Nógrád. 1973. február (29. évfolyam. 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Zárszámadás Saécsényfelfaluban Túljutottak a nehézségeken, a holnapot formálják Az egész esztendőben elszenvedett természeti csapások, a termelőszövetkezet elnökének tragikus módon történt elvesztése, már magában elegendő indok lehetett volna megmagyarázni: miért volt sikertelen az elmúlt évi gazdálkodás. Nem szorultak magyarázkodásra. A közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlésen a körülményekhez képest eredményesen zárták az elmúlt gazdasági évet Szécsényfelfaluban. Kis termelőszövetkezetről van szó, amilyenből legtöbb van a megyében. Az évi árbevételük megközelíti a nyolcmillió forintot. A termelési szerkezetet az a rendkívül változatos földrajzi viszony határozza meg, amely szinte egyedülálló a megyében. A tagok többsége sem tartozik a fiatalabb nemzedékhez. Az gépekkel dolgozók, akik az ifjúságot képviselik, de egyben a munka nehezebbik részét is vállalják. Szécsényfelfalu mezőgazdálkodásában is nagy szerepet játszanak az asszonyok. Sokat vállalnak. Kora tavasztól késő őszig a földeken dolgoznak. Az erdészetben a nehéz fizikai munkát — a fa méterbe rakásától a kocsikra rakásig — ők vállalják. Amilyen kicsi a szé- csényfelfalui termelőszövetkezet, annál többet kell dolgozni az eredményekért. Az elmúlt évi eredményt összegező zárszámadáson az derült ki, hogy a tsz tagsága a falu népének támogatásával megbirkózott a nehéz esztendővel és erejéhez mérten példamutatóan gazdálkodott. A tagok egy napra jutó részesedése 81 forint lett. az elmúlt évi tervtárgyaló közgyűlésen megszavazott munkabért mindenki hiánytalanul megkapta. A közgyűlés tartalmas volt, derűlátó a hangulat és az esti órákban már igen jókedélyű. Ehhez viszont sokban hozzájárult az új tsz-elnök. Farkas János megfontolt érvelése. Mit hangsúlyozott a tsz elnöke? Azt, hogy igazodniuk kell környezetükhöz. Olyan vetés- szerkezetet, üzemágakat kell kialakítani, amelyek megfelelnek a szécsény felfalui sajátos körülményeknek. Figyelembe kell venniük a tagság létszámát, korát, a technikát, a földrajzi viszonyokat. Az elkövetkező időben a gazdálkodás ésszerű módosítására kerül sor ebben a tszben. A feladatokat szorosabban kötik a lehetőségekhez. Mint azt indokolta a tsz közgyűlése: olyan feladatokat tűztek maguk elé, amelyeknek eddig nem teremtették meg az anyagi és műszaki feltételét. Az is nagyszerű dolog, hogy ezt felismerték, mert felszámolják, ami nem kifizető a közös gazdaságnak. Szóba került, mint fontos teendő, a szocialista munkaverseny megszervezése, hogy húzóereje hatással legyen a munka végzésére. Szécsényfelfaluban a földművelő emberek, a növény- termesztés mellett, hírneves állattenyésztők voltak. Ezt a nagyon hasznos tapasztalatot kívánják most kamatoztatni azzal, hogy a gazdaságot az állattenyésztés irányába orientálják és ez az üzemág határozza meg a növénytermesztést is. Természetesen nem mondanak le az árunövény termesztéséről. A gazdaság tagsága és vezetősége televan tervekkel, hasznos elképzelésekkel. Ezért volt a szécsényfelfalui tsz zárszámadó közgyűlése tartalmas, derűlátó és vidám. B. Gy. Bemutátkozik a szocialista országok Beruházási Bankja Két évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a szocialista országok Nemzetközi Beruházási Bankja, amely azóta 26 nagy ipari létesítmény építéséhez nyújtott kölcsönt a fenti országoknak, A Moszkváiban működő Nemzetközi Beruházási Bank fő feladata, hogy hosszú és középlejáratú hiteleket nyújtson a nemzetközi munkamegosztást, a termelés szakosítását és kooperációját, a közös érdekeket szolgáló nyers- és fűbőanyagbázis bővítését szolgáló beruházásokhoz, olyan objektumok építéséhez, amelyek megfelelnek a bank tagországai kölcsönös gazdaságfejlesztési érdekeinek. Milyen célokra nyújt hitelt a bank? — erre kért választ az APN munkatársa Vitalij Vorobj övtől, a bank igazgatóságának vezetőjétől, a neves szovjet közgazdásztól. — A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok olyan fontos iparágainak nyújt hiteleket, mint a gép-, a vegyipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, a vasúti és a gépjármű-közlekedés — mondta Vitalij Vorobjov. — A csehszlovákiai Tatra autógyár berendezéseinek felújítására és kapacitásának bővítéséhez 77,5 millió rubeles hitelt folyósítunk 12 évre; Románia egy izopnén-kaucsukgyár építéséhez vett fel 10 évre szóló 38 millió rubeles hitelt; ugyancsak 10, évre szóló 20,5 millió rubeles hitelt kért Magyarország a vasutak villamosítására és a diesel-esítésre: az NDK műanyagfeldolgozó gépeket gyártó vállalat létesítésére kapott 10 évre 14,5 milliót, a budapesti Ikarus gyár bővítését 9 évre szóló 12,7 milliós hitel segíti elő. Mindez azt tanúsítja — folytatta Vitalij Vorobjov —, hogy a szocialista országok tartalékainak egyesítése nagy jelentőségű gazdasági építkezéseket tesz lehetővé. A bank alapszabályai és munkamódszere bizonyítja, hogy az mindenekelőtt internacionalista élveken alapuló és működő intézmény. A bank alaptőkéje több mint 1 milliárd rubel, ennek 70 százalékát ebben a pénznemben számítják, 30 százalék pedig konvertibilis valuta, vagy arany lehet. Az alaptőke a tagországok befizetéseiből származik. A befizetések nagyságát, volumenét aszerint állapítják meg, hogy egy-egy ország exportjából mennyi jut a közös árucsere-forgalomra. A bánit nyereségéből tartaléktőkét képez és különleges alapokat is létrehozhat. A Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista közÖ66ég első nemzetközi gazdasági szervezete, amely ilyen jelentős alaptőkével rendelkezik. Saját anyagi eszközei mellett pénz- és bankhiteleket vehet igénybe, közép-, és hosszú lejáratú betéteket fogad ed, s a nemzetközi piacon értékesíthető kölcsönkötvényeket bocsáthat ki. A bank vezető szerve a Banktanács, ennek tagjait a tagországok kormányai nevezik ki, rendszerint a nemzeti bankok, a tervezőszervek, a külkereskedelmi és pénzügyminisztériumok vezetőiből. A Banktanáosiban. minden ország egy szavazattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy milyen a részesedése az alaptőkében. A Banktanács szükség szerint, de legalább kétévenként ülést tart és megvitatja a legfontosabb kérdéseket. A végrehajtó szer, a Bank igazgatósága, amely az igazgatóból és helyettesei ből- áll, őket a tagországok állampolgárai sorából a Banktanács nevezi ki öt évre. Leonard Sementowsky, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke például így ítéli meg a bank szerepét a szocialista országok gazdasági együttműködésében: — Országaink további fejlődése a gazdasági integrációtól és a műszaki fejlődés meggyorsításától függ. így az integrációt ösztönző minden tényező rendkívül fontos. Ügy vélem, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank létrehozása és munkája előmozdítja, ösztönzi a gazdasági integráció fejlődését. Hitelei nemcsak egy ország, hanem mindenekelőtt a testvéri szocialista országok gazdasági közösségének fejlődését szolgálja. Dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke így vélekedik: — A Nemzetközi Beruházás si Bank azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyek előmozdítják a szocialista országok együttműködését. Röviden úgy jellemezhetném, hogy ez az erők egyesítésének és helyes felosztásának rendszere. Végül Vitalij Vorobjov még kijelentette: — A bank szorosan együttműködik a KGST-szerveivel, a Nemzetközi Gazdasági Együtt működési Bankkal és a KGST-tagállamok nemzeti bankjaival. Sok nyugati ország üzleti körei is érdeklődnek a bank munkája iránt. Üzleti kapcsolatot teremtettünk egy sor nagy világbankkal és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük velük bankügyleteinket. Lehetőségünk van na, hogy a KGST-tagországoknak további hiteleiket nyújtsunk, elsősorban nyersanyag-feldolgozó létesítményekhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy a bank aktív tevékenysége hozzájárul a KGST-tagorszá- gok szocialista gazdasági integrációs feladatainak megoldásához. •Jurij Fjodorov Munkásgyűléseken is megvitatják Több mint kilencmillióval nő a munkások, dolgozók keresete A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is fontos politikai feladatnak tartják a központi béremelések igazságos, differenciált, a munkát elősegítő, ugyanakkor a központi előírásoknak megfelelő egyértelmű végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos számításokat elvégezték. A szakszervezeti bizottság a pártbizottsággal egyetértésben állást foglalt a felosztás irányelveire, és a konkrét tennivalókra vonatkozóan. Tíz hónapra hatmillió forint A többi között úgy dötött, hogy a központi, illetve a vállalati elképzeléseket gyárrészlegenként, munkásgyűléseken vitatják meg. A gyár dolgozói előtt ismertetik, hogy a vállalat a központilag előírt nyolc százalék helyett 8,15 százalékot kapott béremelésre, ami 5 millió 930 ezer forintnak felel meg tíz hónapra vetítve. A gyár vezetőinek elképzelése szerint a szakmunkásoknál nyolc, a betanított és segédmunkásoknál pedig négy százalékkal növelik a béreket a központi alapból. A közvetlen termelést irányítók közül nyolcvanketten részesülnek az említett pénzösszegből. A gyár dolgozói közül 3265-en részesülnek ily módon fizetésemelésben. A központi bérintézkedések révén 1063 szakmunkás, 1980 időbérben dolgozó fizikai munkás megkapja a kötelezően előírt nyolc, illetve négy százalékot. A közvetlen termelést irányító 82 műszaki vezető — főművezetők, üzemvezetők — 190120 forint béremelést kapnak a kormány intézkedése folytán, összegezve az elmondottakat: az említett 3265 dolgozó először 3 millió 291 ezer forintot kap majd kézhez. A fennmaradó egymillió-kilenc- százotvenötezer forintot differenciáltan, a végzett munka minősége, mennyisége szerint osztják el. — Mit vesznek még figyelembe? — kérdeztem Nagy Jánostól, a szakszervezeti bizottság titkárától. — Az éjszakások pótlékát 15—20 százalékkal megemeljük, ami 1340 főt érint. Az intézkedés révén 507 ezer forinthoz jutnak az érintett dolgozók. A folyamatos üzemben dolgozók újabb öt százalékot kapnak. Ez 144 főt érint, 141 ezer 300 forint béremeléssel. A differenciálásra biztosított összegből adunk még két százalékot a szakmunkásoknak, ami 482 ezer forintot jelent. Öt—tíz százalékkal megemeljük ebből a pénzből a nehéz fizikai, és a bonyolult munkát végzők bérét. Számukra ez újabb 665 ezer forint. A fizikai állományban tevékenykedő 555 női dolgozó részére egy százalékot adunk. A közvetlen termelést irányító művezetőknél pedig három százalékot biztosítunk a differenciálásra. A béremeléseket csak a szakszervezeti bizottság, illetve a gyárrészlegekben tevékenykedő műhelybizottságok egyetértésével lehet végrehajtani. — A vállalati bérfejlesztés saját erőből az idén három százalék lesz, ami 3 millió 368 ezer forintot tesz ki — folytatta az üzemi bizottság titkára. — Ennek felosztása a felügyeleti hatóság irányelveinek megfelelően, bérarányosán történik. — Ez kedvező a munkásoknak? — Igen. A fejlesztésre jutó összeg 78,1 százaléka az ő fizetési borítékukba kerül. Ez 2 millió 635 ezer forintnak felel meg. A fennmaradó összeget a műszakiak és alkalmazottak között osztjuk majd szét. A különböző gyárrészlegek létszámuknak és bérarányuknak megfelelően kapják meg a vállalati pénzből a rájuk eső részt, amit aztán differenciáltan osztanak szét. — Miről esik majd szó a munkásgyűléseken ? — Arról, amit már előzőleg Is elmondtam. A gyárrészlegek vezetői ismertetik, hogy munkakörönként átlagban mennyivel nő a kereset, hol differenciáltak és miért? Konkrétan elmondják, hogy melyik dolgozó mennyit kap. Ezt megelőzően a művezető, illetve a csoportvezető és a szakszervezeti bizalmiak javaslata alapján a gyárrészlegek vezetői és a műhelybizottságok döntik majd el az emelés mértékét. — Lesz olyan dolgozó, aki a differenciálásra szánt ősz- szegből nem kap? Fejezzük ki a megbecsülést — Erre nehéz egyértelműen válaszolni. Valószínű, hogy lesz. A központi és vállalati bérfejlesztés jó alkalom arra, hogy ismét megbecsüljük azokat, akikre mindig számíthat a gyár vezetősége, a különböző munkakollektívák. Mód nyűik arra, hogy az igazolatlan mulasztók, a munkát kerülgetők ismét érezzék; csak a becsületes, jól végzett munkáért jár nagyobb anyagi elismerés. — Hol intézik az esetleges vitás ügyeket? — Helyben, hisz’ ott tudják legjobban megítélni, mi a jogos és mi nem? Egyébként a szakszervezeti bizottság a munkásgyűlések után minden gyárrészlegben felülvizsgálja, hogy a bérrendezést a központi elképzeléseknek megfelelően hajtották-e végre. Február végéig minden dolgozó írásban megkapja, milyen béremelésben részesült. Hozzáfűzném, hogy az elmúlt bérfejlesztéseknél is csak elvétve akadt olyan reklamáció, ami jogos volt. A gyárrészlegek vezetői és a műhelybizottságok nagy felelősséggel. körültekintéssel, megfontoltan és hozzáértéssel végzik ez irányú munkájukat. Hatékonyabban kell dolgozni — Miről nem esett sző * bérrendezés előkészítése során? — Arról, hogy a központilag előírt béremelés 40 százalékát a vállalatnak kell biztosítania hatékonyabb gazdálkodással. Ez azt jelenti, hogy a központi intézkedés révén kifizetésre kerülő ötmillió 930 ezer forint 40 százalékát nekünk kell előteremteni jó munkával. Vagyis úgy kell dolgoznunk, hogy a tervezett 185 millió forint nyereséget legalább tízmillióval megemeljük az év végéig. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a teljesítménybérben és darabbérben dolgozók az eddiginél jobban tevékenykednek, jobb lesz a munka- és üzemszervezés, javul a gépek kihasználása, kevesebb lesz az állásidő, nagyobb a munkafegyelem. — Az előbbieken kívül milyen jelenségekre kell még odafigyelni a szakszervezeti bizottságnak? — Tapasztaltuk, hogy egyik- másik helyen előbukkant a szakmai sovinizmus. Ez ellen határozottan fellépünk, mivel senki sem lehet önmaga igazi, tárgyilagos bírája. Számolunk azzal is, hogy helyenként felüti fejét az egyen- iősdi. Elsősorban azok részéről, akik eddig sem szerettek nagyon odaállni a munkához. Előfordulhat, hogy akik a differenciálás hívet voltak, s nem vált be a számításuk, szintén az egyenlős- dit kívánókhoz csatlakoznak. E kérdésben egyértelmű az álláspontunk: az emelés mértékénél, a differenciálásnál, a végzett munka mennyisége és minősége a mértékadó. A gyárban nagy várakozás előzi meg az idei központi és vállalati bérfejlesztést. Érthető, mert 9 millió 293 ezer forintról van szó. i V., K ' Törpe fák A koppenhágai Bisoe Kutató Intézet kísérletet folytatott annak érdekében, hogy embermagasságú gyümölcsfákat neveljenek ki, amelyekről könnyebb leszedni a gyümölcsöt. A kísérlet során gam- masugarakkal kezelték a frissen metszett fiatal fákat. Elsőként cseresznye- és aima- Eákkal kísérleteztek. A kutatók véleménye szerint tíz évre van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi kísérletek eredményeit összegezhessék. — k ■
