szabálysértési hatóságoknak is. Sátortető, manzardtető Az eltérések nagy része a tetőszerkezetre, kisebb belső átalakításokra, a lábazatma­gasság megnövelésére korláto­zódik. Egyes helyeken, külö­nösen kisebb falvakban ver­sengenek az építkezők a jó íz­lés rovására. Közkedvelt a manzárd fedélidomú tetők építése, melyet egy-két kivé­teltől eltekintve az építési ha­tóságok nem enegedélyeznek. Az építtető tudva ezt, a költ­ségvetés összeállításánál már számol az eltérés miatt ki­szabott bírsággal is. Az egész településre káros ez a szemlélet. Utcaképbe nem illő családi házak épül­nek, hivalkodó és ízléstelen megjelenéssel, alacsonyabb, magasabb épületek kerülnek egymás mellé. Ilyen esetek mellett hiába a tanács szakembereinek tö­rekvése a község rendezett ut­cái iránt. Az ízléstelenség megnyilvánulásait rendszere­sebb ellenőrző, felderítő mun­kával talán ki lehetne küszö­bölni, mert hiába a jó terv, az alapos (sokszor a kelleté­nél alaposabb) engedélyezési eljárás, ha az energiából már nem jut az építkezések „me- netközbeni”, helyszíni ellen­őrzésére. kárára Ha megvizsgáljuk, mennyi időbe telik egy családi ház építésének előkészítése, ér­dekes összehasonlítást tehe­tünk. A terv megrendelésétől az építési engedély jogerőre való emelkedéséig szűkén szá­molva legalább három hó­nap szükséges. Ennyi idő alatt a lakás jó szervezéssel felépíthető. A korszerű falusi lakóépületekért Az életszínvonal emelkedése hatással van a lakásépítkezés­re. Ma már alig-alig épülnek családi házak fürdőszoba nél­kül, még akkor sem, ha víz­bekötésre egyelőre nincs le­hetőség. Az építkezni szándé­kozók egyre növekvő száma gyorsabb ügyintézést. széle­sebb körű felvilágosító mun­kát követel. Ha valaki betekintést akar nyerni a korszerű falusi csa­ládi házak típustervgyűjte­ményébe, néhány helytől el­tekintve, a járási székhelyre kell utaznia, mert legközelebb ott találja meg. S ha típus­terv alapján szándékozik épí­teni, akkor sem nyer időt ve­le, legfeljebb olcsóbban meg­ússza. A tervtől való eltérő épít­kezést a kivitelezőkön ke­resztül is mérsékelni lehet. Jó kezdeményezése volt az egyik járási hivatal műszaki osztá­lyának, a kisiparosok össze­hívása és felvilágosítása az építkezéssel kapcsolati« jog­szabályokról, azok be nem tartásának következményei­ről. A felvilágosítás, a megelő­zést szolgálja a hatósági mun­ka, sokak által legbonyolul­tabbnak és legösszetettebbnek tartott területén. Szabó Gyula Mesterségünk O címere Ugyancsak dagasztanak itt is, mint a többi műhelyben. Sütik a kenyeret is, formázzák a kiflit, zsemlét, fonják a fi­nom kalácsokat. Nem is ez volt a meglepő, hanem, hogy a dagasztógépek mellett, meg a kalácsfonóasztalnál mosoly­gós, huncut szemű lányok se­rénykednek. Miniköpenyükbe néha beletörlik lisztes tenye­rüket, aztán újra meg újra csinálják dolgukat. Pásztón, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat 15. számú üzemében fiatal szakmunká­sokkal ismerkedtünk meg, akik tavaly szerezték meg képesítésüket. Hosszú hajú va­lamennyi, Széles Katalin és Nagy Elvira mellett a jóvágá­sú Gubola Zoltánnak is fityu- lát kell hordania: akinek hosz- szú a haja, be kell kötni! Így szól az előírás. Különben nem t er tusny menükkel Karancsosok a 118 Kupán Ä Hungária Szálloda és Étterem Vállalat az idén sorrendben harmadízben rendezi meg február 13—15. között a Hungarhotels Ser­vice Kupa versenyt. A vál­lalat fővárosi nagyszállodái es éttermei, és természete­sen a vidéki szállodák is indulnak a nagyszabásúnak ígérkező versenyen, amelyet ebben az évben a Pest-Buda centenáriumi ünnepség- sorozat keretében bonyolí­tanak le. Érdekessége az idei versenynek, hogy azon külföldi megfigyelők is je­len lesznek, és a svájci Lu- sanból is vendégeket vár­nak. A csapatok verseny­menüt készítenek, s ezeket a Duna Intercontinental Szálloda kongresszusi ter­mében szolgálják fel. A háromnapos gasztronó­miai vetélkedőn ott lesz a salgótarjáni Karancs Szál­loda csapata is. A tanárn­ak a korábbi két versenyen derekasan helytálltak, az él­csoportban végeztek. Elég a tavalyi előkelő ötödik he­lyet említeni, amikor több mint húsz csapat közül fu­A Drégely palánki szörpüzem űrégelypalánkon, a termelő­szövetkezeti társulás szörpüzemé­ben október elejétől nagyüzem volt. Nagy mennyiségben készítet­tek málnaszörpöt, feketeribizli- szörpöt és -bort, földieperször- pöt. valamint citrom- és narancs- szörpöt. Az üzem a fővárosi ven­déglátó és kereskedelmi vállala­tokkal tart lenn kapcsolatot. Ré­szükre készített 51 mázsa málna­szörpöt, amelyet 5—10 literes de- mizsonokban tárolva szállított le a megrendelőknek. Közkedvelt a lakosság körében a félliteres üve­gekben tárolt szörp. Feketeribiz- li-szörpöt 40 ezer félliteres üveg­gel készítettek a fogyasztók részé­re. Földieperből 25 ezer félliteres üveg szörp fogyott el. A szörp­üzem készít narancs- és citrom­szörpöt is. Az előbbiből 60 ezer, az utóbbiból pedig 45 ezer félliteres üveggel fogyott el. tottak be az élmezőnybe. Az idén is húsz—huszonöt indulóra számítanak a ren­dezők. A Karancsosok már megrendezték a főpróbát és erről, valamint a készülő­désről Begyik István üzlet­vezetőtől, a csapat vezető­jétől érdeklődtünk. — Hogy mivel, milyen ké­szítménnyel indulunk a Ser­vice Kupán, az legyen titok. Meglepetést tartogatunk, ám egyet elárulhatok, cé­lunk: a tavalyi előkelő he­lyezés megvédése, megtartá­sa. — Ki készíti a verseny- menüt? Egy évnél régebben jelen­nek meg rendszeresen, szinte minden vasárnap ezzel a cím­mel írásaim a NÖGRÁD-ban. Ezalatt ki tudja, mi minden­nel foglalkoztam, napi bosz- szúságoklkal’ emberi gyengék­kel, a gazdasági és társadal­mi életünkben fellelhető fo­nákságokkal. Olyan dolgokkal, amelyekről néha könyebb ko­molytalanul. mint komolyan beszélni. Meg kell mondanom, hogy ennek a sorozatnak minden eddigi írásomnál nagyobb si­kere és visszhangja volt. Ami­kor például egy ,>teLefaninci- densről” írtam, másnap meg­jelent a szótómban a posta műszaki alakulata dirib-da- rabra szedték a telefonomat, kifaggattak, mikor és hogyan telefonálok, hátha nem is a készülékben, hanem bennem van a hiba. Sőt, még a pos- tadgazgató is ,-találkát” kért tőlem. Máskor fölhívták a figyel­memet arra, hogy az egyik szövetkezet előre kéri a szol­— Kovács András szakács­cukrász két munkával lép majd a zsűri elé. — Kik szolgálják fel a készítményt? — Sándor Béla és Pap­szász János. — Ki a csapat negyedik tagja? — Csomány Lajosné mixer. — A bemutató időpontja? — Ránk február 14-én kerül sor, amikor 15 órá­tól 16.25-ig lépünk „színre” — mondta Begyik István, a csapat szakmai felkészítő­je. (ács) válások közepette megírtam a dolgot. A hatás nem is ma­radt el. A szövetkezet azóta is élőre inkasszál és utána dolgozik. Aztán egyszer a ju­talmazások görbe módszerta­nával foglalkozó írásomat az egyik olvasónk a saját tapasz­talatából merítve úgy megtó- dította. hogy a végén még magam is megsokalltám. Hiát, meg nem ostromolták az olvasók a nyomdát, a friss NÓGRÁD-dkért. fehér ruhás lányok sem kértek tőlem autogramot, ahogy kiléptem az utcára, de bizonyára sokan olvasták ezt a sorozatot. Szí­vesen csináltam, talán ezért akadt a szokottnál több híve. Most mégis abbahagyom. A szerkesztőm azt mondja, ..el­fáradt” ez a sorozat, azt is tudni kell, mikor hagyjuk ab­ba. Annyit még tehetek, hogy szépen elköszönök az olvasók­tól. Bár nem tudom, miért kel­lene elköszönnöm az olvasók­tól, hiszen akkor is köszönés nélkül léptem az előfizetők otthonába, amikor az első ..Nem kell komolyan venni” megjelent. Ráadásul, ha meg probléma ez náluk. Nagyon elégedettek új szakmájukkal. Ügy keresnek, mint a „felnőt­tek”, havonta 2000, néha még 2700-at is hazavisznek a fi­zetési borítékban. Együtt jártak általános isko­lába is, utána meg a szak­munkásképzőbe mind a hár­man. 11 éve osztálytársak már, így nem igen jelentett nekik újdonságot. amikor megalakították a Lenin Ifjú­sági Brigádot. Addig bizony­gatták, hogy el kellett hin­nem: valamikor a „NÓGRÁD” hasábjairól tudták meg, hogy lányok is lehetnek sütőipari tanulók. Ahogy elnéztem őket, nem bánták meg, hogy kalá­csot fonnak azóta is. is fordult már ilyen gondolat a fejemben, végtére is nem az újságírást hagyom abba. csak ezt az egytelen sorozatot. Amiért tulajdoniképpen nem nagy kár. Majd kitalálok he­lyette valami jobbat. Akkor most búcsúzom. Higgyék el, nékem sem köny- nyű. Néhány hét múlva bizo­nyára nagyon fogok hiányoz­ná magamnak. De szomorú napok jönnek önökre is ked­ves olvasók. Mától kezdve nem lesz többé olyan dolog, amit >,Nem kell komolyan venni”. El tudják ezt az álla­potot képzelni? Holnaptól kénytelenek lesznek ismét mindent komolyan venni. Se egy mosoly, se egy kacsintás. Már magában ettől a gondo­lattól erőt vesz rajtam a bús­komorság. Pedig mennyivel jobb dolog nevetni, mint mérgelődni! Lu­cifer is ezt tanácsolja a két­ségbeeső Ádámnak Madách. >,Az ember tragédiája” című drámai költeményében: „Tra­gédiának nézed? nézd legott/ Komédiának- s mulattatni fog.” — is — gáltatások árát. Nagy fejcsó­6 NÓGRÁD - 1973. februór 10., szombat — kulcsár — Jvem kell komolyan venni Eé isiik meg egymást A posta és a hírlap ír as mindig a legszorosabb kapcsolatba* állt egymással. Helyesebben: hírlapírás posta nélkül nem létezik» a postának viszont ez jövedelmet hoz. Azért kényszerültem erre a mindenki által ismert dolog magyarázatára, mert vannak akik nem értik, vagy nem akarják ezt megérteni. Tessék elképzelni, amikor a lap munkatársának meghatározott időre telefonon tudósítania keil lapját, méghozzá a szerkesztő által meghatározott időre, akkor a telefonközpontos kisasszony szétkapcsol és bejelenti, hogy egyelőre nem adja vissza a vonalat. Én nem tudom, tudja-e a telefonközpontos, hogy a szerkesztő«, ségekben szigorú munkarend van azért, hogy a postások reggelre az előfizető asztalára tehessék a napi sajtót. Ha tudná, akkor va­lószínűleg nem tenné azt, amit tett már két esetben a balassagyar­mati posta telefonközpontjának egyik kezelője Korábban nem hozta létre Szügy és Salgótarján között a beszélgetést, amikor pedig lét­rehozta, a beszélők nem hallották egymást. Legutóbb Érsek vadkert és Salgótarján között folyó hírlapbeszélgetést szakított ketté és nem volt hajlandó újból összekötni a vonalat. Ha történetesen a rétsági központ nem ad új vonalat, akkor a másnap megjelenő lapban az érsekvadkerti tudósítás így jelenhetett volna meg: „a közgyűlés napja nem csu-’*, mert a balassagyarmati postaközpont itt szétkapcsolta a vonalat. Tudomásom szerint a lapnak és a postának jó a kapcsolata, kár azt elrontani. Szükségünk is van egymásra, értsük meg hát egy­mást. "" B S3 APRÓHIRDETÉSEK IPARI TANULÓKAT szerződtetünk 1973/74. tanévre: kőműves, ács, asztalos, burkoló, fes­tő, villany-, víz-, gáz­szerelő szakmákban. Kőműves ipari tanu­lóknak iparitanuló­otthoni elhelye­zést biztosítunk. Elő­zetes írásbeli jelentke­zés: Április 4. Építő­ipari Szövetkezet munkaügyi osztályán (VIII. Auróra u. 23-25.) GARAZS kiadó Pécs- kő utcában, érdeklőd­ni 17 után 15-04 tele­fonon. SKODA S—100 fehér IM. 8000 kilométerrel eladó. Telefon: 19-31. A FELSŐ-ZAGYVÁI Vízrendezési és Ta­lajvédelmi Társulat fölvételre keres D- kategóriával rendel­kező gépkocsivezetőt tehergépkocsira. Je­lentkezni lehet: Salgó­tarján, Liget út 5. sz. alatt. EGYSZOBÁS, Össz­komfortos lakás eladó Salgó u. 6/c. Baranyai ÜZEMI körzetben kétszobás beköltöz­hető kertes családi ház eladó. Érdeklődni lehet Dózsa György Általános fskoláb an. Pásztó. GARÁZS eladó. Ér­deklődni Salgótarján, Schuyer Ferenc út 40. I. em. 2. Rézné. NYÁRON műszaki vizsgázott 1700-as Opel Record kitűnő állapot­ban, 68 000-ért eladó. Nagybátony, Sportte­lep. A NóGRAd megyei Vegyesipari Javító Vál­lalat felvételre keres 2 fő géplakatost. Je­lentkezés : munkaügyi előadónál, Zagyvapál- falva, Kölesei u. 17. GARANCIÁLIS, vi­lágos Zsiguli szgk. készpénzért eladó. Te­lefon: 12-29, munkana­pokon. HÄL0SZOBABÜTOR olcsón eladó. Váradi, Salgótarján, Vasvári úi 33. Csizmadia-telep. Salgótarjáni IBUSZ Utazási Iro­da ajánlata! JUGOSZLÁV TEN­GERPARTI ÜDÜ­LÉST tud biztosí­tani. 1973. június, július, augusztus hónapokban. RO- VlNJ-ba. CSALÁDI ház 2 szó« bás, kertes, beköltöz­hetően eladó. Cím: Salgótarján, Damja­nich u. 29. sz. A MEZŐGÉP VÁL­LALAT EGER. PÁSZTÓI GYÁR­EGYSÉGE felvesz köszörűs, marós szakmunkásokat több műszakos beosztásba. Bérezés megegye­zés szerint. Jelentkezés: ME­ZŐGÉP, PÁSZTÓ, munkaügyi csoport. Részvételi díjak: 9 napos út 2360 Ft. il napos út 2800 Ft, 13 napos út 3220 Ft. Jelentkezni lehet az IBUSZ Salgó­tarjáni Irodájában. Fonodái munkára féltei z ii ti k fonó szakmunkásnőket és 16 évet betöltött nőket betanulónak. Betanulási idő 1 hónap. Bérezés: betanulási időre 1200 Ft. Betanulási idő után: 1900—2500 Ft kereseti lehetőség. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cím: Pamuttextil Művek Fonógyára 1113. Budapest, XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. A „FÉMMUNKÁS” VÁLLALAT ÉPÍTÉSI-SZERELÉSI ÜZEME Miskolc— Ózd —Sa Igát a rján térségében végzendő munkáira állványozókat, minősített hegesztőket, acélszerkezeti lakatosokat, és férfi segédmunkásokat keres. Felvételkor felmerülő útiköltséget (MÁV személy 2. osz­tály) munkába lépés után kifizetjük. Jelentkezés: Budapest, XIII., Vágó Béla u. 11. munkaügy: osztályon. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom