Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

‘7 Gyorsabban, egyszerűbben 1 Gyakran szóba kerül — hi­vatalos tanácskozásokon, ér­tekezleteken éppúgy, mint egyéb beszélgetés közben — a tanácsi ügyintézés. Ez nem véletlen. A tanácsokkal ugyanis az embernek születé­sétől kezdve egészen halálá. ig dolga van. Itt állítják ki a hivatalos anyakönyvi papíro­kat, igazolásokat;. De a taná­csokra megyünk, ha lakás­gondjaink vannak, óvoda-, vagy bölcsődeügyben kell in­tézkedni, házat épít' valaki, vagy telket vásárol. Az is igaz, nem mindegy, hogy az ügyintézők, avagy osztályvezetők miképpen fo­gadják az ügyfeleket. Semmi­képpen nincs helyé a türel­metlenségnek, az udvariat­lanságnak, a fölösleges vára­koztatásnak. Nemcsak azért, mert az állampolgárok nagy többsége abból méri le a ta­nácsok munkáját, hogy mi­képpen és milyen gyorsan in­tézkedtek az ügyében, hanem azért is, mert a köztisztvise­lő — a tanácsok dolgozói pe­dig mindenképpen annak szá­mítanak — azért van ott, hogy a közt szolgálja. Világosan kifejezi ezeket a gondolatokat az új tanácstör­vény, amikor kimondja, hogy a tanácsrendszer továbbfej­lesztésének, és az államigaz­gatás korszerűsítésének az egyszerűbb és gyorsabb ügy­intézés nédkü lözhete tűén fel­tétele. Az ésszerűbb ügyintézést szolgálják a kö^ös tanácsok. Elsősorban azzal, hogy olyan jogkörökben kaptak közvet­len intézkedési hatáskört, amelyekben azelőtt másutt döntöttek. A helyi tanácsok vezetői és dolgozói nyilván jobban ismerik a falubeli em­bereket, azok családi, vagy munkakörülményeit mint a járásiak, vagy éppen a me­gyeiek, így jobban, közvetle­nebbül és az ügyfelek na­gyobb megelégedésére dönt­hetnek. A jó tapasztalatok alapján határozta el a megyei tanács, hogy — egységben a telepü­léshálózat fejlesztési tervével es a megyei pártbizottság ko­rábbi határozatával —, újaibfo közös tanácsok szerve­zésére tesz javaslatot a helyi tanácsoknak. Az elképzelések­kel az érintett községek ve­zetői és lakossága egyetértet­tek. így néhány hét múlva tíz közös tanács lát munkához. Két, eddig is már közösen gazdálkodó tanácsot összevon­nak, három község pedig — Zagyvaróna Salgótarjánhoz, Ipolyszög és Patvarc Balassa­gyarmathoz — a megye két városához csatlakozik. Nógrádban a községi, nagy­községi tanácsok száma het­venkilencről ötvenkilencre csökken. Ez mindenképpen jr dolog. Jő a tanácsoknak és jó az állampolgároknak. Korsze­rűbben, jobban, gazdaságo­sabban, tervszerűbben dolgoz­hatnak. De nem kevés azoknak a feladatoknak a száma sem, amelyek a járási hivatalokra várnak, örvendetes, hogy a hivatalok — a kezdeti bi­zonytalanság után — egyre inkább betöltik azt a szere­pet, amelyet a tanácstörvény alapján velük szemben tá­masztunk. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy több és komolyabb segítséget tudnak nyújtani a községi, nagyköz­ségi tanácsoknak, mint az ed­digiekben. A helyi tanácsok elsősorban a népképviseleti, önkormányzati jelleg erősíté­séiben várnak támogatást, jó javaslatokat, megfelelő tílen- órzésft. Mindenképpen nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a köz­ségi, nagyközségi tanácsok szakigazgatási tevékenységére is. Mindenesetre egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a járási hivatalok, életképesek, és nélkülük nehéz leime meg­valósítani az eredményes munkát. Mindezekből leszűrve a ta­nulságokat, azt kéll monda­nunk, hogy a tanácsoknak ugyanúgy ki kell használniuk az üzem- és munkaszervezés­ben rejlő lehetőségeket, mint a gyáraknak. vállalatoknak. Ez pedig a korszerűsítés, a gyorsabb, hatékonyabb mun­ka, az egyszerű ügyintézés. Cs, 1 Világ proletárjai, egyesüljetek! / XXIX. ÉVF., 41. SZÁM ARA: 1 FORINT 1973. FEBRUAR 18., VASÁRNAP Zárás Szendehelyen Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések Nógrádban Schient: Jakab Szombaton befejeződték Nógrádban a termelőszövetke­zeti zárszámadó közgyűlések. A megye 76 közös gazdasága közül utolsóként, szombatod Szendehelyen tartották meg a Kossuth Termelőszövetkezet éves számvetését. A közgyű­lés munkájában — többek között — részt vett Vass Jó­zsef országgyűlési képviselő és Csongrádi Mihály, a terü­leti szövetség titkára. A megye legkisebb termelő­szövetkezete működik Szende­helyen, a Duna-kanyar von­záskörzetében. Az elmúlt évi gazdasági tevékenységről Schienk Jakab szövetkezeti elnök számolt be. Elmondot­ta, hogy összes földterületük csupán 5Ü8 hektár, ebből a szántóföld 381 hektár. A 66 tag és alkalmazott zömmel az idősebb korosztályt képviseli, miután a községből sokan Vácra, és a főváros környéké­re járnak dolgozni. Az elmúlt évben nem pro­dukált kiemelkedő eredmé- ’ nyékét a közös gazdaság. A mostoha környezettel és idő­járással dacolva azért sike­rült elérniük, hogy az 1971- ben keletkezett 241 ezer fo­rint hiányt az elmúlt évben visszafizették. Egy év alatt összes árbevételük 5,6 millió­ról 5,8 millió forintra emel­kedett. Jelentős volt az ipari tevékenységük, amelynek be­vétele tavaly 3,2 millió fo­rintra emelkedett. A szövetkezeti demokrácia helyzetének ecsetelése után a termelőszövetkezet elnöke el­mondotta, hogy tavaly a nö­vénytermesztési ágazat 16,8 az állattenyésztés pedig 3,3 százalékkal nagyobb termelési értéket adott, mint az előző évben, őszi búzából 12,1 má­zsás volt az átlagtermés, 321 mázsával több a tervezettnél. (1970-ben még csak 5,7 má­zsa volt az átlagtermés.) Ezen­kívül őszi árpából 7,9, tava­szi árpából 7,J, lucernából 7.1 és vörösheréből 6,9 mázsás át­lagtermést értek eh Előbbre léptek a gépesítésben. Az összes kalászos terület 97 szá­zalékát gépekkel aratták. A talajerő-utánpótlás terén ta­valy 385 katasztrális holdon végeztek műtrágyázást. Am szervestrágyázási tervüket nem teljesítették: csak 16 ka- basztráhs holdon végezték el a tervezett 41 helyett. Vég­eredményben a növényter­mesztésből származó' terve­zett bevétel 68 százalékát si­került teljesíteniük. Az állattenyésztési ágazat­ban elsősorban növendókmar- ha-neveléssel és hízómarha­eladással foglalkoztak. Amíg tavalyelőtt csak 17, addig ta­valy már 37 hízómarhát ér­tékesítettek. Ezen ágazat tel­jesítette árbevételi tervét. A kiegészítő tevékenységből eredő termelési érték 3,6 mil­lió forint volt. 20 százalékkal magasabb mint az előző év­Száboszfcy József ben. Jól kiegészítette a másik két ágazatot, jelentős bevéte­lekre tettek szert, A szövetkezet dolgozói kö­C j típusa kapcsolat Az Izvesztyija szambatx szá­mában vezércikket szentel 1948. február 18-nak és rámu­tat: a Szovjetunió és a népi Magyarország közötti szö­vetségi kapcsolatokat rögzítő szerződés, akárcsak az azt 1967-ben felváltott újabb szer­ződés, a szocialista közösség országait egymással összefűző kölcsönös szövetségi kötele­zettségek rendszerének meg­bízható láncszemévé vált. Ez a szerződés a nemzetközi kap­csolatok új, szocialista típusát fejezi ki. A délutáni moszkvai lap a továbbiakban megállapítja, Í iogy az MSZMP intemaciona- ista politikája nagy nemzet­közi tekintélyt szerzett Ma­gyarországnak. „Államaink po­litikai szövetsége, népeink testvéri barátsága a nemzetkö­zi élet fontos tényezőjévé vált”. A továbbiakban az Izvesz­tyija kitér a két ország sike­resen fejlődő gazdasági kap­csolataira. (MTI) zttL az elnök edismerő szavak­kal szólott Szegner Jakab ál­latgondozóról, valamint a nö­vénytermesztésben dolgozó Virsinger Józsefről, Schienk Jakabról, Méhich Miháiynéról és Engeilsdörfer JánosnéróL A traktorosok közül Neuzsitek István és Bach János kapott dicséretet. Egy munkanap ér­téke 87 forintra emelkedett. Az elnöki beszámoló után Szabó Mihály az ellenőrző bi­zottság, Mémoh Mihályné a mőbizottság beszámolóját ter­jesztette élő. A megye utolsó idei termelőszövetkezeti zár­számadó közgyűlése öt hoz­zászólással fejeződött be. R. I. Nagyszabású mun kas gyűlést tartottak tegnap a Nógrád megyei szénbányák kányási üze­mében, ahol ismertették a do Igozókkal a központi és saját erőből történő bérfejlesztést. Jóra» Pál aknavezető beszám olojából megtudtuk, hogy a szétosztott összeg átlagosan tizenegy százalékkal emeli majd a* itt dolgozók fizetései Bábok TósZió felvétele Magyar és szovjet vezetők távirateáttása L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének, MOSZKVA. Kedves elvtársak! A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója a - kalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kor­mánya, az egész magyar nép és a magunk nevében szívé­lyes üdvözletünket küldjük önöknek és a testvéri szovjet népnek. Visszatekintve az elmúlt 25 év nagyszerű eredményeire, immár történelmi tényként állapíthatjuk meg, hogy né­pünk az egyedüli helyes utat választotta, amikor a proletár nemzetköziség alapján nyugvó barátsági, együttműködési_ és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében, az élet minden területén fejlesztette és megerősítette kapcsolatait a Szovjetunió testvéri népeivel. A szerződés elősegítette or­szágainkban a szocializmus és a kommunizmus építését, a szocialista közösség országainak erősödését. Népeink testvéri barátságának, széles körű együttmű­ködésének az élet által igazolt elveit továbbfejleszti a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió között 1967. szeptem­ber 7-én megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsö- ' nős segítségnyújtási szerződés. A baráti együttműködés elvein alapuló szerződés békénk, biztonságunk záloga s jól szolgálja a szocialista közösség ügyét, Európa biztonságát, a világbékét. Történelmi jelentőségű barátsági szerződésünk aláírásá­nak 25. évfordulóján további sikereket kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és az egész szovjet népnek, hazájuk fel­virágoztatására, a kommunizmus építésére irányuló felelős­ségteljes tevékenységükben. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. KÁDÁR JÁNOS elptársnak, a Magyar Szocialista Mun» káspárt Központi Bizottsága első titkárának, LOSONCZI PÁL elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, FOCK JENŐ elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, BUDAPEST. Kedves elvtársak! A szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. évfordulója al­kalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, Mi nisztertanácsa és népünk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és az önök személyében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának, Minisztertanácsának és a testvéri Magyarország minden dolgozójának. Ez az egyezmény kiemelkedő szerepet töltött be az ál­lamaink közötti barátság megteremtésében és sokoldalú erő­sítésében. Szilárd alapot teremtett a Szovjetunió és a Ma­gyarország közötti új típusú kapcsolatok fejlődéséhez és a széles körű együttműködéshez. A proletár internacionaliz­mus, a teljes egyenjogúság, az önzetlen, kölcsönös segítség és támogatás, a megbonthatatlan barátság elveire épülő tör­ténelmi okmányban a szovjet és a magyar nép, az egész szocialista közösség érdekeit juttatták kifejezésre és haté­kony hozzájárulást jelentett a kommunizmus és a szocializ­mus építéséhez, a Varsói Szerződésiben résztvevő államok védelmi képességének megerősítéséhez, Európa és a világ biztonságának megszilárdításához. Az 1948-ban megkötött szerződésnek a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődése által igazolt legfontosabb elveit és tételeit fejleszti tovább a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság között az 1967. szeptember 7-én megkötött új ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés. Az elmúlt negyedszázad alatt pártjaink és országaink kapcsolataiban a marxizmus—leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei iránti megingathatatlan hűség alap­ján a teljes bizalom és egyetértés, nézetazonosság és cse­lekvési egység alakult ki. A megbonthatatlan szovjet—magyar barátság újult erő­vel nyilvánult meg a Szovjetunió párt- és kormányküldött­ségének közelmúltban tett magyarországi látogatása idejér.. A Szovjetunió dolgozói a jövőben is mindent megtesznek népeink, pártjaink és államaink szövetségének további erősí­tése érdekéből. Kívánunk a testvéri magyar népnek újabb nagy sike­reket a szocializmus építésének minden területén az MSZMP X. kongresszusa által megjelölt fontos feladatok megvaló­sításában, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győ­zelméért folytatott harcban. Erősödjék és virágozzék népeink örök és megbonthatatlan barátsága és együttműködése. L. I. BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. N. V. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. N. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és A. A. Grorniko, a Szovjetunió külügyminisztere is távirat­ban üdvözölték egymást az évforduló alkalmából. N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, MOSZKVA. Kedves Podgomij elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében, szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a Szovjetunió kiemelkedő vezetőjének, 70. születésnapja alkalmából. Mindannyiunk számára ismeretes az ön kimagasló tevé­kenysége, amelyet párt- és állami területen végzett munká­ja során a Szovjetunió népei, a nemzetközi együttműködés, a béke s a magyar—szovjet barátság elmélyítése érdekében évtizedeken át kifejtett. Kívánunk önnek sok boldogságot, erőt és egészséget, to­vábbi eredményeket felelősségteljes munkájában. Eelvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ★ A Szakszervezetek Országos Tanácsa a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer- , ződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából táviratban üd­vözölte a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom