Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
Erdőpusztulás a vietnami háborúban A hosszú évek óta tartó vietnami háború Dél-Viet- nam faunájában és flórájában olyan károkat okozott, amelyeknek helyreállítása — ha ez egyáltalán lehetséges ~ hosszú évtizedeket vesz majd igénybe- Az alábbi szomorú adatokat amerikai felmérések alapján közöljük. Dél-Vietnam erdőterülete 2b millió acre, ebből 15 millió a gazdasági értékű terület. Az utóbbiból 3,7 millió acre nagyságú erdőterületet egyszer, 1,2 milliót több alkalommal permeteztek végig vegyszerekkel lombtala- nítás céljából. Ez a művelet 10—60 százalékos fakipusztulást jelent, pontosan 40 millió köbméter faveszteséget. Ezzel együtt természetesen a permetezett állományok növekedése is visszaesik. Az összes tényező következtében előállt fapusztu- lás 470 millió dollár kárt tesz ki- Ebben a számban csak a kereskedelemben értékesíthető fa szerepel, tehát az adatot tűzifa nélkül kell érteni. A hosszú háború a legértékesebb és legjobb fekvésű erdők nagy részét elpusztította Dél-Vietnam területén. A pusztítás zömét az amerikai vegyi fegyverek és nehéz- fegyverek rovására kell írni. Ez a, nagyméretű pusztulás az erdők későbbi helyreállítását jelentősen megnehezíti. A Saigon környékén és Tay Minh tartományban 266 fűrésztelep és egyéb faipari létesítmények nyersanyagellátása vált bizonytalanná a háborús erdőpusztulások következtében. Véget ért a jubileumi bélyegkiállítás Gazdag tartalmú, sok színű, tanulságos bélyegkiállítás zárta kapuit januán 6-án este a megyeszékhelyen, a Gagarin Általános Iskolában. A tíznapos bemutatót Salgótarján várossá nyilvánításának és a bélyeggyűjtő kör megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezte a megyei gyűjtő köre. Salgótarján fila- telistái negyven gyűjteményt mutattak be 200 keretoldalon, 2400 albumlapon. Az értékes gyűjteményekben több mint tízezer darab féltve őrzött bélyeg, boríték ízléses illusztrációval tárult a látogatók elé. A nagy közönségsikert aratott tekintélyes bélyegbemutatón — amelyet mintegy ezren tekintettek meg — köztük a fővárosból, Miskolcról, Pásztóról és más helyekről —, elsősorban a városi bélyeg- gyűjtő kör tagjai, továbbá a síküveggyár, öblösüveggyár, kohászati üzemek, SZMT, úttörőház filatelistái működtek közre. Tegyük hozzá, nem is eredménytelenül. Említésre méltó, hogy a város ipari üzemei, intézményei részéről sem volt még soha ilyen érdeklődés bélyeg- kiállítás iránt, mint ez alkalommal. Erről tanúskodnak azok a tiszteletdíjak, amelyeket felajánlottak a helyezettek, kiállítók részére. A bemutatott gyűjteményekben a látogatók elé tárultak kiemelkedő történelmi időszakok — mint a második világháború. Megelevenedtek a sokszínű bélyegeken a politikusok, költők, művészek, híres emberek életútjai. Bemutatásra kerültek továbbá : madarak, virágok, kutyák, a bányászat és kohászat fejlődése, első napi bélyegzővel ellátott borítékok, a vl- lágifjúsági találkozók folyamata és még sok más értékes összeállítás. A kiállítás színvonalát emelte, hogy alkalmi postahivatal is működött a 10 nap alatt. így a bélyeg szerelmesei és a látogatók a vásárolt emlékkiadványokra, bélyegekre alkalmi bélyegzést gyűjthettek. A városi bélyeggyűjtő kör titkárának, Fekete Gyulának tollából — aki közben sajnos elhunyt — megismerhetik az érdeklődők a kör 50 éves fejlődését bemutató történetet, amely eddig még nem jelent meg kiadványban. A szerző, mint alapító tag írta meg visszaemlékezését. A bemutatott 40 gyűjteményt háromtagú zsűri bírálta. Harmadik helyezést 43 —48 pont esetében értek el a bélyeggyűjtők. A II. díjat 49 —54 pontra ítélték oda. Míg az első helyezetteknek 55—60 pontot Ikellett elérniük. Az igaz, hogy maximális pontszámot nem ért el egyetlen filatelista sem, de több első helyezést adtak ki a pontszámok alapján. Néhai Fekete Gyula ízlésesen összeállított „A posta története” és „Magyarország bélyegei I.” (fel- szabadulás előtti) gyűjteménye méltán kiérdemelte az igényes zsűri elismerését. A másik két első díjat viszonylag fiatal gyűjtő, Juhász László, a kohászati üzemek fiiatelistája nyerte el „Magyarország II.” (felszabadulás utáni) valamint a „Salgótarján és a filatélia” összeállítású anyagával. A továbbiakban’ heten II., míg tizenegyen III. díjat szereztek. A kiállítás krónikájához hozzátartozik még, hogy ez időszak alatt jelefit meg a Petőfi-emlékbélyegsor, a kői tő születésének 150. évfordulója tiszteletére, valamint az irányítószám bevezetését reprezentáló bélyeg. Elismeréssel kell szólni továbbá arról a lelkes kollektíváról, amely időt és fáradságot nem kímélve, nagy lelkesedéssel működött közre e színvonalas bemutató megrendezésében, mint: Körmendi Ferenc, Föl di Jenő, Becsky József, Szász Zoltán és sokan mások. Bene kapitány históriája Rákóczi szabadságharcának kezdetén a Felvidék nagy része még Bécs uralma alatt görnyedt. Ebben az időben Sümegi Beme István volt So- moskő várkapitánya és tisztségénél fogva a Habsburg császár-király hűséges alárendeltje. Bene meg volt győződve arról, hogy a várat meglepetés nem érheti. A törököket már kiűztök az orSulyos vízszennyezés X ízválasztón A levegő és vizek tisztaságáért folyó küzdelem egyúttal ez emberiség jövőjéért, egészségéért folyó harcot is jelenti. Az iparosodás egyre nagyobb mérvű térhódítása magával hordozza a levegő és vizek szennyeződését egyaránt. Szocialista államunk súlyos milliókat fordít a szennyeződés elleni védekezésre. A levegőt és vizet szennyező vállalatokat, üzemeket súlyos bírságokkal büntetik. Nógrád megyében is lehetne „csokorra” valót gyűjteni azokból a vállalatokból, üzemekből, amelyek rendszeres viz- és leveQőszennyezödést okoznak. Köztudott, hogy megyénk vízben szegény. Különösen Salgótarján és környékén okoz komoly gondot a vízellátás. Salgótarján város lakossága sokszor érzi az igazi ivóvíz hiányát. Az országos és helyi vízügyi szervek igyekeznek minden lehetőségei kiaknázni az egészséges és elegendő mennyiségű ivóvíz elérése érdekében. A közeljövőben sor kerül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek kezelésében levő mátraszelei külszíni fejtés helyén keletkezett vízterület ivóvízzé történő hasznosítására. Az Ipolyból és Zagyva patakból nyert víz jelenleg is •i u vízellátásunkat szolgálja. Időnként az Ipolyon és Zagyván egyaránt észlelnek szennyeződést, amelyet ipari üzemek idéznek'elő. Most azonban olyan nagymérvű szennyeződésről van szó, mely még előre be nem látható következményekhez vezethet. A Salgótarjáni Hőerőműből az elmúlt hetekben olyan nagy mennyiségű olaj- és szennyvíz került Y izválasztón az erőmű hűtőtavába, illetőleg az erőmű hor- g.iszegyesületének vizébe, mely rövid időn belül súlyos halpusztulást idézhet elő. A vasötvözetgyár és a hőerőmű évek óta szennyezi a város levegőjét, a horgászegyesület kezelésében levő víz- területet és nem utolsósorban a Zagyva patakot. Hasonló vízszennyezés következtében az 1972. év tavaszán a horgászok pénzén betelepített halak mázsaszámra pusztultak el. Múlt év őszén 10 mázsa pontyot telepített a h orgászegyesület az említett vízbe. Az elmúlt évi pusztulás óta életben maradt halak fogyasztásra alkalmatlanná váltak. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban — hasonló sors vár a tó halállományára. A pusztulással járó bűz el- ■liselhetetlensége mellett a levegő fertőzőttségének a veszélye is fennállhat. A büdös olajszag és szennyezett levegő már most csipdesi a vízparti járókelő orrát, de mi lesz majd a levegő felmelegedése után? Túl azon, hogy a pihenni vágyó horgászok vizét tönkretették — a tóból az olvadás után levonuló olaj és szennyezett víz még több kilométeren keresztül éreztetni fogja pusztító hatását. Mi lesz akkor, ha a levonuló szennyvíz belekerül az ivóvízre kijelölt Salgótarjáni Kohászati Üzemek által bérelt és az állam tulajdonát képező vízbe? Természetesen súlyosabb kárt okoz, mint a horgászegyesület halállományának elpusztulása. A megtörtént eseményen azonban már változtatni nem lehet. Ahhoz, hogy hasonló eset ne ismétlődjön meg — az illetékes állami szervek gyors beavatkozása szülzséges, annál is inkább, mert megyénk ivóvízellátási gondjai egyre sürgetőbb intézkedést követelnek. írásom célja nem vádemelés a szennyezést elkövetőkkel szemben, hanem védelem az emberek számára oly nélkülözhetetlen, tiszta levegő és egészséges víz érdekében. Holecz Ferenc NÓGRÁD - 1973. január 9„ kedd szágból, Thököly a nagy kuruc vezér Törökországban élt, a rebellis Rákóczi Ferenc pedig a császár , haragja élői Lengyelországba menekült. Hírek érkeztek ugyan a tiszaháti felkelésről, de ezeknek a somoskői vár kapitány nem tulajdonított nagy jelentőséget. így hát gondtalanul élt a nyugalmas várban, amelyet a császár amúgy is lebontásra ítélt. Egy napon Sümegi Bene egyediül vadászgatott a Med- ves fennsík árnyas erdeiben. Medvék ugyan már nem voltak, de nagyvadban még min- dfitg gazdag volt ez a vidék. szegezte a kérdést: „Hé, atyafi! Bent van a várban a kapitány?” Bene, aki tréfás ember volt, amint meglepetésé' bői magához tért, így válaszol: „Bene benne lenne, ha lehetne”. Az elmés szójátékra felderült a portyázó legények arca, azonban továbbra is bizalmatlanul nézték a labanc várkapitány szemébe. Ezért két társukra bízták Be- nét, akik őt a kuruc sereg táborába vezették. Somoskő őrsége kitörő lelkesedéssel fogadta a várba lépő kuruc katonákat. Sümegi Bene helyett saját soraikból új kapitányt választottak és Hagyomány szerint ez volt egyúttal hűséget fogadtak a Mátyás, király kedvelt vadászterülete, állítólag vadász- kastélyt is építtetett ezen a helyen. Ragyogó tavasz borult a tájra, Tölgy- és bükkfák között kankalin és keltike tarkállott, itt-ott már a korai gomba is felütötte a fejét. A várkapitány vidáman bandukolt a hangulatos környezetben. Egyszeresek a közelben meg- zörrent a haraszt. Bene felfigyelt és fegyverével készenlétbe helyezkedett. De ebben a pillanatban, mintha a földből pattantak volna elő, marcona kuruc lovasok vették körül. Közülük az egyik rászabadságlharc nemrég kibontott zászlajának. A vitézek tudatában élt, hogy elődeik már a múltban is elsőkként a megyében álltak Bocskai, Bethlen és Thököly zászlai alá. Néhány évvel a leírt esemény után történt, hogy Rákóczi Pásztóról Rozsnyó felé haladva 1706. november 22-én testőrcsapatával Somos-Űj- faluban táborozott. A vezérlő fejedelem felhasználta az atkáimat és ellátogatott a közeli somoskői várba. — Ez volt a vár történetének legragyo- góbb napja. Hernády Károly Mérik a sütőtököt Jogi tanácsadó: A nyugdijak és egyéb ellátások rendkívüli pótlékkal történő kiegészítéséről K. Miklósné GSzécsény) olvasta lapunkban, hogy 1973. január 1-től havi 50 forinttal emelik a nyugdíjakat, illetve egyéb ellátásokat. Szeretné erről a kérdésről részletesebb tájékoztatást kapni, különös tekintettel arra, hogy ez időponttól hatályba lépnek a nyugdíjrendszerek módosításáról, kiegészítéséről szóló jogszabályok is. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata, amely a tej és tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének ellensúlyozásául a nyugdíjak é6 egyéb ellátások felemelését írta elő, a Minisztertanács 44/1972. (XII. 27.) MT. sz. rendeletében realizálódott. E rendelet értelmében 1973. január 1-től egységesen havi 50 forint rendkívüli pótlékkal kell kiegészíteni bármely nyugdíjrendszer alapján megállapított, illetve 1973. december 31-ig megállapításra kerülő öregségi (szolgálati) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, házastársi pótlékot,* baleseti járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, valamint árvaellátást. Ugyancsak havi 50 forint rendkívüli pótlékkal kerül kiegészítésre a mezőgazdasági termelőszövetkezeti' tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, ezek után járó házastársi .pótlék, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, hadigondozási ellátás, valamint a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozód részére folyósított családi segély, és az önálló foglalkozású tartalékos katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozói részére a tanácsok által megállapított jövedelemkiegészítés stb is. Ez a jogszabály a nyugdíjrendszerek módosítására kiadott, és lapunkban december 19-től naponta folytatásokban részletesen magyarázott szabályokat, valamint az évi rendszeres 2 százalékos emelésre vonatkozó rendeletet nem érinti, tehát az 50 forint rendkívüli pótlékot mindezeken felül kell a nyugdíjakhoz, illetve ellátásokhoz hozzáadni. Ennek megfelelően 1973. január 1-től a dolgozók társadalombiztosítási nyugdijáról 6zóló jogszabályok szerint járó öregségi és rokkantsági nyugdíj legkisebb összege havi 697 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 5Ö2 forint, az árvaellátás legkisebb összege 298 forint, a mezőgazdasági tsz-i nyugdíjszabályok szerint járó öregségi és a III. csoportos rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 538 forint, az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 411 forint, az árvaellátásé 252 forint, az öregségi és munkaképtelenségi járadékok Ö66zege havi 468 forint, az özvegyi járadék 365 forint, a félösszegű járadék pedig 259 forint. Ha a nyugdíjas saját jogú nyugellátásra és özvegyi nyugdíjra 1972. december 31-ét követően válik jogosulttá, a választott nyugellátása rendkívüli pótlékkal kiegészített összegét a másik ellátás pótlék nélküli összegével, legfeljebb azonban 899 forintra lehet kiegészíteni. Ilyen eset főleg az özvegyi nyugdíjas tsz-tagoknál fordul elő, aikik saját jogon is* jogosulttá válnak nyugdíjra. A házastársi pótlék összege 1973-ban mind a nyugdíj, mind pedig a tsz-öregségi és munkaképtelenségi járadékok esetében egységesen havi 156 forint. A nyugdíj és a házastársi pótlék együttes összege azonban az 1161 forintot nem haladhatja meg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a nyugdíja 1973-ban a havi 1005 forintot meghaladja, házastársi pótlék címén, olyan összegre jogosult, amely összeg a nyugdíját 1161 forintra egészíti ki. Házastársi pótlék a nyugdíjast, illetőleg tsz-járadékost — az egyéb feltételek esetén — az után a házastársa (élet- ellátása) az eddigi 360 forint összeghatárral szemben 1973- bant a havi 502 forintot nem haladja meg. E szabály alapján tehát a jelenlegi nyugdíjasok, járadékosok közül is többen válnak házastársi pótlékra jogosulttá. Ezt a jogosultságot azonban hivatalból riem állapítják meg. így ezt külön kell kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (Bp. V., Guszev utca 10.). A családi pótlék, illetőleg a gyermekgondozási segély összege gyermekenként emelkedik havi 50 forinttal. Ennek megfelelően a munkaviszonyban álló dolgozó két gyermek után járó családi pótléka havi 400 forint, három gyermek után havi 960 forint. Az egyedülálló dolgozó, illetve a vak házaspár családi pótléka egy gyermek után havi 290 forint, két gyermek után havi 640 forint. A tsz-tagokat megilleti; családi pótlék két gyermek után havi 300 forint, három gyermek után havi 810 forint. A felemelt összegű családi pótlékot első ízben- a Társadalombiztosítási Igazgatóság a január havi kifizetéskor, nyugdíjasok részére a január havi nyugdíjjal együtt, a kifizetőhelyek pedig a december havi munkabér végelszámolásakor, illetve —ha a családi pótlékot a munkabérelőleggel fizetik — a január havi munkabérelőleg kifizetésekor folyósítják. Rendkívüli pótlókkal csak egy nyugellátást, illetve egyéb ellátást lehet kiegészíteni. Az az árva azonban, aki árvaellátás mellett hadiárva-járadékban vagy hadigyámolt részére járó nevelési pótlókban is részesül, mindkét ellátás után jogosult az 50 forint rendkívüli pótlékra. Amennyiben az özvegyi vagy szülői nyugdíjat több személy megosztva kapja, ez esetben is minden személy külön-külön jogosult az 50—50 forint rendkívüli pótlékra. Ez azt is jelenti, hogy na a nyugdíjas 1972. december 31-ét követően haláloziik el, a hozzátartozói ellátások összegét — vagyis az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást, szülői nyugdíjat stb. — a nyugdíjasnak folyósított rendkívüli pótlék figyelmen kívül hagyásává! loell megállapítani, és az így személyenként megállapított ellátások mindegyikét kell külön-külön ugyanolyan összegű pótlékkal kiegészíteni, mint amilyen összegű rendkívüli pótlékot az elhalt kapott. Mint régebbi közléseinkből is ismeretes, a 700 forintot, illetőleg 1973-ban a 714 forintot el nem érő nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása mellett korlátozás nélkül vállalhatnak munkát. A rendkívüli pótlékra vonatkozó jogszabály a nyugdíjasoknak ezt a jogát nem érinti. Ez azt jelenti tehát, hogy az 1973. évben nyugdíjuk folyósításának korlátozása, illetőleg szüneteltetése nélkül azok a nyugdíjasok vállalhatnak munkát korlátlan időtartamra, akiknek nyugdíja a 764 forintot nem haladja meg. Dr. J. S. TRÉ Petink« hazajön az állat- kertből és lelkesen újságolja a mamának: — Képzeld, mama, láttam medvéket, majmokat és egy nagy elefántot — nagyobbat, mint a papa! * — Csodálom, kedves szomszédasszony, hogyan tudja az ikreket megkülönböztetni egymástól ? Hiszen úgy hasonlít egymáshoz esz a két fiú, mint két tojás. — Pedig egyszerű: egyik » FÄK Slovannaik, a másik a Spar- taknak drukkol. * Az igazgató elmenoben így szól a titkárnőjének: — Munkaebédre megyek. Ha háromig nem jönnék visz.- sza, akkor murikavacsara lett belőle. * — Mit csinál a feleséged? — A második férje után vágyakozik... — ön már a harmadik férje? — Nem, Az első