Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

:^lSOTA>^ Fejlődés vagy növekedés Alig múlik el nap anélkül, hogy ne állna valaki előadói asztal mögé értekezleteken, gyű­léseken, a leakülönbözoob szak­témákat tárgyaló tanácskozáso­kon, hogy értékelje egy eszten­dő munkájának tapasztalatait. A közeljövő eseményei között még mindig ott szerepel az el­múlt esztendő munkájának ér­tékelése, szinte valamennyi gazdálkodó egységnél, tömeg­szervezetnél. Az 1972.es év mérlege csak a statisztikusokhoz befutó jelentések összesítése utón lehet teljes, de egy-egy részterületről már konkrét szá­mokat tudnak mondani az ille­tékesek. Az értékelések fejlődésről és növekedésről, tervteljesítésekről, hibákról és mulasztásokról is szólnak. Apró dolognak látszik, de nem mindegy, hogy a fej­lődés és a növekedés szavakat miként illesztjük a beszámolók­ba. Nem nyelvtani szempontból van jelentősége. A növekedés olyan számszerű szaporulat, mely nem jár mindig együtt fejlődéssel. Példák bizonyítják. Több mint Ötszázzal nőtt az óvodai férőhelyek száma az elmúlt esztendőben megyénk­ben. Az előző évekhez viszo nyitva kétségtelen fejlődést je­lent, de ez a fejlődés vajon egyenes arányban áll-e a kis­gyermekes anyák igényeivel? Talán még sohasem épült annyi lakás egy évben, mint 1972-ben. Kétségkívül szép eredmény, de hány fiatal há­zaspár és mennyi fizikai dol­gozó lakásigénylési kérelme ma­radt kielégítetlenül a tavalyi évben is? A vállalat teljesítette éves tervét, de milyen eszközökkel? Új és több gép beállításával, a dolgozók létszámának növelésé­vel, vagy a termelés hatéko­nyabbá tételével? Félreértés ne essék, nem oz elért eredmények lebecsüléséről von szó. Az ember tulajdonsá­gainál fogva hajlamos saját munkájának értékelésekor bi­zonyos túlzásokba bocsátkozni. Ezek az apró túlzások kiszűr­hetők ugyan a téma alapos is­meretében, de megvan a ve­szélye, hogy önelégedettséghez vezethet. Azt mondják, az ember so­hasem lehet elégedett. így év elején a múlt esztendő munká­jának értékelése mellett az idei célkitűzésekről, tervekről esik a legtöbb szó. Tapasztalatok­ban gazdag kollektívák ülnek Össze, hogy meghatározzák a tennivalókat. Első helyre az olyon tényezők kiküszöbölése 'kerül, melyek gátolták valami­lyen formában a tavalyi év munkáját, a fejlődés akadályo­zói voltak. Hétköznapi, alkotókedvtől tü­zelt tettekre van szükség. Az MSZMP Központi Bizottságának 1972. november 14—15-i állásfog­lalása rámutatott legfontosabb feladatainkra. A végrehajtás az erők koncentrálását, a nagymér­tékű összefogást igényli. Közös érdekről, azonos törekvésekről lévén szó, vezetők és munká­sok, tsz-tagok és alkalmazottak egyforma kötelessége, hogy nap mint nap szorgalmas és becsületes munkával szolgálják ügyünket, a szocializmus fel­építését. A fejlődés pozitív irányú mi­nőségi változás. Tény, hogy az elmúlt években sokat fejlődött társadalmunk. Gazdagabbak lettünk jó néhány korszerű, mo­dern létesítménnyel, nőtt a la­kosság életszínvonala, bővült az áruválaszték, határozatok védik a nőket és a fiatalokat, segítik a fizikai dolgozókat, s lehetne még oldalakon keresztül sorolni a fejlődést mutató jegyeket. Az elért eredmények mögött felmérhetetlen energia áll, amely továbbra is biztató, még gazda­gabb jövőt mutat, felcsillantva újabb és újabb sikerek lehető­ségeit, csak tettekre van szük­ség. Persze gondok és negatív je­lenségek még lesznek továbbra is, s erre éves munkát értékelő tanácskozáson felhívni a figyel­met, ha kell önkritikusan is, nem ünneprontás. Az lenne a vétek, ha csak a pozitív tapasz­talatokról esne szó. A beszámoló magában kell, hogy hordozza a legfontosabb tennivalók meghatározását, a figyelmet elkerült hibák orvoslá­sát, pontosan egy másik be­számoló sikeres elkészítése és elfogadása végett, melyre ugyancsak egy év múlva kerül sor, az 1973-as esztendő mun­kájának értékelésekor. Szabó Gyula VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! '■<*. AT’ MSZMP NÓGRÁD ISAEGYH BIZOTTSÁGA ÉS A VfGYH TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 8. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK A KPVDSZ megyei bizottságának ülése Tartalmilag is fejlődött a szocialista mmikaversenw mozgalom Tegnap a KPVDSZ megyei bizottsága a közgazdasági bi­zottság előterjesztésében meg­vitatta, hogy az előterjesztés­ben szereplő vállalatoknál — állami és ÁFÉSZ — számsze­rűleg és tartalmilag miként fejlődött a szocialista munka- verseny, illetve a szocialista brigádmozgalom. Megállapították, hogy a munkaverseny-szervezés időpontja egybeesik, il­letve összhangban van az éves feladatok kialakítá­sával. Legtöbb helyen központilag adják ki a versenycélkitűzé­seket, s ennek ismeretében ké­szítik el a kollektívák konk­rét vállalásaikat. Ezeket az* tán a vállalatok és szövetke­zetek vezetői felülvizsgálják, amennyiben szükséges, módo­sítást, kiigazítást javasolnak. A verseny alapvető formá­ja továbbra is a szociaista brigádmozgalom. A megye ÁFÉSZ-eiben 1972-ben 104, a Nógrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál 39, az Ingatlankezelő Válla- atnál 32 kollektíva versenyez a megtisztelő címért. A na­gyobb alapszervezetnél az el­múlt esztendőben megfelelő szintre emelték a követelmé­nyeket. Ennek ellenére az egyének képessége, a külön­böző munkakezdeményezések még mindig nem tükröződnek eléggé a vállalásokban. Lényegesen fejlődött a ver­senyzők erkölcsi és anyagi el­ismerése. Két vállalatnál — a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi és Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat­nál — készült csak munka- venseny-szabályzat. A többi megvizsgált helyen a kollek­tív szerződésekben Írják elő az erkölcsi és anyagi megbe­csülés formáit és mértékét. Egyedül a litkei ÁFÉSZ-nél nincs ez szabályozva. Itt csak egy összegben írták elő a szo­cialista brigádok jutalmazásá­ra fordítható összeget. Az anyagi elismerés más formája — alapbér plusz prémium együtt — még csak most kezd kibontakozni. A munkaverseny formái között még jelentős helyet foglal el a Kiváló Egység címért folyó vetélkedés. Me­gyénk ÁFÉSZ-eiben 267 bolt nevezett be ebbe a versenyformába. Az állami kereskedelmi háló­zatból csak a kisebb egyse­Amiről Tripoliban tárgyaltak A Szíria ellen végrehajtott izraeli támadássorozat min­den eddiginél nagyobb nyo- matékkal vetette, fel az arab államszövetséghez tartozó or­szágok katonai együttműködé­sének kérdését. Ez a téma méltán került első helyre Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök tripoli találkozó­jának napirendjén. Nem két­séges — mutatnak rá Kairó­ban —, hogy az arab állam- szövetségnek és az arab álla­mok összességének válaszolnia kell arra a szíriai felhívásra, amely az izraeli agresszió el­len vívott harc pánarabizálá- sára szólította fel „az összes arab testvéreket”. Szadat és Kadhafi azt a közösen, ki­dolgozott stratégiai tervet szánja válaszul, amelyet rövi­desen' az arab államszövetség elnöki tanácsa, illetve az Arab Liga védelmi tanácsa élé terjesztenek jóváhagyás végett. Ahmed Iszmail hadügymi­niszter, a szövetségi fegyveres erők főparancsnoka legutóbbi szíriai látogatása során a ka­tonai együttműködés fejlesz­téséről, mindenekelőtt a szí­riai és az egyiptomi front összehangolásáról folytatott tárgyalásokat a damaszkuszi vezetőkkeL Erre utal az is, hogy a Szadat és Kadhafi ál­tal kidolgozott átfogó arab stratégia szorosan összefügg bizonyos nemzetközi diplomá­ciai lépésekkel, elsősorban a nagyhatalmak közel-keleti magatartásának tanulmányo­zásával. (MTI) Kétezer forint ösztöndíj Segítség a tehetséges munkás gyerekeknek Első ízben ülésezett tegnap délelőtt a nemrég alakult megyei diákszociális bizott­ság. A megyei bizottságnak ti­zenegy tagja van, képviselte­ti magát a megyei tanács, a KISZ megyei bizottsága, a MÉSZÖV, KISZÖV, SZMT, Hazafias Népfront, a megye két területi tsz-szövetsége, tagja a megyei ifjúságpoliti­kai felügyelő, valamint a me­gyei középiskolai és általános iskolai felügyelő. A diákszociális bizottság nagy érdeklődés mellett vi­tatta meg az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács irányelveit, valamint a bizottság munkatervét. A diákszociális bizottság ülésének legfontosabb témája a középiskolai ösztöndíjak odaítélésének új rendszere. Az ösztöndíjakkal elsősorban a tehetséges munkásgyerekek továbbtanulását segítik, min­den gyerek — aki elnyeri az ösztöndíjakra kiírt pályázatot — évi kétezer forint anyagi juttatást kap. A megyei bizottság úgy ha­tározott, hogy hamarosan fel­hívással fordul az általános és középiskolák ifjúsági szo­ciális bizottságaihoz és pályá­zatot hirdet az általános is­kolák nyolcadik osztályos, va­lamint a középiskolák tanu­lói számára. Ugyanakkor fel­hívja az üzemek, termelőszö­vetkezetek, vállalatok figyel­mét, segítsék ösztöndíjjal a tehetséges munkásgyerekeket. Eddig évente háromszáz- ezer forint ösztöndíjat osztot­tak szét a megyében, ez az összeg most jelentősen emel­kedik, a központi alapból to­vábbi hétszázezer forint jut Nógrád megyének. Mivel jelentős összegről van szó, az ösztöndijak oda­ítélése nagy figyelmet és kö­rültekintést érdemel, hogy valóban azokat segítse, akik leginkább megérdemlik. gek vesznek részt, mivel az előbb említett boltokban nin­csenek meg a szocialista bri­gádmozgalom személyi felté­telei. A vállalatok és szövetkeze­tek vezetőinek többsége bizto­sítja a verseny célkitűzései­nek végrehajtásához szüksé­ges tárgyi és személyi feltéte­leket. A nagyobb vállalatok­nál és szövetkezeteknél már van munkakörileg kinevezett munkaverseny-felelős, kisebb szövetkezeteknél ezt a mun­kát a szakszervezeti bizottság, illetve annak munkaverseny- felelőse végzi. Nincs munka­verseny-felelős a ceredi és a karancslapujtői ÁFÉSZ-eknél. A mozgalom tartalmi gazda­godásának elősegítése érdeké­ben áz értékesítési körzetfele­lősök feladatát úgy határoz­ták meg, hogy módjuk legyen az egységek munkaversenyé­nek segítésére is. A Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat­nál pedig a vállalat vezető ál­lású dolgozói egy-egy szociális ta brigádot patronálnak. Az eszmecsere során szóba került még, hogy a munkaver­seny helyzetét a vállalatok és szövetkezetek különböző tes­tületéi rendszeresen megtár­gyalják, és a tapasztalatok I birtokában jelölik meg a to" | vábbi tennivalókat, Elemezték ae üjitomoz­galom visszaesését előidé­ző okokat, és megjelölték a tennivalókat is. A megyei bizottság amikor a vitában elhangzottakkal ki­egészítve elfogadta az előter­jesztést és a benne közölt fel­adatokat, hangsúlyozta, hogy a határozat óta számszerűleg és tartalmilag is sokat fejlődött a szocialista munkaverseny- mozgalom. a wilag minden kormányához íz VSA írja alá a% október 20*i megállapodást! Hazaérkezett a Béke-vi-lág- tanács Helsinkiben tartott rendkívüli elnökségi üléséről a magyar békemozgalom kül­döttsége, dr. Bariba Tibor re­formátus püspök, a Béke-vi- lágtanács Elnökségének tagja és Sebestyén Nándomé. az Országos Béketanács főtitká­ra, a Béke-világtanács tagja. A megérkezésük után tartott sajtókonferenciáin elmondot­ták: — A békemozgalom történe­téinek talán legnagyobb jelen­tőségű tanácskozása zajlott le Január 6-án és 7-én Helsinki­ben: a rendkívüli ülés össze­hívását a vietnami helyzet tragikus változása tette szük­ségessé. Október végén még az egész békeszerető világ re­ménykedett, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok között a háború befeje­zéséről, a vietnami béke hely­reállításáról kötött megállapo­dás aláírása véget vet a bar­bár agressziónak, a történe­lem legszermyesebb népirtó háborújának. S aztán leírha­tatlan megdöbbenéssel kellett tudomásul vennünk: az Ame­rikai Egyesült Államok veze­tői nemcsak, hogy nem írták alá az egyezményt, de minden korábbit felülmúló bombatá­madásokkal igyekeztek meg­törni Vietnam hős népét. — Az USA vezetői koráb­ban azt bizonygatták, hogy csak katonai célpontokat .tá­madnak és sajnálatos téve­désnek minősítették az el­pusztított gátakat, lakóháza­kat. Szólamaik hitele felől eddig sem volt kétsége a bé­keszerető embereknek, ami azonban december utolsó 12 napjában történt az félreért­hetetlenül bebizonyította en­nek a háborúnak népirtó jel­legét, az USA gyalázatos szán­dékát. Kórházak, iskolák, la­kóházak, templomok romjai, asszonyok, gyermekek, öregek holttestei vádolják az Ame­rikai Egyesült Államokat. — A magyár társadalom, közvéleményünk kezdettől fogva meg volt győződve ar­ról, hogy Vietnamiban nem (Folytatás a 2. oldalon) A munkásközpontúság jegyében Évadnyitó értekezlet a TlT megyei székhazában Tegnap délelőtt, a TIT sal­gótarjáni székhazában, a me­gye-járási és városi TIT-szer- vezeteinek titkárai részére év­adnyitó értekezlet volt. A munkaértekezlet előadója, Gálfi Árpád, a megyei szer­vezet titkára, két kérdéssel foglalkozott. Értékelte az 1972. esztendő munkáját, kü­lönös figyelemmel arra, hogy az új ismeretterjesztő formák miként váltak be. Ennek kap­csán megállapította, hogy je­lentős előrehaladást jelentett két járásban, a salgótarjáni és rétsági járásban a körzetek kialakítása. Szervezettebbé vált a munka, közelebbi kapcsolatot sikerült teremteni az előadók és a hallgatóság között is. Az 1973. év feladatait is­mertetve, az előadó elmond­ta, hogy a munka irányvona­lát a novemberi párthatározat és a TIT megyei és’országos konferenciájának határozatai szabják meg. A munkásköz­pontúság, a termelési kultúra növelésének segítése, a ré­tegérdeklődésnek legjobban megfelelő, ugyanakkor azon­ban a tudományosság igényé­nek is eleget tevő közvetlen előadói nyelv megtalálása, a közoktatási határozatokból a. szervezetre háruló feladatok legjobb megoldása, a politikai és társadalmi ünnepek, évfor­dulók nívós előadásokkal való segítése adják az elkövetkező munka gerincét. Ezeknek a feladatoknak a nagymúltú Tudományos Isme­retterjesztő Társulat csak ak­kor, és úgy tehet eleget, ha szervezetét erősíti, az értel­miség mind szélesebb rétegét, vonja be a munkába és job­ban támaszkodik a választott testületekre. Megyénk jelentős beruházásai közé tartozik a FÜTÖBER Épületgépészeti Termékeket Gyártó_ Vállalat nagybátonyi gyáregységének megépítése. A régi üzemben is már kere­sett fűtőberendezéseket, tetőventillátorokat, s más szellőzőberendezéseket gyártanak, az új üzemcsarnokban még nagyobb mennyiségben készülő berendezéseik egy részét ex­portálni fogják. Részt vesznek néhány testvéri ország kooperációs együttműködésében is, mely szintén igen fontos a gyár jövője szempontjából. Képünkön az új üzemcsarnok szerelési munkáját végzik. — kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom