Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
„Megint Jönnek, kopogtatnak...*“ Látogatás Diósjenőn A lucskos idő nem csalja az embereket az utcára, mégis sokan járnak-kelnek a déli órákban Diósjenőn. A községi tanácson is nagy a forgalom. Az ügyfelek egymásnak adják a kilincset. Munkácsi Mái tonnái, a szakigazgatási szerv vezetőjével, a tanács apparátusának hétköznapjairól beszélgetünk. — Nyolcán dolgozunk a tanácson a kisegítő személyekkel együtt. Fagyag Ger- gelynével kilencen lennénk, de ő jelenleg tanácsakadémián van Budapesten. A létszámhoz van bőven feladatunk. A szakigazgatási szerv közreműködik a testületi ülések napirendjeinek előkészítésében, kidolgozásában, a tanácsi határozatok végrehajtásában, s gondoskodnunk kell az ügyviteli feladatok ellátásáról is — mondja a végrehajtó bizottság titkára. A dolgozók átlagéletkora alacsony. Egyedül Garai János tanácselnök az, aki harminc éven felül van, ötvenhárom éves. A legfiatalabb Tóth Irén igazgatási előadó, aki a községi KlSZ-alapszer- vezet titkára is. Az ő feladatai közé tartozik az ügyirat- kezelés, hatósági bizonyítványok kiadása, hagyatéki leltárfelvétel és egyéb igazgatási feladatok. ítafa San dómé gazdálkodási főelőadó. Beszélgetésünk ideje alatt épp „házon kívül” tartózkodik. — A szomszédos Nógrád köaségbe nézett át az év végi beszámoló jelentéssel kapcsolatos tennivalók megbeszélésére. Nem árt egy kis tapasztalatcsere — tájékoztat Munkácsi Márton. Raíáné a költségvetéssel kapcsolatos feladatokat látja el, ő felel még a számadási lapokért és a bérkeret-nyilvántartás vezetéséért. Az egyik kis irodában Lacz- kovszki Andrásné dolgozik. Az 5 munkája különösen nagy jelentőségű. Az adókat veti ki, a beszedést tartja nyilván. — Tavaly év végén nagyon hajtottunk, hogy bevételi tervünket teljesítsük. Meg is lett az eredménye — mondja. A tanács dolgozóinak munkáját hátráltatták az elmúlt Időszakok sűrű személyi változásai. Tóth Irén kezdőként került az apparátusba, tavaly érettségizett. Az igazgatási munkakörbe tartozó tennivalók elsajátítása nem egy hónapba telik. Munkatársai segítik a beilleszkedésben. Kiss Józsefné is részben új munkakörbe került. Építésügyi, vízügyi, mezőgazdasági és iparügyi témák tartoznak hozzá. Hároméves tanácsi gyakorlata könnyebbséget jelentett az új munkaterület elsajátításához. Ahogy a titkár szavaiból kivettem, ő a „jobb keze”. A testületi ülések száma csökkent az elmúlt évekéhez képest, viszont a megnövekedett feladatkörök több munkát követelnék az előadóktól. Ezt csak jól megszervezett, szakképzett dolgozókkal lehet végrehajtani. Munkácsi Mártont a mostani munkájukról kérdezem: — Az 1972-es esztendő zárszámadását készítjük, s a nyakamon van néhány statisztikai kérdőív is. Szinte minden ágazatról információt kell szolgáltatnunk. A tanácson az elnök és a titkár kivételével nők dolgoznak. Ahogy a szakigazgatási szerv vezetője elmondta, nincs panasz a munkájukra, pontosan és becsülettel végzik. Pedig rengeteg a jogszabály, szinte művészet eligazodni a paragrafusok világában. Az iktatókönyv szerint tavaly csaknem ezer ügyet kellett elintézniük. Kivizsgálni, helyszíni szemlét tartani, válaszolni. A jó munkát a fellebbezések minimális száma igazolja. — Sokszor jönnek, kopogtatnak emberek, csupán véleményünket, tanácsunkat kérve, s természetesen készséggel állunk rendelkezésükre. Ha kilépek az épületből, az utcán, ebéd közben, a lakásomon még vasárnap is megszólítanak, felkeresnek — szól Munkácsi Márton. Kissnétől az „emelt hangú” ügyfelek után érdeklődöm. — Akad olyan is, szerencsére kevés. Hogy mit csinálunk ilyenkor? Nyelünk egyet és megvárjuk amíg lecsillapodik. Az emberek többsége bizalommal fordul hozzánk ügyes-bajos dolgaival. Nemrég négyórás gépírót vettek fel, Drajkó Máriát. Hiába, sok az adminisztráció. — Igyekszünk az ügyintézést gyorsítani, az ügyfeleket felesleges utazásoktól és utánajárásoktól, megkímélni, így a bürokratikus vonások háttérbe szorulnak, bár van még így is elég papírmunkánk — mondja beszélgetésünk végén a vb-titkár. Szabó Gyula A. Burmeev; «4 kalap Vettem a feleségemnek egy kalapot. Valójában nem is vettem, ha" nem szereztem, azaz hoz- zájutottam egy aranyos kalaphoz, ami a tényt egészen más megvilágításban mutatja, hisz’ venni mindenki tud, de szerezni?... Féltve őrzött zsákmányommal hazafelé menet betértem a rendelőintézetbe, mert hosszabb ideje vacakol az epehólyagom. Az előcsarnokban annak rendje módja szerint fogasra akasztom a köpenyemet, s nejem dobozba csomagolt kalapját a polcra teszem. E fenti művelet közepette érzem: hátulról valaki kitartóan figyel. Óvatosan megfordulok, de valami megmagyarázhatatlan gyanakvásféle visszaparancsol a fogashoz. Leemelem a dobozt: biztos, ami biztos. Magammal viszem a rendelőbe. — Éppen jókor érkezett —, mondja Gávril Gávrilovics, vagyis Gáv-Gáv, ahogyan mi, páciensei hívjuk. — Üj gyógyszereket kaptunk. Naponta háromszor tizenöt cseppet kell Értékes — aj ándek bevenni. evés előtt, vagy evés után — mindegy. Ahogy kezet szorít velem, megkérdezi: — Mi ez a kerek magánál? — Ö, szerény kis ajándék, egy kalap. — Ajándék? — szömyűlkö- dik a doktor. — Hát hallotta maga valaha is, hogy Gávril Gávrilovics ajándékra tartott volna igényt? — Az ajándék — szólok közbe — nem önnek, hanem Lidának az asszonynak ,.. — Ja vagy úgy?! — mennydörögi. valamivel enyhébben Gáv-Gáv. — Tehát már a feleségem nevét is tudják? Micsoda spionnépség! Mindent kifürkésznek! Kész újságtéma. Előre látom Lidocs- ka, hogy begurul. Na. de sebaj. Első alkalommal megbocsátható — fejezi be Gáv- Gáv és kiveszi kezemből a dobozt. Mikor hazatértem, Lida, a feleségem nekem ront: — Hadd látom, hol az a kalap, amiről a telefonban ordítoztál... — A kalap Lidánál. Gávril Gávrilovics feleségénél... — dadogtam félhülyén. —Ne is folytasd! Mindent értek! — fojtotta belém a szót. És egy hajszálon múlt, hogy el nem váltunk. Fordította: Baraté Rozália Csehszlovák kenuexpedíció a Himalájára Tizenhat tagú csehszlovák expedíció indult egy hatalmas TATRA 138-as teherautóval a Himalája felé. Az expedíció résztvevői kenukon fognak végigmenni a Himalája Dudh Kosi folyója 120 lem-es szakaszán, mintegy 4200 méter magasságban. Az érdekes ke- nuút márciusban kezdődik, s a tervek szerint az expedíció tagjai az összesen 40 000 km- es út megtétele után augusztusban térnek vissza Csehszlovákiába. A hatalmas TATRA teherautó az embereken és a kenukon kívül öt tonna élelmiszert és hét láda gyógyszert visz magával az útra. A képen: A Himalája-expedíció óriási teherautója a tetejére erősített kenukkal indulásra készen áll. Az egészség szolgálatában kot” jelölt. Bmeíleui: és ennek ellenére a vasalás és használatba vétel között a tiszta pelenka is elszennyeződhet. Ezért célszerű az egyszer használható, eldohható papírpelenka, amely kíméli a csecsemő bőrét, védi a fertőzésektől és megkönnyíti a kismamák életét. Különösen nélkülözhetetlen, a papírpelenka utazásoknál, kirándulásokon, amikor egyáltalán nincs mód a szennyes pelenkák tárolására, a tiszta pelenkák fertőzéstől való megóvására. A fertőzések ellen a higiénikus egészségügyi papír is hathatós védelmet nyújt. A jó egészségügyi papír az elmúlt évtizedek alatt sokszor volt hiánycikk. Ma a hazai ipar és az import útján bő választékban kapható a modem, kultúrált ember száméra nélkülözhetetlen egészségügyi papír. A papírtörülköző, a papír- pelenka, a papírzsebkendő és az egészségügyi papír ma már nem luxuscikk. Aruk olcsó, minőségük kiváló, használatuk gazdaságos, mert időt. mosószert, fűtőanyagot és nem utolsósorban munkát takarít meg az, akr a hagyományos textilanyagok helyett a papír, cikkeket használja. Gyakorlati hasznuk mellett legfontosabb azonban az, hogy használatuk egészségünk megóvását szolgálja, hatásos védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben. A ^ fertőző betegségek nagy részét az orvostudomány legyőzte. A fertőző csírák azonban állandóan támadnak. Mi magunk is terjesztjük őket, néha éppen azokkal az eszközökkel, melyeket a fertőzések megelőzésére, meggátolására, de helytelenül és nem célszerűen használunk. Ezért lehet ajánlani a biztonságos védelmet nyújtó, praktikus, a higiénés előírásoknak megfelelő papíráruk használatát Az utcán, a járműveken, munkahelyünkön a fertőző betegségeket terjesztő mikrobák milldárdjai támadják egészségünket. A járványos betegséggel megfertőzött ember az úgynevezett fertőző forrás, ahonnan az elszaporodott kórokozók leginkább a beteg váladéka útján a külvilágba jutnak és más emberekre átterjednek. A fertőzés to- vábbvivői: főleg a piszkos kéz, a szennyezett használati eszközök, a köhögés, tüsszentés folytán a levegőbe került nyálkacseppek. Minden eszköz es módszer, mely a kórokozók terjedését megakadályozza: egészségűn - két védi. A védekezésnek — a védőoltások és egyéb preventív intézkedések mellett — a leghatásosabb eszköze a tisztaság. A szenny és piszok hordozója a fertőző csíráknak — a tisztaság útját állja a fertőző mikróbáknaik. Nagyon fontos a gyakori kézmosás, de a higiénéhez a tiszta törülköző is elengedhetetlen. Különösen a vendéglők és egyéb intézmények közös mosdóiban veszélyesek a szennyezett, egész napon át sok száz ember által használt közös törülközők. A közös törülközők még otthon is terjesztői lehetnek a különböző fertőzéseknek. A szennyezett törülköző hatástalanná teszi a kézmosást, és újabb fertőzések forrása lehet. A közös mosdókban, mindenki számára tiszta törülközőt biztosítani lehetetlen. A hatásos megoldást a papírtörülköző használata nyújtja. Az egyszeri használat után eldobható papírtörülköző, a fertőzések elleni védekezés hatásos eszköze, higiénés szempontból kifogástalan. Közismert a „Zsebkendőbe köhögjön, tüsszentsen” felhívás. Ennek a célja a nyálkacseppek szétszóródásának megakadályozásával a cseppfertőzés útján terjedő betegségiek megelőzése. Náthás, influenzás időszakokban azonban nagy gondot jelent a textilzsebkendők cserélése. Ilyenkor az ember egy napon több zsebkendőt is elhasznál, A szennyezett zsebkendőt zsebünkben, táskánkban hordjuk, ezáltal újrafertőzzük kezünket. A fertőzött kéz pedig tovább terjeszti a betegséget. A háziasszonyoknak sok munkát jelent a zsebkendők mosása és vasalása. Ezért tesz jó szolgalatot a papírzsebkendő. Ez a magasabb rendű védekezésnek kulturáltabb módja és örvendetes, hogy a papír- asebkendő használata egyre inkább elterjed. A csecsemők szervezete és bőre nagyon érzékeny és kiváltképpen fogékony a fertőzésekre. Ezért a csecsemőápolás fokozott ügyeimet igényel. Tartsuk tisztán, kifőzve étke- zőedényeit, minél kevesebb felnőtt látogassa, csókolgassa. A csecsemőápolás fontos szabálya, hogy mindig tiszta, fertőzésmentes pelenkát használjunk. A hagyományos bex- tilpelemkák tisztán tartása, a kismamáknak „külön műszaEgy turista megérkezik Liechtensteinbe és megkérdj ott élő barátját: — Mit csinálunk holnap? — Körbejárjuk az országot. — Jó, jó, de mi a délutáni program? * Két öregedő höigy beszélget. — Minden este, mielőtt lefeküdnék, benézek az ágy alá, nincs-e ott valaki. És te? Humor — Én is, én is. sőt egy idő óta beszereztem egy másik ágyat is, hogy növeljem az eshetőségeket. * Kalifornia strandján történt, hogy egy csinos fiatal nő belépett a kabinba és vetkőzni kezdett. Egy élelmes férfi csakhamar kihasználta a kabin falán tátongó lyuk-adta lehetőségeket. Nem telt bele 10 perc, és hosszú sor kígyózott a kabin előtt Egyszerre csak az éppen soron következő férfi vállát megkopogtatja egy úr és így szól: — De ember, ebben a kabinban az én feleségem van! — Na és aztán? — szólal meg valaki a sorból. — Ne bontsa meg a rendet, álljon csak szépen a sor végére! Az egyiptomi kormány, hálából a núbiai ókori emlékek megmentésében nyújtott francia segítségért, nemrég értékes ajándékot adott Francia- országnak, és ez ezentúl a Louvre Múzeum egyik legritkább kincse lesz. Egy rózsaszínű homokkőből készült mellszoborról van szó, amely hajdan IV. Amenhotep fáraó óriási méretű emlékművét díszítette; ez utóbbi a fáraó által Karmaiktól keletre emelt templom oszlopcsarnokát ékesítette. Az egyiptomi kormány ajándéka az ókori egyiptomi művészet IV. Amenhotep fáraó közvetem vezetésével kialakult „új iskolájának” egyik legjellemzőbb alkotása. Az ehhez az iskolához tartozó művészek igyekeztek közeledni az élő modellhez, s kerülték az évezredek által kidolgozott stilizáló módszereket: megpróbálták kifejezni az ember belső világát, egyéniségét. Az új áramlat IV. Amenhotep szobrában testet öltött. A szoborban kifejezésre jut a fáraó által végrehajtott vallási reform, amely Amon isten kultuszát az életadó Anton tiszteletével váltja fel, ez pedig a fáraó képében testesül meg — aki isten és egyúttal ember. A Karmáktól keletre elterülő övezetben végzett ásatások során még sohasem találtak ilyen bonyolult kompozíciójú és árnyaltan kifejező erejű szobrokat. (Ford,: Gellert György) — I 6 NOGRAD - 1973. február 1., csütörtök ) MEGLEPŐ PROP! ftMA. — Sietek haza, mert a kutyám sötétedés után fél az utcán'..., (A Wochen.presse-bői) A FÉRJ BETOPPAN. — A végén kiderül, hogy még | vacsorát se volt időd elkészíteni!.., (A Wochenpiesse-ből)
