Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
Létszámnövelés nélkül Szervezettebben, új gyártmányokkal Magyargéci tapasztalatok A SALGÓTARJÁNI bányagépgyárban tavaly igen eredményes évet zártak. Annak ellenére* hogy valamelyest csökkent a létszám, ötmillió forint értékkel többet termeltek, mint az előző évben. A termelés elérte, sölt meghaladta a 166 millió forintot. Az eredmény is jobb, hiszen az üzemi nyereség a korábbi 11 miliőről előreláthatólag 23 millióra növekszik. Mindezeket Csontos József igazgatótól tudtuk meg, aki elújságolita, hogy már az idei tervtárgyalásokon is túlvannak. A korábbi üzem- és munkaszervezés kedvező hatása már jelentkezett. Volt néhány olyan körülmény, ami a jobb munkára serkentett. Eredetileg csak hárommillió forintértéket képviselt az exportterv, amit év elején már teljesítettek. Év közben az Országos Bányagépgyártó Vállalat nyugatnémet megrendelésre elkezdte a bányabiztosító pán- célpajzsok gyártását. Ezekhez csaknem 12 millió forint értékben készültek alkatrészek a salgótarjáni bányagépgyárban. A Péti Nitrogén Művek nagy- beruházásához is készítenek terjedelmes acélszerkezeteket. Ez is rendkívüli feladatot jelentett, mert csak szabadban tudták gyártani, nagyon szigorú minőségi követelmények mellett. Többek között a hegesztési varratokat röntgenezni kellett. Szerencse, hogy az időjárás is kedvezett. így sikerült tartani a határidőket, és megfelelni a minőségi követelményeknek. Ez is hozzájárult a salgótarjáni bányagépgyár rekonstrukciójának folytatásához. Örömmel újságolták a most kapott hírt, mely szerint az idén 24 millió forintot használhatnak fel erre a célra. Az igazgató már számol. Az épülő nagycsarnokot év végére befejezhetik ebből az összegből. Ha a végleges fűtést még nem is tudják megoldani, akkor is fedél alatt dolgozhatnak a nagy vasszerkezeteket készítő lakatosok. A teljes befejezéshez 32 millióra lenne szükség és így valószínű csak a jövő évben sikelietlvező a mezőgazdaság fa eleji gép* és vegyianyag-ellátása Az AGROTRÖSZT vezérigazgatójának nyilatkozata Tavaly a korábbi éveknél jobb, zavartalanabb és kiegyensúlyozottabb volt a mezőgazdaság gép-, alkatrész- és vegyianyag-ellátása. Az új év első hónapjában sincs fennakadás a kereskedelmi forgalomban. Dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezérigazgatója a kereskedelem munkájáról, a gép- és árukínálatról tájékoztatta az MTI munkatársát. — Az AGROTRÖSZT kereskedelmi hálózata 1972-ben 15 milliárd forint értékű anyagot és eszközt értékesített, lényegében egész éven át zavartalan volt a termelők kiszolgálása. Az idei felkészülés — a jelek szerint — jól sikerül; az AGROKER-vállalatok raktáraiban az év első hónapjában több mint 5 milliárd forint értékű áru várta a vevőket, s ez lényegesen kedvezőbb ellátást jelent a tavalyinál. — A mezőgazdasági nagyüzemek tavaly összesen 6850 traktort vásároltak, lényegesen kevesebbet, mint az előző évben. Idén arra számír tanak, hogy megnő az érdeklődés, ezért az év eleji nyitókészletet ennek megfelelően alakítottuk ki: több mint 2600 traktor vár eladásra. A keresett MTZ—50-ből az igényeket 1973-ban csak korlátozottan tudja a kereskedelem kielégíteni, a többi típusból azonban az importszállítmányok és a belföldi üzemek kínálata lehetővé teszi a gazdaságok megrendeléseinek visszaigazolását. A telepeken csaknem 3000 pótkocsi várja a vásárlókat — kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor —, és a traktoros rakodógépekből is van elegendő. A kereskedelmi hálózat januárban 1,8 milliárd forint értékű gépet tárolt a raktárakban, s így mód volt arra, hogy a termelők „sorbaállás” nélkül időben beszerezhessék a legfontosabb berendezéseket. — A téeszek és az állami gazdaságok tavaly rendelték a legnagyobb mennyiségű műtrágyát; több mint 4 millió tonnát. Januárban a raktári kínálat félmillió tonna volt. Örvendetes, hogy foszforműtrágyából a hazai ipar a tervezettnél 90 000 tonnával többet adott át, és meggyorsult az NDK-ból a kálisó- import is. Az idei tőkés devizakeret terhére 110 000 tonna komplex műtrágya, 39 000 tonna foszfor, 26 000 tonna 60 százalékos kálisó és 10 000 tonnányi káliszulfát szállítására kötött a külföldi kereskedelmi partnerekkel szerződést az AGROTRÖSZT. A nagyüzemi gyümölcsösök és házikertek egyik legközelebbi védelmi munkája a téli és tél végi „lemosó” permetezés. A munkákhoz legjobban bevált hagyományos szerekből, a gyümölcsfaolajból, a Novenda-, a Krezonit- és a Neopol-készítményekből elegendő várja a vásárlókat. A kiskerttulajdonosoknak fél- és egykilós csomagokban hozzák forgalomba a keresett, nagy hatású növényvédő szereket. „. fc (MTI) nil a hiányzó összeget biztosítani. — MIT ÍGÉRNEK a tervek? — Ügy tűnik, hogy igen nagymértékben megnövekedett az érdeklődés termékeink iránt. Az országos vállalatnál az a törekvés, hogy a jövőben a folyamatos szállítóberendezéseket kizárólag a salgótarjáni bányagépgyár gyártsa. Nagyok az igények. Egész évi kapacitásunk 90 százalékát már tervdokumentációval is ellátott megrendelésekkel lekötötték. Ilyen helyzet már régen volt, Ennek révén köny- nyebbé, zavartalanabbá válik a gyártmányelőkészítő munka megszervezése. Jó dolog ez, mert 70 millió értékű gyártmányról és 20 millió értékű alkatrészről van szó. A másik előny, hogy az egyedi gyártmányok közül csehszlovák exportra 24 millió forint értékben úszó kotróberendezéseket gyártunk. Ez 77 szalagot jelent. Van még érdeklődés az NDK-ból és Görögországból is — mondta az igazgató. — Tavaly a görgőgyártás- .nál vojtak gondok a kapacitás kihasználásánál. Várható-e javulás az idén? — Valóban a legkorszerűbben szervezett, zárt ciklusú üzemünk a görgőgyártó üzem. Tavaly nem tudtuk lekötni a kapacitását megrendelésekkel. Most kedvező a helyzet, mert a hazai igények mellett csehszlovák megrendelők is jelentkeztek. — A mátraaljai külfejtésen 1974-ben áttérnék a füzérgörgős szállítószalagok alkalmazására. A mátraaljai szénbányák, a Bányászati Kutató Intézet és gyárunk kísérleti szerződést kötött. Ennek alapján rövidesen megkezdjük a görgők prototípusának gyártását. Ezt követően kezdünk hozzá a sorozatgyártáshoz. — A műszaki fejlesztés a másik fő feladata a gumihevederes szállítőszalgok fejlesztése, korszerűsítése, tehát a gyártmányfejlesztés. Hosszú lejáratú szerződésünk van a miskolci Nehézipari Egyetem szállítóberendezések tanszékével. A kooperáció eredményeként belátható időn belül megkezdhetjük egy új görgőtípus gyártását — fejezte be Csontos József. AZ ELMONDOTTAKBÓL is kiderül, hogy az idén a tavalyinál jobb körülmények között kezdhetnek az évi terv teljesítéséhez. A 164 milliós terv azt is jelenti, hogy a termékösszetétel inkább a munkaigónyesség felé tolódik el az idén. Létszámnövelésre nem számítanak, ezért még nagyobb szervezettségre, a termelékenység növelésére van szükség az elképzelések megvalósításához, Bodő János Zöld út az állattenyésztésnek A Delelő-hegy aljában zárszámadást tartottak. Nyugodtan, szélsőséges megnyilvánulások nélkül. A közgyűlés Magyargécben lezajlott, úgy, mint másutt. Elmúlt ez is, a tanulság megmaradt. Miféle tanulság? 1. Bizakodva vágtak az évnek. Időben szántottak, vetettek és ültettek. Részesért a kapásoknál, pénzért a kalászosoknál. Búzát, árpát, zabot 500 holdon vetettek. Vidáman dörzsölgette Veres Márton elnök a tenyerét. Kitűnő termést vártak. De az eső közbeszólt. A gabona ledőlt, a kombájn leragadt, az aratógép elromlott. Ilyen időben istenkísértés lett volna gépekkel a meredek dombokra felkapaszkodni. Kézikaszások után néztek, de nem volt elegendő. Elhúzódott az aratás, betakarítás, növekedtek a termelési költségek. Elúszott a termésrekord. A bajt nem tervezi a halandó — jön az magától*... gedett volt. Év közben rendszeresen megkapták a kereset 80 százalékát, zárszámadás után pedig a 20 százalékot. Ráadásul öt százalék nyereséget is fizettek! Az utóbbi években fokozatosan emelkedett a tagok jövedelme. Amíg 1971-ben 71, tavaly 75, ezúttal már 78 forintot fizettek egy tízórás munkanapra. Látványos sikerek és kínos' buktatók nélkül gazdálkodik e kis szövetkezet. Alapelvük a fokozatosság és a biztonság. A közös vagyon értéke már megközelíti a húszmillió forintot. Igazán az tudja ezt értékelni, aki ismeri, hogy honnan is indultak. Nincs miért szégyenkeznie hát sem a vezetőknek, sem a tagságnak. Kifognak a természeten, bármilyen ravasz csapdát is állít az számukra! tották a közgyűléseket, s9t amikor arról volt szó, rendkívüli közgyűlést is összehívtak. A vezetőség ugyancsak rendszeresen tanácskozott, és a helyzetnek mgfelelő döntéseket hozott. A végrehajtás során pedig egységbe forrva igyekeztek úrrá lenni a nehézségeken. A vezetők és a tagság viszonya jónak mondható, kölcsönösen megszívlelik a felvetett javaslatokat. Az eredmények igazolják, hogy a vezetőség szorgos tagság nélkül nem tudta volna eloszlatni a nyári viharfellegeket. 4. A viharfellgek gyorsan gyülekeztek-. Látnoki képesség nélkül is rájöttek — már az év közepén —, hogy a növénytermesztésből aligha lesz nyereségük. Például a teljes zabtermés odaveszett. Búza és árpa tönkrement, a mák felének búcsút inthettek. Gyorsan járt a vezetők gondolata. Arccal az állattenyésztés fe-- Lé! — adták ki a jelszót. Törekvésüket siker koronázta. A növénytermesztésből 150 ezer forint veszteségük keletkezett. Viszont az állattenyésztés 950 ezer forint nyereséget hozott! Ez vált a félmilliós tiszta nyereség alapjává. Csodát nem műveltek. Gondosan etették az állatokat, a szemre is tetszetős jószágok magas áron, a tervezettnél nagyobb számban keltek el. Hízómarhából hatvan helyett nyolcvanat, sertésből 357 helyett 443-at, juhból 479 helyett 761-et értékesítettek. Az eladott 74 ezer liter tej, és 2320 kiló gyapjú ugyancsak hozott valamit a „konyhára”. Az eladott állatok és állati eredetű termékek nyomán a veszteségből végül is nyereség lett. Mit is kaptak a tagok? Nem mindegy, hogy miként érzi magát a közös gazdaságban a szövetkezeti tag. Ha tulajdonosként, akkor szóvá teszi, hogy szabad ég alatt áll a drága műtrágya, levágatla- nul rothad a tavaszi árpa, alkatrész hiányában kihasználatlanul rozsdásodik a drága gép. A szövetkezeti demokrácia érvényesülésének egyik alapelve, hogy a tagok megfelelő fórumokon, nyilvánosság előtt mondhassák el véleményüket, javaslataikat, kérdéseket tehessenek fel, hasznosítható ötletük ne legyen pusztába kiáltott szó. Magyargécben rendszeresen megtarNehéz esztendőt zártak Magyargécben. Menet közben alkalmazkodva a körülményekhez, sikerült nyereségre szert benniök. A legfőbb tanulság amit leszűrtek az elmúlt év gazdálkodásából: csak az állattenyésztés számára szükséges növények termesztésével foglalkoznak a jövőben! Fogj a munkáskéz, elöregednek a tagok, ezért tehát olyan növényeket termesztenek, amelyeket gépekkel is megművelhetnek. Szarvasmarhát, sertést, lovat és juhot tenyésztenek. A juhokkal foglalkoznak Leginkább. Kevés ráfordítási költség, jó piac — ez magyarázza elképzelésüket. A magyargéci szövetkezeti vezetőket és tagokat ismerve bizonyos, hogy siker is koronázza terveiket. Magyargécben az állattartásnak van jövője! Rozgonyi István 3. A közgyűlésen senki nem foglalkozott a jövedelmekkel. Azzal ugyanis mindenki eléTár jelzőrendszer — biztonságos árvíztédekezés Gyertek, mesélünk — kedden Nagy népszerűségnek örvend az óvodás korú gyerekek körében a József Attila Megyei Művelődési Központ Gyertek, mesélünk film- és bábszínházsorozata, amelynek programjait rendszerint hétfői napon szokták lebonyolítani. A legközelebbi műsort azonban kivételesen keddi napra tették a rendezők, minthogy hétfőn a filharmónia bérleti hangversenyét tartják meg. Tehát a Gyertek, mesélünk legközelebbi programja a hagyománytól eltérően február Í3-án. kedden lesz, amikor is a Micimackó társai című filmösszeállítást nézhetik meg 9 és 11 órai kezdettel. A Váci Kötöttái úgy ái kazári telepén Kulcsár felv. A Közepd unavöigyi Arvíz- és Belvízvédelmi Területi Bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta az árvíz-, belvízi védelem, helyi vízkárelhárítás és a vízminőség-védelem időszerű kérdéseit. Az ülésen részt vettek az érdekelt megyék, körtük Nógrád megye tanácsi és pártszerveinek képviselői, valamint a közreműködő tárcák képviselőd. Márkus István vízügyi igazgató beszámolt arról a tevékenységről, amelyet a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság végzett az elmúlt időszakban, majd ismertette a további fejlesztési terveket. A tervek közül Nógrád megyét leginkább az 1973-ban meginduló Zagyva tározós vízrendezés beruházási munkája érinti, valamint azok az intézkedések, melyeket az Ipoly és a Zagyva folyók rendkívüli vízszennyeződéseinek megelőzése érdekében hoznak. A korszerű árvízvédelmi igényeknek megfelelően az Országos Vízügyi Hivatal és az Oirszágos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával készül a Zagyva— Tárná vízgazdálkodási távjelzőrendszer, amely a legkorszerűbb technika alkalmazásával gyors előrejelzést és ezzel biztonságosabb árvízvédekezést tesz lehetővé. A beruházás költségei, mintegy 40 millió forintot tesznek ki. A Vízügyi Igazgatóság részletes programot dolgozott ki egy esetleges jeges árvíz elleni felkészülésre, valamint az Ipoly és a Zagyva völgyében esetlegesen jelentjkező tavaszi helyi vízkárok elhárítására. Megállapította a bizottság, hogy a védekezés érdekében eddig tett intézkedésék megfelelőek és alapul szolgálhatnak az esetleg bekövetkező védekezés sikeréhez. Meghatározták egyben mindazokat a feladatokat, melyeket a bizottságban képviselt tárcák és tanácsok saját területükön hajtanak végre a károk megelőzése, illetve a további hatékony együttműködés érdekében. Friss, jó tejet Országos tejipari felmérés kezdődött; a vállalatok szakemberei négy hónap alatt széles körű elemzésekkel felmérik a tej gyűjtőhálózatát, helyzetét, art, hogy milyen korszerűsítésekre van szükség, és hogy a fejlesztés várhatóan mennyibe kerül majd. Különösen a vidéki tejgyűjtő csarnokokat vizsgálják meg alaposan, mert az eddigi tapasztalatok szerint a tejtermelés és a -feldolgozás között levő kereskedelmi-szállítási „láncban” itt akad a legtöbb kifogásolnivaló. A háztáji és a kisebb gazdaságokból a gyűjtőcsarnokokba kerül a tej, ezekben a létesítményekben azonban nincsen elég hűtőberendezés, és így a csarnokokból elszállított tej minősége gyakran kifogásolható. Kevesebb probléma van azokkal a gazdaságokkal, amelyeknek külön tejházuk van. itt megfelelő hőmérsékleten tartják a tejet addig, amíg a tankautókkal elszállítják az üzemekbe. A tehenészettel rendelkező gazdaságok az elmúlt időszakban gyakran panaszolták, hogy a helyi tej házban ugyan van megfelelő teljesítményű hűtőberendezés, de javítása a legtöbbször gondot okoz. mert nincsen szervizszolgálat. A tejipari vállalatok trösztje most vállalta: ez év első felében országosan megszervezi a hűtőszerviz-szolgálatot. A felmérésekről a Tejipari Tröszt összesítést készít, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban vizsgálnak meg. Ezután tervet dolgoznak' majd ki a tejipari fölszerelések, elsősorban a hűtőberendezések korszerűsítésére, illetve a hűtőhálózat kiépítésére. Az intézkedéstől a tej minőségének javulását várják. NÖORÁD — 1973. február 1.. csütörtök
