Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-03 / 28. szám

^ülőknek Művelésről Hogyan hp**í1híink a gyermek tanulásában? A félevi értesítő láttán nem egy szülő lepődött meg a gyermekének a tárgyilagos értékelésétől. Többségük na­gyon komolyan vette ezt a hivatalos okmányt, s elemez­te a gyermek tanulmányi Eredményét, keresik a saját tennivalójukat is, hogy a je­lentkező hibákat és hiányos­ságokat javítani, az eredmé­nyeket fejleszteni tudják Meniűoek el * ->ülői értekezletre Az iskolákban tanító peda­gógusok kihangsúlyozzák, hogy a szülők többsége, a ta­nulmányi elmaradás esetén — különösen az értesítők kiosz­tása után — segíteni akar. szeretnék azt, ha a gyermek tanulmányi eredménye javul­na. Sajnos, sokszor az a prob­léma, hogy nem helyesen al­kalmazzák, nincs megfelelő tudatosság és tervszerűség a segítés módjában, annak for­máiban. Véleményem szerint az a szülő, aki valóban segíteni akarja a gyermekének a ta­nulását, keresse fel a tanító­kat. tanárokat. Ne csak ak­kor látogassa az iskolát, ha valami probléma adódik, ha­nem rendszeresen látogassa a szülői értekezleteket, és a ne­velői fogadóórákat is. Erre azért is szükség van, mert sokszor pedagógiai tanácso­kat kaphat a szülő, hogy a javasolt módszer otthoni al­kalmazásával rövid időn be­lül is komoly eredményt ér­het el a gyermek tanulmányi munkájának fejlesztésében, segítésében. Minden szülőnek látni kell azonban azt is. hogy az is­kolai oktatás és nevelés leg­fontosabb célja az Ifjúság Ön­tevékeny, aktív felnőtté ala­kítása, fejlesztése. Ebből az Is következik — néhány kirívó fejlődési rendellenességtől el­tekintve —, hogy nincs szűk ség az állandó. folyamatos otthoni segítésre, mert az in­kább lehet a fejlődés, gátja, mint a segítője. A rendszeresen „segítő” szü­lő elfelejti, hogy az életben nem állhat mindig a gyer­mek háta mögött, nem vé­gezheti el helvette a munkát. A feladatokat is el lehet ké­szíteni a tanuló helyett, de a tudást már nem lehet he­lyette megszerezni, ezért lát­ni kell, hogy a segítés vala­mi egészen mást jelent. Csend és rend kell Hogyan segítsenek a szü­lők? Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy otthon a gyermeknek biztosítsák a tanuláshoz szükséges feltéte­leket, mert a tanuláshoz csend és rend kell. s ezt min­den családtagnak méltányolni kell. Ingerült otthoni környe­zetben. a hangoskodások, a rádiózás, tévénézés és mag­nózás közepette képtelenség tanulni. Ha egy gyermeknél tanulmányi elmaradás van, a családlátogatások alkalmával az otthoni környezetben a pe­dagógusok az utóbbit tapasz talják a legtöbb esetben. Ha a tanuláshoz a szükséges fel­tételek biztosítottak, akkor le­het beszélni a szó szoros ér­telmében vett segítésről. Meg­győződésem szerint ki kell azt is hangsúlyozni, hogy nem kell minden gyermeket, minden körülmények között otthon tanítani. A szellemileg egészségesen fejlett gyermek, a kiegyensúlyozott otthoni környezetben, az iskolában elmagyarázottak alapján, meg tudja tanulni a feladatát, ha a tanítási órán aktívan dol­gozott. Az elmaradás, vagy a sorozatos rossz jegy esetén feltétlenül beszélni kell a ne­velővel, ki kell annak taná­csát kérni, a segítés módjára és módszerére vonatkozóan. Bővítik a pássiói óvodát Hosszú évék óta okoz sok gondot Pásztón az óvodai fé­rőhelyek hiány©. Pedig az egyre gyarapodó munkahe­lyek égetően szükségessé te­szik, hogy a gyerekeket a szü. ők óvodában tudják elhelyez- ni. Mivel a negyedik ötéves tervben űj óvoda építésére a tanácsnak sajnos nincs lehe­tősége, ezért közös összefo­gással a vállalatok, üzemek segítségével tervezik megol­dani a bővítést. A tanács még ebben az évben szeretne hathatós intézkedéseket ten­ni. Tervezik egy szomszédos épület megvásárlását, amely lehetővé tenné, hogy ötven­hatvan férőhellyel bővítsék az egyes számú óvodát. A nagyoroszi úttöiők Evek óta folyamatos, jó munkát végeznek a nagyoro­szi 1662. számú Szondi György Úttörőcsapat pajtásai A já­rási jellegű rendezvények mindegyikén megjelennek si­kereikkel öregbítve hírnevü­ket Az elmúlt évben úttö­rőszobát létesítettek jelentős tanácsi támogatással, s a ba­rátságos szobában tartják az úttörő-foglalkozásokat. A csapatvezetés munkáját nagymértékben megkönnyíti a tizenöt ifivezető, akik rend­szeresen járnak a pajtások közé. A gazdag mozgalmi múlttal rendelkező, összeko- vácsolódott Ifigárda kialakí­tásához az ifikliuib tervszerű működése is hozzájárult Az iskola és úttörőcsapat kapcsolata nem formális jel­legű, az iskolavezetés aktívan bekapcsolódik a csapatmun­kába. A községi ünnepségeken ál­landóan fellépnek az úttörők kultúrműsorukkal, különösen tánccsoportjuk arat szép si­kereket. A katona fiatalokkal is gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki. Az eredményes munkában nem kis része van Pintér Edit csapatvezetőnek, aki a járási úttörőelnökség mellett működő ifivezetői szakbizott­ság vezetője is, Az is előfordul, hogy egy- szer-kétszer a gyermek nem tudja megoldani a feladatát annak ellenére, hogy a taní­tás alkalmával az iskolában is rendesen dolgozott. Még a számtan és fizika tárgyak­ban is lehet segíteni, de csak annyit és akkor, amikor kell. Nem a gyermek helyett kell megoldani a feladatot, hanem a megoldásra kell rávezetni. Sok iskolában rendszeres az a jó szokás — különösen az alsó tagozatokban —, hogy nyilvános tanítási napokat rendeznek. Ilyen alkalmakkor a szülők is láthatják, hogy milyen módon dolgoznak az iskolában, milyen a követel­mény, a gyengébb eredményt elérő tanulót milyen módszer­rel segíti a nevelő? Az élet gyakorlata igazolja, hogy azok a szülők, akik rendszeresen részt vesznek az ilyen iskolai rendezvényeken, tudják javí­tani a gyermek tanulmányi munkáját, ha szükség van rá. Ilyenkor azt is lehet lát­ni, hogy a szülő milyen kö­vetelményt támaszthat a gyermekkel szemben. A gyermek tanulmányi se­gítésének igen fontos felté­tele az is, hogy helyes na­pirend szerint dolgozzon a tanuló. Természetesen kerülni kell a túlszabályozást, a ta­nulás előtt időt kell biztosí­tani arra is. hogy a gyer­mek a mozgásigényét kielé­gítse, játszón is. hogy a meg­felelően regenerálódott szer­vezettel fogjon hozzá a ta­nuláshoz. A jó időbeosztást is meg kell tanítani a gyermek­kel. A házi feladat elkészíté­sénél tartsa be az írásbeli és a szóbeli tanulásra fordított idő arányát. Az otthoni tanu­lás ellenőrzése a szülő részé­ről ne legyen számonkérés, ne utasítgassuk folyton a gyermeket. Jó otthoni légkört Ha a gondos otthoni segí­tés ellenére sem halad meg­felelően tanulmányaiban a gyermek, akkor forduljanak a szaktanárhoz, aki — a lehető­ség keretei között — egyé­nileg, vagy több tanuló el­maradása esetén csoportosan is korrepetál. Ez vonatkozhat az elkövetkező időre. mert bizony az A—2 vírus nem volt tekintettel sok iskolában a diákok tanulására sem. Befe­jezésül: segítsük a gyermeket a tanulásban, de ne rágjuk a szájába a tanulnivalót. Te­remtsünk olyan otthoni lég­kört és az iskolával olyan kapcsolatot, ha a gyermek el marad a tanulásban, időben felismerjük a segítés szüksé­gességét, és mindenkor tud­juk annak formáit és mód' szereit. Gyenes László Á pénzen már nem múlik Kulturális kedvezmények a fiataloknak A művelődéshez, a szauad idő hasznos, tartalma« eltölté­séhez gyakran pénz kell. A diákok és a pályakezdő fiata­lok pedig éppen ahhoz a ré­teghez tartoznak, , amelynek tagjai általában nem degesz pénztárcával a zsebükben jár­nak. Így aztán ezek a fiatalok sokszor nem Is az igények híján, hanem inkább a szűkös anya­giak miatt kénytelenek távol maradni egy-egy színháztól, tiangv ersenytől, lemondaná egy-egy szép könyv megvásár­lásáról. Ezen a gondon segített az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács azzal az ál­lásfoglalásával, amely az ifiú- ság kulturális kedvezményei­ről szól. Az állásfoglalás töb­bek között aláhúzza: az ifjú­ság kulturális kedvezményei­nek biztosításakor elsősorban azokat az alkotásokat, műve­lődési formákat kell támogat­ni, amelyek különösen hozzá­segítik a fiatalokat a szocialis­ta szellemű kulturális műve­lődéshez, neveléshez, ahhoz hogy a fiatalok egyre széle­sebb réteged támasszanak Igényt az önművelésre, a kul­turális értékek megismerésére. Ügy alakították ki az állás- foglalást, hogy a benne fog­lalt kedvezményekkel elsősor- Dan az önálló keresettel nem rendelkező fiatalokat, a diá­kokat — közülük is főleg a fizikai dolgozók gyermekeit — és a pályakezdő fiatalokat támogassák. A kedvezménye­ket elsősorban az ifjúsági klubok útján juttatják el a fiatalokhoz. A színházlátogatáshoz ifjú­sági különelőadások szervezé­sével nyújtanak segítséget. A kedvezmény főként a tanuló­kat érinti. A József Attila Megyei Művelődési Központ esti színházélőadásait bérleten kívül a fiatalok egységes, tíz­forintos jeggyel tekinthetik meg. A Petőfrbérlet tíz elő­adásra száz forintba, a Gár­donyi-bérlet kilenc előadása 90 forintba kerül. Az ifjúsági bérletakció és az ifjúsági szín­házjegy-utalvány szintén 50 százalékos kedvezményt biz­tosít. • A fiatalok egyik legkedvel­tebb művelődési, szórakozási formája a mozi. Az ifjúsági — diák — bérletakció a film­színházak délelőtti és délutáni első előadásainak megtekinté­sét teszi olcsóbbá, a felsőok­tatási intézmények hallgatói számára a filmszínházak va- lamenyi előadására érvényes. Az iskolamozik és a vasárna­pi matinék szintén kedvez­ménnyel látogathatók. Nagy népszerűségnek Ör­vend a Megyei Művelődési Központ filmklubja. Az elő­adásokra a fiatalok 38 forin­tért válthatnak bérletet, s ez 12 előadás megtekintésére jo­gosít. Nem mondhatók azon­ban ilyen kedvezményesnek a diáknapok programjai. A diá­kok, joggal kifogásolják a 10 forintos árat. A zenei rendezvények és az operaelőadások látogatásához speciális ifjúsági hangverseny- bérletet bocsátanak ki. Az Or­szágos Filharmónia előadása­it Salgótarjánban a fiatalok 25 forintos bérlettel hallgat­hatják meg, a bérlet négy előadásra jogosít. Ugyancsak a zenei művelődést segítik az ifjúsági hangversenyutalva- nyok, melyek 30—40 százalé­kos kedvezményt biztosítanak a fiatal korosztálynak. A legnagyobb támogatást a múzeum- és tárlatlátogatáshoz kapják a fiatalok. Valameny- nyi keresettel nem rendelke­ző diák részére az ország ösz- saes, állami kezelésben levő múzeumában, bármely nyitva­tartási napon díjtalan a láto­gatás. Amennyiben látogatá­sukat előre bejelentik és leg­alább tíz személy vesz részt ezen, a tanulócsoportók és az ifjúsági klubok tagjai számá­ra a kiállítási intézmények tárlatainak megtekintése ugyancsak díjtalan. A „saját könyvtár'” akció keretében elsősorban az ala­csony keresettel rendelkező és a fizikai dolgozók gyermekei számára biztosítanak 30—40 százalékos kedvezményt az otthoni egyéni könyvtár „alap­jainak” lerakásához. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács bátor kéz­zel nyúlt hozzá a fiatalok kulturálódásának, művelődé­sének segítéséhez. Az ifjúság nem panaszkodhat: nem fu­kar kézzel mérték a kedvez­ményeket. Nékik már csak az önművelés iránti igényüket kell „hozzáadni”, mert igényük kielégítése előtt szabad az út Szendi Márts A József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében csütörtökön került sor Régi magyar hangszerek, régi magyar muzsika című koncertre. Bevezetőt Fasang Ar* pád mondott, majd ezután dr. Nyúl Árpád vezetésével ifj. Nyúl István furulyázott, Pásztor Judit gitározott és Lehr Judit énekelt. A műsor kellemes zenei emléket ha­gyott minden zenekedvelőben. (Fodor Tamás felvétele) Taar Ferencs LÁNG ÉS TÖVIS XW1I. Képzés — hangj ál ék kai A Nógrád megyei Vendég­látó Vállalatnál nagy figyel­met szentelnek az üzletveze­tők továbbképzésére. A tan­folyam hallgatói öt témakör­ben foglalkoznak vezetési és módszertani ismeretekkel. A hetente elhangzó előadásokon az elméleti oktatás mellett gyakorlati problémákkal is megismerkednek az üzletveze­tők. Az oktatást a Kereske­delmi Továbbképző és Mód­szertani Központ által bizto­sított magnószalagok lejátszá­sával teszik színesebbé, me­lyen az előadás témakörét konkrét példákkal illusztráló hangjátékok vannak. Hathetes sxabásxatl tanfolyam A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központ­jában számos művészeti cso­port működik. A művelődési központ vezetősége és a vál­lalati nőtanács most egy tan­folyamot indít. A február 29- én kezdődő hathetes szabásza- ti tanfolyam veszi majd kez­detét. Ezzel azt szeretnénk elősegíteni, hogy a lányok, fi­atalasszonyok megismerkedje­nek a szabászat legfontosabb tudnivalóival. A tanfolyamot hetenként hétfőn és pénteken rendezik 17-től 13 óráig. Je­lentkezni lehet a művelődési központban és a vállalati nő- tanácsnál. NŐGRÁD — 1973. február 3., szombat — Az kevés! Becsületesen5 Arra figyeljen: honnan, hová, merre mozdul itt az élet Kicsiben is, meg egészében is. Akkor niracs mit szépíte­ni! Attól talán kevesebbet ét a szép menyasszony, ha tud­juk, hogy félrevaló dolga is van? Nézze, a moslékban is akad hús, meg krumpli, még­sem étel. Moslék! Meg kell tanulni — főzni, hogy táplá­lék legyen belőle! E vita után fogtam otthon a fejemet. Eddig volt valami elképzelt modeliem, amibe kapaszkodtam. És elkísért Hanák szava az ágyam ma­gányába is: — „Magától azt várják, akik majd a nézőtéren ülnek, hogy őszinte legyen. Őket tiszteld meg vele. És őket bántja, ha mellébeszél. Mert, két esetre gondolnak majd. Vagy nem látta meg a valót a maga teljességében, tehát fölszínes munkát vég­zett. Vagy, ami még rosszabb: nem merte megírni. Melyi­ket vállalja?”... Aznap ezt jegyeztem a nap­lómba: Természetesen meghatározó a légkör, a vá­ros atmoszférája. Ide néz a Karancs, ahol munkások vére hullt. Itt van a temető, ahol a hegy csúcsán a partizán­szobor, a mementó! És aztán a nagy ősök pihennek. És ott az utcák nevei, a szobrok, az iskolák nevei, az emlékmű­vek! Benne élnek. Beszívják, mint a levegőt!... Nem is ez itt a probléma! 6000 la­kás és feleannyi a gyerek! Fiatal város és elöregedő la­kosság? Hogy van ez? És másutt is azonos tünetek. Mi történik? Valamilyen polgári hedonizmus magyarba oltott hajtása fojtogat? Nem tu­dom, nem is egészen értem, odaönteni esak ügy a válasz­tás lehetőségét egy nép elé, amelyik még csak most kezr dd megismerni a kulturáltabb, emberibb életet!? Utód, vagy kényelmesebb élet? Lehet ilyen alternatíva egyáltalán? Csodák nincsenek! Élni akar jobban, még jobban, s a gye­rek csak nyűg és akadály. Sem elég pénze, sem elég érettsége ahhoz, hogy más­ként döntsön. Bezárt iskolák. Salgóbányán megszűnt az is­kola, de még az óvoda is. Nincs gyerek. És nem egyedi eset ebben az országban!” Ha az ember fölmegy a Me­szes csúcsára és szemközt áll a partizánemlékművel, a hegy két oldalán két külön vi­lágot láthat. Az egyik oldalon vadonat­új, emeletes házak sorjáz­nak. Napfényes, szép, lakóhá­zak. Találomra betértem az egyikbe, s megtudtam: túl­nyomó többségükben olyanok lakják, akik régi, elavult; egészségtelen házakból költöz­tek ide: munkások, volt bányá­szok. kis fizetésű alkalmazot­tak. De vannak mások is. Egy tanár házaspár fiatal, csinos felesége és idős anyja foga­dott az egyik helyen. Meg­mutatták a lakásukat. Űj bú­torok, ragyogó tisztaság, jó­lét. Miközben az asszonyka a kávét töltögette ki, meg­állás nélkül folyt belőle a szó. Bevallom, ez nagyon le­bontotta bennem a hatást. Ha megpróbálom leírni, min­denki megérti, hogy miért. — Mikor?... Ja, igen, látja, már elfelejtettem, per­sze, júniusban lesz két éve... egy nedves lyukból jöttünk ide. Elvégre dolgozik az em­ber, jár neki, nem? Én is ta­nítok, az uram is, meg a mel­lékmunkák, kell a normális lakás... Ez itt a nappali, az ott a férjem szobája, mellette az enyém a lányommal, az a félszoba a nagymamáé ... természetesen fürdőszoba, kamra, mellékhelyiség kü­lön, mert ehhez ragaszkod­tam, borzasztó; mikor az em­ber egymásra vár reggel, amikor mindenki szalad .,. (Idáig rendben volt, amit mondott. Ezután kezdett „úri- zálni”, hogy imponáljon).. „ „És miről szól majd a szín­darab? Ügy értem, mi a szto­rija? Valami dráma, vagy szerelmi történet? Csak nem valami munkástérha!? Mond­ja, olvasta Asturias novellá­ját a Nagyvilágban... a Li­da Sal tükrét? Nem értem, miért nem tudnak ilyeneket írni a mi íróink? Valahogy olyan földhözragadtak. Nem? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom