Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

Képernyő előtt Jó érdemjegy jár... Ezúttal visszájáról kezde­ném a hetet, mert a legtar­talmasabb, legváltozatosabb és legélvezetesebb műsornap a szombati volt. A szokatlan bőkezűség, mely a műsorszer­kesztés gavallériáját dicséri, már a délutáni adásidőt is vonzó kínálattal töltötte ki. Igaz, Palotai Boris új novel­láinak tévéjáték-változatával már találkoztunk, de az is­métlés csak még inkább ráirá­nyította figyelmünket Palotai legsajátosabb írói erényeire, mindenekelőtt éles megfigye­lőkészségére, mely az élet leg­apróbb jelenségeiben is fel­fedezi a tolira kínálkozó té­mát. Tanulságos órát jelen­tett az Orosz Szovjet Szocia­lista Köztársaságról, a Szov­jetunió megalakulásának 30. évfordulója alkalmából be­mutatott dokumentumfilm. A művészetbarátoknak kedve­zett a Képes Krónika című színvonalas képzőművészeti szemle, az esti főműsorban pedig igazán ki-ki kedve sze­rint válogathatott; volt kri­mi, zenés vígjáték, szatirikus összeállítás. A krimikedvelők Maigret felügyelő legújabb kalandjain izgulhattak. a zenés színház hívei Kállai István; Nem akarok apa len­ni című tévéjátékét láthatták, amely, ha nem is bővelke­dett különösebb bonyodal­makban. azért üdítő perceket nyújtott, mindenekelőtt két tehetséges fiatal, Bencze Ilo­na éa Zala Márk jóvoltából. Sajnoa, a műkedvelő szerep­lők csak tehertételt jelentet­tek a játékban, fékezték az események amúgy is mérsé­kelt Iramát. A szombat esti Éjszakai bemutató Véletlenek címmel három kis tévéjátékot fogott egybe: Rhys Adrian Evelyn, James Saunders Vé­letlenek ée Philipp Moeller Heléne férje című szatíráiét. Az első közülük abszurd his­tória a szerelmi élet tárgykö­réből, vaskosságában is lé­gies szellemességgel, a két utóbbi görög mitológiai törté­netek csúfondéros úirakölté- se, remek peraziflázsa. A já­tékokban Almási Sva. Sinkó László, Márton András. Bán­ki Zsuzsa, Vass Éva, Gábor Miklós. Szemes Mari, Vára- di Hédi, Inke László. Kőmí­ves Sándor és Konez Gábor minden karikírozó kedvét ki­élte. Csütörtökön meglehetős csa­lódást okozott Szeberénvi Le­hel: Jeromos, a kőfeiű című regényének filmvígiáték-vál- tozata, az Én vagyok Jero­mos. A nyilvánvaló azatirizá- ló szándék olykor már a mű­faji tűrésen is tűlcsapott. Így elvesztette hitelértékét, pedig Szeberényi kétségtelenül lé­tező társadalmi visszásságo­kat kívánt feltárni a munka­morálról. Üde fél órának bi­zonyult az esten az Ez is ope­rett, az Is operett cimű ze­nés válogatás, melynek mű­sorvezetője Rátonyi Róbert volt. Ugyancsak többet vártunk a szerdai. Farsang című szó­rakoztató összeállítástói. mely­ben elsősorban a parodisták: Alfonzó, Angyal János és Szu- hai Balázs nyújtották a leg­szellemesebbet, hármuk közül is Szuhai, aki nagyszerű meg­figyelőkészséggel Benedek Ist­ván professzor jellegzetes egyéniségét hozta elénk. Kedden lenyűgöző élmény részesei lehettünk A megbi­lincseltek című amerikai film Jóvoltából, így a hét summázá- salként jó érdemjegyet adha­tunk a műsorszerkesztőknek. (barna.) Tv-előzetes Jelenidő (kedd, 20.00), ma­gyar film. Egy évvel ezelőtt mutatták be Bacsó Péter ren­dező filmjét, amelynek forga­tókönyvét Zimre Péterrel együtt írta. Bacsó, amint első filmjeiben is: Nyár a hegyen, Kitörés stb — ezúttal is mai témát, kérdést választott Egy munkásélet tükrében az üzemi demokrácia érvényesü­lésének lehetőségét s korláto­lt vizsgálja. A Jelenidő vitára serkentő alkotás, a történet pedig egy, a vállalat vezetőjé­vel összeütközésbe került munkás helytállásáról szól. A főszerepet amatőr színész, Simon Ágoston alakítja. Hannibál tanár űr (szerda, 15.05), magyar film. A három­szoros Kossuth-díjas Fábri holtán, filmművészetünk egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Művészi alkotói útját olyan művek fémjelzik, mint a Kör­hinta, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, az Isten hozta, őrnagy úr!, s mások. A Hannibál tanár úr 17 esztendeje készült, s azóta is siker minden felújítása. A film Móra Ferenc novellája alapján készült, s egy gimná­ziumi tanár, Nyúl Béla tra­gikus kálváriájáról szól. A kesernyés, tragikomikus histó­ria leleplező erejű, antifasisz­ta tendenciájú. Nemcsak azok számára lesz élveaetea, akik most először látják — a tv az iskolatelevízió filmesztétikái előadásához ajánlja —, hanem azok számára is, akik már ré­gebben látták. A főszerepeket Szabó Ernő, Gregus Zoltán, Somogyván Rudolf, Szendrő József és Apor Noémi alakít­ják. ♦ Delta (vasárnap, 18.20). A Delta ezúttal elsőként a vi­lág éhező részévei foglalkozik. Jól tudjuk, hogy az emberiség nagyobbik fele túltáplált. Ez az adat önmagában is érzé­kelteti a probléma Iszonyatos súlyát. A tudósok már régóta igyekeznek fokozni az olcsó, fehérjedús táplálékok tömeg­méretű előállítását, s a figye­lem a szójabab felé fordult. A film ezt a növényt mutatja be. A másik ilyen jelentős téma a röntgensugarak ősállatkuta- tásban való felhasználása. Még idejében „Tehetetlen bab voltam a kezében, és ha nem sikerül elválnunk, belehaltam volna” — jelentette ki a 31 éves Dyan Cannon közvetlenül a válás után. A színésznő, a 71 éves Cary Grant volt felesé­ge, két év elteltével sem vál­toztatta meg véleményét hí­res férjéről. „Cary született zsarnok — panaszolta a Do- menlca del Corriere munka­társának. — Mint mindenki, aki hírnévre tesz szert min­den hozzátartozójától teljes pszichológiai alárendeltséget követelt meg. Az egyetlen em­ber, aki hatással volt rá? Az édesanyja. Hosszú éveken át egyetlen lépést sem tett anél­kül, hogy kikérte volna an­nak az asszonynak a vélemé­nyét. akit az egyetlen igazi Mrs. Grantnek tartott”. De legalább mint férj szórakoz­tató volt Cary Grant? „Az ég szerelmére! Mint a régi gárda oly sok tagja, ő is lu­xuscikknek tekintette a nőt. A házaséletnél valójában sok­kal többre becsült egy jó ba- sebaUmérkőzést.” Hímző asszonyok a szécsényi járásban Hagyományok ápolói Kétféle technika — Ősi palóc színek NÖGRÁD megye néprajzi, népművészeti vonatkozásban hazánk egyik nagyon gazdag területe. A kazári, buják! és a hollókői népviselet messzi országrészekbe elvitte a nóg­rádi asszonyok teremtő fan­táziájának, művészi ügyessé­gének hírét. Az utóbbi idő­ben az életmód éa életforma megváltozásával már-mér úgy látszott, hogy nem lesz­nek folytatói a régi hagyo­mánynak: a népviselet kiszo­rult a mindennapi öltözkö­désből, a népi hímzések mu­zeális jellegűvé, kevesek gyüjtőszenvedélyének tárgyai­vá váltak. Napjainkban azon­ban egyre inkább, és sokak­ban — nemcsak intézmények vonatkozásában — erősödik a vágy és szándék népi kultúr- kin esünk megőrzésére, to­vábbfejlesztésére. Így történik ez a szécsényi járásban is, ahol az idén három községben: Nagylócon. Rirnócon és Varsányban ala­kultak népművészeti hímző­szakkörök a művelődési há­zak szervezésében. A szakkö­rök jelentőségüknél fogva megfelelő megyei és járási, anyagi és szakmai segítséget kapnak. Antal József, a Szécsényi Járási Hivatal művelődésügyi osztályvezetője kétségesen állt a rendelkezésünkre amikor a hímzőszakkörök megalakítá­sának céljáról kérdeztük: — A járás déli részén nagy hagyományai vannak a nép­művészetnek, a népi hímzés­nek. Tulajdonképpen ennek felkutatására és ápolására hoztuk létre az említett köz­ségekben a szakköröket. ★ A szakkörök vezetését a hímzést és a hímzőmunkát ismerő helybeli pedagógusok­ra bízták. Utunk elsőnek Varsányba, Gazdag Béláné- hoz vezetett. A varsányi szak­kör 14 fővel alakult. Jelenleg húsz taggal dolgozik, de to­vábbi gyarapodásra számíta­nak, mert a szakkör iránti érdeklődés igen erős. Heten­te két alkalommal találkoz­nak a többségükben dolgozó lányok-asszonyok, akik kö­zött épp úgy találunk hú­szon alulit, mint ötvenen tú­lit — NAGYON szorgalmasak és meglepően jól tudnak hí­mezni — mondja Gazdag Béláné. Az alakulás óta egy hímzést már elkészítettek: uzsonnate- rítőt szalvétával. Egy-két hímzést sikerült megnéznem, s megválthatom, igaza van a szakkörvezetőnek, nagyon szé­pek ezek a munkák. Terveik­ről faggatom: — Később csinálunk asz­talterítőt úgynevezett asztali futókat faliképeket, nő! és gyermekruhákra hímzéseket, meg ki tudja, amihez kedvűk lesz az asszonyoknak. Szeret­nénk a népi motívumokat be­vinni a mai lakásba, a mo­dern bútorokkal harmóniában. A régi hímzések mellett mo­dern dolgokat, például suba technikával díszpárnákat is készítünk. A kézügyesség fej­lesztése mellett alapvető cé­lunk az izlésformálás, ezért foglalkozásaink sorába idő­szakonként ismeretterjesztő előadásokat is beiktatunk. ér Rirnócon Kovács Gyuládé szakkörvezető tájékoztatott. Tizenöt taggal — általános is­kolásokkal, taz-ben, háztartá­sokban dolgozó asszonyokkal — indultak január elején. A KISZ-esekkel most vették fel a kapcsolatot. — Eleinte kizárólag rimóei motívumokat akarunk hímez­ni. Később természetesen más nógrádbelieket is — mond­ja Kovács Gyuláné. — Itt a faluban nagyon kedvelték a virág — főleg a rozsa — és a madaras motívumokat. Ezek felhasználásának sajátos, a szülőktől örökbe hagyott rendje alakult ki. A kézelőre például nem kerülhettek azok a motívumok, amelyek az ingmellre. Erről beszélgettünk egy ré­gi hímző asszonnyal is, de ő sem tudott más feleletet adni erre a szokásra, mint azt, hogy így tanulták a szülők­től. * A legfiatalabb himzőszali­kőr Nagylócon működik: feb­ruár elején alakult, JózaaDe- zsöné a vezetője. —• Régen nagyon sokan és sok mindent hímeztek a fa­luban — meséli Józsáné. — Kihímezték a vetett, tornyos ágyak térítőjét, még a halot­ti lepleket is. Kétféle techni­kával dolgoztak: lapos- és ke­reszthímzéssel. A laposhim zésnél az ősi palóc színeket, a fehéret, később legáltaláno­sabban a kéket és a pirosat használták. A kereszthimzej esetében nem volt meg ez a színkórlátozás, olyan színű cérnával hímeztek, amilyen éppen akadt. A szakkörben felelevenítjük a régi motívu­mokat, de egyúttal új for­mába is öntjük, s úgy visz- szűk be a lakásba, ahol a népi hímzés újra elfoglalhat­ja régi, már-már elfeledt, megérdemelt helyét. JÖZSANÉ ugyanazt a gon­dolatot fogalmazta meg, mint lényegében — ha más-más szavakkal is —• a többi szak­körvezető, s azt hiszem, hogy ennél szebb és nemesebb cél­ja nem is lehet napjainkban egyetlen népművészeti szak­körnek sem. Sulyok László Az iskolagaléria kiállítása Swierkiewicz Róbert kiállí­tása. nyílt meg tegnap Salgó­tarjániban, a Bolyai Gimnázi­um Derkovita Gyuláról elne­vezett iskolagalériájában. A kiállítást Czinke Ferenc, SZOT- és Munkácsy-díjas gra­fikusművész nyitotta meg. A Budapesten élő fiatal mű­vész 1942-ben született Pé­csett, s egy ideig Kaposvá­rott is dolgozott. Tagja a képzőművész-szövetségnek, s a Fiatal Képzőművészek Stú­diójának is. Eddig már több önálló kiállításon szerepelt 1966-ban Pécsett 1970-ben Kaposvárott 1971-ben a bu- dapesti Madách Színházban, 1972-ben pedig a Fényes Adolf Teremben volt tárlata. Az iskolagalériában mint­egy ötven alkotása tekinthe­tő meg. A galéria kiállításai eddig is jelentő* szerepet töl­töttek be, elsősorban a közép- iskolás fiatalság esztétikai ne­velésében. Swierkiewicz Ró­bert kiállítása e folyamat része, Az érdeklődők ezúttal egy absztraktabb művészi forma- nyelvvel ismerkedhetnek meg, a műveken egv elvont kife­jezési rendszer elemeivel talál­kozhatnak. Részt vett a tárlat megnyi­tásán Horváth Gyula fiatal költő is, akinek versei hang­zottak el. Horváth Gyula ver­seihez korábban Swierkievicz Róbert készített Illusztráció- kát. A kiállításon is látható közülük egy (Rovanszámy). Horváth Gyula verseinek be­mutatóest je egyébként ugyan­csak tegnap zajlott le a me­gyei József Attila Művelődé­si Központban. (te) A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános kémiai tanszékén új gyakorlati rendszert vezettek be. Egy-egy hallgató a fél év folyamán egy vizsgálati anyaggal foglal­kozik. E gyakorlat alapján osztályozzák a hallgatók fel- készültségét, Képünkön: mit >déves kohászhallgatók labo­ratóriumi gyakorlaton 4 NÓGRAD - 1973. február 27., kedd KEREKES IMREs tíz után 12, Szóval, azt mondtam neki, mármint a bizalminak- anyus- kám utazz magad. E”-°rn ne tegyetek boldoggá azzal, hogy aztán dörgöljétek az orrom alá. Különben is. jártam már külföldön. Egyszer. Ühüm. A hesv“k. ugye.. a nagy zöld hegyek. Fe­hér meg színes dobozok, ra­gasztva az oldalukhoz. Na persze. Szép látvány. És ak­kor csak fogtam magam és mentem és néztem. Míg csak fel nem szálltam egy vonat­ra és addig néztem a tájat, míg egyszer csak azt látom, hogy itthon vagyok. Ahogy mondom, ez aztán jól sike­rült ... Ezért ne menjen külföldre az aki semmit nem ért. Csak magyarán. A tengerre pedig csak az menjen, aki úszni tud. Jöhet hozzám a bizalmi, de az hét­szentség. hogy én a tenger­hez nem megyek. Maid. ha tudok úszni. Ez van. így bi­zony, és a többi... Az ésatöbbiről pedig úgy akarom folytatni, mielőtt még teljesen ellövöm a puskapo­rom a kutyás Elzával, senki Kisregény ne higyje, hogy rám nem ugatnak. Ugatnak bizony. Rám például ugat a rendész, hogy az éjjeliőr minek áll ko­ra este a portásfülkénél, annak nem ott a helye. Tudom én azt nagyon fs jól. Mert, ha én nem is uta­zom a tengerre, de ilyenkor az esti órákban utazik a szaj- ré. Ilyenkor a gépkocsiknak még szabad kijárásuk van az esti műszak miatt és ilyen­kor töri a nyavalya a ren­dészt, hogy miért állok a por­tásfülkénél, és rágom ott a körmöm és szivarozok és fi­gyelem, hogy idegesek-e a mucusok. Mert, ha a mucu- sok idegesek, az mond vala­mit. Mondjuk, jön a front, az átvonulás. A mucusok már idegesek a front előtt. Ez így van. A front meg ideges lesz tőlük. Ez így halad. Világos, hogy tudnom kell. idegesek-e a mucusok, mert nálam ettől függ, hogyan sikerül az éj­szaka. Hogy félre ne beszél­jünk. így aztán hiába várja a rendész. hngv takarodjak a oortás fül kétől Nekem ugyan nem főnököm. Pofája másnak is van. Ez való Igaz, úgy mint ahogy az is, hogy valahol a kocsi farában utazik a szaj- ré. Kutatni nem vagyok il­letékes, de az se kötelező, hogy vak legyek. Tudja ezt a rend ész. Csak egyszer tudnám, hogy mit hoz az éjszaka. Amióta először leütöttek, ez minden este megfordul a fejemben. Azóta megpróbálom kikalku­lálni, hogy ha jól áll a Hold az égen. és szellő jön a te­metőből és a gyárfalak jól verik vissza a kutyás F,lza nyomában az ugatást és Pe- recz Vince időben kibiceg a gyárkapun, minthogy biceg, ha a mucusok nyújtják a lé­pést, hogy jobban mutasson a lábuk és a gyárkéményből a füst egyenesen száll, akkor érdemes-e idegeskedni az éj­jeliőrnek. vagy ez valami jót jelent. Csak egyszer tudnám előre, hogy mit hoz az éjsza­ka ... A Lipták úr például tudja, mert mától felemelték a sör árát és akárhogy is számít­ja. neki ez rámegy az élet- színvonalra. A Slezákné pe­dig, ha sörárfolyamon szá­molja a rezsiköltséget, a mí­nusz nála is rögtön jelentke­zik. A Vajda úr, a KÖZÉRT- es, azt forgatja a fejében, ha majd, lefekszik, hogy jól blokkolták-é az áremelkedést, mert ha nem. a saját zsebére megy. Richter úr. a csapos, most aztán igazán úgy érzi magát, mint a világ közepe. Minthogy a ser került terí­tékre. a mese pont róla szói. Erdélyi úr. a festő, fixre le­het venni, hogy három nap kerüli a sört Csak töményét urak, csak töményét! Mégis van bátorság a világon. Vagy­is tüntetés az árak ellen. De harmadnap már ő is megad­ja magát a sorsnak, mert hi­ába a tömény, ha sör nélkül szomjan halunk. Csak Tölcs- váry Adrienne tesz úgy, mintha a világon semmi nem történt volna. Félre vágja a fejét és csak akkor húzza fel az orrát, ha a daxljval meg kell állni, mert így szüksé­geltetik. Van ilyen helyzet is. Egyébként, hogy ne csap­juk arcul az igazságot, a Nelli késik. Most mondjak va­lamit? Az éjszakáról vagy jót. vagy semmit. Ilii. Van úgy, hogy hosszú ide­ig semmi nem történik, az­tán egyszerre történik min­den. Van úgy. Megfigyelésem szerint, ahhoz, hogy valami történjék, valaminek történ­nie kell. Röstellem, hogy tu­datlanságomról most így el­szóltam magam, de pillanat­nyilag nem tudom ezt jobban kifejezni. Már mással is meg­esett. Mindegy. Csak azt kellene tudni, mikor indul el az a valami, ami már valaminek a kezdete. Ki tudja ezt? Amikor engem először le­ütöttek, ezt már akartam me­sélni. tulajdonképpen láthat­tam volna előre. Tulajdonkép­pen. De semmit nem láttam. Mert kilenckor, amikor a rendészt telefonon keresték, tudhattam volna, hogy ez fal. Most már tudom, ha a ren­dészt telefonon keresik. fel kell húzni a stukkert... (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom