Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

Gyógyszerek rabjai A dohányzó nő kozmetikája Hamarabb válik valaki a gyógyszerek rabjává- mint al­koholistává! — állítják az öt­vösök. , Korunk embere álmatlan­ság. nyugtalanság vagy a túl­terhelésből adódó lelki fe­szültségeik levezetésére már nemcsak alkoholt fogyaszt, hanem bekap egyegy tablet­tát. „Nem tudom kikapcsolná & gondolataimat!” — mond­ják sokam s aki rendszeresen szed altatót, rászokhat, mert először csak kis adag kell, de amint a szervezet megszokta, egyre nagyobb adaggal lehet elémá a hatást. Így jutnak el sokan oda- hogy éjjel feléb­redve újabb tabletta kell, s a reggeli rossz ébredés, levert­ség ellen élénkítő szert vesz­nek be. „Az altatók és az élénkítő szerek kombinációja az egyik leggyorsabb útja an­nak. hogy az ember tönkre­tegye magát” — írja dr. Kor­nelius Kryspin-Exner klini­kai docens. Hogy mennyien kínlódnak ezzel, csak következtetni le­het rá, mert az emelkedő gyógyszerforgalom minden­esetre mutatja, hogyan nőtt gyógyszer-mániánk. Egy 1970- es adat szerint például egyet­len megyében 166 millió fo­rint értékű gyógyszert vásá­roltak, vagyis minden lakosra 374 forint értékű . gyógyszer jutott A mj alacsony gyógy­szeráraink mellett elképzel­hetetlenül nagy mennyiség ez! S eltekintve attól- hogy az orvoshoz többnyire azzal állí­tunk be, hogy már ezt vagy azt a gyógyszert szedtük, s nem javulunk, gyógyultunk — főleg a nyugtatók, altatók össze-vissza szedésével oko­zunk magunknak óriási bajt. A gyógyszer nem segít a gon­dok megoldásában- az álmat­lanság, idegesség, okait kell megismerni, leküzdeni. Nincs rá erőnk? Kell! Mert arra sem lesz energiánk és tartá­sunk, hogy lemondjunk a gyógyszerekről!--Súlyos megrájflcóztatásom mentem keresztül, s végül is nem tudtam már később sem leszokni az altatóról. Se azzal- se anélkül nem tudtam alud­ni — mesélte egy ismerős asszony. — Szabályos elvonó­kúrára vittek a klinikára a véglsó összeomoiás elótt. Úgy gondoltam, biztos, ami biztos, eldugok néhány tablettát, mert nem hittem, hogy anél­kül megleszek. A főnővér ki­cserélte titokban phenolphta- leinre- nékem meg azt mond­ta az orvos: tudom, hogy ma­radt altatója, ha úgy érzi- nem bírja, beveheti. A har­madik napon úgy éreztem. Hát olyan jót aludtam a has­hajtótól, hogy csak na! Reg­gel mondta nevetve a főnő- vér: -,Ki miben hisz, ahhoz ragaszkodik. De látja: az al­tatóhoz nem kell ragaszkod­ni !” Olyan vicc ez persze, mint­ha desztilláltvíz-ampullával kezelnének valakit, de azért nagy igazságot takar: máni­ánkat lelki okokból nem tud­juk leküzdeni. Pedig a gyógyszerszenve­dély veszélyesebb .még az al­koholnál is, a gyógyulás kilá­tásai 50 százalékosaik — az alkohollal összehasonlítva —, s ez nagyon szomorú, mert például az élénkítő szerek olyan zavarokat okozhatnak, amelyek nehezen különböztet­hetők meg a skizofréniától! Persze, a hiba nem kizáró­lag bennünk van. Mert ha valaki azzal áHlt be, hogy ezt vagy azt a gyógyszert szeret­né „felíratni”, mert eddig is azt szedite- nem mindegyik körzeti orvosnak van ideje megvizsgálni, lebeszélni. Mert odakint • még 20—30 beteg vár! Pedig nem volna szabad, mert arra a hosszadalmas ke­zelésre, amit az elvonókúra igényéi, hát arra valóban idő­hiány miatt nehéz vállalkoz­ni. Még egy' elgondolkoztató adat: a gyógyszerek rabjává vált embereknek több mint 50 százaléka nő, akiknek lei- teiegyensúlyát is kibillentheti az a nemcsak flzkainak mondató teher- amit gyakran a hivatás és a család kettős megterhelése jelent Nem mindenki válik a gyógyszerek rabjává, aki át­menetileg segítségünket igénybeveszi De tudni kell Időben abbahagyni, életünket okosan igazítani, hiszen az orvos nem kábítószert, hanem gyógyulást írt fel a receptre, s ha vigyázunk, valóban gyó­gyulunk is tőle! Sz. M. ÜNNEPI RÜHÁ „Veszélyesen él, aki do­/ lányzik”. „Egy perc dohány­zás, egy perc az életből” — mondják a szakemberek évek, évtizedek óta, miközben Ma­gyarországon már négy mil­lióan dohányoznak, s egy esz­tendő alatt 23 milliárd ciga­retta füstje száll a levegő­be. Szembenézve az adott helyzettel, beszéljünk inkább arról, hogy a dohányzó nők bőrápolása és higiéniája nem lehet azonos, különböznie kell a nem dohányzókétól. Ennek oka pedig az, hogy a dohány­zás nem szépitőszer, a do­hányzók arcbőre elsárgul, el- színeződik, és hamarabb is hervad, miután a pórusok a dohányzástól kitágulnak. A nikotin érszűkító hatása közismert, az arcbőrt tápláló hajszálerek hatására nem tudnak eleget tenni felada­tuknak, nem tudnak megfe­lelő mennyiségű oxigént el­juttatni az arcbőrre. Hogyan reagálnak a niko­tin hatására a különböző tí­pusú bőrök? A száraz bőr Idő előtt ráncosodik, a zsíros bőr pórustágulással, pattaná­sokkal, tisztátalansággal rea­gál. A dohányzó nő védekező kozmetikája csak a fokozott bőrtisztítás és vérkeringés­frissítés lehet. Megfigyelhető ugyanis, hogy a dohányzó fér­fiak arcbőre sokkal elfogad­hatóbb állapotban marad, mint a dohányzó nőké, pedig csak vizet és szappant hasz­nálnak a tisztálkodáshoz. A napi borotválkozás ugyanis felér egy vérkeringést serken­tő arcmasszázzsal. A cigarettafüstnek kitett bő­rüket a száraz bőrű dohány­zó nőknek ajánlatos olajjal, vagy arctejjel tisztítani. Mos­dókesztyűvel dörzsöljük szét ezeket, majd vízzel öblítsék. Hetente egyszer-kétszer hasz­nos egy-egy tápláló bőrpako­lást is alkalmazni. Ez áll­hat például abból, hogy egy tojás sárgáját egy kávéskanál étolajjal elkeverve vékonyan felkenünk az arcra, és húsz perc száradás után langyos vízzel leöblítjük. Az arcbőr elszíneződését az aludttejes, vagy vízzel hígított citrom­leves tisztítás is képes fehé­ríteni. Zsíros bőrfleknél reggel és este ajánlatos a gyógyszap- pan: a kamilla-, a kén-, a bo­rax-, vagy a babaszappan használata melegvizes mos­dással. A hidegvizes lemosás se maradjon el végül, mert ez a pórusokat összehúzza. Senkit sem tesz vonzóvá, ha árad belőle a dohányszag, hőknél pedig egyenesen visz- szataszító, ha még a hajuk is dohányszagú. Nincs az a köl­ni. vagy hajlakk, ami képes ellensúlyozni a nikotin kese­rű szagát. Egyetlen megoldás; a hetenkénti fejmosás. A do­hány szaga azonban a do­hányzó nő minden holmiját átjárja, fehérneműjét és fel­sőruháját, de még az ágyne­műje Is nikotinszagű. Semmi más nem segít ezen, csak a friss levegőn való sűrű szel­lőztetés és a gyakori ágyne­műváltás. A dohánytól sárga fogak a legszebb nőnek sem válnak előnyére. A szokásos fogápo­lás azonban nem elég. Na­gyon gyakran kell szájvizes öblögetésre sort kerítenie és a fogak fehérítésére helyes, ha készíttet, a dohányos nő egy keveréket. Ez áll: 3 szá­zalékos hyperoxid oldatba ke­vert iszapolt krétaporbóL A dohányzók ujjal barnás­sá színeződnek, s ez nem va­lami szép látvány, különösen, ha a körömlakkot is elszíne­zi. Egyedül a citromos dör­zsölés segít a dohányzó nő kezének ápoltságán. A do­hányzó nőt azonban rekedt hangja is elárulja. A reggel éhgyomorra és este lefekvés előtt fogyasztott langyos tej néhány óráig védőburkot ké­pez a garaton, de a köhögés a krákogás ellen teljes vé­delmet ez sem nyújt. A dohányzás ártalmai azon­ban nemcsak külsőségekben nyilvánulnak meg. A dohány­zó nők között több a meddő és jóval gyakoribb koraszü­lésük is. A tüdőrák, a gyo­morfekély, a szívkoszorúér- meszesedés az erősen dohány­zó nők között éppen úgy sze­di az áldozatait, mint a fér­fiak között. A női szépség megóvására a dohányzás ár­talmaitól tehát egyetlen száz­százalékosan biztos megoldás kínálkozik: és ez a leszokás. Igaz, Bemard Shaw e témá­ban Így nyilatkozott: — Leszokni a dohányzásról? Nem művészet: százszor la megtettem már. S. £. Nádor Vera rajzos divattanácsadója forgácsok A fordítás mindig megvál­toztatja az eredeti művet és valamilyen új oldalát emeli ki: értéke ily módon megkét­szereződik, s az olvasó egy helyett két művet kap. Az olyan embereket tekint­jük hőseinknek, akik olyasmit tudnak cselekedni, amit mi, sajnos — néha szégyeljük is ezt — nem tudunk megtenni, önmagunkban kevés elragad­tatásra méltó jellemvonást ta­lálunk, s lelkünk mélyén min. dig arról ábrándozunk, hogy másvalakihez hasonlítunk. Ha mindenkit önelégültség tölte­ne el — akkor hősök sem vol­nának. A hiúság végtelen, csupán leplezésének képessége véges. Tanulni — méltó foglalatos­ság, másokat tanítani azonban még méltóbb és egyszerűbb. A légből dogítóbb dicséret számomra az, ha gyermekei­met dicsérik. NÖGRÁD — 1973. január 14., vasárnap 'A farsang közeledtével min­den nőben felvetődik a prob­léma: Mit vegyek fel? Űj ruhát csináltatni, de ké­szen is lehet vásárolni, vagy régiből alakítani is mód van rá. Minden nőnek, aki elmúlt 30 éves, azt ajánljuk, hogy ünnepi ruhájának minél egy* szerűbb formamegoldást vá­lasszon. Az anyaga viszont mutatós legyen, mert így ér­jük el a kívánt ünnepélyes hatást. A fiatal lányoknál nincse- tiek úgynevezett kötöttségek. Ma is élő igjazság: „ha egy zsákot vesz magára”, akkor ts csinos és érdekes. Persze, ma már nem így gondolkodnak a fiatalok. Szeretik a szépet, a ti rágát (sokszor a túl drágát Is), pedig egy-egy jó ötlettel- többféleképpen viselhető ru­hadarabokkal az egész szezont át lehet szórakozni, táncolni. Különösen alkalmas a fiata­lok részére a szép, nemes anyagból készült nadrág, vagy szoknya, amelyet különböző blúzvariációkkal lehet min­őig más-más jellegűvé tenni. Minden nőnél más igénye és rendeltetése van az ünnepi ruhának. Vannak olyanok, akik csak egyszer-kétszer mennek el valahová szórakoz­ni: vannak akik gyakrabban, minden szombaton és vasár­nap, s ennek megfelelően mu- tatóöabb vagy egyszerűbb ru­hára van szükségük. Ezeknek a szempontoknak figyelem- bevételével készítettük e hat ünnepiruha-rajzot is válasz­tásul. 1- es modellünk csípőig lé- varrt és nagyon erősen bővü­lő taft, bársony, vagy jersey- ből készíthető szoknya, ame­lyet egy pici japán újjú min­tás selyemblúzzal viselhetünk. Ugyanez a blúz elképzelhető csipkéből, jerseyből vagy bro- kátselyembőL 2- es rajzunkon kiskosztü­möt mutatunk, amelynek ki­hangsúlyozott szabásvonalai igen előnyösek. Rakott szok­nyája lefelé erősen bővül. A kiskosztümöt blúzzal is lehet viselni, vagy divatos ékszer­rel kiegészítve. 3- as rajzunk selyemből vagy jerseyből készíthető ru­ha, kámzsás nyakmegoldással, derekán és mell alatt elvág­va. A vízszintes irányú vágá­soknál bársonyszalagot vagy gyöngyözést alkalmazhatunk. A szoknya gloknisan szabott 4- es rajzunk bármilyen szö­vetruha tetejére felvehető, hú­zott, bő ujjú boleró, amely ké­szülhet • organzából, jó tartású nylonanyagból, oly módon, hogy a kivágott és ujjatlan ruha alatt kombinészerűen hat. A rajzon ábrázolt ruha alja részén rakott, fodorszerű megoldású. 5- ös rajzunk egy robmantó- szerű ingruha. amely gazdag aranyszövésű brokátból ké­szülhet vagy — akik nem szeretik a fémszálas csillo­gást — azoknak az üzletek­ben kapható jacquard-brokát- ból ajánljuk. A. ruha ékszer- gombokkal záródik végig, a bevarrott ujja végén kis hasí­ték van és fölötte gomb. 6- os rajzunk fiatal lányok­nak ajánlható ruha, amely selyemből készült, uj ján és a szoknya részén elhelyezett fodrok, azonos színű madeira- csipkéből vannak, de igen ér­dekes az is. ha fekete vagy sötétkék bársonyból van a ruha és a csipkedíszítése fe­hér. Mi az a svéd vacsora? Mi magyarok eléggé fogé­konyak vagyunk minden újra, ha a hasunkról van szó, s azt remélhetjük, hogy minden kü­lönösebb kockázat nélkül egy új ízzel gazdagodhatunk. Nos, a téli nagy ünnepi vendégjá­rási és vendégvárás! szezon előtt ajánlunk most minden­kinek egy, a hazai tájakon eddig meglehetősen ismeret­len űj módit: az úgynevezett svéd vacsorát. A svédek ételei és táplálko­zási szokásai merőben eltérő­ek a mieinktől; a svéd va­csorának tehát nem tartalmát, hanem formáját javasoljuk át­venni, illetve meghonosítani minálunk. Sokan láttak már, esetleg részesei is voltak az úgynevezett állófogadásnak. Amikor az ünnepség, a ban­kett hivatalos részének lezá­rása után az állófogadás résztvevői az előre megterí- tett, előkészített asztalhoz já­rulnak, s ital, étel, gyümölcs és desszert választékából ki­ki kedve szerint vesz a tá­nyérjára amíg a készlet és az étvágya tart. A svédek asztalát természe­tesen az ő hagyományaiknak megfelelően halak, rákok, ten­geri állatok és saláták gazdag választéka uralja. A magyar „svéd vacsorát” azonban a mi ízlésünknek megfelelően készítjük elő A házi vendég­látás is állhat állófogadásból, eltérve a hagyományoktól, amikor a vendégek terített asztal mellé ülnek, és vég­nélkül traktáljuk őket a me­leg ételek sorával. A svéd va­csorát adó háziasszony előre elkészíti a hidegasztalt, és ah­hoz invitálja a vendégeit. Mi legyen a magyar módra megterített svéd asztalon? A legkülönbözőbb hideg sültek és sajtok; sült csirke és sült kolbász stb. saláták kis, ap­ró pogácsák, fogpiszkálóra feltüzdelt, különböző ízeket és falatokat tartalmazó apró- {szendvicsek, valamint ital és édesség. A gyümölcs természe­tesen nem hiányozhat az asz­talról. A svéd vacsora jelentősége azonban nemcsak újszerűsé­gében van, hanem a háziasz- szony és a vendég gyomrának kímélésében is. Terhelje csak ki-ki otthgn a gyomrát töltött káposztával és dagadóval, pörkölttel és Hokedlivel. A fend ég kapjon valami mást, valami eltérőt a megszokottól, A hidegtálak nemcsak kímé­lik emésztő szerveinket, de többe sem kerülnek a főzőcs­kénél, s a választék látványa mindig lenyűgözi a vendége­ket, szinte láthatóan örömü­ket lelik a legkülönbözőbb falatok megtalálásában. Sok­kal oldottabbak ilyenkor a beszélgetések is, más egy ilyen vendégfogadás, mint a nagy evések és nagy ivások az asz­tal mellett. Ha a háziasszony mégis úgy gondolja, hogy a svéd módi túlságosan „hideg” az 6 vendégei kedélyéhez, gyomrá­hoz és megszokásaihoz, még mindig szerezhet egy kis ma­gyaros meglepetést. Az előre elkészített halászlét vagy gu­lyást bográcsban az asztal kö­zepére helyezheti, alágyújthat spirituszkockával, és kinek-ki- nek egy szem cseresznyepapri­ka kíséretében telemerítheti a tányérját. A svéd vacsora korszerűbb, s jobban igazodik a nők nagyobb elfoglaltságá­hoz, mégis félő, hogy nem lesz hazánk minden táján ki­robbanó sikere. A magyar há­ziasszonyokat azért nem kell félteni; vendéglátó találékony­ságukban ők a vadonatúj dolgokat Is el tudják fogad­tatni, és meg tudják szeret­tetni ' a vendégeikkel, ha akarják... (k. é.) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom