Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

Erdőpusztulás a vietnami háborúban A hosszú évek óta tartó vietnami háború Dél-Viet- nam faunájában és flórájá­ban olyan károkat okozott, amelyeknek helyreállítása — ha ez egyáltalán lehetséges ~ hosszú évtizedeket vesz majd igénybe- Az alábbi szomorú adatokat amerikai felmérések alapján közöl­jük. Dél-Vietnam erdőterülete 2b millió acre, ebből 15 mil­lió a gazdasági értékű terü­let. Az utóbbiból 3,7 millió acre nagyságú erdőterületet egyszer, 1,2 milliót több al­kalommal permeteztek vé­gig vegyszerekkel lombtala- nítás céljából. Ez a művelet 10—60 százalékos fakipusz­tulást jelent, pontosan 40 millió köbméter favesztesé­get. Ezzel együtt természete­sen a permetezett állomá­nyok növekedése is vissza­esik. Az összes tényező kö­vetkeztében előállt fapusztu- lás 470 millió dollár kárt tesz ki- Ebben a számban csak a kereskedelemben ér­tékesíthető fa szerepel, tehát az adatot tűzifa nélkül kell érteni. A hosszú háború a legérté­kesebb és legjobb fekvésű erdők nagy részét elpusztí­totta Dél-Vietnam területén. A pusztítás zömét az ameri­kai vegyi fegyverek és nehéz- fegyverek rovására kell írni. Ez a, nagyméretű pusztulás az erdők későbbi helyreállí­tását jelentősen megnehezíti. A Saigon környékén és Tay Minh tartományban 266 fűrésztelep és egyéb faipari létesítmények nyersanyagel­látása vált bizonytalanná a háborús erdőpusztulások kö­vetkeztében. Véget ért a jubileumi bélyegkiállítás Gazdag tartalmú, sok szí­nű, tanulságos bélyegkiállítás zárta kapuit januán 6-án es­te a megyeszékhelyen, a Ga­garin Általános Iskolában. A tíznapos bemutatót Salgótar­ján várossá nyilvánításának és a bélyeggyűjtő kör meg­alakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezte a megyei gyűjtő köre. Salgótarján fila- telistái negyven gyűjteményt mutattak be 200 keretoldalon, 2400 albumlapon. Az értékes gyűjteményekben több mint tízezer darab féltve őrzött bé­lyeg, boríték ízléses illusztrá­cióval tárult a látogatók elé. A nagy közönségsikert ara­tott tekintélyes bélyegbemu­tatón — amelyet mintegy ez­ren tekintettek meg — köz­tük a fővárosból, Miskolcról, Pásztóról és más helyekről —, elsősorban a városi bélyeg- gyűjtő kör tagjai, továbbá a síküveggyár, öblösüveggyár, kohászati üzemek, SZMT, úttörőház filatelistái működ­tek közre. Tegyük hozzá, nem is eredménytelenül. Említésre méltó, hogy a vá­ros ipari üzemei, intézmé­nyei részéről sem volt még soha ilyen érdeklődés bélyeg- kiállítás iránt, mint ez alka­lommal. Erről tanúskodnak azok a tiszteletdíjak, ame­lyeket felajánlottak a helye­zettek, kiállítók részére. A bemutatott gyűjtemé­nyekben a látogatók elé tá­rultak kiemelkedő történel­mi időszakok — mint a má­sodik világháború. Megeleve­nedtek a sokszínű bélyege­ken a politikusok, költők, mű­vészek, híres emberek életút­jai. Bemutatásra kerültek to­vábbá : madarak, virágok, ku­tyák, a bányászat és kohászat fejlődése, első napi bélyegző­vel ellátott borítékok, a vl- lágifjúsági találkozók folya­mata és még sok más érté­kes összeállítás. A kiállítás színvonalát emelte, hogy al­kalmi postahivatal is műkö­dött a 10 nap alatt. így a bé­lyeg szerelmesei és a látoga­tók a vásárolt emlékkiadvá­nyokra, bélyegekre alkalmi bélyegzést gyűjthettek. A városi bélyeggyűjtő kör titkárának, Fekete Gyulának tollából — aki közben sajnos elhunyt — megismerhetik az érdeklődők a kör 50 éves fej­lődését bemutató történetet, amely eddig még nem jelent meg kiadványban. A szerző, mint alapító tag írta meg visszaemlékezését. A bemutatott 40 gyűjte­ményt háromtagú zsűri bí­rálta. Harmadik helyezést 43 —48 pont esetében értek el a bélyeggyűjtők. A II. díjat 49 —54 pontra ítélték oda. Míg az első helyezetteknek 55—60 pontot Ikellett elérniük. Az igaz, hogy maximális pont­számot nem ért el egyetlen filatelista sem, de több első helyezést adtak ki a pontszá­mok alapján. Néhai Fekete Gyula ízlésesen összeállított „A posta története” és „Ma­gyarország bélyegei I.” (fel- szabadulás előtti) gyűjtemé­nye méltán kiérdemelte az igényes zsűri elismerését. A másik két első díjat viszony­lag fiatal gyűjtő, Juhász László, a kohászati üzemek fiiatelistája nyerte el „Ma­gyarország II.” (felszabadulás utáni) valamint a „Salgótar­ján és a filatélia” összeállí­tású anyagával. A továbbiak­ban’ heten II., míg tizenegyen III. díjat szereztek. A kiállítás krónikájához hozzátartozik még, hogy ez időszak alatt jelefit meg a Petőfi-emlékbélyegsor, a kői tő születésének 150. évfordu­lója tiszteletére, valamint az irányítószám bevezetését rep­rezentáló bélyeg. Elismeréssel kell szólni továbbá arról a lelkes kollektíváról, amely időt és fáradságot nem kí­mélve, nagy lelkesedéssel mű­ködött közre e színvonalas bemutató megrendezésében, mint: Körmendi Ferenc, Föl di Jenő, Becsky József, Szász Zoltán és sokan mások. Bene kapitány históriája Rákóczi szabadságharcának kezdetén a Felvidék nagy ré­sze még Bécs uralma alatt görnyedt. Ebben az időben Sümegi Beme István volt So- moskő várkapitánya és tiszt­ségénél fogva a Habsburg császár-király hűséges aláren­deltje. Bene meg volt győ­ződve arról, hogy a várat meglepetés nem érheti. A tö­rököket már kiűztök az or­Sulyos vízszennyezés X ízválasztón A levegő és vizek tisztaságáért folyó küzdelem egyúttal ez emberiség jövőjéért, egészségéért folyó harcot is jelenti. Az iparosodás egyre nagyobb mérvű térhódítása magával hordozza a levegő és vizek szennyeződését egyaránt. Szocia­lista államunk súlyos milliókat fordít a szennyeződés elle­ni védekezésre. A levegőt és vizet szennyező vállalatokat, üzemeket súlyos bírságokkal büntetik. Nógrád megyében is lehetne „csokorra” valót gyűjteni azokból a vállalatokból, üzemekből, amelyek rendszeres viz- és leveQőszennyezödést okoznak. Köztudott, hogy me­gyénk vízben szegény. Különösen Salgótarján és környékén okoz komoly gondot a vízellátás. Salgótarján város lakossága sokszor érzi az igazi ivóvíz hiányát. Az országos és helyi vízügyi szervek igyekeznek minden lehetőségei kiaknázni az egészséges és elegendő mennyiségű ivóvíz elérése érdekében. A közeljövőben sor kerül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kezelésében levő mátraszelei külszíni fejtés helyén keletkezett vízterület ivó­vízzé történő hasznosítására. Az Ipolyból és Zagyva patakból nyert víz jelenleg is •i u vízellátásunkat szolgálja. Időnként az Ipolyon és Zagyván egyaránt észlelnek szennyeződést, amelyet ipari üzemek idéznek'elő. Most azonban olyan nagymérvű szennyeződés­ről van szó, mely még előre be nem látható következmé­nyekhez vezethet. A Salgótarjáni Hőerőműből az elmúlt he­tekben olyan nagy mennyiségű olaj- és szennyvíz került Y izválasztón az erőmű hűtőtavába, illetőleg az erőmű hor- g.iszegyesületének vizébe, mely rövid időn belül súlyos halpusztulást idézhet elő. A vasötvözetgyár és a hőerőmű évek óta szennyezi a város levegőjét, a horgászegyesület kezelésében levő víz- területet és nem utolsósorban a Zagyva patakot. Hasonló vízszennyezés következtében az 1972. év tava­szán a horgászok pénzén betelepített halak mázsaszámra pusztultak el. Múlt év őszén 10 mázsa pontyot telepített a h orgászegyesület az említett vízbe. Az elmúlt évi pusztu­lás óta életben maradt halak fogyasztásra alkalmatlanná váltak. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban — hason­ló sors vár a tó halállományára. A pusztulással járó bűz el- ■liselhetetlensége mellett a levegő fertőzőttségének a veszé­lye is fennállhat. A büdös olajszag és szennyezett levegő már most csipdesi a vízparti járókelő orrát, de mi lesz majd a levegő felmelegedése után? Túl azon, hogy a pihen­ni vágyó horgászok vizét tönkretették — a tóból az olvadás után levonuló olaj és szennyezett víz még több kilométeren keresztül éreztetni fogja pusztító hatását. Mi lesz akkor, ha a levonuló szennyvíz belekerül az ivóvízre kijelölt Salgótarjáni Kohászati Üzemek által bérelt és az állam tulajdonát képező vízbe? Természetesen súlyo­sabb kárt okoz, mint a horgászegyesület halállományának elpusztulása. A megtörtént eseményen azonban már változ­tatni nem lehet. Ahhoz, hogy hasonló eset ne ismétlődjön meg — az illetékes állami szervek gyors beavatkozása szülzséges, annál is inkább, mert megyénk ivóvízellátási gondjai egyre sürgetőbb intézkedést követelnek. írásom célja nem vádemelés a szennyezést elkövetők­kel szemben, hanem védelem az emberek számára oly nélkülözhetetlen, tiszta levegő és egészséges víz érdekében. Holecz Ferenc NÓGRÁD - 1973. január 9„ kedd szágból, Thököly a nagy ku­ruc vezér Törökországban élt, a rebellis Rákóczi Ferenc pe­dig a császár , haragja élői Lengyelországba menekült. Hírek érkeztek ugyan a ti­szaháti felkelésről, de ezeknek a somoskői vár kapitány nem tulajdonított nagy jelentősé­get. így hát gondtalanul élt a nyugalmas várban, amelyet a császár amúgy is lebontásra ítélt. Egy napon Sümegi Bene egyediül vadászgatott a Med- ves fennsík árnyas erdeiben. Medvék ugyan már nem vol­tak, de nagyvadban még min- dfitg gazdag volt ez a vidék. szegezte a kérdést: „Hé, atya­fi! Bent van a várban a ka­pitány?” Bene, aki tréfás em­ber volt, amint meglepetésé' bői magához tért, így vála­szol: „Bene benne lenne, ha lehetne”. Az elmés szójáték­ra felderült a portyázó le­gények arca, azonban tovább­ra is bizalmatlanul nézték a labanc várkapitány szemébe. Ezért két társukra bízták Be- nét, akik őt a kuruc sereg tá­borába vezették. Somoskő őrsége kitörő lel­kesedéssel fogadta a várba lépő kuruc katonákat. Sümegi Bene helyett saját soraikból új kapitányt választottak és Hagyomány szerint ez volt egyúttal hűséget fogadtak a Mátyás, király kedvelt va­dászterülete, állítólag vadász- kastélyt is építtetett ezen a helyen. Ragyogó tavasz borult a tájra, Tölgy- és bükkfák között kankalin és keltike tarkállott, itt-ott már a korai gomba is felütötte a fejét. A várkapi­tány vidáman bandukolt a hangulatos környezetben. Egyszeresek a közelben meg- zörrent a haraszt. Bene felfi­gyelt és fegyverével készen­létbe helyezkedett. De ebben a pillanatban, mintha a föld­ből pattantak volna elő, mar­cona kuruc lovasok vették körül. Közülük az egyik rá­szabadságlharc nemrég kibon­tott zászlajának. A vitézek tudatában élt, hogy elődeik már a múltban is elsőkként a megyében álltak Bocskai, Bethlen és Thököly zászlai alá. Néhány évvel a leírt ese­mény után történt, hogy Rá­kóczi Pásztóról Rozsnyó felé haladva 1706. november 22-én testőrcsapatával Somos-Űj- faluban táborozott. A vezérlő fejedelem felhasználta az at­káimat és ellátogatott a köze­li somoskői várba. — Ez volt a vár történetének legragyo- góbb napja. Hernády Károly Mérik a sütőtököt Jogi tanácsadó: A nyugdijak és egyéb ellátások rendkívüli pótlékkal történő kiegészítéséről K. Miklósné GSzécsény) olvasta lapunkban, hogy 1973. január 1-től havi 50 forinttal emelik a nyugdíjakat, illetve egyéb ellátásokat. Szeretné erről a kérdésről részletesebb tájékoztatást kapni, különös tekintettel arra, hogy ez idő­ponttól hatályba lépnek a nyugdíjrendszerek módosításáról, kiegészítéséről szóló jogszabályok is. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata, amely a tej és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének ellensú­lyozásául a nyugdíjak é6 egyéb ellátások felemelését írta elő, a Minisztertanács 44/1972. (XII. 27.) MT. sz. rendeleté­ben realizálódott. E rendelet értelmében 1973. január 1-től egységesen havi 50 forint rendkívüli pótlékkal kell kiegészíteni bármely nyugdíjrendszer alapján megállapított, illetve 1973. decem­ber 31-ig megállapításra kerülő öregségi (szolgálati) rokkant­sági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, házastársi pótlékot,* baleseti járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint árvaellátást. Ugyancsak havi 50 forint rendkívüli pótlékkal kerül kiegészítésre a mezőgazdasági termelőszövetkezeti' tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, ezek után járó házastársi .pótlék, a családi pótlék, a gyermekgondo­zási segély, hadigondozási ellátás, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozód részére folyósított csa­ládi segély, és az önálló foglalkozású tartalékos katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozói részére a tanácsok által megállapított jövedelemkiegészítés stb is. Ez a jogszabály a nyugdíjrendszerek módosítására kiadott, és lapunkban december 19-től naponta folytatásokban részletesen ma­gyarázott szabályokat, valamint az évi rendszeres 2 száza­lékos emelésre vonatkozó rendeletet nem érinti, tehát az 50 forint rendkívüli pótlékot mindezeken felül kell a nyug­díjakhoz, illetve ellátásokhoz hozzáadni. Ennek megfelelően 1973. január 1-től a dolgozók tár­sadalombiztosítási nyugdijáról 6zóló jogszabályok szerint járó öregségi és rokkantsági nyugdíj legkisebb összege ha­vi 697 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 5Ö2 forint, az árvaellátás legkisebb összege 298 forint, a me­zőgazdasági tsz-i nyugdíjszabályok szerint járó öregségi és a III. csoportos rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 538 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 411 forint, az árvaellátásé 252 forint, az öregségi és munkaképtelenségi járadékok Ö66zege havi 468 forint, az özvegyi járadék 365 forint, a félösszegű járadék pedig 259 forint. Ha a nyugdíjas saját jogú nyugellátásra és özvegyi nyugdíjra 1972. december 31-ét követően válik jogosulttá, a választott nyugellátása rendkívüli pótlékkal kiegészített összegét a másik ellátás pótlék nélküli összegével, legfeljebb azonban 899 forintra lehet kiegészíteni. Ilyen eset főleg az özvegyi nyugdíjas tsz-tagoknál fordul elő, aikik saját jo­gon is* jogosulttá válnak nyugdíjra. A házastársi pótlék összege 1973-ban mind a nyugdíj, mind pedig a tsz-öregségi és munkaképtelenségi járadé­kok esetében egységesen havi 156 forint. A nyugdíj és a házastársi pótlék együttes összege azonban az 1161 forintot nem haladhatja meg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a nyug­díja 1973-ban a havi 1005 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén, olyan összegre jogosult, amely összeg a nyug­díját 1161 forintra egészíti ki. Házastársi pótlék a nyugdíjast, illetőleg tsz-járadékost — az egyéb feltételek esetén — az után a házastársa (élet- ellátása) az eddigi 360 forint összeghatárral szemben 1973- bant a havi 502 forintot nem haladja meg. E szabály alap­ján tehát a jelenlegi nyugdíjasok, járadékosok közül is töb­ben válnak házastársi pótlékra jogosulttá. Ezt a jogosultsá­got azonban hivatalból riem állapítják meg. így ezt külön kell kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (Bp. V., Guszev utca 10.). A családi pótlék, illetőleg a gyermekgondozási segély összege gyermekenként emelkedik havi 50 forinttal. Ennek megfelelően a munkaviszonyban álló dolgozó két gyermek után járó családi pótléka havi 400 forint, három gyermek után havi 960 forint. Az egyedülálló dolgozó, illetve a vak házaspár családi pótléka egy gyermek után havi 290 forint, két gyermek után havi 640 forint. A tsz-tagokat megilleti; családi pótlék két gyermek után havi 300 forint, három gyermek után havi 810 forint. A felemelt összegű családi pótlékot első ízben- a Társadalombiztosítási Igazgatóság a január havi kifizetéskor, nyugdíjasok részére a január havi nyugdíjjal együtt, a kifizetőhelyek pedig a december havi munkabér végelszámolásakor, illetve —ha a családi pótlékot a munkabérelőleggel fizetik — a január havi munkabérelő­leg kifizetésekor folyósítják. Rendkívüli pótlókkal csak egy nyugellátást, illetve egyéb ellátást lehet kiegészíteni. Az az árva azonban, aki árvaellátás mellett hadiárva-járadékban vagy hadigyámolt részére járó nevelési pótlókban is részesül, mindkét ellátás után jogosult az 50 forint rendkívüli pótlékra. Amennyiben az özvegyi vagy szülői nyugdíjat több személy megosztva kapja, ez esetben is minden személy külön-külön jogosult az 50—50 forint rendkívüli pótlékra. Ez azt is jelenti, hogy na a nyugdíjas 1972. december 31-ét követően haláloziik el, a hozzátartozói ellátások összegét — vagyis az özvegyi nyug­díjat, az árvaellátást, szülői nyugdíjat stb. — a nyugdíjasnak folyósított rendkívüli pótlék figyelmen kívül hagyásává! loell megállapítani, és az így személyenként megállapított el­látások mindegyikét kell külön-külön ugyanolyan összegű pótlékkal kiegészíteni, mint amilyen összegű rendkívüli pótlékot az elhalt kapott. Mint régebbi közléseinkből is ismeretes, a 700 forintot, illetőleg 1973-ban a 714 forintot el nem érő nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása mellett korlátozás nélkül vállalhatnak munkát. A rendkívüli pótlékra vonatkozó jogszabály a nyugdíjasoknak ezt a jogát nem érinti. Ez azt jelenti tehát, hogy az 1973. évben nyugdíjuk folyósításának korlátozása, illetőleg szüneteltetése nélkül azok a nyugdíjasok vállalhat­nak munkát korlátlan időtartamra, akiknek nyugdíja a 764 forintot nem haladja meg. Dr. J. S. TRÉ Petink« hazajön az állat- kertből és lelkesen újságolja a mamának: — Képzeld, mama, láttam medvéket, majmokat és egy nagy elefántot — nagyobbat, mint a papa! * — Csodálom, kedves szom­szédasszony, hogyan tudja az ikreket megkülönböztetni egy­mástól ? Hiszen úgy hasonlít egymáshoz esz a két fiú, mint két tojás. — Pedig egyszerű: egyik » FÄK Slovannaik, a másik a Spar- taknak drukkol. * Az igazgató elmenoben így szól a titkárnőjének: — Munkaebédre megyek. Ha háromig nem jönnék visz.- sza, akkor murikavacsara lett belőle. * — Mit csinál a feleséged? — A második férje után vágyakozik... — ön már a harmadik fér­je? — Nem, Az első

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom