Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Világ proletárja, egyesüljetek! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. EVF., 40. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 17., SZOMBAT Fock Jenő befejezte eredményes tárgyalásait Csehszlovákiában Hesch István> »2 MTI itt- wfl szőkíti, válaszod a tödtasi- ségének póttagja, Frantiseb dosítója jelenti; tök kérdéseire. Hamouz mdniszlerelnök-he­Baráti látogatásának beié- lyeftes, valaininit Pavel Bahyl Pock Jenő, a Minisztert»- jeztével pénteken Prágából miniszter, az állama tervbi- nács eilmöke pénteken délelőtt különrepülőgépen haza indult zottság első elnökhelyettese, a csehszlovák kormány elnök- Fock Jenő. a Minisztertanács Martin Dzur hadseregtábornok, segének Moldva-parti palota- elnöke és kísérete. honvédelmi miniszter és Fran­cában sajtóértekezleten talál- Búcsúztatására a repülőté- tisek Krajcir, a külügyminisz- kozott az újságírókkal. Framtá- ren megjelent Lubomir Strou- tér első helyettese, sek Kouzünak a csehszlovák gal miniszterelnök. Josef Kor- A búcsúztatáson ott volt kormány szóvivőjének beve- cak és Josef Kempny, a CSKP Vince József, a Magyar Nép­iéi» szavai után Fock Jenő KB elnökségének tagjai. Vác- köztársaság prágai nagykö- a baráti látogatás tapasztalatai- lav Hula, a CSKP KB Elnök- vete. KÖZLEMÉNY Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett látogatásáról Fock Jenő, a Magyar Nép- Látogatása alkalmából fo- ország kapcsolatait, elsősor- köztársaság Minisztertanácsé- gadta dr. Gustáv Husák, a ban a gazdasági kapcsolatéi­nak elnöke 1973. február 14— CSKP KB főtitkára és Lúd- kát, valamint az időszerű 16. között dr. Lubomir Strou- vik Svoboda, a Csehszlovák nemzetközi kérdéseket, galnak, a Csehszlovák Szoci- Szocialista Köztársaság elnöke. Nagyra értékelték a két or- alista Köztársaság Szövetségi A két kormányelnök tár- szág sokoldalú, a marxizmus— Kormánya elnökének meghívá- gyalásokat folytatott, amelyek leninizmus és a sz icialisita in- sára hivatalos baráti látoga- során kölcsönösen tájékoztat- ternacionalizmus eivein alapu- tást tett a Csehszlovák Szó- ták egymást országaik fejlő- ló kapcsolatait, am?1 vek szi- cialista Köztársaságban. déséről, megtárgyalták a két lárd bázisát képezik az együtt­______________________________________________________ működés további szélesítésé­Ú ttörővezetői konferenciák Az egységes nevelési célkitűzések megvalósításéért Felelősségteljes munkára gyűltek össze tegnap Salgó­tarjánban, Réteágon. és Ba­lassagyarmaton a járási úttö­rővezetői konferenciák kül­döttei. Az úttörővezetők első járási tanácskozásain részt vettek a politikai, állami és társadalmi szervek képvise­lői is. Mindhárom járásban áttekintették a mozgalmi ne­velő munka jelenlegi helyze­tét megvitatták, mennyiben felel meg az úttörőszervezet tevékenysége a szocialista társadalom igényeinek. A salgótarjáni járás úttö­rővezetőinek konferenciáját a megyei tanács nagytermében rendezték. Az írásos jelentést Szabó Miklósnak, a járási úttörőelnökség elnökének szó­beli beszámolója egészítette ki. Megállapította, hogy a já­rás úttörőcsapatai sajátos eszközökkel — a politikai, t ársadalmi évfordulókhoz kap­csolódó mozgalmakkal, akci­ókkal, a kisdobos- és úttörő- próbákkal — szervesen kap­csolódnak a szocialista neve­lés folyamatába. A 47 úttörő- csapat többsége igyekszik eleget tenni a követelmények­nek. Kevés azonban a szak­mai, pedagógiai felkészült­ségben élenjáró felnőtt veze­tő. A működés tárgyi feltéte- iei sem mindenütt kedvező­ek. Elemezte az úttörőelnök­ség irányító, segítő és ellen­őrző tevékenységét, majd az iskolai élet demokratizmusá­val foglalkozott. A vitában felszólalók részletesen szóltak a közösségi életre való felké­szítésről, a KISZ-al»pezerve- zetek és az úttörőcsapatok együttműködéséről, a lakóte­rületi munka fontosságáról, a kulturális és sportlehetősé­gekről, a pedagógus-párt­szervezetek úttörőcsapatokat segítő tevékenységéről. A konferencia megválasz­totta a 41 tagú járási úttörő­vezetői tanácsot, melynek Pál Gyula lett az elnöke. A já­rási úttörőelnökség vezetőjé­nek Szabó Miklóst választot- ták meg. Alkotó vitában gazdag, ta­pasztalatokban sokat jelentő küldött-tanácskozást tartottak a balassagyarmati járás úttö- rővezetői. Péter Ottó, az út­törőelnökség elnöke beszélt a osapatszintű értekezletek ak­tivitásáról. Szélt a jelképek és a névadók megbecsüléséről, a közösség ellenőrző szerepé­ről, az úttörővezetők kiválasz­tásáról. Kritikusan elemezte a rajvezetőségek működését, 3 csapatmunikatervek színvona­lát A beszámolót követő hozzászólásokban sok jó ja­vaslat hangzott el az úttörő- munka további gazdagítása érdekében, többek között a tagiskolák mozgalmi tevé­kenységéről, a munkára ne­velés fontosságáról, a pálya- irányításról, a gyermekön- kormányzatok felelősségéről. Az első alkalommal meg­választott úttörővezetői ta­nács elnöke Barkó László lett. A járási úttörőelnökség elnökéül Péter Ottót válasz­tották meg. A rétsági járási úttörőve­zetők tanácskozásán Cseh Sándor járási úttörőelnök a szóbeli beszámolóban foglal­kozott a szervezeti élet né­hány kérdésével. Fontos fel­adatként említette, hogy ütő­képesebb aktívahálózatot kell létrehozná, amely egyen­letesebben biztosítja a moz­galmi munka fejlődését. Rész­letesen elemezte az iskola és az úttörőcsapat vezető testü­letének kapcsolatát. Megálla­pította, hogy a cél azonossá­gon alapuló kapcsolat első­rendű feltétele az oktató-ne­velő munka és a mozgalmi te­vékenység eredményességének. Szólott az úttörőmunka rész- letterületélről, majd a moz­galmi élet demokratizmusával foglalkozott. A vitáiban fel­szólalók a nevelőtestületek felelősségét, az ifjúvezetők tevékenységét, a szakági munkát és a KISZ—úttörő testvérkapcsolatokat elemez­ték. A járási úttörővezetői ta­nács elnökének Rakonczai Antalt, az úttörőflnükség el­nökének Cseh Sándort vá­lasztották. nek és hatékonyabbá tételé­nek. A miniszterelnökök megálla­pították, hogy a népgazdasági tervek koordinációja és az 1971—75-ös időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény alapján a két or­szág gazdasági kapcsolatai si­keresen fejlődnek. A kor­mányfők 1971. februári talál­kozóján elfogadott célokkal összhangban mindkét fél kö­vetkezetesen törekedett a magyar—csehszlovák gazdasáE- gi és műszaki-tudománycis együttműködési vegyes bizott­ság határozatainak a megva­lósítására. A kormányelnökök célszerű­nek tartják, hogy a tervkoor­dináció során és a magyar— (Folytatás a 2. oldalon) Magyar­:oiv|et az Egyesült Izzóban Péntek délután Újpesten, az Egyesült Iz­zóban nagygyűlést rendezett az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Minisztertanács, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 25. év­fordulója alkalmából. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Németh Károly, a budapes­ti pártbizottság első titkára, az Elnöki Ta­nács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; munkásnők, munkások s mások. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet V. J. Pavlov, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió magyarországi ‘nagy­követe, Sz. Sz. Novozsilov, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnökhelyettese, az SZMBT hazánkban tartózkodó delegációjá­nak vezetője, 1, Ty. Zamercev vezérőrnagy, Budapest első szovjet városparancsnoka, az SZMBT-küldöttség tagja, A himnuszok hangjai után Bitskey Tibor színművész elszavalta Váci Mihály „Kelet felől’’ című versét, majd Apró Antal mon­dott megnyitóbeszédet. Ezután Gáspár Sándor mondott ünnepi be­szédet: Barátságunk alapja a mindennapos jó munka 1948-ban történt aláírása óta eltelt negyedszázadban or­szágunk, népünk gazdagodott, erősödött. — Még felsorolni is sok legfőbb eredményeinket. Nép­gazdaságunk egésze terveink­kel összhangban fejlődik. Fejlődésünk 1950 óta — 1950 óta 22 százalékkal növekedett hazánkban az ak­tív keresők száma. A szocia­lista fejlődés ütemének meg­felelően az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma erőteljesen növekedett, miközben a mezőgazdaságban ma 40 százalékkal kevesebben dolgoznak. — Huszonkét—huszonhárom éve a foglalkoztatottak alig több mint egyharmada dol­gozott a szocialista szektor­ban, ma pedig több mint 95 százaléka. Hazánkban a nem­zeti jövedelem 1950 óta 221 százalékkal növekedett. Az egy főre jutó fogyasztás 140 százalékkal, az összes társa­dalmi juttatás pedig ez idő aljtt 420 százalékkal nőtt. — 1950-ben, a lakosság 47 százaléka részesült társada­lombiztosításban, ma pedig egész népünk. Amíg 1950-ben 10 ezer lakosra 11, addig 1971­példát, s 1919-ben megterem- ben már 23 orvos jutott, a tette a maga hatalmát. Akkor kórházi ágyak száma ez idő még legyőzött bennünket az alatt — 10 ezer lakosra szó­im per ial ista túlerő. De a Hor- mítva — 56-ról 82-re emel- thy fasizmus nehéz, küzdel- kedett. mes éveiben is elszántságot, — Kölcsönösen kicseréljük Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — Ünnepelni jöttünk és emlékezni. Emlékezünk a 25 évvel ezelőtti napra, 1948. feb­ruár 18-ára, amikor a ma­gyar és a szovjet kormány ve­zetői aláírták az első ma­gyar—szovjet barátsági szer­ződést, amelynek lényegét, szellemét még a lejárat előtt új szerződés megkötésével erősítettük meg, 1967. szep­tember 7-én. Az 1948-ban aláírt szerződés idején ha­zánkban még nem volt mun­káshatalom. Ebből adódik az a különbség, amelyet az 1967- ben megkötött szerződés már tartalmaz. — Ma ünnepeljük azt a szerződést, amely felöleli or­szágaink, népeink együttmű­ködésének minden lényeges területét, amely kifejezi a magyar és a szovjet nép ba­rátságát. , —f Az 1948-ban aláírt ok­mány döntő fordulatot jelen­tett hazánk történetében. Fel- szabadulásunk után a Szov­jetunió, mint vezető nagyhata­lom barátságát nyújtotta a háború pusztításából ébredező magyar államnak. Ez a szer­ződés akkor a fiatal, függet­len demokratikus Magyaror­szág első nemzetközi elisme­rését jelentette. — A barátságunk természe­tesen nem e szerződéskötéssel kezdődött, hanem a Nagy Ok­tóber harcaiban született. Azok a magyar hősök gyöke- reztették meg, akik a nagy forradalom idején erejüket, reményt adott annak a tuda- tudományos eredményünket" életüket áldozták orosz, ukrán ta hogy létezik a Szovjetunió, tapasztalatainkat, alkotásain.’ és más munkástestvéreikkel a szocialista forradalomért. — Munkásosztályunk kö­vetendőnek tartotta az orosz erősödik a munkások szabad országa, hogy épül a szocia­lizmus. — A barátsági szerződés Diósjenőn jól fizettek Fiatal vezetés, fiatalodó tagság Pénteken tartotta zárszám­adó közgyűlését a diósjenői Börzsönyialja Tsz. A közgyű­lésen megjelent és felszólalt Hoff er István, a megyei ta­nács elnöke is. Adamcsek Pál, a termelő­szövetkezet elnöke nehéz, de eredményes évről adott szá­mot a megjelenteknek. El­mondotta, hogy szemes ter­ményből az eddigi legnagyobb termést takarították be. Bú­zából például 8 mázsával töb­bet, mint a megyei átlag. A közgyűlést megelőzően 9 brigádgyűlést tartottak, eze­ken részt vett a teljes tagság. A megjelentek bátran és őszintén elmondották véle­ményüket a gazdálkodással, a vezetéssel kapcsolatban, A gyűléseken mintegy 114 tag szólalt fel és tett hasznos javaslatot a gazdálkodás to­vábbá javítására. A szövetke­zet 4661 kh-n gazdálkodik, a tagok létszáma pedig 371 fő, melyből 135 a nyugdíjas. Je­lentősen javult az új belépé­sek következtében a dolgozó tagok átlagos életkora, amely mindössze 41 év. Ez kedve­zőbb a járási és megyei át­lagnál. végzettsége 15 főnek van, a szakmunkások száma megha­ladja a 110-et. A befektetett szellemi tőke érezteti hatását a termelés növekedésében: í’int. Jelentős azoknak a dol­gozóknak a száma, akiknek a keresete meghalad ja a 40 ezer forintot. Például Varga Já­nos tehenész évi jövedelme amíg 1965-ben a halmozott 71 ezer forint. Kormos Ger­termelési érték mindössze 9 millió forint volt, ma megha­ladja az 50 milliót. A termelőszövetkezetben három főüzemág működik: növénytermelés, állattenyész­tés és ipari szállítási részleg. A növénytermelés tervét 95 százalékra teljesítették, de ha figyelembe vesszük az elmúlt óv kedvezőtlen időjárását, úgy az elért eredmény kielé­gítő. Az álHattienyésztésen be­lül jelentős a baromfi, mely­ből 10 millió forintot megha­gely gépkocsivezetőé 54 ezer, Szaszovszki János esztergá­lyosé 59 ezer, Altsák József traktorosé 51 ezer forint. A tagok jövedelmének fo­kozása mellett nem feledkez­tek meg az öregekről sem, akiknek évi 720 forint jára- dékkiegiészítést juttatnak. Az ellenőrző bizottság beszámoló­ja is eredményes évrőL adott számot. A beszámolóhoz többen hozzászóltak. A tagok köszö­ladó árbevételt éi'tek el. Ko- netüket fejezték ki a vezetés­moly bevételt biztosított a termelőszövetkezetnek a szál­lítási részleg, mely megköze­lítette termelési értékben a 10 milliót. Jelentősen nőtt a közös és tiszta vagyon. A közös vagyon értéke meghaladja a 60 mil­liót, melyből a tiszta vagyon 52 és fél millió. A felosztható jövedelemből, amely 16 és fél. millió, 5 millió 100 ezer fo­rintot fordítottak fejlesztésre, míg a tagok és alkalmazottak A szakember-ellátottság ki- munkabérére 10 millió 700 váló, ez megmutatkozik elért eredményben is. A az fő­ezer forintot. Az egy tagra nek azokért az erőfeszítések­ért, melyeket a közösség ér­dekében tett. Hotter István, a megyei tanács elnöke felszó­lalásában elmondotta, hogy a szövetkezet gazdálkodása a rendkívüli időjárás ellenére eredményes volt. Ilyen ered­mények csak ott születnek, ahol a tagok és a vezetők kapcsolata jó. Végezetül Adamcsek Pál, a tsz elnöke 10 dolgozónak Kiváló Dolgozó jelvényt adott át, a két szo­cialista brigádnak pedig át­nyújtotta elért eredményük eső részesedés eléri a 24 ezer alapján a szocialista verseny­iskolái végzettségű szakerobe- forintot, míg a tízórás munka- zászlót, rek száma 19 fő, középfokú napra jutó jövedelem 99 fo­P. ti. kát. — Szellemi életünk, világ­nézetünk meghatározója a marxizmus—leninizmus. — A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés élő valóság. Hatása, ere­je évről évre gyarapodik, mert mindkét népnek az eszében, szívében és lelkében él. — A szerződés két azonos társadalmi rendszerű ország népét kapcsolja össze. Ezért egymás megbecsülése, tapasz­talatainak kölcsönös hasznosí­tása a szocializmus építésé­ben, túlmutat a hivatalos ke­reteken, mert ez internacio­nalista, osztálytartalmú elvi, és gyakorlati kapcsolat népe­ink között. — A magyar—szovjet barát­sági együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés hazánk, népünk, szocia­lista építőmunkánk legszilár­dabb támaszává vált. Közis­mertek gazdasági kapcsolata­ink is: a Szovjetunióból szár­mazó behozatalunk több mint kétharmada nyersanyag, vil­lamos energia és energiafor­rás. A Szovjetunióba irányu­ló exportunk majdnem ki­lencven százaléka ipari ter­mék. Az elmúlt huszonöt év alatt több mint negyvensze­resére emelkedett a kölcsönös gazdasági előnyökön alapuló árucsere. — A bennünket összefűző kölcsönös megbecsülés és ba­rátság lángja különösen ma­gasra csapott a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulóját méltató magyarországi ün­nepségeken. megemlékezése­ken. Ugyancsak világosan de­monstrálta barátságunk fegy­vertényeit a nemrég lezajlott magyar—szovjet — legmaga­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom