Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-10 / 7. szám
Ezer ionná bomba egy nap alatt Otto Winzer, az NDK külügyminisztere Moszkvába utazott. A képen: Gromiko szovjet kft* lügyminiszterrel a tárgyalások előtt Támadás a nemzetközi enyhülés ellen Washingtoni mesterkedések a Földközi-tengeren (Folytatta as 1. oldalról) hajtották végre: 1000 tonna bombát szórtak le 24 óra alatt. Mint a Reuter iroda tudósítója megjegyzi, a központi fennsík Kontumtól északra fekvő része a felszabadító erők kezében van. A szabadságharcosok az utóbbi időben egyre hevesebben támadnak Kontumtól délre is, főként a Plei- kuhoz vezető 14-es főútvonal mentén. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára szerdán tölti be hatvanadik életévét. Ebből az alkalomból a CSKP KB Elnökségének és a csehszlovák kormány elnökségének javaslatára Ludvik Svoboda köztársasági elnök Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja egységének megszilárdításában, a szocialista társadalom építésében és sokoldalú fejlesztésében szerzett rendkívüli érdemeiért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse címmel, a pártban és a szocialista haza építésében kifejtett sok éves munkájáért pedig a Klement Gottwald-renddel tüntette ki. Ä téma: a Közös Piac. Erről beszélnek Anglia-szerte. kis és nagy emberek, háziasz- szonyok és üzletemberek, munkások és politikusok. Január 1-től Nagy-Britannia teljes jogú tagja az Európai Gazdasági Közösségnek; élvezi előnyeit és vállalta kötelezettségeit. „Sötétbeugrás” =- így jellemezte nekem egy angol újságíró, — „mert bár nem tudjuk, merre vezet és mit hoz számunkra, de visszalépnünk többé már nem lehet.” Angliai—skóciai utam során arra a kérdésre kerestem és kértem választ: miért törekedtek hosszú éveken át a váltakozó tory- és munkáspárti kormányok a belépésre, milyen előnyöket várnak ettől? És ha ez jó dolog, akkor miért húzódoznak az emberek tőle, miért a bizalmatlan tömeghangulat? De van még egy másik kérdés is: mivel magyarázható a munkáspárt véleményének megváltozása? Míg ugyanis korábban ők hirdették a legharsányabban a Közös Piachoz csatlakozás szükségességét, most Wilsonék zászlót bontottak — a belépés ellen. Talán csak nem azért, mert nem ők, hanem a toryk írták alá? Ez is lehetett tényező, de fontosabb ok, hogy érzékelniük kellett a tömegek elégedetlenségét és félelmét. „Belépés a kapitalista klubba!” így fakadt ki kérdésemre egy skót egyetemi hallgató, majd így: „Ez csak a tőkéseknek előnyös, a kisemberek ráfizetnek”. Ugyanezt fejtette ki egy londoni háziasszony, aki szerint máris megkezdődött az élelmiszerek drágulása, s ez á folyamat, szerinte, a belépés után ugrásszerűen meggyorsul majd és nehezíti a dolgozók helyzetét. A másik oldalnak is megvannak azonban az érveik. Egy glasgow-i közgazdász a belépés szükségességét azzal magyarázta, hogy az 55 milliós Nagy-Britannia számára piacának 265 millió fogyasztóra való bővülése minőségi változást jelenthet. Áll ez mindenekelőtt az autóiparra, a vegyipar bizonyos ágaira, a számítógépiparra, műszer- és A VDK külügyminisztériuma kedden nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy az amerikai légierő január 7-én ismét bombázta az ország számos 6Űrűn lakott területét. A B—52-es hadászati bombázók támadták Ga Tinh és Kang Binh tartomány, valamint Vinh Linh kerület sűrűn lakott vidékeit, miközben felderítőgépek berepültek Hanoi és Haiphong fölé is. A külügyminisztérium nyilatkozata rámutat, hogy az Egyesült ÁlGustáv Husákot, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát 60. születésnapja alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte. * Gustáv Husákot, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát 60. születésnapja alkalmából a szovjet és a csehszlovák nép közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében tanúsított kiemelkedő szerepléséért, valamint a béke és a szocializmus szilárdításához való hozzájárulásáért Lenin-renddel tüntették ki. (MTI) gyógyszeriparra stb. Az Integráció nagy szériákat és jelentős korszerűsítést hozhat és így a brit áruk verseny- képességének fokozódásához vezethet. Az egységes közös piaci valuta létrehozásától pedig az újra rendkívül Ingataggá vált font megszilárdulását várják. Politikailag pedig ügy számolnak a Közös Piac brit hívei, hogy a vietnami balsiker után Amerika csökkenteni fogja külföldi kötelezettségeit, s ez lehetővé teszi majd Nagy-Britannia számára, hogy növelje nyugat-európai befolyását és előbb-utóbb megszerezheti itt a vezető szerepet is. A tömegek azonban nem nagyon bíznak e kedvező perspektíva megvalósulásában. Ellenkezőleg. Az állítólagos előnyök mögött is érdekeik veszélyeztetését vélik felismerni. Mindenekelőtt és mindenek felett félnek a drágulástól és attól, hogy az automatizálás következtében tovább nő a munkanélküliek száma. Ügy érzik továbbá, hogy a belépés a Közös Piacba a Brit Nemzetközösség végleges felszámolásához vezet. (Sikerült ugyan bizonyos átmeneti megállapodásra jutni a Közös Piaccal Űj-Zéland, Ausztrália és más nemzetközösségi országok vaj, gyapjú és más hagyományos cikkei „kivételezett helyzete” érdekében, ez azonban 1980—85- ig fokozatosan megszűnik, vagyis másfél évtizedes távlatban, a nemzetközösség szétbomlasztása reális veszély. Politikailag pedig az angol, skót és walesi kisember azért ellenzi a Közös Piacot, mert tudja, hogy a „kapitalista klub” tagjai eltökélték: közös hatalmi eszközeikkel megakadályozzák a nyitást a szocializmus felé. A tömegeknek ezt a hangulatváltozását ismerték tehát fel a munkáspártban, amikor most — igaz nem a belépés ténye, hanem csak a módja, feltételei ellen — fordultak. Az időközi választások azonban azt bizonyítják, hogy a választók Wilsonéknak ezt az új orientációját sem tartják őszintének. lamok nem elégszik meg e harci cselekményekkel, hanem nyíltan fenyegetőzik az egész Észak-Vietnamra kiterjedő tömeges bombázás felújításával, hogy a vietnami népet Saját feltételei elfogadására kényszerítse. Le Due Tho, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének' különleges tanácsadója, és Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden 6 órán át tárgyalt Saint-Nom-La-Breteche-ben, Párizs egyik elővárosában. Nyugati hírügynökségek külső jelekből arra következtetnek, hogy a tanácskozás kedden is hűvös légkörben zajlott le. A VDK küldöttségének szóvivője közölte, hogy a tárgyaló felek szerdán délután 3 órakor ülnek ismét össze Gif- Sur-Yvett párizsi elővárosban. A megállapodás értelmében a bizalmas megbeszélés témájáról a tárgyaló felek kedden sem nyilatkoztak. A DNFf Felszabadulás hír- ügynöksége összesítő adatokat közölt az elmúlt hét dél-vietnami harci cselekményeinek rtlérlegéről. Ebből kitűnik, hogy a népi felszabadító erők a központi fennsíkon, a Mekong deltájában és a középső partvidéken folyó harcokban harcképtelenné tették a bábhadsereg 2000 katonáját és tisztjét, megsemmisítettek több mint 50 harckocsit, lelőttek 8 repülőgépet és helikoptert, fel- gyújtpttak 12 hadihajót. Thieu saigoni elnök kedden hadseregéhez és a lakossághoz intézett nyílt levelében arra szólította fel az embereket, hogy ne bízzanak a VDK által esetleg megkötendő tűzszünetben, hanem álljanak résen, hogy „meghiúsíthassák a kommunisták visszaélését”. Thieu ezenkívül adakozásra szólította fel a lakosságot, egy katonai „jótékonysági alap” javára. Berlinben kedden aláírták a Német Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között az 1973. évre létrejött gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési és segélyszerződést. Az egyezmény értelmében a Német Demokratikus Köztársaság még nagyobb segítséget ad a vietnami testvérnépnek, mint eddig, nemcsak a helyszínen, hanem oly módon is, hogy nagyszámban képez ki vietnami szakembereket az NDK-ban. XT’ orábban széles körben elterjedt nézet volt, és ennek hatása ma is jelen van a társadalom tudatában, hogy erdek és erkölcs egymást kizáró, egymással szembenálló fogalmak. Erkölcsi tudatunk jórészt arra a nézetre épült, hogy az érdek szennyes, földhöz ragadt viszony, „az ördögtől való”, azonos az önzéssel és az anyagiassággal. Holott az érdek nem több és nem kevesebb, mint a társadalmilag érvényes és elismert szükségletek kielégítésére irányuló tudatos törekvés. Az érdek és érdekeltség — éppen azért, mert tudatosság kell hozzá az egyik legemberibb jelenség. Minél fejlettebb az ember és társadalma, annál többet jelent az érdek a létezéshez szükséges elemi javak megszerzésénél, annál inkább jelenti a személyiség fejlődését, kiteljesedését szolgáló szellemi értékek megszerzésére, az erkölcsöt is nemesítő emberi kapcsolatok megteremtésére irányuló tudatos törekvést. Az utóbbi években az emberek nagy figyelemmel kísérik az érdekről szóló megnyilatkozásokat. Teljesen érthető ez az érdeklődés, hiszen a gazdaságirányítás reformja szükségképpen együttjárt a szocializmusban is létező érA Pravda keddi számában Vlagyimir Jermakov azt fejtegeti, hogy az amerikai imperialista körök új utakat keresnek földközi-tengeri politikájuk megvalósításához. Makarezosz görög miniszterelnök-helyettes nemrég lezajlott spanyolországi látogatását és tárgyalásait kommentálva Jermakov rámutat, hogy a közös spanyol—görög földközi-tengeri stratégia összhangban van az Egyesült Államok egész földközi-tengeri és közel-keleti politikájával. Athén és Madrid ,.összekapcsolása” megfelel bizonyos, a föld közi - tengeri feszültség fenntartásában érdekelt amerikai és NA- TO-körök törekvéseinek. A cikkíró hivatkozik azokra a római lapokra, amelyek Az amerikai dolgozók a sztrájkok fokozásával harcolnak a kormány azon kísérletei ellen, amelyekkel , rájuk akarja hárítani az infláció terheit. Mint ismeretes, 280 philadelphiai iskola 18 ezer tanára ebben a tanévben már másodszor kezdett sztrájkot: dekkülönbségek nyíltabb jelentkezésével és elismerésével. Kimondtuk és elismertük az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek egyidejű, egymás melletti létezésének jogosságát. / Egyszersmind hangsúlyoztuk, hogy a társadalmi érdek elsődlegességét mindenképpen biztosítani keli. Olyan szabályokat kell alkalmazni, hogy az egyéni és a csoportérdek érvényesülése a társadalmi érdek megvalósulását eredményezze. Az érdekeknek ez a hármas tagolódású szerkezetét nevezzük érdekstruktúrának. Természetesen ez csak elvont váza a valóságnak, elkerülhetetlen egyoldalúságokkal. A tényleges, eleven érdekviszonyok ennél sokkal szövevényesebbek, bonyolultabbak. A valóság megismeréséhez azonban e hármas tagolódás is jelentősen hozzájárulhat, ha nem tévesztjük szem elől azt a marxi gondolatot, miszerint „... már maga a magánérdek is társadalmilag meghatározott érdek és csak a társadalom által szabott feltételek között és az általa adott eszközökkel érhető el; tehát e Eeltételek és eszközök újratermeléséhez van kötve. A magánszemélyeknek az érdeke; de tartalma, valamint a megvalósítás formája és eszköze, mindenkitől független, az olasz Maddalena-S2igetnek az amerikai atom-tengeralatt- járó flotta rendelkezésére bocsátásáról folyó vitája kapcsán felteszik a kérdést: vajon nem egy harmadik földközi-tengeri támaszpontot akar így létrehozni az Egyesült Államok? S nem ennek a visszhangja-e az olasz szélsőjobb- oldali körök azon törekvése — kérdezik —, hogy az Appen- nin-félszigeten spanyol, vagy görög mintájú rendszert hozzanak létre? Teljesen világos — foglalja össze Jermakov —, hogy a földközi-tengeri feszültség fokozására Irányuló törekvések éle6 ellentétben állnak a nemzetközi enyhülés tendenciáival és az európai népek békevágyával. (TASZSZ) béremelést és munkaidő-csökkentést követelnek. A Wisconsin állambeli Mil- waukee-ben folytatódik a városi alkalmazottak múlt hét óta tartó sztrájkja, amelyben 12 ezren vesznek részt. A szakszervezet béremelést és a munkafeltételek megjavítását követeli. (MTI) társadalmi feltételek által adott.” Az érdekek az emberi szükségletekhez kapcsolódnak. A társadalmi érdek a haladáshoz kapcsolódó szükségleteink összessége. Vagyis: a társadalom akkor maradhat fenn, és akkor felel meg egyre inkább a benne élő emberek szükségleteinek, ha szakadatlanul fejlődik, haladottabb színvonalra lép. Ezt a folyamatot mindig azok az osztályok képviselik, amelyeknek a legközvetlenebb érdeke fűződik a társadalmi haladáshoz. Ebből az tűnik ki, hogy amíg osztályok léteznek, addig a társadalmi érdek is emberek bizonyos csoportjához, egy vagy legfőképpen egy osztályhoz kapcsolódik. Ezért a szocializmusban is megtaláljuk azt az osztályt, amelynek feltétel nélkül érdeke fűződik a társadalmi haladáshoz, ez pedig a munkásosztály. Á szocializmusban azonban, mivel megszűntek a kizsákmányoló osztályok és velük együtt a kizsákmányolás, csak olyan osztályok és rétegek léteznek, amelyek érdekeltek a társadalmi haladásban. Érdekeltségük közvetettebb és ellentmondásosabb, mint a munkásosztályé. Hogy érdekeiket ilyen áttételek, lépcsők ellenére összhangba hozhassák a társadalmi érdekkel, ehhez a Törökország fejleszti kapcsolatait Az Ankarában angol nyelven megjelenő török lap, a Daily News, Interjút közölt, amelyet Haluk Beyülken külügyminiszter adott a lapnak Törökország külpolitikájáról, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országokhoz fűződő kapcsolatairól. „Azt kívánjuk — hangsúlyozta egyebek között a török külügyminiszter —, hogy viszonyunk ezekkel az országokkal továbbra is a függetlenség, a szabadság, a területi épség, egyenlőség és egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás elveivel összhangban fejlődjék. Emellett különleges figyelmet fordítunk a balkáni országokhoz fűződő kapcsolataink ápolására és fejlesztésére.” " Ezzel kapcsolatban Haluk Bayülken külön hangsúlyozta azokat a „pozitív eredményeket, amelyeket Bijedics jugoszláv miniszterelnök és Mladenov bolgár külügyminiszter közelmúltban Törökországban tett látogatása jelentett.” (MTI) munkásosztálynak nemcsak kifejeznie kell a társadalmi érdeket, hanem politikai vezető szerepet, hatalmat is kell gyakorolnia a társadalomban. A szocializmus viszonyai között még különböző dolgozóosztályok és -rétegek élnek egymás mellett, amelyeknek lényegi érdekazonosságukon túl, vannak eltérő érdekeik is. A szocializmusban az emberek helyzetében, létfeltételeiben vannak lényeges, össztársadalmi méretű azonosságok (a magántulajdon, a kizsákmányolás megszűnése, a munka szerinti bérezés, egyenlő jogok és kötelességek stb.), de léteznek az eltérő osztályhelyzetből, a munka- megosztásban elfoglalt helyből következő jelentős különbségek is. Ebből a helyzetből következik, hogy a szocialista társadalomnak a fejlődés elősegítésére szolgáló különböző — gazdasági, politikai, ideológiai — feladatokat, rendszabályokat úgy kell terveznie, hogy az egyéni és csoportérdek kielégítése is szocialista módon történjék, hogy ezek az érdekek is, hét- köznapiságuk ellenére a távlatokra, a társadalmi haladásra irányuljanak. A munka szerinti elosztás egyenlőségét és egyenlőtlenségét is tartalmaz: egyenlőséget a termelési eszközökhöz való viszonyban, a munkához való jogban, egyenlő felszabadulást a kizsákmányolás alól, de egyenlőtlenséget. a fogyasztás színvonalában — éppen azért, mert a szocializmusban egyenlő mércével, a végzett munkával mérik az embereket, akik pedig szakképzettségükben, képességeikGáti István 2> NÓGRÁD - 1973. január 10., szerda Lenin-renddel tüntették ki Gustáv Husákot Kádár elvtárs üdvözlő távirata Kinek kell a Közös Piac? (MTI) Potägay Imrét * Íz érdekek helye és felismerésük szerepe ti szocialista társadalom ban Amerikai sztrájkok
