Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
Korszerű óvoda Nagyorosziban Nagyorosziban korszerűsítették az oyodat. E munkálatokra mintegy hatszázezer forintot fordítottak, az anyagi- ikat a községi tanács, illetve társadalmi szervek fedezték. A. korszerűsítés során mindenekelőtt a vízrendszert készítették el, többek között zuhanyozót, mosdót, az óvodai tolgozóknak öltözőhelyiséget építettek. A községben jelenleg háromcsoportos óvoda működik, létszáma körülbelül 70—80 gyermek. A korszerűsítés' során jelentősen növekedtek a községben az óvodai nevelőmunka színvonalának további emeléséhez szükséges tárgyi feltételek. pörlmegbiz is alc «tel eleget teszünk Műnkúaöregyaég-gyülés Nagybátonybam Nagybátonyban, a bánya- varosi művelődési otthonban mar elfoglalták helyeiket a munkásőrség salgótarjáni járási II. zászlóalj személyi állományának tagjai. A folyosón a bányászzenekar pattogó indulót játszik. Gyülekeznek a vendégek is. Pontosan kilenc óra. Vezényszó hangzik el. — Egység fel! Vigyázz! Közepre nézz!... Első titkár elvtars, Szegedi Márton, a Kakukk Józsefről elnevezett második zászlóalj parancsnoka jelentem, az egység személyi állománya az ünnepélyes egységgyülésre együtt Újabb vezényszó. Az egy- seggyűlés elnökségében he- lyet foglal Szoó Béla, a me- gyei partbizottság titkára. Ozs- vath Ferenc, a salgótarjáni járási partbizottság első tit- kara, Kiss József, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka, Telek Gyuláné. a névadó, Kakukk József leánya. Itt vannak az ünnepségen a birs fegyveres testületek kép- viselői, az állami, gazdasági es társadalmi szervek véze- töi. A munkásőrökkel együtt ünnepelnek az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselői. A terem két oldalén úttőP0fJ frkeznek. Csapatzászlóval,dobszoval. Márton Melinda az utlorok nevében köszönti a munkasőröket, majd piros szegfűkkel kedveskednek az elnökség tagjainak. Sor .‘keriU az elmúlt év munkájának értékelésére. Ezt szegedi Márton, az egység parancsnoka végzi el. , — Az értékelésnél abból indulok ki, hogy munkánk elvi, politikai tartalmát 1972- ,is a Politikai Bizottság 1966 január 4-i határozata, a jóváhagyott feladatterv, a megyei parancsnok 1972-es evre szóló kiképzési paran- csa, valamint a járási pártbizottság határozatai, állásfoglalásai határozták meg _ kezdte a beszámolót Szegedi Marton. Aztán arról szól, hogy a feladatok végrehajtását, eredményeiket rendszeresen értékelték parancsnoki és más értekezleteken, egység- gyűléseken, ahol megállapították, hogy az 1972-es évben a kiképzési feladattervet eredményesen hajtották végre Aztán a személyi állomány ei kolcsi, politikai helyzetéről számol be ä parancsnok: — Tovább erősödött, szilárdult erkölcsi, politikai helyzetünk. Munkásőreink egyetértenek ^ a párt politikájával, meggyoződéses hívei a szocializmusnak és minden tekintetben példamutatóan dolgoznak Ez kifejezésre jutott abban is. hogy a Központi Bizottság novemberi állásfoglalását megfelelő módon értékelik, magyarázzák és fáradoznak annak végrehajtásán. A zászlóalj személyi állománya fegyelmezett, példamutató. A banyaüzemek fizikai dolgozóinak 42 százaléka szocialista brigádban dolgozik. A FŰ- TOBER-nél 24 munkásőrből tizenkettő szocialista brigád- tag Túlnyomó többségük po- htikai műveltsége fokozására különböző pártoktatásban vesz reszt. Munkásőreink az atiami, társadalmi, gazdasági eleden egyaránt helytállnak. Munkáson feladataikon túl Az egységgyűlésen reszt vett a névadó, Kakukk József leánya, Telek Gyuláné; A munkásőrök nagy-nagy szer etet tel vették köare más társadalmi szervezetekben is aktivan tevékenykednek. Szó esett a társ fegyveres testületekkel és társadalmi szervekkel való kapcsolatokról is. A munkásőrök többsége komolyan vette a közös szolgálatot és igyekezett becsülettel helytállni. Az idei feladatokról a parancsnok kijelentette: Erről a helyről teszek ígéretet pártunknak, hogy e megtisztelő pártmegbízatásnak a jövőben is becsülettel eleget teszünk, végrehajtjuk kiképzési feladatainkat, a reánk bízott országvédelmí feladatot minden körülmények között teljesítjük. Mindent megteszünk azért, hogy zászlóaljunk az 1973-as kiképzési évben is a megyén belül a legjobb helyezést érje el. Arról pedig, hogy a párt hogyan ítéli meg a II. zászlóalj elmúlt évi tevékenységét, Ozsváth Ferenc, a salgótarjáni járáfi pártbizottság első titkára szól. Meleg szavakkal beszél a megtisztelő pártmunka végzéséről, s felmenti a tartalékállományba menőket és a leszerelő munkás- őröket pártmegbízatásuk teljesítése alól. Róth József a tartalékosok, a leszerelők nevében kér szót. De köszönti az egység személyi állományát az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet katonai alakulat képviselője is. Kedves percek következnek. Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára, Ozsváth Ferenc, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára, Kiss József, a munkásőrség megyei parancsnoka és Szegedi Márton egységparancsnok kitüntetéseket ad át. A Kiváló Sza kasz címet, s a vele járó zászlót az első szakasz nyeri el, amelynek parancsnoka Liska György. Az öt-, tíz-, ti' zenöt éves munkásőri szolga ' lat után többen részesülnek a Szolgálati Érdemérem kitüntetésben. Kiváló parancsnoki. Kiváló munkásőri jelvények, oklevelek, emlékérmek találnak gazdára. Felsorakozik az esküt tevő munkásőrség is. Ezek a percek valóban ünnepélyesek. A csapatzászlót fegyveresek kísérik a terembe. Csend, csak a vezényszavak hangzanak. Aztán az eskü: — Én ... esküszöm, hogy pártomhoz, népemhez... Ősz hajú, idősebb munkásőr, Jakubovics Lajos lép az esküt tett munkásőrök elé. Kilép a sorból Fülöp András, a most esküt tett munkásőr. — Mi hosszú éveken keresztül fogtuk e fegyvert, hogy ellenség be ne jöhessen ebbe az országba. Ezzel a fegyverrel védtük, őriztük népünk hatalmát, dolgozó népünk biztonságát. Meggyőződésem, hogy jó kezekbe kerül ez a fegyver. — Az esküt tettek nevében fogadom, hogy becsülettel szolgáljuk a hazát, népünk, pártunk érdekeit — így Fülöp András. A csapatzászlót katonai pompával viszik ki a teremből. Üjabb vezényszavak, s aztán a köszöntés: — Viszont látásra, elvtársak! — Viszont látásra első titkár elvtársi Somogyvári László A közlekedés fejlesztéséért A szocialista közösség 1990- ig szóló távlati fejlesztési tervének kidolgozásán munkálkodik jelenleg a KGST Közlekedési Állandó Bizottsága. A munkaterv egyebek között előirányozza, hogy kidolgozzák a tagországokat összekötő gyorsvonathálózat tervét, a nemzetközi autóutak komplex fejlesztési és rekonstrukciós programját. Vizsgálják a teherszállítási, a tengerhajózási együttműködés tökéletesítésének módjait és azt, hogyan bővíthetők a nemzetközi légijáratok. A terveket az utóbbi időben megvalósult eredményekre alapozzák. 1961-ben a KGST-országok még 50-iéle tengerjáró hajót építettek. Ma, az egységesített típusokkal ez a szám 18-ra csökkent. Korábban több mint 100 féle kikötői és vasúti rakodóberendezést gyártottak, ma pedig már csak 20 féle típus készül. A KGST-lagországok tavaly megállapodtak abban, hogy bevezetik az egységes konténerszállítást. A Közlekedési Állandó Bizottság most készíti elő a számítástechnika széles körű alkalmazását a közlekedésben. Közös munkálatok folynak az egységes vagonösszekapcsolási módszer bevezetésére is. A bizottságnak az a legfőbb feladata, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a szocialista közösség országai közötti személy- és teherforgalom gyors és gazdaságos biztosításához. Kazahsztáni benzin Alig fél év alatt Kazahsztán benzin termelése másfélszere" sére nőtt. A kimagasló teljesítmény jórészt az Ural folyó deltájában levő Gurjev kőolajfeldolgozó üzemében létrehozott új technológiának a következménye. A vállalat a Mangislak félszigeten és az Emba folyó völgyében elterülő lelőhelyekről kapja a kőolajat. Mangislakról a nagy parafintartalmú olaj 7 km-es, speciálisn fűtött csővezetéken jut el az üzembe. A kazahsztáni termelőbázis bővítése tovább folyik. Gur- jevben új, nagy oktánszámú benzint gyártó finomítóberendezés építését kezdték meg. Ez az üzem fogja ellátni üzemanyaggal többek között a Vol- ga-menti Togliattiban készülő Fiat-gépkocsikat is. Dél"Kazahsztánban, a felszántott szűzföldek szélén még két, hasonló minőségű benzint előállító üzemet szándékoznak építeni. Termelésük nemcsak Kazahsztán gyorsan növekvő autóparkját, hanem Közép- Ázsia köztársaságait is ellátja majd üzemanyaggal. Felelősség a termelésért EGÉSZ TÁRSADALMI fejlődésünk szempontjából nagf jelentőségű döntéseket hozott novemberi ülésén a Központi Bizottság. E határozat valóira váltása az elkövetkező időszakban minden pártszervezettől, kommunistától nagyobb aktivitást, határozottabb cselekvést igényel. A párt veaető szerepét természetesen' ezúttal sem elvontan, hanem a konkrét kérdések megoldása során kell érvényesítenünk. S ezek köziül alapvető továbbra is a termelés, a gazdálkodós fejlesztése. Elmondható, hogy a munkahelyi pártszervezetek — felismerve a gazdasági tevékenység elsőrendű fontosságát — általában törekednek is arra, hogy minél jobban megfeleljenek ez irányú kötelességeiknek. Munkájuk színvonalában természetesein vannak eltérések, amelyek az alapszervezetnek a gazdaságban elfoglalt helyzetével (önálló gazdasági egységben működik-e vagy nem), a párttagság, a vezetőség összetételével, felkészültségével, az alapszerveze- tet irányító pártszerv munkájávál függnek össze. A pártszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein viszonylag sokat foglalkoznak a termelés kérdéseivel. Ennek ellenére nemcsak a párton kívüliek, de a párttagság nem csekély hányadánál is a gazdaságpolitika iránti érdeklődés jelenleg még erőteljes fogyasztói szemléletet tükröz. Jóllehet a termelés és a fogyasztás szorosan összetartozik, de ea az összefüggő folyamat mégis csak a termeléssel kezdődik. Elvileg ezt nem is vitatja senki. Mégsem hatotta még át kellően a közgondolkodást az a felismerés, hogy csak a megtermelt javak oszthatók el. S ez a pártmunka gyakorlatára is kihat. A pártszervezeteknek természetesen törődniük keli az elosztás és a fogyasztás kérdéseivel, de figyelmük középpontjában mégis a javak előállításának kell állnia. Sok pártszervezetben, ahol az összefüggést értik, a gyakorlatban elsősorban az okoz gondot, hogyan foglalkozzanak a termeléssel. Nem mindig látják világosan, nekik kell-e eldönteniük a felmerülő problémákat, szükséges-« operatív intézkedést tenniük, vagy pedig a felelős gazdasági vezetőktől igényeljék azt. Előfordul, hogy egyes alap- szervezetek némelykor nem a saját működési területükön jelentkező problémák megoldásával foglalkoznak, hanem ezekért a felelősséget kizárólag a felsőbb szervekre hárítva, csupán azok bírálgatásával töltik idejüket. Egyes esetekben a csoportérdek torzitja el a szemléletet, másoknál a kényelmesség játszik közre. Más pártszervezetek viszont, az ellenkező utat választva abban látják feladatukat, hogy közvetlenül segédkezzenek a hiányzó anyagok beszerzésében, hitelek kijárásában, a szükséges munkaerő toborzásában. Könnyen belátható, hogy egyik véglet sem helyes. Nehezebb viszont a célszerű módszereket megtalálni. Itt a kiindulópont, az alapkövetelmény csak az lehet, hogy a termelés területén, a gazdálkodásban, az ezzel kapcsolatos döntésekben, a párt gazdaságpolitikája fejeződjön ki. Ha ez így van, ha az adott gazdasági egységben érvényesül a párt politikája, akkor ott biztosított a párt vezető szerepe. Amennyiben viszont az adott termelési egység tevékenysége nem felel meg a párt gazdaságpolitikájának, akkor ott nem beszélhetünk a párt irányító, vezető szerepének tényleges érvényre juttatásáról. A PÁRTSZERVEZETEK mindenekelőtt a saját területükön tudnak segíteni, tágabb értelemben a gazdaságpolitikai célok megvalósításában, szűkebb értelemben a termelési feladatok megoldásában. S ez a megkülönböztetés nem felesleges. Ne akarjon ugyanis mindén aiapszervézet „gazdaságpolitikát csinálni”, ha azon a területen énnek csak részlegesen adottak a feltételei! Mivel az üzenni alapszervezetek többsége nem önálló gazdasági egységben tevékenykedik, így a. döntésben való részvétel alapjaiban az őket irányi tó pártszerv — pártbizottság vagy csúcsvezetőség — hatáskörébe tartozik. Ebből pedig az következik, hogy ezek az alapszervezetek elsősorban a konkrét végrehajtásból tudnak részt vállalni, ott képesek a legeredményesebben tevékenykedni. Itt viszont rendkívül sokat tehetnek. Ehhez megvannak a szükséges ismereteik, információik is. Hiszen valamennyi alapszervezet képes felmérni, hogy működési területén milyen a munka szervezettsége, az anyagellátás, hogyan alakul az erkölcsi-anyagi megbecsülés, a dolgozók és a vezetők viszonya, milyen mértékben van a kifizetett bér mögött termelés, hol vannak még tartalékok és így tovább. S ha ezeket jól ismeri, akkor az érdemleges segítségnyújtásra is képes. Vannak kérdések, amelyek a dolog természetéből fakadóan senki másra nem tartozhatnak, csak a pártszervezetre. S vannak olyanok, amelyeket a gazdasági vezetésnek, illetve az egyéb mozgalmi szerveknek, tömegszervezeteknek kell megoldaniok. Itt is érvényes, ami minden normális emberi munkamegosztásnál: ha mindenki ismert a maga kötelességét, tudja a felelősségét, akkor működik jól az egész gépezet. A párt elsősorban politikai eszközökkel vezet, s a gazdálkodásra is politikai ráhatást kell gyakorolnia. A rendelkezésre álló politikai eszközökkel élve a pártszervezet képes összehangolni a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekéket. Ha egy adott üzemben, termelőegységben a párt gazdaságpolitikájával ellentétes folyamat játszódik le, a pártszervezetnek először politikai eszközökkel kell fellépnie. De ha ez hatástalan, nem riadhat vissza az adminiszt ratív eszközöktől sem. Mire gondolunk a politikai eszközökről szólva? A pártszervezetnek mindenekelőtt ki keli alakítania a párt- politika helyes és egységes értelmezését, amelynek legfőbb fórumai, eszközei a taggyűlések, pártcsoport-értekezletek pártnapok, a politikai oktatás tanfolyamai és nem utolsósorban az agitáció különböző formái. Ide tartozik, hogy az alapszeryezet megköveteli a párttagok példamutatását a po- Idtika képviseletében és aktivitásukat annak végrehajtása ban. Ennek során figyelembe veszi az egyes kommunistáknak a munka szervezetében elfoglalt helyét is. Ezenkívül számon is kell kérnie az elfogadott határozatok teljesítését, végrehajtását. Ez gyakran nem is olyan egyszerű. Hat cot jelent a gondolkodásban mutatkozó téves nézetelv szemléletek, olykor a helytelen gyakoriét ellen is. AZ ALAPSZERVEZETEK felelőssége tehát elsősorban ebben a tekintetben jelentkezik. E felelősség viselése egyszerre jog és kötelesség, amit a párt vezető szerepének biztosítása céljából érvényesíteni, illetve teljesíteni kell. Mindenekelőtt annak a gondolatnak a folyamatos képviselésével, hogy semmilyen kérdés, így a termelési problémák eldöntésénél sem szabad soha szem elől téveszteni a politikai összefüggéseket. így érvényesülhet állandóan a politika elsődlegességének lenini elve — és ennek biztosításában az adott munkahelyen az alapszervezet legyen az élő lelki- ismeret. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője A kovácsolóügembee Kulcsár József felvétele ' I NÓGRÁD - 1973, január 16,, kedd 3
