Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
BEJTÄRI A aitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiih'üiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKi A zárszámadás előszele már befújt a dejtári savanyítóba. Sipos Jánosné — miközben serényen vagdalja a sokféle paprikát — azt mondja: — Tavaly havi átlagban 1500 forintot kerestem. Február 13- án, a zárszámadáskor még 20—25 százalék nyereségre számítok. Úgy hallottam, hogy ennyi lesz. Hatodik éve szövetkezeti tag Siposné. Két év óta dolgozik a savanyítóban. Két lánya és egy fia már családot alapított. Csak Józsika van otthon'. Tízéves, és mindenáron traktoros akar lenni. — Férjem nyugdíjával együtt 3200 forint a havi keresetünk. Háztartásunkat gépesítettük. Másrészt az egyik lányom tavaly építkezett Dej- táron. Segítettünk az anyagvásárlásban. Férjem ért a kőművesmunkához is. Hatalmas fahordók, tele káposztával, paprikával, uborkával, paradicsommal. Tetejük deszkával befedve, rajtuk ólomnehéz oroszi bazaltkövek. Felrakásuk férfiembert is próbára tenne. Itt az asszonyok végzik. De a hat asszony mégsem panaszkodik. Állandó munka, jó kereseti lehetőség — akadnak még irigyeik is Dejtáron. Pedig a nyári uborkaszezonban nem ritkán, napi 12—13 órát dolgoznak. De savanyú képet akkor sem vágnak. Ha ráérnek, még dudorásznak is. Sok szó esik munka közben ország-világ dolgairól. És persze arról, ami Dejtáron történik. Mészáros Ferencné vezetőségi tag erről így beszél: — Mindig téma a család, a televízió, a mozi műsora, a gyerekek boldogulása. Kevesebb ma már a haragos is Dejtáron, mint régen. Akkor három—négy nemzedék lakott egy udvarban. Manapság a fiatalok gyorsan önállósulnak. Arról is sokat beszélünk mostanában, hogy megbecsülik dolgozóinkat. Minden héten Hévízre mennek üdülni, akik év közben jól dolgoztak. Tudják, miként van ez, beszéd közben gyorsabban múlik az idő. Közben azért — lopva — körültekintünk. Viszont Nagy Sándorné tisztasági felelős figyelmét ez sem kerüli el. — Alapvető dolog nálunk a tisztaság és a rend. A KÖJÁL- tól gyakran jönnek hozzánk ellenőrizni. Nem maradhatunk szégyenben — magyarázza. — Naponta felmossuk a betonpadlót, nyugodtan bekukkanthatnak minden sarokba, tisztaságot találnak — teszi hozzá kiegészítésül Bacsa Jó- zsefné. A serényen munkálkodó asz- szonyok között az idősebb korosztályt Mészáros Vincéné képviseli. Nyugdíj előtt álló özvegyasszony. — Azért még 1975-ig dolgozni szeretnék — fejtegeti jövővel kapcsolatos terveit —, mert amit egy életen át csinál az ember, azt nem lehet gyorsan abbahagyni. Hová teszi a keresetét? Maga, s hozzátartozói megélhetésére, és a takarékba. — Gondolni kell az öregkor napjaira is — teszi hozzá magyarázatul. A téli „uborkaszezonban” csak hatan dolgoznak a savanyítóban. Miközben jóízűen falatozunk, talán nem is gondolunk arra. hogy a finom vegyes vágott, csemegeuborka, avagy savanyú dinnye a dejtári szorgos asszonyok munkája nyomán került asztalunk, ra... Rozgonyi István Növekedett a nyereség Nagyorosziban A nagyoroszi Vegyesipari Szövetkezet főbb tevékenysége a különféle faipari termékek gyártása. A lakossági igények kielégítése mellett egyedi gyártású nyílászárókat készítenek az építőipar és a vízügyi szervek részére. Üzletberendezéseket a kereskedelem számára. Az idén már mintegy négymilliós termelési értéket várnak a faipari részlegtől. Kapacitásuk egész évre lekötött, nagyrészt határidős szerződésekkel. A községben jelentkező női foglalkoztatási igény kielégítése érdekében 1971-ben egy részleget alakítottak. Villany- szerelési bérmunkát végzett ez a tíz nőt foglalkoztató részleg. Tavaly saját erőből és a KFA-támogatással befejezték egy 180 négyzetméter alapterületű üzemépület beruházását. Év végére 25 női munkaerőt foglalkoztattak itt. Az idén újabb tíz női dolgozóval szaporodik a létszám. Kétmilliós termelési értéket és 300 ezer forint nyereséget várnak a bérmunkából. Igaz, a szövetkezet termelésének mindössze 35 százalékát jelenti a bérmunka, de a tagság felét itt foglalkoztatják, mert megéri. A bérmunkában profilt változtattak. A villanyszerelési munkák helyett a jobban szervezhető és gazdaságosabb dobozgyártásra tértek át. Nem nagy szövetkezet a nagyoroszi, de lépésről lépésre fejlődik. Tavalyi termelési értéke négymillió 800 ezer forint volt. nyeresége viszont 600 ezer forint. A korábbi 417 ezer forinttal szemben tehát jelentős a fejlődés. Nagyobb beruházást nem terveztek, de megvan az anyagi alap, hogy az idén befejezhessék a raktárépület építését. r Uj termek A szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet új termékkel bővíti repertoárját. Eddig, gyártmánylistájukon szőttesek, palóc népi viseletbe öltöztetett babák, valamint kézi kötésű és horgolású bébiruhák szerepeltek. Nemrég a Budapesti Népművészeti Vállalat elé vitték zsűrizés céljából új terméküket, a palóc hímzéssel készült különböző méretű palóc garnitúrákat. Ezeknek sorozatgyártását ebben a hónapban megkezdik. Fajcsik József, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy az új termék előállítása szükségessé teszi a bedolgozói létszám további emelését. Jól jövedelmez a pecsenyebárány Elsősorban szarvasmarha és juh tenyésztésével foglalkoznak a béri termelőszövetkezetben. Jelenleg a közös gazdaságnak 84 tehene és 65 hízómarhája van. Tavaly olasz exportra értékesítették a hízómarhákat. Novemberben például 40-et szállítottak el. A 250 darabos anyajuhállományt az idén további százzal kívánják fejleszteni. Kifogástalan legelőkkel rendelkeznek, másrészt a pecsenyebárány értékesítése nagyon jövedelmező. Tavaly 150-et piacra dobtak, sőt már ebben az évben is eladtak 50 darabot. Februárban újabb száz darab értékesítése várható. Járási klubvezetők továbbképzése Ifjúságpolitikai szempontból jelentős esemény színhelye volt szerdán a szécsényi járási művelődési központ. Itt tartották meg a járás ifjúsági klubvezetőinek idei első tanácskozását a járási Kl-SZ-bizottság és járási művelődési központ szervezésében. A tanácskozás résztvevői értékelték a klubok elmúlt évi munkáját, majd ezt követően megvitatták az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács működési szabályzatának klubokra vonatkozó előírásait. Erdegasdálkodás Somoson Fontos üzemág a Somoskőújfalui termelőszövetkezetben az erdőgazdálkodás. Egyrészt kihasználják az állami támogatást, másrészt hasznosítják a rossz földeket, harmadsorban munkalehetőséget biztosítanak a női dolgozóknak. Az elmúlt évben 30 hektáron végeztek új erdőtelepítést. Felújítással és pótlással 18 hektáron foglalkoztak. A tervezett 670 köbméter fa helyett 686 köbméternyi mennyiséget termeltek ki. Az üzemág jól jövedelmez. értékesítési gondjaik nincsenek. A pártmunka időszerű kérdései Az apparátus és a választott testület munkakapcsolata Munkásarc — b — A Politikai Bizottság 19S8. november 26-i határozata alapelvként szögezi le, hogy .. az apparátus minden szinten a választott pártszervek munkaapparátusa, mely az adott pártszerv megbízásából tevékenykedik a párt politikájának, határozatainak megvalósítását hivatott segíteni, szervezni, ellenőrizni.’’ A POLITIKAI Bizottság által leszögezett alapelvből az is kitűnik, hogy a pártapparátusnak jelentős a szerepe a párt tevékenységében. Alapvető befolyással van a párt területi politikájának kidolgozásában, megvalósításában. Politikai tevékenységétől, szervező, irányító és ellenőrző munkájától sokban függ, hogy milyen színvonalon, milyen eredményességgel oldják meg a politikai, társadalmi és gazdasági feladatokat. A párt apparátusa mindenkor a választott testületek munkaszerve, azok megbízása alapján végzi a politikai tevékenységét. Nem azonos a pártszervezettel, de annak tevékenységét, magas színvonalú munkáját hivatott elősegíteni. Nem az apparátus alakítja ki a párt politikáját, de a helyi politika kialakításában és végrehajtásában meghatározó szerepe van. Az apparátus a pártvezetés nélkülözhetetlen eleme, a vezetés és a végrehajtás érintkezési felületén helyezkedik el. Tevékenységének nagy része a párthatározatok végrehajtásában, előkészítésében, ellenőrzésében bontakozik ki. A választott testületek és a pártapparátus tevékenységének a megítélésében néhány esetben találkozunk helytelen nézetekkel is. Miután a határozatok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében a pártapparátusnak jelentős és felelősségteljes szerepe van, egy túlhajtott és helytelen állásfoglalás szerint vannak, akik azt a nézetet vallják, hogy az „kisajátítja” a pártot, a választott testület jogkörét. E helytelen felfogás hívei nem látják azt az alapvető koncepciót, hogy a határozatok előkészítésében, annak végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében valamennyi párttag közvetve, vagy közvetlenül részt vesz. Nincs igazuk e nézet képviselőinek már azért sem, mert a döntéseket mindig a választott testület hozza. A határozatok, állásfoglalások és döntések előtt az apparátus dolgozói minden esetben vizsgálatot végeznek az adott területen, s a körzetben dolgozó választott testület tagjainak és kommunista szakembereinek a véleményét kikérik. így az apparátus szoros kapcsolatot tart a választott testület tagjaival, a területi munkában mindig konzultál, hogy az adott kérdés megítélésében azonos legyen az álláspont. A területi politika kialakításában a választott testületek és az apparátus helyes kapcsolatának bizonyítására a legjobb példákat napjainkban lehet mondani, az állami oktatás fejlesztéséről és a gazdaságpolitikáról hozott központi bizottsági határozatok végrehajtásánál. A gyakorlati tennivalók kidolgozása érdekében, az intézkedési tervek elkészítésébe minden szinten bevonták az illetékes pártbizottságok tagjait, a legjobb kommunista szakembereket. Pártunk X. kongresszusán jelentős súlyt kapott a határozatok kidolgozásának és végrehajtásának követelménye. A kongresszus határozatában ezt olvashatjuk: „Pártunk tevékenységében. mindinkább általános gyakorlat, hogy fontos kérdések eldöntését demokratikus előkészítés, az előkészítés sokoldalú vitája előzi meg, s a határozatot a vélemények és a javaslatok gondos mérlegelésével hozzák. Javítani kell azonban a munkát a döntések végrehajtásában”. NÉHA ELŐFORDUL, hogy egyes pártbizottságoknál — objektív okoknál fogva is — nem tudják, vagy nem merik a választott . testület tagjait bevonni a határozatok végrehajtásába, de helytelen az a felfogás is, hogy a határozat meghozatalával túljutottunk a munka nehezén. Még a legkiválóbb határozat sem valósul meg önmagától. A megvalósítása érdekében széles körű politikai felvilágosító munkát kell végezni, különösen akkor, ha olyan határozatról van szó, ami az egész párttagságra vonatkozik. Az apparátusnak — a választott testület megbízásából — úgy kell végezni a szervező, irányító és ellenőrző munkát, hogy a választott testület valamennyi tagját bevonják a végrehajtásba, A munka során legfontosabb az egységes értelmezés, mert ez az egységes cselekvés alapja. Ha a koordináló munka eredményeként a felmerülő kérdéseket tisztáztuk, és a határozat végrehajtását a tagság ügyévé tudtuk tenni, a végrehajtás biztosított. Ezt az apparátus csak úgy érheti el, ha a választott testület valamennyi tagja, az egész párttagság részt vállal a miunkából. A pártmunka színvonalát úgy kell emelni, hogy mindenki — az adott területen — tisztán lássa, mi a konkrét teendője, máért felelős, mi függ tőle, melyik területen végzi a politikai munkáit. A pártmunka stílusával függ össze az a szembetűnő probléma, hogy az apparátus, de a választott testület egyes tagjai nagyon leterheltek. Az ilyen esetekben rendszerint- ki lehet mutatni, hogy más szerVektől is átveszik a teendőket. Néhány esetben — mint helytelen gyakorlat — jelentkezik az a tény is, hogy az apparátus tagjai közvetlen* direkt munkát is végeznek egyes gazdasági egységekben., vagy intézményeknél. Éppen ezért szükséges, hogy színvonalasabbá váljék a választott testület elvi irányító munkája. Ügy kell irányítani a választott pártszervnek, hogy elsősorban az állami szervektől, a tömegszervektől kell megkövetelni a feladataik önálló és hatékony megoldását. Szükséges, hogy a vezető testületek tagjai személyesen is részt vegyenek a határozatok. állásfoglalások,1 intézkedési tervek végrehajtásában, ellenőrzésében.. Ezt indokolja az a tény is, hogy az ellenőrzés legfontosabb formája a személyes tapasztalat, s a választott testületek tagjait is minden esetben be kell vonni az ellenőrzésbe, már azért is, mert a pártmunkában az ellenőrzés a vezetés szerves része. A határozatok ellenőrzését, annak gyakorlati végrehajtását azért is indokolt magas színvonalon elvégezni, mert alulról, a párttagság és _a párton kívüliek részéről is történik ellenőrzés. A határozatok végrehajtásának ellenőrzése egyben azt is jelenti, hogy magában hordja az operativitás, a helyszíni segítés elemeit is. Nem az a cél, hogy egy határozattal kapcsolatban a helyszínen a hibákat és a pártmunka fogyatékosságait feljegyezzük, hanem a határozat végrehajtásának ‘ biztosítása. Ahhoz, hogy egy határozatot a területen az illetékes pártszervezetek végrehajtsanak, nem elég a pártapparátus szervező, irányító és ellenőrző munkája. Ha csak a pártapparátus végezné ezt a tevékenységet, nem is lehetné beszélni a párton belüli demokratikus irányítási módról. Ezenkívül egy széles területein, végrehajtandó párthatározat ellenőrzésére, szervezésért az apparátus a kis 'létszáménál fogva is képtelen lenne. AZ APPARÁTUS és a választott testületek közötti kapcsolat érvényesítésében jelentős és meghatározó szerepük van a pártbizottságok titkárainak. Beosztásuknál, funkciójuknál fogva legtöbbet tehetnek és tesznek a választott testület és a pártapparátus helyes munkakapcsolatának a kialakításában és fejlesztésében. Örködnek azon, hogy a választott testület hatáskörét az apparátus tagjai — egy helytelen munkastílus alapján — ne sajátítsák lei, mert ez a politikai, ideológiai munkát az adott területen negatív irányban befolyásolná. Gyenes Lászlóné, a párt salgótarjáni járási vb tagja Eredmények és feladatok a ZIM salgótarjáni gyárában Gazdaságpolitikánk egyik nagy célkitűzése az üzem- és munkaszervezés javítása. Miért vált ez központi feladattá? A szocializmus további építése minden eddiginél nagyobb feladatokat állított elénk. Legfontosabb célunk a termelőmunka hatékonyságának növelése, aminek előfeltétele a jól szervezett, megfelelően előkészíteti munka. A hatékonyság növekedésétől függ a vállalat, a gyár jövedelme és a dolgozók életszínvonalának emelkedése. A rossz üzem- és munka- szervezésre legérzékenyebben a dolgozók reagálnak. A tervszerűtlen munka rontja a dolgozók teljesítményét. tehát anyagilag érzik annak hátrányát. Miben lehet lemérni az üzem- és munkaszervezésben elért eredményeket? Jó alapokat termeteit, a gyári rekonstrukció az üzem- és munkaszervezés fejlesztéséhez. Az új csarnok megépítése, a jól felszerelt zománcozóüzem, a gépesített szerelőszalagok kedvező munka- feltételeket teremtettek a gyárban. Lehetővé tették, hogy a gyártás magasabb szinten történjen, s műszakilag megalapozottabb legyen. Mód nyílt új gyártmányok kialakítására és a szalagszerű gyártás bevezetésére. Előrehaladtunk a kisgépesítésben. Például a szerelőszalagokon a csavarhúzó gép alkalmazásával javult a termelés minősége, csökkent a nehéz fizikai munka, nőtt a termelékenység. Az elmúlt években jelentősen fejlődött nálunk az anyagmozgatás technológiája. A gépesítéssel, jobb munka- szervezéssel csökkent a többszöri átrakodás. Az új, korszerű gyártmányok hírnevet szereztek gyárunknak nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon. Az elmúlt években komoly gondot és problémát jelentett a bizonylati rendszer erősítése, elsősorban a sok ezer darabos alkatrészkészlet számba vétele. A bizonylati rendszer megszilárdítása jelentős fejlődést hozott. A hatékonyság növelését elősegítette az ösztönzőbb bérrendszer kialakítása. Gyárunk fennállása óta a legnagyobb fejlődést a múlt évben érte el. A termelés az 1971. évhez képest 30 százalékkal, az export 20 százalékkal növekedett, ezt nagy- részben a termelékenység emelésével sikerült elérni. A gyár nyeresége is kedvezően alakult. A dolgozók véleményükkel, javaslatukkal segítették a gazdasági vezetést az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldásában. Az eddig elért eredményeink ellenére további komoly feladatokat kell megoldani gyárunknak az üzem- és munkaszervezésben 1972. évben a betegség okozta kiesett napok száma 66 377 nap volt, amely az országos átlagot is meghaladja. Az igazolatlan mulasztás miatt kiesett napok számában ugyan némi csökkenés tapasztalható. de még ennek ellenére is magas: 4 254 nap. A törvényes távoliét következtében kárbaveszett napok száma 3776 nap. A hivatalos ügyek intézése miatt 1295 nap „esett ki” a termelésből. Magas a törtnapi hiányzás miatt „kiesett” órák száma is. Gyárunknál éves szinten egy dolgozóra 16 óra - jut. Komoly problémát jelent a munkaerő- vándorlás, amely 1972. évben az összlétszámnak 30—31 százalékát érintette. S gondot okoz az ütemes termelés megszervezése a külső kooperáció és az üzemek közötti kooperáció zökkenői miatt. Ezeknek megszüntetésében az elkövetkező időben nem kis feladat vár a munka- és üzemszervezőkre. Előre kell lépni a műhelyek közötti kooperáció kialakításában. Az együttműködés nehézségei miatt az elmúlt évben többször le kellett állítani a szalagokat, vagy félkész árut kellett a szalagokról leszedni, ami termeléskiesést okozott. A feladatok megoldásához a jövőben is a gazdasági vezetés, a gyári pártbizottság, a KISZ, a szakszervezeti bizottság és a dolgozók együttes összefogására van szükség. Molnár István ZIM salgótarjáni gyára NÓGRÁD — 1973, február 9, péntek
