Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

BEJTÄRI A aitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiigiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiih'üiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiimiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKi A zárszámadás előszele már befújt a dejtári savanyítóba. Sipos Jánosné — miközben se­rényen vagdalja a sokféle pap­rikát — azt mondja: — Tavaly havi átlagban 1500 forintot kerestem. Február 13- án, a zárszámadáskor még 20—25 százalék nyereségre szá­mítok. Úgy hallottam, hogy ennyi lesz. Hatodik éve szövetkezeti tag Siposné. Két év óta dolgozik a savanyítóban. Két lánya és egy fia már családot alapított. Csak Józsika van otthon'. Tíz­éves, és mindenáron traktoros akar lenni. — Férjem nyugdíjával együtt 3200 forint a havi ke­resetünk. Háztartásunkat gé­pesítettük. Másrészt az egyik lányom tavaly építkezett Dej- táron. Segítettünk az anyagvá­sárlásban. Férjem ért a kő­művesmunkához is. Hatalmas fahordók, tele ká­posztával, paprikával, uborká­val, paradicsommal. Tetejük deszkával befedve, rajtuk ólomnehéz oroszi bazaltkövek. Felrakásuk férfiembert is próbára tenne. Itt az asszo­nyok végzik. De a hat asszony mégsem panaszkodik. Állandó munka, jó kereseti lehetőség — akad­nak még irigyeik is Dejtáron. Pedig a nyári uborkaszezon­ban nem ritkán, napi 12—13 órát dolgoznak. De savanyú képet akkor sem vágnak. Ha ráérnek, még dudorásznak is. Sok szó esik munka közben ország-világ dolgairól. És per­sze arról, ami Dejtáron törté­nik. Mészáros Ferencné veze­tőségi tag erről így beszél: — Mindig téma a család, a televízió, a mozi műsora, a gyerekek boldogulása. Keve­sebb ma már a haragos is Dejtáron, mint régen. Akkor három—négy nemzedék lakott egy udvarban. Manapság a fiatalok gyorsan önállósulnak. Arról is sokat beszélünk mos­tanában, hogy megbecsülik dolgozóinkat. Minden héten Hévízre mennek üdülni, akik év közben jól dolgoztak. Tud­ják, miként van ez, beszéd közben gyorsabban múlik az idő. Közben azért — lopva — körültekintünk. Viszont Nagy Sándorné tisztasági felelős fi­gyelmét ez sem kerüli el. — Alapvető dolog nálunk a tisztaság és a rend. A KÖJÁL- tól gyakran jönnek hozzánk ellenőrizni. Nem maradhatunk szégyenben — magyarázza. — Naponta felmossuk a be­tonpadlót, nyugodtan bekuk­kanthatnak minden sarokba, tisztaságot találnak — teszi hozzá kiegészítésül Bacsa Jó- zsefné. A serényen munkálkodó asz- szonyok között az idősebb kor­osztályt Mészáros Vincéné képviseli. Nyugdíj előtt álló özvegyasszony. — Azért még 1975-ig dol­gozni szeretnék — fejtegeti jövővel kapcsolatos terveit —, mert amit egy életen át csi­nál az ember, azt nem lehet gyorsan abbahagyni. Hová teszi a keresetét? Ma­ga, s hozzátartozói megélheté­sére, és a takarékba. — Gon­dolni kell az öregkor napjai­ra is — teszi hozzá magyará­zatul. A téli „uborkaszezonban” csak hatan dolgoznak a sava­nyítóban. Miközben jóízűen falatozunk, talán nem is gon­dolunk arra. hogy a finom vegyes vágott, csemegeuborka, avagy savanyú dinnye a dej­tári szorgos asszonyok mun­kája nyomán került asztalunk, ra... Rozgonyi István Növekedett a nyereség Nagyorosziban A nagyoroszi Vegyesipari Szövetkezet főbb tevékenysé­ge a különféle faipari termé­kek gyártása. A lakossági igények kielégítése mellett egyedi gyártású nyílászárókat készítenek az építőipar és a vízügyi szervek részére. Üz­letberendezéseket a kereskede­lem számára. Az idén már mint­egy négymilliós termelési ér­téket várnak a faipari rész­legtől. Kapacitásuk egész év­re lekötött, nagyrészt határ­idős szerződésekkel. A községben jelentkező női foglalkoztatási igény kielégí­tése érdekében 1971-ben egy részleget alakítottak. Villany- szerelési bérmunkát végzett ez a tíz nőt foglalkoztató rész­leg. Tavaly saját erőből és a KFA-támogatással befejezték egy 180 négyzetméter alapte­rületű üzemépület beruházá­sát. Év végére 25 női munka­erőt foglalkoztattak itt. Az idén újabb tíz női dolgozóval szaporodik a létszám. Kétmil­liós termelési értéket és 300 ezer forint nyereséget várnak a bérmunkából. Igaz, a szö­vetkezet termelésének mind­össze 35 százalékát jelenti a bérmunka, de a tagság felét itt foglalkoztatják, mert meg­éri. A bérmunkában profilt vál­toztattak. A villanyszerelési munkák helyett a jobban szervezhető és gazdaságosabb dobozgyártásra tértek át. Nem nagy szövetkezet a nagyoroszi, de lépésről lépés­re fejlődik. Tavalyi termelési értéke négymillió 800 ezer fo­rint volt. nyeresége viszont 600 ezer forint. A korábbi 417 ezer forinttal szemben tehát jelentős a fejlődés. Nagyobb beruházást nem terveztek, de megvan az anyagi alap, hogy az idén befejezhessék a rak­tárépület építését. r Uj termek A szécsényi Palóc Háziipa­ri Szövetkezet új termékkel bővíti repertoárját. Eddig, gyártmánylistájukon szőttesek, palóc népi viseletbe öltözte­tett babák, valamint kézi kö­tésű és horgolású bébiruhák szerepeltek. Nemrég a Bu­dapesti Népművészeti Válla­lat elé vitték zsűrizés céljá­ból új terméküket, a palóc hím­zéssel készült különböző mére­tű palóc garnitúrákat. Ezeknek sorozatgyártását ebben a hó­napban megkezdik. Fajcsik József, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy az új ter­mék előállítása szükségessé teszi a bedolgozói létszám to­vábbi emelését. Jól jövedelmez a pecsenyebárány Elsősorban szarvasmarha és juh tenyésztésével foglalkoz­nak a béri termelőszövetke­zetben. Jelenleg a közös gaz­daságnak 84 tehene és 65 hízómarhája van. Tavaly olasz exportra értékesítették a hí­zómarhákat. Novemberben például 40-et szállítottak el. A 250 darabos anyajuhállo­mányt az idén további száz­zal kívánják fejleszteni. Ki­fogástalan legelőkkel ren­delkeznek, másrészt a pecse­nyebárány értékesítése nagyon jövedelmező. Tavaly 150-et piacra dobtak, sőt már ebben az évben is eladtak 50 da­rabot. Februárban újabb száz darab értékesítése várható. Járási klubvezetők továbbképzése Ifjúságpolitikai szempont­ból jelentős esemény színhe­lye volt szerdán a szécsényi járási művelődési központ. Itt tartották meg a járás ifjú­sági klubvezetőinek idei el­ső tanácskozását a járási Kl-SZ-bizottság és járási mű­velődési központ szervezésé­ben. A tanácskozás résztvevői értékelték a klubok elmúlt évi munkáját, majd ezt köve­tően megvitatták az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács működési szabály­zatának klubokra vonatkozó előírásait. Erdegasdálkodás Somoson Fontos üzemág a Somoskő­újfalui termelőszövetkezetben az erdőgazdálkodás. Egyrészt kihasználják az állami támo­gatást, másrészt hasznosítják a rossz földeket, harmadsorban munkalehetőséget biztosítanak a női dolgozóknak. Az elmúlt évben 30 hektáron végeztek új erdőtelepítést. Felújítással és pótlással 18 hektáron fog­lalkoztak. A tervezett 670 köbméter fa helyett 686 köb­méternyi mennyiséget ter­meltek ki. Az üzemág jól jö­vedelmez. értékesítési gond­jaik nincsenek. A pártmunka időszerű kérdései Az apparátus és a választott testület munkakapcsolata Munkásarc — b — A Politikai Bizottság 19S8. november 26-i határozata alapelvként szögezi le, hogy .. az apparátus minden szinten a választott pártszer­vek munkaapparátusa, mely az adott pártszerv megbízásából tevékenykedik a párt politiká­jának, határozatainak megva­lósítását hivatott segíteni, szer­vezni, ellenőrizni.’’ A POLITIKAI Bizottság ál­tal leszögezett alapelvből az is kitűnik, hogy a pártappa­rátusnak jelentős a szerepe a párt tevékenységében. Alap­vető befolyással van a párt területi politikájának kidolgo­zásában, megvalósításában. Politikai tevékenységétől, szervező, irányító és ellenőr­ző munkájától sokban függ, hogy milyen színvonalon, mi­lyen eredményességgel oldják meg a politikai, társadalmi és gazdasági feladatokat. A párt apparátusa minden­kor a választott testületek munkaszerve, azok megbízása alapján végzi a politikai te­vékenységét. Nem azonos a pártszervezettel, de annak te­vékenységét, magas színvonalú munkáját hivatott elősegíteni. Nem az apparátus alakítja ki a párt politikáját, de a helyi politika kialakításában és végrehajtásában meghatáro­zó szerepe van. Az apparátus a pártvezetés nélkülözhetetlen eleme, a vezetés és a végrehajtás érintkezési felületén helyez­kedik el. Tevékenységének nagy része a párthatározatok végrehajtásában, előkészítésé­ben, ellenőrzésében bontako­zik ki. A választott testületek és a pártapparátus tevékenységé­nek a megítélésében néhány esetben találkozunk helytelen nézetekkel is. Miután a ha­tározatok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzé­sében a pártapparátusnak jelentős és felelősségteljes szerepe van, egy túlhajtott és helytelen állásfoglalás szerint vannak, akik azt a nézetet vallják, hogy az „kisajátítja” a pártot, a választott testület jogkörét. E helytelen felfogás hívei nem látják azt az alap­vető koncepciót, hogy a hatá­rozatok előkészítésében, an­nak végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében valamennyi párttag közvetve, vagy közvetlenül részt vesz. Nincs igazuk e nézet képvi­selőinek már azért sem, mert a döntéseket mindig a vá­lasztott testület hozza. A határozatok, állásfoglalá­sok és döntések előtt az ap­parátus dolgozói minden eset­ben vizsgálatot végeznek az adott területen, s a körzetben dolgozó választott testület tagjainak és kommunista szak­embereinek a véleményét ki­kérik. így az apparátus szo­ros kapcsolatot tart a válasz­tott testület tagjaival, a terü­leti munkában mindig kon­zultál, hogy az adott kérdés megítélésében azonos legyen az álláspont. A területi politika kialakí­tásában a választott testületek és az apparátus helyes kap­csolatának bizonyítására a leg­jobb példákat napjainkban lehet mondani, az állami ok­tatás fejlesztéséről és a gaz­daságpolitikáról hozott köz­ponti bizottsági határozatok végrehajtásánál. A gyakorlati tennivalók kidolgozása érde­kében, az intézkedési tervek elkészítésébe minden szinten bevonták az illetékes pártbi­zottságok tagjait, a legjobb kommunista szakembereket. Pártunk X. kongresszusán je­lentős súlyt kapott a határo­zatok kidolgozásának és vég­rehajtásának követelménye. A kongresszus határozatában ezt olvashatjuk: „Pártunk te­vékenységében. mindinkább általános gyakorlat, hogy fon­tos kérdések eldöntését de­mokratikus előkészítés, az előkészítés sokoldalú vitája előzi meg, s a határozatot a vélemények és a javaslatok gondos mérlegelésével hoz­zák. Javítani kell azonban a munkát a döntések végrehaj­tásában”. NÉHA ELŐFORDUL, hogy egyes pártbizottságoknál — objektív okoknál fogva is — nem tudják, vagy nem merik a választott . testület tagjait bevonni a határozatok végre­hajtásába, de helytelen az a felfogás is, hogy a határozat meghozatalával túljutottunk a munka nehezén. Még a leg­kiválóbb határozat sem való­sul meg önmagától. A megva­lósítása érdekében széles kö­rű politikai felvilágosító mun­kát kell végezni, különösen akkor, ha olyan határozatról van szó, ami az egész párt­tagságra vonatkozik. Az appa­rátusnak — a választott tes­tület megbízásából — úgy kell végezni a szervező, irá­nyító és ellenőrző munkát, hogy a választott testület va­lamennyi tagját bevonják a végrehajtásba, A munka so­rán legfontosabb az egységes értelmezés, mert ez az egy­séges cselekvés alapja. Ha a koordináló munka eredményeként a felmerülő kérdéseket tisztáztuk, és a határozat végrehajtását a tag­ság ügyévé tudtuk tenni, a végrehajtás biztosított. Ezt az apparátus csak úgy érheti el, ha a választott testület vala­mennyi tagja, az egész párt­tagság részt vállal a miunká­ból. A pártmunka színvona­lát úgy kell emelni, hogy mindenki — az adott terüle­ten — tisztán lássa, mi a konkrét teendője, máért fele­lős, mi függ tőle, melyik te­rületen végzi a politikai mun­káit. A pártmunka stílusával függ össze az a szembetűnő probléma, hogy az appará­tus, de a választott testület egyes tagjai nagyon leterhel­tek. Az ilyen esetekben rend­szerint- ki lehet mutatni, hogy más szerVektől is átveszik a teendőket. Néhány esetben — mint helytelen gyakorlat — jelentkezik az a tény is, hogy az apparátus tagjai közvetlen* direkt munkát is végeznek egyes gazdasági egységekben., vagy intézményeknél. Éppen ezért szükséges, hogy színvo­nalasabbá váljék a választott testület elvi irányító munká­ja. Ügy kell irányítani a vá­lasztott pártszervnek, hogy elsősorban az állami szervek­től, a tömegszervektől kell megkövetelni a feladataik ön­álló és hatékony megoldását. Szükséges, hogy a vezető testületek tagjai személyesen is részt vegyenek a határoza­tok. állásfoglalások,1 intézke­dési tervek végrehajtásában, ellenőrzésében.. Ezt indokolja az a tény is, hogy az ellenőr­zés legfontosabb formája a személyes tapasztalat, s a választott testületek tagjait is minden esetben be kell von­ni az ellenőrzésbe, már azért is, mert a pártmunkában az ellenőrzés a vezetés szerves része. A határozatok ellenőrzését, annak gyakorlati végrehajtá­sát azért is indokolt magas színvonalon elvégezni, mert alulról, a párttagság és _a párton kívüliek részéről is tör­ténik ellenőrzés. A határoza­tok végrehajtásának ellenőr­zése egyben azt is jelenti, hogy magában hordja az ope­rativitás, a helyszíni segítés elemeit is. Nem az a cél, hogy egy határozattal kap­csolatban a helyszínen a hi­bákat és a pártmunka fogya­tékosságait feljegyezzük, ha­nem a határozat végrehajtá­sának ‘ biztosítása. Ahhoz, hogy egy határozatot a terü­leten az illetékes pártszerve­zetek végrehajtsanak, nem elég a pártapparátus szerve­ző, irányító és ellenőrző mun­kája. Ha csak a pártappará­tus végezné ezt a tevékeny­séget, nem is lehetné beszélni a párton belüli demokratikus irányítási módról. Ezenkívül egy széles területein, végre­hajtandó párthatározat ellen­őrzésére, szervezésért az ap­parátus a kis 'létszáménál fogva is képtelen lenne. AZ APPARÁTUS és a vá­lasztott testületek közötti kapcsolat érvényesítésében je­lentős és meghatározó szere­pük van a pártbizottságok tit­kárainak. Beosztásuknál, funkciójuknál fogva legtöbbet tehetnek és tesznek a válasz­tott testület és a pártappa­rátus helyes munkakapcsola­tának a kialakításában és fej­lesztésében. Örködnek azon, hogy a választott testület ha­táskörét az apparátus tagjai — egy helytelen munkastílus alapján — ne sajátítsák lei, mert ez a politikai, ideológiai munkát az adott területen ne­gatív irányban befolyásolná. Gyenes Lászlóné, a párt salgótarjáni járási vb tagja Eredmények és feladatok a ZIM salgótarjáni gyárában Gazdaságpolitikánk egyik nagy célkitűzése az üzem- és munkaszervezés javítása. Miért vált ez központi fel­adattá? A szocializmus továb­bi építése minden eddiginél nagyobb feladatokat állított elénk. Legfontosabb célunk a termelőmunka hatékonyságá­nak növelése, aminek elő­feltétele a jól szervezett, meg­felelően előkészíteti munka. A hatékonyság növekedésétől függ a vállalat, a gyár jöve­delme és a dolgozók életszín­vonalának emelkedése. A rossz üzem- és munka- szervezésre legérzékenyebben a dolgozók reagálnak. A terv­szerűtlen munka rontja a dol­gozók teljesítményét. tehát anyagilag érzik annak hátrá­nyát. Miben lehet lemérni az üzem- és munkaszervezésben elért eredményeket? Jó alapokat termeteit, a gyári rekonstrukció az üzem- és munkaszervezés fejleszté­séhez. Az új csarnok megépí­tése, a jól felszerelt zomán­cozóüzem, a gépesített sze­relőszalagok kedvező munka- feltételeket teremtettek a gyárban. Lehetővé tették, hogy a gyártás magasabb szinten történjen, s műszaki­lag megalapozottabb legyen. Mód nyílt új gyártmányok kialakítására és a szalagszerű gyártás bevezetésére. Előre­haladtunk a kisgépesítésben. Például a szerelőszalagokon a csavarhúzó gép alkalmazásá­val javult a termelés minő­sége, csökkent a nehéz fizi­kai munka, nőtt a termelékeny­ség. Az elmúlt években jelen­tősen fejlődött nálunk az anyagmozgatás technológiája. A gépesítéssel, jobb munka- szervezéssel csökkent a több­szöri átrakodás. Az új, korszerű gyártmá­nyok hírnevet szereztek gyá­runknak nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon. Az elmúlt években komoly gondot és problémát jelentett a bizonylati rendszer erősíté­se, elsősorban a sok ezer da­rabos alkatrészkészlet szám­ba vétele. A bizonylati rend­szer megszilárdítása jelentős fejlődést hozott. A hatékony­ság növelését elősegítette az ösztönzőbb bérrendszer kia­lakítása. Gyárunk fennállása óta a legnagyobb fejlődést a múlt évben érte el. A terme­lés az 1971. évhez képest 30 százalékkal, az export 20 szá­zalékkal növekedett, ezt nagy- részben a termelékenység emelésével sikerült elérni. A gyár nyeresége is kedvezően alakult. A dolgozók véleményükkel, javaslatukkal segítették a gaz­dasági vezetést az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldásában. Az eddig elért eredményeink ellenére továb­bi komoly feladatokat kell megoldani gyárunknak az üzem- és munkaszervezésben 1972. évben a betegség okozta kiesett napok száma 66 377 nap volt, amely az or­szágos átlagot is meghaladja. Az igazolatlan mulasztás mi­att kiesett napok számában ugyan némi csökkenés ta­pasztalható. de még ennek el­lenére is magas: 4 254 nap. A törvényes távoliét követ­keztében kárbaveszett napok száma 3776 nap. A hivatalos ügyek intézése miatt 1295 nap „esett ki” a termelésből. Ma­gas a törtnapi hiányzás miatt „kiesett” órák száma is. Gyá­runknál éves szinten egy dol­gozóra 16 óra - jut. Komoly problémát jelent a munkaerő- vándorlás, amely 1972. évben az összlétszámnak 30—31 százalékát érintette. S gondot okoz az ütemes termelés meg­szervezése a külső kooperá­ció és az üzemek közötti koo­peráció zökkenői miatt. Ezek­nek megszüntetésében az el­következő időben nem kis fel­adat vár a munka- és üzem­szervezőkre. Előre kell lépni a műhelyek közötti kooperá­ció kialakításában. Az együtt­működés nehézségei miatt az elmúlt évben többször le kel­lett állítani a szalagokat, vagy félkész árut kellett a szalagokról leszedni, ami ter­meléskiesést okozott. A fel­adatok megoldásához a jövő­ben is a gazdasági vezetés, a gyári pártbizottság, a KISZ, a szakszervezeti bizottság és a dolgozók együttes összefo­gására van szükség. Molnár István ZIM salgótarjáni gyára NÓGRÁD — 1973, február 9, péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom