Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
Huszonötezer hallgató a TIT-ben Felavatták megyénk legkorszerűbb nyelvi laboratóriumát f. ■ Korszerű nyelvi laboratóriumot avattak tegnap a TIT megyei székhazában. A laboratórium berendezéséről, felszereléseiről, csak felsőfokban lehet írni. Még a szakmabelieket is ámulatba ejtette a modern létesítmény, amely országos viszonylatban is az élvonalban áll. — Büszke örömmel avatjuk fel és adjuk át üzemeltetésének a TIT új, nyelvi laboratóriumát, amely egyben a megye egyetlen korszerűen felszerelt laboratóriuma is — mondotta dr„ Bandúr Károly, a TIT megyei elnöke. Ezután köszöntötte a megyei, járási, városi szervek képviselőit, az országos központvezető munkatársait, köztük dr. Vonsik Gyulát, a TIT országos főtitkárát. Vonsik elvtárs rövid visszatekintést adott a TIT-nek az idegen nyelvi oktatás terén elért eredményeiről. Elmondta, hogy 15 évvel ezelőtt kezdődött meg a TIT keretében az idegen nyelvek oktatása. A feladat az' volt, hogy a legszélesebb körökre kiterjesszék ezt a tevékenységet. Annál is inkább, mivel a társadalmi és szubjektív feltételek is megértek erre az időre. A nyelvi oktatás terén történelmi időszaknak tekinthétő a 15 év. Hosszú volt az út, amíg az évi 103 csoporttól, a több mint ezer csoportig, a 3100 hallgatótól a több mint 25 ezer hallgatóig eljutottunk. Most évente több mint 130 ezer órán ismerkedhetnek a hallgatók az idegen nyelvvel. A TIT által kiadott nyelvkönyvek száma az utóbbi négy Az új, nyelvi laboratórium húsz, magnóval felszerelt tanulófülkéből és' egy tanári vezérlőasztalból áll. A tanulók diavetítő, magnó és lemezjátszó segítségével ismerkedhetnek az idegen nyelvvel, A fülkék a tanári asztallal és egymással is összekapcsolhatók. Képünkön: kipróbálják a tanulófülkék berendezését évben meghaladta a hetvenet — mondotta Vonsik elvtárs, majd örömmel nyugtázta, hogy Salgótarjánban az ország legmodernebb TIT-székháza után, a TIT első korszerű laboratóriumának felavatására is sor kerül. Annák a reményének adott kifejezést, hogy a nyelvi laboratórium olyan változást hoz majd az idegen nyelvek tanulása terén, mint amilyet az új székház 135 ifjú vezető Eredményes ifiklub Ülést tartott a megyei úttörőelnökség hozott az ismeretterjesztő munkában. ' Csík Pál, a városi tanács elnökhelyettese á város 50 éves évfordulójára alapított emlékplakettel tüntette ki dr. Vonsik Gyulát. A résztvevők ezután a nyelvi laborba vonultak, ahol Schaffer Péter, a TIT műszaki osztályának vezetője adott tájékoztatást a laboratórium működéséről. A húsz, magnóval felszerelt tanulófülke megtelt vendégekkel, akik vetítéssel egybekötött „próba nyelvleckén” ismerkedhettek az új létesítménnyel. : Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP NÓGRÁD MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE) TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF„ 28. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 3., SZOMBAT Nehés esztendő Csak előbbre lehet lépni Zárszámadás Karanrslapujtőn Teri ne íőszovebKeze ti zárszámadó részközgyűlést tartottak pénteken. Kanancsla- pujtőn. A Karancsmente Termelőszövetkezet éves számvetését Fazekas Márton megbízott elnök terjesztette a tagság elé. A zárszámadáson — többek között — részt vett Ozsvárt Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára. x A közös gazdaság megbízott elnöke nehéz, ellentmondásoktól terhes év gazdasági tevékenységéről számolt be. Olyan gondok jelentkeztek az elmúlt esztendőben, amelynek okai több évre nyúlnak visz- sza. Ennek következtében a szövetkezet az 1972-es évet 5,2 millió forintos mérleghiánnyal zárta. Eddig feltárt okai dióhéjban: túlméretezett beruházásokat hajtottak végre, elhanyagolták a biztonsági alap növelését, a beruházási korlátozások miatt a melléküzemek — kőbánya, sóderbánya, homokbánya — árbevétele kedvezőtlenül alakult, a növénytermesztésben az esős időjárás jelentős terméskieséseket okozott. Mindezek mellett év közben meg kellett újítani a szövetkezet tisztikarát. így az időközben munkába állt új vezetés nehéz örökséget vett át, és rövid idő alatt a közös gazdaság szekerét nem tudta kivezetni a kátyúból. A 6257 katasztrális holdon gazdálkodó szövetkezet 3028 hold szántóterülettel rendelkezik. Az elmúlt évben egyszerűsítették a termésszerkezetet. Búzából több mint 2000, árpáiból pedig 700 mázsa terméskiesés keletkezett a tervhez viszonyítva. A tervezettnél nagyobb termést takarítottak be kukoricából, és pillangósokból. Emellett siló- kukorica, takarmányrépa, cukorrépa, zab és mák termesztésével foglalkoztak. Legérzékenyebben a gabonaféleségekből származó terméshozam- kiesés érintette a közös gazdaságot. Az állattenyésztési ágazaton belül elsősorban szarvasmarha-, kiegészítésként juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 750 szarvasmarhából a tehenek száma 246 volt. Tej- termelési tervüket nem teljesítették, az egy tehénre jutó 2640 literes hozam a terv 94,2 százalékát jelentette. Hízómarhából 134-et értékesítettek, közülük 110 exportra került. Az ágazaton belül legnagyobb gondot az etesi és karancsaljai üzemegységben levő szarvasmarha-állomány tbc-mentesítése okozta. A tervezett juhállomány 695 helyett az év végén 662 volt. Viszont árbevételi tervüket e téren túlteljesítették. A melléküzemágak közül az építőrészleg 7,9 milliós éve6 tervét 4000 forinttal ugyancsak túlteljesítette. Szállítási elképzeléseiket nem sikerült megvalósítaniok. Kő, sóder, homok szállításából a tervezett 3,5 millió helyett csak 2,7 millió forint folyt be a közös gazdaság kasszájába. A szerelőműhelyben viszont eredményes munkát végeztek, egész éven át biztosították az erő- és munkagépek zavartalan működését. A szövetkezet év közben óvadék felvételére kényszerült. Ez hozzásegítette ahhoz, hogy a tagok száz százalékban megkapták munkabérüket. Ám ezúttal — ellentétben Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki nagyköveti tanácskozás pénteki ülésén a résztvevő 34 delegáció újabb haladást ért el a konferencia napirendjének összeállításában. A sajtóközpontból származó értesülések szerint a biztonsággal és az államok közti kapcsolatokkal foglalkozó első szító részesedést nem kaptak. Egy munkanapra 78 forint kereset jutott. Az egy szövetkezeti tagra jutó átlagos évi jövedelem az elmúlt év produktuma alapján 18 718 forint. A közös gazdaság elnöke ezután a vezetőség, a szakemberek és a különböző bizottságok tevékenységét értékelte, majd a tennivalókról szólott. összefogásra van szükség ahhoz, hogy a nehéz helyzetből megtalálják a kivezető utat, a közhangulat formálásában jelentős feladat hárul a pártszervezetre. A legfontosabb tennivalók közé tartozik, hogy a szavaknak meglegyen a ténybeli súlya, a vezetés megszilárdítása, a munkafegyelem fokozása, és megfelelő munkakörülmények biztosítása. Ennek megvalósításához kérte a tagság is valamennyi dolgozó, a pártós társszervek segítségét Fazekas Márton megbízott szövetkezeti elnök. A résziközgyűlésen résztvevők ezután meghallgatták az ellenőrző és a nőbizottság beszámolóját. A hozzászólások során — többek között — kifejtette állásfoglalását Molnár Pál, a járási hivatal elnökhelyettese, és dr. Schalkház Li- pót állatorvos. A Karancsmente Termelőszövetkezet ma újabb részközgyűlést tart. R. I. napirendi ponthoz tartozó problémakör átfogóbbá vált. Ugyanakkor megkezdődtek az érdemi tárgyalások a második „kérdéscsomagról”, amely a kereskedelempolitikai, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatoknak az egyenlőség alapján töl ténő továbbfejlesztésével és a környezetvédelmi együttműködéssel foglalkozik. — A következő munkaülést hétfőn délelőtt tartják. (MTI) a korábbi évekkel — kiegéHafadás a Krz*onsági konferencián Saját vagyona: 12 millió forint Megalakult a Vásárcsarnok Munkás Fogyasztási Szövetkezet kás fogyasztási szövetkezet mintegy 1000 négyzetméter beépített területet kap a vásárcsarnokban, ahol zöldség- és gyümölcsféléket, húsárut, vágott baromfit, tej és tejtermékeket, továbbá különböző élelmiszereket hoz forgalomba. A vásárcsarnok tanulmányi terve elkészült, az építkezés — amelynek kivitelezésére a szerződést szeptemberben kötik meg — két szakaszban történik; befejezése előreláthatóan 1975. második fél évében esedékes. negyedévi nyereségről lehetett beszámolni, ami meghaladta a 6 millió forintot. A szövetker zet saját vagyona 12 millió forint, részjegyalapja 263 ezer, a célrészjegyek összege 581 ezer forint. Vásárlási vissza - térítés fejében — az elmúlt évihez hasonlóan — két százalékot fizet a szövetkezet. Az igazgatóság már megtárgyalta az 1973. évi tervet, amelyben 65 millió forint áruforgalom lebonyolítását tűzték ki célul, 10 millióval többet az 1972. évinél. Ä szécsényi járás úttörő- csapatainál tevékenykedő if- .lúvezetők munkájáról szóló jelentést tárgyalta eüső napirendként tegnapi ülésén a megyei úttörőelnökség. Az elmúlt egy esztendőben növekedett az ifjú vezetők száma a járásban, jelenleg 135-en vesznek részt az általános iskolások mozgalmi munkájának irányításában. Az ifjúvezetök számának növekedése egyben azt is jelenti, hogy szorosabbá vált a járás községeiben a KlSZ-alapszervezetek és az úttörőcsapatok testvérkapcsolata. Az ifjúvezetök 72 százaléka középiskolás, 17 százalékuk ipari tanuló» míg 11 százalékuk dolgozó. Az ifjúvezetők; tevékenységiét a legtöbb KISZ-szervezet elismeri KISZ- munkának, megbízatással látják el tagjaikat. A végzett munkáról azonban a legtöbb esetben, még nem számoltatják be a fiatalokat. A járásban erősíteni kívánják azt a szemléletet, hogy az ifjúvezető csapatának teljes jogú úttörővezetője. A pedagógusok egy-két rétegénél azonban még gondot jelent a megfelelő személyi és mozgalmi kapcsolat kialakítása. A kép azonban biztató, mind több úttörőcsapat vezetősége ad értékélést félévenként az illetékes KISZ-szervezetnek az ott dolgozó ifjú vezető tevékenységéről. Eredményesen működik az egy évvel ezelőtt megtartott első járási ifjúvezetői parlament döntése alapján létrehozott járási ifiklub, amely tagjai számára rendszeres továbbképzést, fórumot biztosít, másrészt szórakozási igényeiket is igyekszik kielégíteni. A klub havonta egyszer tartja összejöveteleit a diákotthon épületében. Programját a tagok állítják össze, úgy. hogy eleget tegyenek a vezetői próbáknak is. A csapatoknál végzett aktívabb és eredményesebb miunka alapján már érződik a klubközösségre gyakorolt nevelő hatása. A megyei elnökség megállapította: jelentősen fejlődött a szécsényi járás ifjúvezetőinek tevékenysége. A ma még meglevő problémákat következetes nevelő munkával, szemléletformálással meg Icáiét szüntetni. A járási úttörőelnökség ifjúvezetői szakbizottságának munkáját azonban még konkrétabbá kell tenni, itt is jobban érződjön az ifjúvezetők klubjának tevékenysége. Az elnökség ezt követően tájékoztatót hallgatott meg a járási, városi, valamint a megyei úttörővezetői konferencia előkészületeiről. Meghallgatta a működési szabályzat módosítására tett javaslatot, majd döntést hozott az úttörővezetői tanácsok választásának lebonyolításával kapcsolatban. Társadalmunkban a szövetkezetek gazdasági, politikai és mozgalmi téren egyaránt fontos szerepet töltenek be. Célszerű és szükséges tehát működési körük további bővítése. Ezért kezdte meg a SZÖVOSZ két évvel ezelőtt a munkás fogyasztási szövetkezetek szervezését, aminek eredményeként a mai napig 27 munkásszövetkezet, illetve munkásszövetkezeti ÁFÉSZ-szekció alakult az ország területén. Étihez az akcióhoz csatlakozva szervezte meg 1971-ben a salgótarjáni ÁFÉSZ a zagyvapálfalvi síküveggyárban a megye első munkás fogyasztási szövetkezetét. Ugyancsak a salgótarjáni ÁFÉSZ szekciójaként jött létre 140 alapító taggal a második munkás fogyasztási szövetkezet, amely február 1- én tartotta alakuló ülését. Az ülésen részt vett a MÉSZÖV elnöke, továbbá a megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei és a városi tanács képviselője is. Az alakuló gyűlés résztvevőit Gordos István, az ÁFÉSZ kereskedelmi vezetője tájékoztatta a munkásszövetkezet feladatairól, célkitűzéseiről. Mint mondotta; a munkás fogyasztási szövetkezeten belül lehetővé válik, hogy a falusi lakosság mellett, a városi lakosság is részesüljön azokból az előnyökből, amelyeket az ÁFÉSZ alapszabálya biztosít a tagság számára. Éddig — bár voltak a szövetkezetnek városi tagjai is —, vásárlási lehetőség híján, nem kaphattak visszatérítést. Ugyanis kevéssé volt alkalmuk igénybe venni a szövetkezet szolgáltatásait, kedvezményeit. — A korszerű város — folytatta beszámolóját Gordos István —, korszerű kereskedelmet követel. Vonatkozik ez főként a piaci kereskedelemre, ahol a zöldség-gyümölcs féléket a higiénia követelményeinek nem megfelelő körülmények között árusítják. Ennek megszüntetése céljából határozta el a megyei és városi tanács egy vásárcsarnok megépítését Salgótarjánban, a volt bányastrand és -fürdő helyén. A tanácsok vezetőivel folytatott tárgyalások során olyan megállapodás jött létre, mely szerint az új munA továbbiakban, Gordos István az „anyaszövetkezet” 1972. évi tevékenységéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az ÁFÉSZ elmúlt évi összes árbevétele meghaladta az 55 millió forintot, 10 millióval volt magasabb az 1971. évinél. Ezen belül a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom 32,5 millió, a felvásárlási érték 10 millió, az ipari üzemág termelési értéke 13 millió forint volt. Ez utóbbi nagy részét a sósrúdüzem, kisebb részét a szeszfőzde termelte. Az 1972. évi gazdaságig eredményekről a mérleg még nem készült el, így csak a háromA beszámolót Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke egészítette ki, vázolva az új szövetkezés előtt álló feladatokat, és a nehézségeket, amelyek a vásárcsarnoki létesítmény megépítésével kapcsolatban felmerülnek. A megyei párt- bizottság képviseletében Marúzs József a legmesszebbmenő támogatásról biztosította a munkásszövetkezet tagságát. A tagság — miután kimondta a Vásárcsarnok Munkás Fogyasztási Szövetkezet megalakulását —, megválasztotta az intéző bizottság elnökét és tagjait. valamint a két küldöttet.