Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
Vélemények, javaslatok Közös nevelési feladatok Megkezdődtek a járási-városi úttőrővezetői konferenciák A Magyar Űt,tőreik Szövet- ísége Országos Elnöksége április 11—13. között Budapesten rendezi meg az V. országos úttörővezetői konferenciát. A konferencia témája: a szocialista demokratizmus érvényesülése, továbbfejlesztése a Magyar Úttörők Szövetségében. Az ötödik országos úttörővezetői konferencia célja: az ifjúságpolitikai és az állami oktatás helyzetével foglalkozó MSZMP KB-hatá- rozatok, a KISZ VIII. kongresszusának határozatai alapján, a szövetség működési szabályzatával összefüggésben megjelölni a szocialista demokratizmus érvényesítésének főbb útjait, módjait A felnőtt úttörővezetők, esapat- és rajvezetők, iíjúve- zetők és pártoló tagok az országos konferenciát megelőzően megvizsgálják a rajok, csapatok tevékenységét irányítómunkájuk eddigi eredményeit. A már eddig lezajlott — januárban megtartott — csapatszintű úttörővezetői értekezleteken elemezték a gyermekek nevelésének mozgalmi módszereit, javaslatokat tettek a hetvenes évek uttörőrnunkájának továbbfejlesztésére. Az összegyűjtött tapasztalatokat, javaslatokat. véleményeket a csapatszintű értekezletek küldöttei juttatják el a megyénkben ma kezdődő járási-városi úttörővezetői konferenciákra. Az országos úttörővezetői konferencia szekcióinak alapján a küldöttek az alábbi témacsoportokban mondják el véleményüket. Beszámolnak a gyermekszervezett jelleg erősítésének módjairól: mennyire vonták be a kisdobosokat és az úttörőket az úttörőközös- ség életének szervezet ibe, vezetésébe. Megbeszélik a mozgalom nevelő munkájának eszközeit, módszereit, mindezek még eredményesebb felhasználását a szocialista demokratizmus érvényesítése, továbbfejlesztése érdekében. A járási-városi konferenciák tovább kívánják erősíteni az ifjúkommunisták és az úttörők, a KISZ- és az úttörőszövetség együttműködését. Véleményt nyilvánítanak a KISZ- és az úttörőelnökségek irányítótevékenységéről, a felnőtt vezetőszervek és a gyermekönkormányzati szervek munkakapcsolatának tapasztalatairól. helyzetéről, továbbfejlesztésének módjairól. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatát követően, valamint a mozgalom 25 esztendős jubileumát követően egyre többen figyeltek fel a Magyar Úttörők Szövetsége tevékenységére. A járási-városi konferenciák küldöttei a különböző társadalmi, állami szervek, szervezetek és a pártoló tagság részvételét is elemzik a nevelő munkában. A résztvevők véleményt nyilvánítanak a módosított működési szabályzatról is, meghatározzák a tagsági formákat, a tagok jogait és kötelességeit. Üttörővezetőtnk felkészültek az első ízben megtartandó járási-városi konferenciákra. Saját területük mozgalmi munkájáról mondják el véleményüket, s egyben azt is. miben és hogyan. kívánnak előbbre lépni. Ma délelőtt a megyeszékhely úttörővezetőinek konferenciájára kerül sor. Február 9-én a pásztói járás küldöttei találkoznak. Rá egy hétre a rétsági, balassagyarmati és salgótarjáni járás küldöttei tartják fórumukat. Balassagyarmat város, Szécsény járás úttörővezetői február 23- án rendezik értékelésüket. A járási-városi fórumokat a március 9-én megtartandó első megyei úttörővezetői konferencia követi. Mai farsang »— régi emlékek Februárban évről évre országszerte farsangi bálokat rendeznek a különböző ven" iéglátó egységek, művelődési otthonok. Mindig és mindenütt nagy érdeklődés kíséri ezeket a rendezvényeket. A hagyományos, jelmezes farsangi bál azonban olyan ritka ma már, mint a fehér holló. ár Szombat este a Karancs Szálló étterme változatos színekben pompázó lampionokkal és szerpentinekkel fel- ekesítve, intim félhomályban fogadta a farsangi bál vendégeit Az ízlésesen megterített asztalokon vörös szegfűk pompáztak, mellettük díszgyertyák lángjai lobogtak szelíden. A vendégek ünnepi öltözékben ültek az asztaloknál, vagy éppen táncoltak. A nők kék, zöld, s ki tudja még hányféle színű és árnyalatú kisestélyiben fogadták a sötét ruhában feszítő férfiak hódoló pillantásait. Jelmezben senki, sehol. Szólt a zene, folyt a bőr, s a lehörpintett mennyiségnek megfelelően emelkedett a hangulat, mint rendszerint máskor is szokott. Mindjárt az első pillanatban arra gondoltam, mi az, ami megkülönbözteti ezt a mai bált a többitől, miért, vagy mitől farsangi ez a bál. A felaggatott lampionok meg a felfuttatott szerpentinek miatt talán? Nem. Ezek a tárgyak épp úgy kellékei a szilveszternek is. Talán a jókedv, vagy a felszolgált ételek és italok különböznek a megszokottól? Nemmel válaszoltam erre a kérdésre is. Hát akkor? — nyugtalankodtam tovább. De hiába, a kérdésre nem találtam kielégítő magyarázatot. Csak azt a soványka, ráadásul nem is meggyőző választ ötlöttem ki, hogy azért farsangi a mai bál, mert február van, és februárban farsangi bált szokás rendezni. Gyermekkorom felejthetetlen maszkabáljai jelentek meg emlékezetem vásznán. A beöltözés izgalmai, a jelmezes felvonulás vidám körforgása, a lelepleződések, meg a végső leleplezés, amikor mindenki megmutatja saját arcát a magára öltött maszk mögött. Nem tudok ezek az évszázadok óta hagvományo- zódó szokások nélkül igazi, vérbeli farsangi bált elképzelni. Nélkülük szokványos szórakozássá válik a farsangi mulatság, elmarad a víg- ságnak az az öntudatlan ne- kifelejtkezése, az a felszabadult, játékosan viháncoló jókedv, amely a szemekben ritkán látható, bűvös fényeket gyújt A jelmezbálok ma már teljességgel az óvodák és az Iskolák falai közé. egyes hagyományőrző falvakba szorultak, jobbára már csak ezek az intézmények, helységek őrzik a hagyományt. Évekkel ezelőtt pedig még a felnőttek is szívesen öltöztek jelmezekbe. Ma a felnőtt társadalom mintha restellné • a játékot vagy mintha elfelejtett volna játszani. Kár lenne érte. hiszen a játék boldoggá tesz, felszabadít Hazafelé menet is a régi és a maihoz hasonló farsangi bálok közötti különbségek gondolata foglalkoztatott, és nagyon sajnáltam, hogy mindannyiunk megmagyarázhatatlan kényelmessége folytán csak egy ízlésesen és kulturáltan megrendezett, de nem felejthetetlen mulatságon voltam jelen, nem úgy, mint évekkel ezelőtt, követésre méltó, igazi farsangokon. De ettől függetlenül is: nagyon jól éreztük magunkat a Kát rancs Szálló falai között. S.V. $ötemény-„gyár” a ícu!cán... Kaktusz helyett esernyő Végy 100 kiló lisztet, ezer tojást* 50 kilogramm tejszínt, 20 kilogramm csokoládét, öt kilogramm kakaót* cukrot, dióbelet, gyümölcsízeket, ezt* azt... Így kezdődik a recept Salgótarjánban a Vöröshadsereg út 56, szám alatt. Itt működük a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat fagylalt- és cukrászüze- me. Az üzemvezető Kovács Jenő. Harmincöt éve cukrász. 23 éve üzemvezető, a belkereskedelem kétszeres kiváló dolgozója. Tizenhat szakmunkás, hét tanuló dolgozik a keze alatt. Ez az üzem látja el Salgótarjánt és a környező községeket cukrászsüteményekkel* nyáron fagylalttal is. — Ilyenkor, télen elsősorban tejszínes dolgokat készítünk. Gesztenyepürét, krémeseket, és természetesen különféle szeleteket, tortákat, mignonokat és egyéb süteményeket. Körülbelül 40 féle terméket állítunk elő. Néhány szám: 1000 krémes, 500 franciakré- mes* 1500—2000 mignon, 5— 600 tortaszelet a napi adag. Huszonöt—harminc helyre szállítjuk, vidékre is, a vállalat egységeibe és az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat néhány boltjába is. Ilyenkor télen két műszakban dolgozunk, reggel 6-tól délután 2- ig. illetve délután 2-től este 10-ig. Az üzemben fehér köpenyes lányok, asszonyok szorgoskodnak* gyúrják a tésztát, mint otthon a háziasszonyok, csak összehasonlíthatatlanul többet. A kemencék villanyfűtésű ek, de a gőzüstöket, amelyekben nyáron a fagylalt fő* szénnel* fával kell fűteni A nagyobbik üst most pihen, a kisebbikben tejszínt főznek. Nem dolgozik a fagylaltfagyasztó sem, majd márciusban* vagy áprilisban — az időjárás szerint — indul meg a fagylaltszezon. A termelés felmegy napi 15 mázsára is. Nyáron már három műszakban dolgoznak, nappal fagylalt, éjjel sütemény készül. Gépesítéssel nem túlzottan büszkélkedhetnek az üzemben, Három keverő és egy cukormáz — fondant — öntőkészülék működik. — Ha több lenne a gép* többet tudnánk termelni is — mondja az üzemvezető. — Egy kicsit ki is nőttük a helyünket. Jó lenne különrak- tár. Tíz napi készletet tárolunk, ennyi időnként jön az új szállítmány. Az üzem dolgozói brigádban dolgoznak. Nyolcszor érték el a Szocialista címet, egy bronz- és két ezüstkoszorút mondhatnak magukénak. íúüuüL — e — Egy nagy cardSffi áruház postán szállított kaktuszt sok angol kaktuszgyűj tőnek. A kísérő számlán azonban nem Kaktusz, hanem esernyő volt megnevezve leszámlázott áruként. Amikor az áruház tömegesen kapta a reklamáló leveleket, körlevelet küldött ki, amelyben a vevők elnézését kérte, de nem tudott másképpen számlázni, mert a komputeres számlázógépen kaktusz nem szerepelt a betáplált árucikkek között, * ezért kénytelenek voltak valami más árucikket — a je“ len esetben történetesen esernyőt — számlázni. gf"'-—- ■ ' L Alvás nélkül Annak megállapítására, hogy az emberi szervezet meddig bírja ki alvás nélkül, egy tokiói orvoscsoport versenyt hirdetett: hat nőt és hat férfit, tartottak a legszigorúbb megfigyelés alatt, hogy elbírálhassák. melyik marad legtovább ébrein közülük. A győz tes 84 órai ébrenléttel egy háziasszony lett. Utolsó helyen — 23 órával — végzett egy férfi, akiről kiderült, hogy gyári éjjeliőr. Munkapad mellett Kulcsár József felv. Juhvágóhíd O N Megkezdte a termelést és az exportszállítást az ország — és egyben Európa — egyetlen juhvágóhídja A hortobágyi csárdától nem messze felépített juhvágóhidat a Hortobágy: Ä. G. a Gyapjú- és Textilnyensanyag-forgalmi Vállalat és a TERIMÉ EX Állat- és T e rm óny f or galmi Külkereskedelmi Vállalat társulva hozták létre. A juhvágóhídon elsősorban exportszállításra vágnak juhokat. Évente mintegy 150 000 darab bárány, valamint juh vágását és előhűtését irányozták elő* A juhhúst hűtőkamionban vagy hűtővagonban fogják a nyugati vevőknek szállítani. A tőkés piacokon nngv éc A4* kereslet mutatkozik a juhhús 'ránt Ennek a kiaknázáshatósága céljából építették meg az új juhvágóhidat. Termelése lehetővé teszí az előnyös devizaki termelést biztosító juhhúsexport- jelentős növelését. t
