Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

* Népművelés vagy közművelődés? Gondolatok az úttöromunkáról i Napjainkban gyakran esik szó arról, hogy ma már nem elegendő a régi értelemben vett népművelést folytatni. Bizonyos fokig ez is szükségessé tette a fogalomváltoztatást, miszerint népművelés helyett az úgymond találóbb közművelődés kifejezést használjuk. Sokan fordulnak lapunkhoz is azzal a kér­déssel, van-e egyáltalán tartalmi különbség a két fogalom között, s ha van, miben is nyilvánul meg az. Előrebocsáthatom, hogy nem egyszerű név­változásról van szó. A régi értelemben vett népművelésben nagyobbára a könyvtári és múzeumi munka, a művelődési otthonokban folyó tevékenység és ebből is elsősorban a hagyományos amatőrmozgalom, a műkedve­lés tartozott bele. A közművelődés fogalma sokkal szélesebb területet fog át. Ideértjük a népművelés különböző új formáin, például a fórumokon, audio-vizuális nyelvoktatáson, klubmozgalmon, és a többin kívül a mozik, valamint a rádió és a televízió tevékenysé­gét is. Az utóbbi tömegkommunikációs esz­közök óriási hatásfokuknál fogva szinte forradalmasították a kultúrpolitikai tevé­kenységet. Szerves részei az új fogalomként „belépett" közművelődésnek. Ámde nemcsak azt' jelenti az új fogalom bevonulása a köztudatba, hogy nőtt, szélese­dett a kultúra területe, olyannyira', hogy a szocializmus építésének mai tömegigénye sze­rint szoros kapcsolatban kell álljon a köz­oktatással is, hanem azt is, hogy az új kul­turális eszközök, mint a rádió, a televízió, a mozi, de még az egyszerűbb technika, az audio-vizuális eszközök jelenlétében, a meg­újuló hagyományos formák is csak korsze­rűsödött öltözékben lehetnek verseny-, illet­ve partiképesek. Erre rengeteg példát találhatunk megyei gyakorlatunkban is. Mert ahol megélénkült a sokáig alvó kultúrházi élet, ott is csak új módon tehette. Gondoljunk csak a fellángo­ló ifjúsági klubmozgalomra, az új amatőr­mozgalom ki tudja hanyadvirágzására, amely­ben fontos helyet kaptak az irodalmi színpa­dok és a Röpülj páva-körök, s amelyeknek szomszédságában nagyszerű kóruskultúra alakult ki. Ezek a mozgalmak hozták létre megyénkben is a közművelődés egy-egy meg­erősített bástyáját Erdőkürtön, Diósjenőn. Nógrádon, Karancslapujtőn, Taron és sok más helységben. De az új módszerek, formák hódítása méh Műit ismeretes, november 21-én valamennyi általános és középiskolában a tantestület tagjai nevelési értekezleten megvitatták a Központi Bi­zottság 1972, június 15-i‘ ok­tatáspolitikai határozatából tett éri el sikereit az ismeretterjesztés (töb- eredő feladatokat. A Központi bek között vitafórumaival, természettudomá- ' nyi bemutatóival, a honismereti mozgalom­mal!), a szakkörök munkája is fellendült, s nagy lendületet vett a könyvtárak, múzeu­mok fejlődése is. De a fejlődés jelének kell felfogni a munkások köréből támasztott igé­nyeket is, amelyek többé-kevésbé meghatá­rozzák közművelődési tevékenységünk irá­nyát is. Hivatásos és öntevékeny együttesek jelentős feladatává kell magasodjon, hogy műsoraikat elvigyék a munkásszállásokra, iparitanuló-otthonokba és munkáskerületek­be is. Egy közművelődési kérdéscsokorra vá­laszolván, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese ilyen korszerűsödé­st követelményként jelölte meg a következő­ket is: „Nagyon helytelen álláspont például, amely szembe állítja egymással a hivatásos művészeket és az amatőr művészeti moz­galmat; éppen ellenkezőleg, jobban össze kell kapcsolni őket, erősíteni kell együttmű­ködésüket." Megyénkben ez irányban is van tennivaló, bár a nálunk, lehetőségei alapján, elsősorban számba jöhető képzőművészetben már történt némi előrelépés, hiszen a sal­gótarjáni tavaszi tárlaton már néhány ama­tőr is együtt mutatta be művét a profikkal. De még így is bántó volt például Balázs Já­nos távolléte egy észak-magyarországi kép­zőművészeti seregszemléről. A közművelődés széles terület tehát, első­sorban technikai-civilizációs fejlődésünk tá­gította szinte kozmikussá a tehetőségeket. A kultúrmunkásokon a sor, hogy minden te­rületen megtalálják a korszerűség minél ma­gasabb fokát, beleértve azt is, hogy közmű­velődésünk elsősorban a munkásművelődés szolgálatába álljon. Mert tetteink munkás­központúsága mindennél jobban szavatolja a korszerűséget, s a kultúrforradalom úiabbnál- újabb győzelmeit. L. Gy. tíozzábzólá- cikkünkhöz Még egyszer a beszédhibáról 'A NÓGRÁD egyik vasár- beszélni és viszonylag rosz­uapi számában Gyenes Lász- szabbul artikulál, ló: A beszédhibás gyermekek Az 5—6. életévében levő című cikkével teljes egyet- gyermek beszédhibája azon- ártésben kiegészítésül még ban már semmiképpen sem egyszer a beszédhibáról sze- fogható fel élettani pöszeség retnék szót ejteni. Kit tekintsünk beszédhibáénak ? vagy dadogásként, ezért fel­tétlenül korrekcióra szorul. Az enyhébb zavarok kor­rekciója fél, a súlyosabbak rendezése egy évet vesz igénybe. Az iskolába kerülés előtti év tehát elég lehetne arra, hogy a tanulók nagyobb szá­rnyatlanul zaléka rendelkezzék a tanú­másokat he- láshoz feltétlenül szükséges masoka ép beszéddei. A gyermekek többsége a beszédfejlődés bizonyos sza­kaszában néhány hangot vagy hangcsoportot hibásan képez, lyettesít, esetleg kihagy. Te­hát pöszén beszél. Oka. hogy a beszélni tanuló kisgyer­meknek a pontos artikuláció­hoz szükséges finoman össze­rendezett mozgások kivitele- ... . , zésében még nincs megfelelő tehleg Salgótarjánban három, gyakorlata, ugyanakkor nem Pásztón egy csoportban ve- ÁéR fejlett a hangok megkü- géznek beszédhiba-javitast.- - ■ • * - - A csoportok száma és te­rületi elosztása nem teszi le­hetővé a megye minden be­szédhibás gyermekének logo­pédiai foglalkoztatását. A hálózat bővítésének sze­mélyi és anyagi feltételei vannak. Ezek közül a keve­Mit tudunk tenni? Megyénkben 1968. óta mű­ködik logopédiai csoport. Je­képessége élettani lönböztetésének sem. Ez az úgynevezett pöszeség A beszédfejlődéssel össze­függő másik zavar, amely az élettani pöszeség mellett vagy attól függetlenül jelentkezik, , az élettani (fejlődéses, fizio- «ebb problémát a személyi feltételek biztosítása jelenti. lógiás) dadogás. Oka, hogy a hangképzésben résztvevő izmok nem tudják követni a gyorsan kikíván­kozó közlendőket. Ügy aka­dozik a beszéd, ahogy a jár­ni tanuló gyermek esetük- rá botlik. Az élettani beszédhi- kabb az bák nagy része autokorrek- cióval rendeződik. Ebben a tanévben már min­den járásban működik kihe­lyezett kisegítő osztályban vagy intézetben olyan szak­ember, akire ezt a feladatot lehet bízni. Gondot in­igényes logopédiai foglalkozáshoz szükséges am­bulancia felszerelése jelent. A gyermekek egy bizonyos Természetesen csak addig, . .. . • -i mirt onisal.- tnwtncc'orf'ir o részénél azonban a beszéd­hiba nem átmeneti jellegű, azért feltétlenül logopédiai foglalkoztatásra van szükség. Meddig várhatunk? Nem lehet teljes pontos­sággal, életévvel meghatároz­ni az élettani beszédhibák és a valódi beszédhibák közötti határt, mert a gyermekek beszédfejlődése, mint minden más terület, egyéni ütemet követ. míg ennek fontosságát a he­lyi vezetők és az általános iskolák meg nem értik. A feltételek biztosításán kívül igen fontos feladat a beszédhibás gyermekek szá­mának előrejelzése. Ha az óvodák és az iskolaelőkészí­tő tanfolyamok minden év­ben jelentenék a korrekcióra szoruló tanulókat, úgy az igényeknek megfelelően le­hetne kialakítani a csopor. tokát. A logopédiai munka szerves részévé válhatna (és kell, hogy váljék) az iskola­Ha korán — másfél éveskor előkészítő munkának. Olyan körül — beszélni kezdő gyér- hátrányos helyzetet szüntet­nek 3—4 éves korában még hét meg, amely jelentőségé sok hibát vét, akkor már in­kább beszédhibásnak tekint­hető, mint az, aki csak há­roméves kor körül kezdett gyógypedagógiai szakfelügyelő % HÓORÁB ~ 1f73„ lentiát 1!., esötertek | ben, hatásában vetekszik bár­milyen szociális hátránnyal. Havasi Károlyné, Nyelvi laboratórium Folyik Salgótarjánban, a TIT megyei székházában a nyelvi laboratórium- szerelése. Terv szerint, az ország egyik legkorszerűbbnek ígért nyelvi laboratóriuma februárban el­készül. Beindulásával a TIT nyelvoktatási rendszerét a laboratóriumi oktatásnak meg* felelően szervezi át. Az üze­mekben is tovább szervezik az audio-vizuális nyelvoktatást. A TIT székházának nyelvi labo­ratóriuma a Nógrád megyei idegen nyelvoktatás egyik leg­fontosabb bázisa lesz, segíti — többi közt — a középisko­lákban folyó idegen nyelv oktatását is. Kiállítás Annak idején hírül adtuk, hogy Zala Tibor, Munkácsy- díjas grafikusművész decem­berre meghirdetett kiállítását egy későbbi időpontban ren­dezi meg a Megyei Művelődé­si Központ. Most úgy értesül­tünk, hogy a Budapesti Kép­ző- és Iparművészeti Gimná­zium Igazgatójának kiállítása január 14-én nyílik meg. Ez lehetővé tette, hogy városunk műértő és igényes közönsége elé körültekintőbben és gon­dosabban kiválogatott képző- művészeti anyag kerüljön Za­la Tibor alkotásaiból. Salgó­tarjánba, ez lesz a művész első bemutatkozása. Bizottság alaposan és rószlete­Nem akarom megnevezni a .18 iskolát. Nem az a célom, hogy egyes intézményeket di­csérjek, másokat elmarasztal­jak. Hiszen mint mondottam, gyermekek véleményéből táp­lálkozom, de úgy érzem, hogy őszinte véleményéből. A megkérdezett 18 Iskola sen foglalkozott az oktató- közül 12-ben működik az út­nevelő munka jelenlegi hely­zetével, megszabta az elkö­vetkező időszak feladatát. A határozat egyértelműen ki­mondja, hogy az oktató-neve­lő munka korszerűsítése el­képzelhetetlen a demokratiz­mus szélesítése nélkül. Egy intézményben a demokratiz­musnak többszintű megnyil­vánulásáról beszélhetünk. Most ezek közül csak egyet­len egyet szeretnénk kiragad­ni, az ifjúság demokratizmu­sát, melynek bevált módszere az úttörőtanács. Tizennyolc lelemény A Magyar Űttörők Szövet­sége meghatározta, az úttörő­tanácsok jogait és kötelessé­geit, sőt a székesfehérvári or­szágos úttörőtalálkozó részle­tesen foglalkozott ezzel a té­mával. Nagyon sok intézetben a tantestület ki is használja ezt a nevelési tényezőt. Nem kell különösebben ecsetelget- nem, hogy a jól működő úttö­rőtanács nemcsak a demokra­tizmus megtestesítője, hanem 8°^ jelent. Versenyeket szer­előiskolája is a közéleti te- űzhetünk. Több mindenben vékenységnek. A közelmúlt- kikérik véleményünket, ban alkalmam volt 18 iskola Íme, néhány* válasz, amit úttörőjének véleményét meg- gyermekek adtak felnőttes ko- haLlgatni. Mindjárt szeretném molysággal. Arra a kérdésre, törőtanács. A nemleges vá­laszt adók között voltak ki­sebb és nagyobb iskolák. Egyébként a felmérés a rész­ben. osztott iskoláktól egészen a párhuzamos osztállyal ren­delkező nagy iskolákig kiter­jedt. Érdemes megnézni az ülé­sezések időtartamát. Havonta egy, negyedévenként tíz, alka­lomszerűen egy tanács ülése­zik. Pozitívumként kell érté­kelni. hogy mind a 12 he­lyen a pajtások javaslattal él­nek az úttörőcsapat vezetősé­gének, a pajtások véleményét, kérését viszik a csa»átvezeté­sé s elé Arra a kérdésre, hogy ..Mibert látod te az úttörőta­nács működésének fontossá­gát?” a következő válaszok születtek: Képesítés nélkül? Beleszólhatunk a csapat­munka összeállításába. Mi szervezzük meg az ügyeletét. Üttörőtanácstagnak lenni ran­hozzátenni, hogy a gyerekek -véleményéről van szó, éppen ezért nem akarok mélyremenő következtetéseket levonni be­lőle, de érdemes elgondolkod­ni a kapott válaszokon, már csak azért is. mert a nevelési értekezletek feladata, hogy az hogy „Mit tennél te, ha fel­nőtt vezető lennél?” változa­tos, és nagy százalékban érett válaszok születtek. íme egy pár: tő'ob túra. gyakrabban rendeznék vetélkedőt, úttörő- összejövetelt, több szakkört rendeznék, több játékot, vi­oktatáspolitikai határozatokat dám összejövetelt rendeznék, adaptálják a saját iskolájuk­ra, nem csak muszáj miatt csi­nálnám. A határozat kimondja: a!d nem képes vezetni, az váljon meg a vezetéstől. Ez az úttö­rővezetőkre is érvényes. De vajon nem mi ültetünk-e oda olyan embereket? Nézzük meg a statisztikát. Hány képesítés nélküli nevelő működik mint csapatvezető? Nem akarom bántani őket, de a tanulás, az órákra váló alaposabb fel­készülés épp elég ezeknek az embereknek. Sehol a pedagó­giai pályán, nincs olyan nagy fluktuáció, mint a csapatve­zetésnél. Egy fiatal kartárs érkezik az iskolához. a jel­szó: varrjuk a nyakába a csapatvezetést, hiszen fiatal még, tele van ambícióval. Ez' igaz. de vajon ismeri-e a ki­alakult szokásokat, alkalmas.© a .szervizésre, vezetésre? 4 legjobbakat A nyáron má6 megyékbe« működő csapatvezetőkkel be­szélgettem. Elmondották, hogy náluk csapatvezetőnek lenni rang és megtiszteltetés. A fel­sőbb szervektől megkapják az erkölcsi elismerést és támoga­tást. Náluk az iskolák legta­pasztaltabb, mondjuk azt. hogy a legjobb pedagógusai a csapatvezetők. Nálunk is tapasztaltam ha­sonló . kezdeményezéseket. Sok iskolát ismerek, ahol kipró* bált, jó csapatvezetők dolgoz­nak. Ezeknek a számát kell növelni. Hiszen az iskolák el­sőszámú nevelési felelősei a csapatvezetők. Befejezésül még egy gondo­lat: az úttörőmunka nem a csapatvezető, hanem a tan­testület feladata. Mint ahogv az Iskolák igazgatója sem tarthat meg minden tanítási órát, úgy a csapatvezető sem lehet ott minden űttörő-foglal- kozáson. A szervezés, irányí­tás tartozik a hatáskörébe. Szenográdi Ferenc Kiállít az AMFOKLUB Január 28-án nyitják meg a Banska Bystrica-i Köz- művelődési Intézet fotóklub­jának, az AMFOKLUB-nak és a salgótarjáni József At­tila Megyei Művelődési Központ fotóklubjának kö­zös reprezentatív kiállítását. A besztercebányai AMFO­KLUB a fényképezés iránt szenvedélyesen művészi igé­nyességgel érdeklődő amatőr fényképészek egyesüléséből jött létre. Tagjaivá azok válhatnak, akik egy-egy na­gyobb hatású kerületi és országos kiállításon már be­mutatkoztak. Munkásságuk­kal országosan is szép sikert értek el: Frantisek Odehnal, Jozes Struhár, Peter Surovy, Jaromir Vogel, de még töb­ben is, hiszen a név szerint nem említettek is figyelem­re méltó amatőr fotóművészi tevékenységet folytatnak. Három éve hexdték Formába lendítő edzés (Takács Imre karikatúrája) Daloló ifjúmunkások Lemezjátszó helyett — Pataki meghívó Bán Ödön szerkezettant ta­nít a géplakatosoknak. De ar­ról is nevezetes, hogy ő ve­zeti a nagybátonyi 209. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szak­munkásképző Intézet ifjúmun­kás kórusát. Az énekkar há­rom évvel ezelőtt alakult az­zal a céllal, hogy színesebbé tegyék az intézeti rendezvé­nyeket, ünnepségeket. Siker — 1500 után már biztató volt. Állítólag a pódiumon egészen jól szólt a kórus, bronzdiplomát kaptunk. Diáknapok előtt — Mondhatjuk azt is, hogy a lemezjátszó megszokottságát akartuk feledtetni — közli mosolyogva a kórus vezetője. A heti kétszer egyórás pró- sabbra bák révén azóta szerepeltünk már nőnapi műsorban, mun- kásőr-jubileumon. i — Hol és mikor volt az el­ső jelentős szereplésük? — 1971. márciusában, a me*- gyei minősítő • versenyen. Eh­hez egy kedves történetünk is kapcsolódik. — ? — A minősítő versenyt Sal­gótarjánban tartották. Déle­lőtt 11-re hirdettem a főpró­bát. El is kezdtük időben. De már az első hangok nagyon szánalmasan szólaltak meg. Erősebben megnéztem a fiú­kat: több mint a fele fáradt és csapzott volt. Mint utólag kiderült, a főpróba előtt mér­ték össze erejüket 1500 méte­res mezei futásban a nagy­bátonyi sportemberek. Igaz­gatóm tanácsára mégis elu­taztunk. A tarjám fő-főpróba 1972-ben, a VIII. megyei dalostalálkozón is eredménye­sen szerepeltek. Ezt követte a szakmunkásképző-intézetek területi kulturális szemléje Miskolcon. A tanulók érezték, hogy igen jól összekovácsoló- dott az együttes, s elhozták a harmadik díjat. Másfél éve az intézet szer­ződést kötött a Nagybátonyi Állami Zeneiskolával: szoro- fűzték kapcsolataikat a zenei műveltség fejlesztése érdekében. A közel 40 tagú énekkar tagjai azóta rendsze­resebben járnak hangverseny­re. Az intézet pedig megte­remt minden lehetőséget si­keres szerepléseik érdekében. — A legnagyobb gond? —• Minden tanév végén a harmadévesek búcsúztatása, kiválása. Cserélődik a kórus tagsága, egy-egy tanulónk két évig tud produkálni. — Terveik? — Készülünk az egri diák­napokra. Miskolcon kaptunk egy sárospataki meghívót is. Beneveztünk az országos Ván­dor Sándor munkás- és ifjú­munkás énekkari szemlére, Műsorunk is ennek megfele­lően Bartók-, Bárdos-, Ko­dály-művekből, munkásdalok­ból áll. (M) Tévében a Phönix Megkapta „behívóját” a salgö- repel, mégpedig a Knddly-nép­tarjánl József Attila Megyei Mű­velődési Központ keretén belül működő Phönix bábegyüttes a televízió stúdiójába. A Tóth Ilus dalf eldolgozó sok búi álló összeállí­tás,, amelynek keretében ezúttal Is fellép az Andor Ilona vezette Kodály-kórus is. Második szám­ként a beatparódiát mutatják be. vezette „bábszínház” január 12— Pénteken délután lesz a próba. 13-án áll a kamerák elé, hogy műsorát telerekordingra rögzítsék. Műsorukon két sikerszámuk sze­szombaton a felvétel és egy kö­zeli vasárnapon már láthatjuk ic műé okukat a képernyőn. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom