Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Első pillantásra sem nehéz észrevenni, hogy ezúttal más jellegű az oldalösszeállitás, mint máskor. A szoká­sos „vegyes felvágott” helyett most egy témát „szaglász­tunk” körbe, s ez a téma: a klub. Ifjúsági klub, KISZ- kiub, pinceklub, iskolai klub, stb. Az oldal ezek szerint akár ezzel a címmel is megje­lenhetett volna; őrjárat a klubok körül... S az sem vé- . letten, hogy a címekben kérdőjelek szerepelnek. Sok még itt a megválaszolásra váró kérdés! Mi lesz veled pincepresszó? Vágni lehet a füstöt és bömböl a lemezjátszó. A csu­pasz falakon orgonasíphoz ha­sonló világítótestek bocsátanak ki gyér fényt. Üres széket na­gyítóval kell keresni, a helyi­ség zsúfolt. Pincepressző, Balassagyar­mat. Közvélemény-kutatásunk té­mája: milyen a pincepresszó a fiatalok szemével nézve, mi tetszik benne, min változtat­nának? H. Teodóra és R. József gimnazisták. Csendesen be­szélgetnek, előttük kóla. — Mi majdnem mindennap ide járunk, olcsó hely, diákok­nak való. Azért lenne még itt mit csinálni. A falak nem elég hangulatosak, labilisak a székek, kicsit koszos az egész, és vastag a füst. Teodóra véleményéhez Jó­zsef még hozzáteszi: — Műsor is kellene. Ha raj­tam múlna, én Disc Jockey klubbá alakítanám át a presszót. Nyáron már volt egy­szer ilyen, de aztán befulladt. K. János karosszérialaka­tos már erfjeen rózsaszínben látja a világot. másodosztályú helyhez sok kö­vetelményt kell teljesíteni, amit itt szerintem nem lehet. Nem tudom, hogy gondolják... K. Isván mohorai pedagó­gus, B. József autószerelő és T. János katona együtt ülnek, előttük — ez itt már csaknem szabály — kóla. — Mi a véleményünk? Na, lássuk! Azért jövök, hogy jól érezzem magam, ehhez kell egy környezet. Ez a presszó eléggé a központban van, ez jő, viszont meglehetősen ko­pár. Ha az ember kislánnyal jön, akkor zenét, táncot sze­retne. Zene van, de kevés, in­kább magnó kellene. Táncolni nem lehet, mert kicsi a hely, zavarnánk a felszolgálókat — És ne 9-ig legyen nyit­va, hanem legalább tízig, hogy a vidékiek is maradhassanak. Es egyáltalán: ne hagyják el­silányulni ezt a helyet. Ahogy látja az ember, kezd lefelé ívelni a presszó nívója a programtalanság miatt. Szer­vezzenek műsort, hívjanak le valakit. — Például? — Lehetne irodalmi est, könnyűzenei program, sőt, — Jő hely ez, olcsó, járhat ide az ember a haverokkal meg a lányokkal. Még a csajt is inkább elszalasztja az em­ber, de a haver, az más... Ahhoz ragaszkodik... Minden­nap itt vagyok, kólát iszom. Ma? Ja, igen, ma ittam mást is, másutt is. Na és? Nem vol­tam soha büntetve, csak ösz- szetörtem pár dolgot, de más semmi... Nem lehet a fiatal­ságról így levonni a konzek­venciát, hogy lejönnek ide a pincébe, meg mi... Gyere már kisfiam, nézd le ezt a kört és hozd az egészet még egyszer! Pribeli Sándomé pedagógus volt, most a pincepresszót ve­zeti. — Én tanítottam őkét nyolc évig '.smerem a társaságot. Most már nyugodtabbak, kevesebb a rendbontás, de előfordul, hogy most is ki kell küldeni valakit. Szeretik ezt a helyet, mert olcsó. Műsort kémek? Volt itt filmankét a Petőfi- filmről, de kevés volt a fo­gyasztás. A vendéglátónak nem lenne kifizetődő a műsor. Egyébként az a véleményem, hogy kell egy ilyen hely a fi­ataloknak, de más megoldás­sal. Vagy klub lenne, vagy presszó. Szeszrendelésnél kel­lemetlen megkérdezni a fi­ataltól: hány éves? Nincs az ráírva senkire. Ha meg ki­visszük a konyakot, minket kapnak le, mert nem szabad. Átalakítják ezt az egészei nemsokára másodosztályú bár­nak, így tudom legalábbis. Akkor pedig kiszorulnak in­nen a tizenévesek. Persze egy Az oldalt összeállította: Szendi Márta Fényképezte: Kulcsár József akár komolyzenei is. És legye­nek zártkörű rendezvények is, amelyekre KISZ-fiatalokat hívnak meg üzemektől, isko­láktól, intézményektől. Nevez­zenek ki egy vezetőt, aki fele­lős a programért, és adjanak ki belépési igazolványokat. Egyszóval, csináljanak a pin­cepresszóból pinceklubot! És legyen egy kis ünnepélyesség abban a fiatalban, aki ide be­jön. Ne rugdossa a székeket, ne szemtelenkedjen a pincér­lányokkal, vegye le a kabát­ját, otthon sem ül teljes téli nagykabátdíszben. Kovács Sándor városi KISZ- titkár Pusztai Istvánnal, a Ká­bel Művek raktárvezetőjével és Fábri Sándorral, a Kábel Művek KISZ-titkárával ül egy asztalnál. — Másképpen szerettük vol­na indítani ezt a presszót, szeszmenies ifjúsági pincehe­lyiséget képzeltünk el. Hosszú harc eredményeképpen elér­tük, hogy 18 éven aluliak most már valóban nem kap­nak szeszt. Azon gondolko­dunk, hol lehetne a városköz­pontban egy ifjúsági minipar­kot létesíteni, ahol tánc van, program van, minden, ami kell a fiataloknak. A másik elképzelésünk az, hogy ha eb­ből a presszóból bárt csinál­nak is, a hét bizonyos nap­jain akkor is legyen a fiatalo­ké, ifjúsági pinceklúbként. össze kell szednünk az ut­cán lötyögőket, hogy észre se vegyék, és olyan hatás érje őket. amitől elmegy a kedvük a céltalan kószálástól. Ennek a rervnek a megvalósításához viszont az állandó felügyelet garanciája kell. Szervezzék meg a gyári, iskolai fiatalok az ellenőrző brigádokat. é' 'eealább fél évre készítsék el i -ig-amot is. Mi lesz veled pincepressző? napjaink ifjúsága Kép szöveg nélkül (Soós Károly karikatúrája) „Majd csak lesz valami" alapon? REFLEKTORFÉNYBEN az ifjúság, s ezzel együtt reflektorfényben, a fiatalok egyik leg­jelentősebb önműve lesi, szórakozási formája, a klub. Megyénk területén ma már több mint azáiz klub várja a fiatalokat. Akad olyan község is, ahol nincs is más művelő­dési intézmény, mint a klub, ilyen többek között Kazár. Az tehát a oél — a klubnyil­vántartási rendszer megszervezésekor ezt különösen figyelembe kell venni —, hogy a már megnyílott klubok közül, még ha nagy­fokú támogatással is, minél többet „életben” tartsanak. Az anyagi és módszertani támogatós hangsúlyozása nem véletlen. A megyénkben működő 10(2 klubból ugyanis csak mintegy 80 olyan van, amely valóban életképes, ön­álló programot tud nyújtani a fiataloknak. Amint Balázs Lászlómé, a József Attila Me­gyei Művelődési Központ ifjúságnevelési előadója is elmondotta, addig nincs semmi baj, amíg a klubot berendezni, csinosítani kell. A probléma ott kezdődik, amikor a klub programtalan marad, s a fiatalok csak amolyan „majd csak lesz valami” alapon jönnek össze. A klubokra úgy amúgy jellemző az az infor­mációs zuhatag, amely az élet bármely terü­letén éri az embert. A klubtagok is olvas­nak újságot, hallgatnak rádiót, nézik a té­vét, „megtelnek” hű-anyaggal, s ezekből öt­letszerűen, teljesen ad hoc jelleggel válasz­tanak olyan információt, amelynek alapján a rendezett programot aktuálisnak ítélik meg Az átgondolt, több oldalról megfontolt mumkaterv azonban a legtöbb esetben hi­ányzik. Külön problémáit jelent az ifjúsági, illetve KISZ-klubok pénztelensége. A színvonalas, érdekes programokhoz pénz kell, a klubok­nak pedig még az igen jutányosán számí­tott TIT-előadói díjak is sokszor kifizethetett lenek. Így aztán, ha a klubtagok mégis hal­lani szeretnének valamilyen témáról, kény­telen-kelletlen maguk közül bíznak meg va­lakit az előadásra való felkészüléssel. Nem ritka, hogy a kiválasztott fiatal képes heti­lapokból, napilapokból készül fel tudomá­nyosnak szánt előadásra. A klubok nyilvántartásának megszervezé­sével várhatóan enyhülnek majd az anyagi nehézségek, hiszen a fenntartó szerv egyik kötelessége lesz a klubok ellátása a megfe­lelő anyagiakkal. Nem kell azonban túl pesszimistának lenni ahhoz, hogy ennek az Igen előnyös változásnak egy hátulütőjével is számoljon az ember: vajon az anyagi tá­mogatás jogén nem fognak-e a fenntartók beleszólni a klub programjába, nem akar- Ják-e majd ők maguk meghatározni, mikor és mivel foglalkozzanak a klubban a fiata­lok? Ennek semmiképpen sem szabad meg­történnie, a klubok önállóságát, önkormány­zatát nem csorbíthatja a fenntartó anyagi hozzájárulása. Tavaly 31 klub nevezett be a Kiváló If­júsági Klub mozgalomba, s várhatóan heten- nyolcan lesznek azok, akik meg is kapják a címet. (Az idei nevezések beérkezési határ­ideje a napokban járt le.) A Kiváló cím el­érése erős ösztönzést jelent a kluboknak, a, tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy nem minden esetben jelent folyamatos, jó munkát. A Somoskőújfalui klub például ta­valy Kiváló lett, a cím elnyerése után azon­ban — különféle okok. változások miatt — jelentősen visszaesett. Hasonló történt a banki klub esetében, holott a Kiváló cim odaítélése feltételezi a további jó munkát is. Sokszor helyiségproblémával küzdenek a fiatalok. Előfordul, hogy a klubnak kijelölt helyiséget közösen használják más szervek­kel, s így az nem lehet a fiatalok igazi ott­hona, idejük sincs odaszokni Hasznos kezde­ményezés, hogy a községekben felmérik az elhagyott ingatlanokat, s ezeket többek kö­zött művelődési célokra is odaadják. Sarkalatos kérdés — hiszen nagyon sok múlik rajta — a klubvezető személye. Olyan embert kell a klub élére állítani, aki tud is, akar is foglalkozni a fiatalokkal, ért a nyelvükön, még ha nem is egyazon kor­osztályba tartoznak. Első ízben indították be Salgótarjánban a klubvezetőképző tanfo­lyamot, 30-an vesznek részt a teljesen In­gyenes képzésen. A klubprogram tervezésé­től, a forgatókönyv írásától az előadó foga­dásáig minden területen értékes ismerete­ket kapnak itt a résztvevők. S bár korra, végzettségre, klubfajtára nézve igen hete­rogén az összetétel, a tanfolyam még így is nagyon hasznos lehet. Nyár elején a klubok legnagyobb része bezár. Indokolt tehát a kérdés: hová mehet, nek akkor a fiatalok? A választ szintén Ba­lázs Lászlónktól kaptuk meg. Az MMK nyá­ron a ház belső udvarában ifjúsági parkot, létesít. A park minden szombaton délután 5-tól 10, esetleg 11 óráig lesz nyitva. Vala­mennyi alkalommal lehet táncolni, s min­den második szombaton műsor várja a fia­talokat. (A műsorból csak ízelítőül: Dinnyés­est, pantomimműsor, fiatal előadóművészek bemutatkozása.) Belépési igazolványt a klu­bok tagjai kapnak, utcáról becsellengeni te­hát nem lehet. S VÉGÜL MÉG EGY hír a klubok háza tájáról: most készítik elő a megyei klubve­zetők fórumát, ahol a klubok helyét, szere­pét, önállóságát, a különféle ügyek intézési formáit tisztázhatják majd a fiatalok. zenekar A „Drúzsbcx* klubban AMIKOR létrehozták a kis­.erenyei gimnázium „Drúzs- ba” klubját, Maruzs Mónika tagja lett a vezetőségnek, je­lenleg klubtitkár. Tizennégv tagú kollektívát irányít, ők gondoskodnak a klub prog­ramjáról. Mit jelent egy ilyen helyiség a diákoknak? — kér­deztem tőle. — Azt hiszem, most már beszélhetek tapasztalatokról, bár a klub, úgy érezem még mindig sok újat hoz nekünk. Lehetőségünk van arra. hogy a délelőtti tanulás, az „izgal­mas” órák után kipihenjük magunkat, kulturált körülmé­nyek között szórakozzunk. Programjainkat úgy állítjuk össze, hogy mindenki talál­jon érdekeset — mondja Mónika. Maga a klub tágas, világos terem, színpaddal és bárpult­tal, ízléses berendezéssel, já­tékokkal. — A klub „szakosztályokra’* oszlik, természetesen az ér­deklődési körök szerint. Így tánccsoportunk már országos hírnévre tett szert. Emellett filmklub, könnyűzenét kedve­lők klubja, fotóklub is va­gyunk egyben, de sorolhat­nám a területeket tovább. Minden olyan .dolog, ami egy mai fiatalt érdekel, nálunk megtalálható. Igyekszünk a lehetőséget kihasználni, me­lyet ezzel a helyiséggel bizto­sítottak nekünk. önállóan dolgoznak, de az igazság kedvéért hozzá kell tennünk, hogy Almássy Fe- rencné tanárnő ötletei komoly segítséget jelentenek a klub­vezetőségnek. — Túlvagyunk a tavalyi év munkájának értékelésén, s az idei tervek is elkészül-, tek. Csupán ízelítőül néhány program az elmúlt időszak - ból. Az osztályok rendszere­sen a klubban tartják klub­délutánjaikat, a jogalkotásról, az ifjúsági törvényről dr. Balogh Imre tartott előadást, a katonafiatalokkal való ta­lálkozóknak már hagyomá­nyai vannak. KlSZ-kongresz- smsi élménybeszámoló, sza­valóverseny is szerepelt a műsoron. A színházlátogatók kirándulás keretében a „Kau­kázusi krétakör” című dara­bot tekintették meg so­rolja a klubtitkár. AMIKOR leültünk beszél­getni, épp hogy csengettek az utolsó óra végét jelezve. Ak­kor ketten tartózkodtunk a klubban. Ahogy széttekintek, lehetünk már harmincán is. Néhány srác asztalokat emel­get, s egy-kettőre átrendezik a terem közepét. — Nagy sakkcsaták folynak nemsokára a házibajnokság keretében. Fiúk és lányok egyaránt űzik ezt a sportot, s ha másért nem, legalább egy parti erejéig beugranak a klubba. Egyébként a látoga­tottságra nem panaszkodha­tunk. A bejáró tanulók már törzsvendégnek számíthatók. Amíg azelőtt lődörögtek az autóbusz-megálló környékén vagy a vasútállomáson, most nyugodtan tanulhatnak a klubban is. Sőt a tanulószo­básak közül, akik hangosan tudják csak az anyagot el­sajátítani, ide jönnek. A „Drúzsba” idei tervei ke­rülnek szóba: — A politikai nevelő mun­kára nagy gondot fordítunk, nisz’ a klub tagjai egyben az Ifjúsági szervezet tagjai is. Ezt a célt a politikai oktatá­sok. vetélkedők szolgálják. A Petőfi-évfordulóról ugyancsak megemlékezünk. A X. VIT-re meghirdetett vetélkedőt szin­tén itt. bonyolítjuk majd le. Természetesen a különböző Klubok folytatják munkájukat. Az irodalmat kedvelők a Thá- ;ia Színház művészével, Keres Emillel vették fel a kapcsola­tot, aki megígérte, hogy jú­niusig ellátogat hozzánk —. tájékoztat Mónika. ELÉM helyezi a klub mun­kájáról készült önértékelést, az idei feladatokat tartalma­zó rendezvény tervet. Tartal­masnak, sokatmondónak tű­nik. Persze tudja ő is, annyit ér csak. amennyit majd meg­valósítanak belőle. Minden­esetre az eddigi eredmények aiztató jövő felé mutatnak. ssz. gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom