Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
Marcali etubfrek Hárman a győztesek közül part ssoisälatäBsaa Jót ígér a zárszámadás Képtelen a nógrádmarcall határ. Pihennek a megművelt földek. Bokrosodik az őszi vetés. Sötétzöld táblák melegednek a téli napfényben. A község főutcája néptelenebb a megszokottnál. A bolt előtt zuk mérlegünket. Mi tulajdonképpen az aratás befejezése óta készülünk a zárszámadásra. Kertész József, a tsz egyik brigádvezetóje, akivel a következő beszélgetést folytatlyen kárt okozhatnak a közösnek. Ha ez sem használ, akkor megfenyítjük őket. — Egy falu mezőgazdasági dolgozóinak jólétéről van szó. senki sem engedheti meg magának a könnyelműsködést. A sikereink titka a munka. Krizsanyik István traktoros, a tsz tagja, jó hírnevét a szorgalmával alapozta meg. Arról nevezetes, hogy tizenhat órát is képes a gépen ülni. A vezetők nem örülnek ennek, de nem is gátolják szorgalmát. A nógrádmarcall fiatal traktoros ilyenkor télen kipiheni fáradalmát. — Nem vagyok en elfáradva. A Dutra olyan gép, nem fáradok el rajta. Legnehezebb, hogy nagyon kell figyelni a munka minőségére. Ha nem minőségi a munkánk, akkor semmit sem ér. Nekünk a talajt úgy kell előkészíteni, hogy jól teremjen. Ez a mi feladatunk. Pedig hegyes a vidékünk, nehéz rajta dolgozni. De nekem éppen azért izgalmas, mert néhány asszony. Az autóbusz- tűk. A tsz alapitó tagja, éle- ilyen. Mikor megdolgozom egy .megállónál várakozik népe- tét szentelte arra, hogy gya~ táblát, végignézek rajta, jo sebb csoport, akiknek több- rapodjon közös gazdaságuk, érzés fog eL Amikor pedig sége jólöltözött nő. A városba igyekeznek. A termelőszövetkezet férfitagjainak egy része az erdőben foglalatoskodik. Takarítják az erdőt ellepő gazt, tüzelőfát vágnak méterbe. A másik csoport a gépműhelyben a járművek és munkagépek téli javításával foglalkozik. Nógrádmarcalon kiegyensúlyozottan, magabiztosan fordultak az új esztendőbe az emberek. A termelőszövetkezeti iroda könyvelésében élénkebb a munka. Most összegezik a leltárt, öntik végleges formába az üzem elmúlt évi gazdálkodásának eredményét. Bizakodó a hangulat, mert egész esztendőben szorgalmasan dolgoztak az emberek. A várható eredmények legfőbb ismerője a szorgalmáról, hozzáértéséről jól ismert fiatal főkönyvelő asszony, Gemer Zoltánná. Ö nyilatkozott elsőnek: Az idén egy évtized es juSikereinknek nincs titka, dolgozunk elégedettek legyenek tagjai, a brigádvezetőm elismerően Ismeri az elmúlt évi gazdái- bólogat, akkor boldog vagyok. kodás végeredményét, arcát- —Mi tudjuk a feladatunkat Dolgozd! szorgalmasan, kér- Ez az egyedüli feltétele a jó bem a brigád tagjait, hogy zárszámadásnak. Tudjuk már, szorgalmasan dolgozzanak, hogy az elmúlt évet minden maguk látják hasznát. így nehézsége ellenére sikeresen lett. Nekem a legfőbb mun- zártuk. Sokat fáradoztunk mi siak tulajdonítom, hogy a tsz- katársam a főagromómus. ezért De megérte, ben még nem volt különösebb Egész esztendőben jól meg- aökkenő a munkában. értettük egymást. Ez nagyon — Ahogyan mondani szók- fontos ahhoz, hogy a tagság +ák, kiegyensúlyozottan élünk, zavartalanul végezhesse mun- szorgalma6an dolgozunk. A kaját. tagság és a tsz vezetése össze- -— Nálunk a tagok ismerik bileumomat ünneplem a tsz- ro1 a nyugalom áradI ben. Az elnökünktől sokat ta- — Egész esztendőben nultam a tíz év alatt. Az üzemünkben uralkodó jő munka- kapcsolatnak, megfontolt vezetésnek, a tagok szorgalmáB. Gy. „A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa Pothornik József elvtársnak. a nógrádi szénbányák igazgatójának. a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpooiti Bizottsága tagjának, a munkás- mozgalomban kifejtett ötévtizedes tevékenysége, valamint a szénbányászatban végzett eredményes munkássága elismeréséül. nyugállományba vonulása alkalmából, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta.»” (Üjsághír.) Újét évtized mér több mint egy ember« öltő. Pothornik József elv társ pedig hetvenéves lesz ebben az évben. A hét évtizedből ötven évet töltött el a pártban, és a munkásosztály szolgálatában- Gazdag volt ez az ötven év. LUegálian és legálisan a pártban. Amikor Baglyasaljáról Pothornik József elindult útjára, még aligha gondolta, hogy sikerekben, kudarcokban egyaránt gazdag élet vár rá. Bányász lett. Nem nyugodott bele soha abba, hogy vannak kizsákimányolók és kizsákmányoltak. Ezért nemcsak beszélt, agitált, hanem cselekedett is. 1922-ben fiatalembeskent a kompaunSsta párttal kereste a kapcsolatot. Más kommunista érzelmű munkatársai társaságában Losoncra megy, ahonnan a kommunista párt magyar nyelvű kiadványait hordták a szén- medencébe. Terjesztették Baglyasalján, Salgótarjánban, Somlyó-bányatelepen, de eljutott a párt szava Pásztóra, a vasutasok segítségével Hatvanba is. 1925-ben már megvolt a kapcsolat a magyar kommunistákkal, a budapesti elvtársakkal. Ezekben az években erősödött a kommunisták szervezete Nógrád'ban. 1927-ben tizenhét pártsejt működött a szénmedencében, a megyében. Az MSZMP Nógrád megyei titkára pedig Pothornik József. Harcok, kudarcok, győzelmek. Az 1928-as losonci konferencia megszervezése, az 1929- es bányászsztrájk a magyar szénbányászat tör,, n ötének dicső állomása. Ekkor a KMP Salgótarjáni kerületi Bizottságának titkára Pothornik József. A párt II. kongresszusán, 1930-ban a Központi Bizottság tagjává választják. A csendőrök, a rendóröK gyakran voltak nyomában. A Szántó-per során árulás következtében letartóztatják. Kilenc napon át ütötték-verték, de- áruló szó nem jött ki ajkán. Aztán megérkezett a párt utasítása: a rendőrségi üldöztetés elől bármilyen köriii- mények között is ki kell jutnia a Szovjetunióba. A lebukás veszélyétől fenyegetve a munkások, az internacionalisták segítségével sikerült a párt utasítását végrehajtania. A Szovjetunióban, a donyecí szérumeden- cében dolgozott hosszú évekig. Itt is kivívta a bányászok elismerését. Tagja a városi pártbizottságnak. A megszálló német fasiszta hatóságok deportálták. Igazi barátokat, második hazát talált a szocialista emberek testvéri közösségében. Mégis hazavágyott. És eljött a várva várt nap 1947. február 2-án is mét magyar földre lépett. Márciusban mát a salgótarjáni kommunistákkal tárgyalt ar újjáépítésről, a pártszervezetek megerősítése ről. De a párt máshová hívta. Hazatérése i utái; alig néhány héttel a bányászszakszervezet élére állt. Kellett a szén, a tüzelő, az energia Mint a szakszervezet elnöke 1952-iö fejtette ki hasznos tevékenységét. Űjabb és újabb feladatok, pártmegbízatások, mindig vállalta az újabb munkát. Az ellenforradalmi kártevés következményeinek felszámolására a párt Salgótarjánba szólította, ahol segíti a párt újjászervezését, a termelés beindítását. Azelőtt is ismertük, azóta még inkább ismerjük Pothornik Józsefet. Ügy is, mint kom. munistát, úgy is mint a Központi Bizottság tagját, mint igazgatót és mint embert. A magas kintüntetés átadása után már itthon beszélgettünk Pothornik József élvtárssal. Megilletődve és nagyon röviden ennyit mondott: — Gazdag volt ez az ötven év. illegálisan és legálisan a pártban. Szép és nehéz feladatokat kellett megoldani. Büszke vagyok arra., hogy mindjárt a kommunista pártba léptem be. Aztán arra, hogy soha nem sodródtam máshová, a kommunista párt irányvonalát követtem. De arra is, hogy az öt évtized alatt soha nem részesültem pártfigyelmeztetésben. Büszke vagyok, hogy hű maradtam pártomhoz, nevelőmhöz. Még egyszer hangsú lyozom: a párthoz való hűség nemcsak a jó és szép időben, hanem a bajban is nagyon fontos. Ügy érzem, megérdemlem, hogy most már pihenjek. De amíg élek, erőmhöz, egészségemhez mérten továbbra is a pártért, a párt politikájáért dolgozom a jövőben is, Uosszú és küzdelmes életút, & párt szol ■ * gálatában eltöltött félévszázados harc és munka eredményeit ismeri el a magas kormánykitüntetés. forrott. egész évi feladatukat Ezt a M—— Tudtuk feladatainkat — Mennyit beszélek, pedig temárgyaló közgyűlésen résztudom, magukat a zárszám- letesen megbeszéljük. Mikor adás érdekli. Jó lesz. A terv- megszavazzuk a tennivalókat, nek megfelelően alakul. Ez akkor az már törvény, és vég- azt jelenti, hogy kifizetjük rehajtása kötelező mindemki- amlt a tervtárgyaló közgyű- re. Nem is haragszanak az lésen jóváhagyott a tagság, emberek, ha ellenőrzőm, ho- Fizetünk még húsz-huszonöt gyan végzik munkájukat. Ne- százalék nyereséget. Nagyon kém legfontosabb feladatom, örülök, hogy így alakult a hogy irányítsam, ellenőrizzem gazdasági helyzetünk. Igazol- a munkát, gondoskodjam árva látom, amit az elnökünk, ról, hogy a tagok ott legye- főagronómusunk mindig han- nek, ahol szükség van rájuk goztat: ha szorgalmasan dől- — a mi falunk népe na* gozunk, akkor megszületik az gyón szorgalmas. Ennek kö- eredmény. szűnhető, hogy az elmúlt gaz— Ha tudnák, mennyi sok dasági évet sikeresen zórhat- gondunk volt. Fő terményün- juk. Ne gondolják, hogy nőket, a burgonyát pusztította lünk nincsenek olyan embe- a csapadékos időjárással járó rek, akik gondot okoznak, gombásodás. Félmillió forint Vannak. A nyáron a vörös- veszteségünk keletkezett eb- here egy része azért ment bői. Az aratás sikerét is bi- tönkre, mert voltak akik el- aonytalanná tette az időjárás, hanyagolták a munkát. Nem Gondolhatják, mennyit szó- hordták be, rászakadt az eső, moltam — osztottam, szoroz- mind tönkrement. Ilyen em- tam —, hogy egyenesbe hoz- bereknek bebizonyítjuk, miA munkások béremeléséről A cím nem egészen pontos, munkásoké, — ugyancsak átAz állami ipar és építőipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről lesz szó. Még inkább arról, ami a szokásostól eltérő most ebben. Tehát: hogyan hajtják végre az lagosan — csupán 5, Illetve 4 százalékkal. 2. Ez azonban még nem az egységesen megadott béremelési arány, hiszen a vállalatok között is további differenciálás MSZMP Központi Bizottságé- ]esz, a Központi Bizottság ha nak legutóbbi határozatát, tározata értelmében ugyanis amely az évek során létrejött kereseti aránytalanságok felszámolására hivatott. A március 1-től esedékes központi béremelés részleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdés azonban máris megválaszolható. AMIT MINDENKI MEGKAP Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallótaz átlagosnál nagyobb mértékben szükséges növelni a béreket ott, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ahol sok nőt foglalkoztatnak, Illetve több műszakban dolgoznak, így nyilvánvalóan az átlagosnál nagyobb központi béremelésben részesülnek a több műszakban dolgozó fonó- és szövőnők. Mire számíthatnak ugyanakkor egy olyan finommechanikai vállalatnál, ahol a munka , , . ^ , ..... . „ nem kimondottan nehéz ésnapunk, olvashattunk a külónbo- gyobb részt férfiak dolgoznak kentené az országos intézkedés általános érvényét. Az ösztönző és differenciált bér- fejlesztésre a vállalat saját erőforrása, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 százalék, a gazdálkodás eredményeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A központi béremelésen felüli biztos többletről tehát nem beszélhetünk. Egyrészt, mert a saját erő maga sem garan- ________________ t ált, másrészt annak felhasz- ul a központi béremelések bértarifarendszer keretében néhány dolgozó bérét fel kell emelni a most már kőtelező minimumra.) KI VISELI A TERHET? A központi béremelés vég« rehajtásával kapcsolatban cél” szerű még elmondani, hogy annak mértékével módosítják: a vállalatok átlagbérszínvonalát. Az intézkedés tehát a vállalat részesedési alapját nem terheli. A bérköltségeket azon" ban elkerülhetetlenül növeli, s így arányosan a nyereség tö" megét is csökkenti. Ha példé« ző megnyilatkozásokban, de minden alkalommal így vagy úgy a defferenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egységesen megkapja az átlagos összeget. A külön központi béremelés— egy műszakban? Az átlagnál 20 százalékkal kevesebbre. Vagyis az állami iparban dolgozó szakmunkások és művezetők legalább 8, a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos központi béremelésben részesülnek (Az építőiparban ez a garannél kétirányú differenciálás is tált arány természetszerűleg eltéríti majd a személyre szó ló konkrét bérjavítás arányát az átlagtól. 1. Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munkások bére gyorsabban emelkedett, ezért most a szakképzettség megszerzésére jobban ösztönző kereseti arányok kialakítása a kívánatos. Így az állami iparban és építőiparban dolgozó szakmunkások és művezetők bére átlagosan 10. illetve 8 százalékkal emelkedik, míg a segéd- ás betanított valamivel kisebb.) A fennmaradó 20 százalék kerül a vállalatok között differenciáltan felosztásra a munka nehézsége, a foglalkoztatott nők, illetve a műszakszám arányában. A SAJÄT BERFEJLESZTES - ÖSZTÖNZÉSRE A központi béremelés vállalaton belüli további differenciálása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csöknálása Is erősen differenciált, a jó munkára, a béremelések fedezésének előteremtésére kell, hogy ösztönözzön. Két dolgot még a saját erőre alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni: 1. A munkások és művezetők részarányuknak megfelelően kell, hogy részesedjenek a vállalat saját bérfejlesztéséből. Vagyis, a központi béremeléseket nem vehetik figyelembe a helyi bérfejlesztéseknél. Ellenőrizni fogják, hogy az alkalmazottakat nem részesítik-e előnyben a munkások rovására, azzal, hogy ők „úgy is eleget kaptak”. 2. Az 1973. évi saját erőből történő bérfejlesztéseket célszerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb összegű, s ezáltal is ösztönzőbb béremelés kerüljön kifizetésre. Tehát január 1-től csak az elkerülhetetlen béremeléseket hajtják végre. (Előfordulhat például, hogy az ez év elejétől általánosan kötelezővé vált egy vállalatnál egymillió forinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csökkentik a változatlannak feltételezett nyereséget. De, mint ismeretes, átlagosan a nyere" ség 60 százalékát adók formájában a költségvetésbe befizetik a vállalatok. Ezért a központi béremelések anyagi terheinek nagyobb részét — példánknál maradva a 600 ezer forintot, az állam viseli. Jó gazdálkodással, egyebek közt ösztönző bérezéssel, e többlet" kiadások sokszorosan megtérülhetnek. A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyítják: az MSZMP politikája határozott munkáspolitika. Szocialista rendünk megkülönböztetett figyelmet szentel arra, hogyan él a társadalom vezető politikai ereje, a nemzeti jövedelem nagyobb részének megteremtője, a munkásosztály. Felelősségvállalása, hatékony munkája egész társadalmunk fel- emelkedésének legfőbb záloga. Kovács József NÓGRAD — 1973. január 7., vasárnap
