Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

Marcali etubfrek Hárman a győztesek közül part ssoisälatäBsaa Jót ígér a zárszámadás Képtelen a nógrádmarcall határ. Pihennek a megművelt földek. Bokrosodik az őszi ve­tés. Sötétzöld táblák meleged­nek a téli napfényben. A köz­ség főutcája néptelenebb a megszokottnál. A bolt előtt zuk mérlegünket. Mi tulajdon­képpen az aratás befejezése óta készülünk a zárszámadás­ra. Kertész József, a tsz egyik brigádvezetóje, akivel a kö­vetkező beszélgetést folytat­lyen kárt okozhatnak a kö­zösnek. Ha ez sem használ, akkor megfenyítjük őket. — Egy falu mezőgazdasági dolgozóinak jólétéről van szó. senki sem engedheti meg ma­gának a könnyelműsködést. A sikereink titka a munka. Krizsanyik István traktoros, a tsz tagja, jó hírnevét a szor­galmával alapozta meg. Arról nevezetes, hogy tizenhat órát is képes a gépen ülni. A vezetők nem örülnek ennek, de nem is gátolják szorgal­mát. A nógrádmarcall fiatal traktoros ilyenkor télen kipi­heni fáradalmát. — Nem vagyok en elfárad­va. A Dutra olyan gép, nem fáradok el rajta. Legnehe­zebb, hogy nagyon kell fi­gyelni a munka minőségére. Ha nem minőségi a mun­kánk, akkor semmit sem ér. Nekünk a talajt úgy kell elő­készíteni, hogy jól teremjen. Ez a mi feladatunk. Pedig hegyes a vidékünk, nehéz rajta dolgozni. De nekem ép­pen azért izgalmas, mert néhány asszony. Az autóbusz- tűk. A tsz alapitó tagja, éle- ilyen. Mikor megdolgozom egy .megállónál várakozik népe- tét szentelte arra, hogy gya~ táblát, végignézek rajta, jo sebb csoport, akiknek több- rapodjon közös gazdaságuk, érzés fog eL Amikor pedig sége jólöltözött nő. A város­ba igyekeznek. A termelőszö­vetkezet férfitagjainak egy része az erdőben foglalatosko­dik. Takarítják az erdőt ellepő gazt, tüzelőfát vágnak méter­be. A másik csoport a gép­műhelyben a járművek és munkagépek téli javításával foglalkozik. Nógrádmarcalon kiegyensúlyozottan, magabiz­tosan fordultak az új eszten­dőbe az emberek. A termelőszövetkezeti iroda könyvelésében élénkebb a munka. Most összegezik a lel­tárt, öntik végleges formába az üzem elmúlt évi gazdálko­dásának eredményét. Bizakodó a hangulat, mert egész eszten­dőben szorgalmasan dolgoz­tak az emberek. A várható eredmények legfőbb ismerője a szorgalmáról, hozzáértéséről jól ismert fiatal főkönyvelő asszony, Gemer Zoltánná. Ö nyilatkozott elsőnek: Az idén egy évtized es ju­Sikereinknek nincs titka, dolgozunk elégedettek legyenek tagjai, a brigádvezetőm elismerően Ismeri az elmúlt évi gazdái- bólogat, akkor boldog vagyok. kodás végeredményét, arcát- —Mi tudjuk a feladatun­kat Dolgozd! szorgalmasan, kér- Ez az egyedüli feltétele a jó bem a brigád tagjait, hogy zárszámadásnak. Tudjuk már, szorgalmasan dolgozzanak, hogy az elmúlt évet minden maguk látják hasznát. így nehézsége ellenére sikeresen lett. Nekem a legfőbb mun- zártuk. Sokat fáradoztunk mi siak tulajdonítom, hogy a tsz- katársam a főagromómus. ezért De megérte, ben még nem volt különösebb Egész esztendőben jól meg- aökkenő a munkában. értettük egymást. Ez nagyon — Ahogyan mondani szók- fontos ahhoz, hogy a tagság +ák, kiegyensúlyozottan élünk, zavartalanul végezhesse mun- szorgalma6an dolgozunk. A kaját. tagság és a tsz vezetése össze- -— Nálunk a tagok ismerik bileumomat ünneplem a tsz- ro1 a nyugalom áradI ben. Az elnökünktől sokat ta- — Egész esztendőben nultam a tíz év alatt. Az üze­münkben uralkodó jő munka- kapcsolatnak, megfontolt ve­zetésnek, a tagok szorgalmá­B. Gy. „A Magyar Nép- köztársaság El­nöki Tanácsa Pothornik József elvtársnak. a nógrádi szénbá­nyák igazgatójá­nak. a Magyar Szocialista Mun­káspárt Közpooiti Bizottsága tagjá­nak, a munkás- mozgalomban ki­fejtett ötévtize­des tevékenysé­ge, valamint a szénbányászat­ban végzett ered­ményes munkás­sága elismerésé­ül. nyugállo­mányba vonulása alkalmából, a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitünte­tést adományoz­ta.»” (Üjsághír.) Újét évtized mér több mint egy ember« öltő. Pothornik József elv társ pedig hetvenéves lesz ebben az évben. A hét év­tizedből ötven évet töltött el a pártban, és a munkásosztály szolgálatában- Gazdag volt ez az ötven év. LUegálian és legálisan a párt­ban. Amikor Baglyasaljáról Pothornik József el­indult útjára, még aligha gondolta, hogy si­kerekben, kudarcokban egyaránt gazdag élet vár rá. Bányász lett. Nem nyugodott bele so­ha abba, hogy vannak kizsákimányolók és ki­zsákmányoltak. Ezért nemcsak beszélt, agi­tált, hanem cselekedett is. 1922-ben fiatalembeskent a kompaunSsta párttal kereste a kapcsolatot. Más kommu­nista érzelmű munkatársai társaságában Lo­soncra megy, ahonnan a kommunista párt magyar nyelvű kiadványait hordták a szén- medencébe. Terjesztették Baglyasalján, Sal­gótarjánban, Somlyó-bányatelepen, de elju­tott a párt szava Pásztóra, a vasutasok se­gítségével Hatvanba is. 1925-ben már meg­volt a kapcsolat a magyar kommunistákkal, a budapesti elvtársakkal. Ezekben az években erősödött a kommu­nisták szervezete Nógrád'ban. 1927-ben tizen­hét pártsejt működött a szénmedencében, a megyében. Az MSZMP Nógrád megyei titká­ra pedig Pothornik József. Harcok, kudarcok, győzelmek. Az 1928-as losonci konferencia megszervezése, az 1929- es bányászsztrájk a magyar szénbányászat tör,, n ötének dicső állomása. Ekkor a KMP Salgótarjáni kerületi Bizottságának titkára Pothornik József. A párt II. kongresszusán, 1930-ban a Központi Bizottság tagjává vá­lasztják. A csendőrök, a rendóröK gyakran voltak nyomában. A Szántó-per során árulás következtében letartóztatják. Kilenc napon át ütötték-verték, de- áruló szó nem jött ki aj­kán. Aztán megérkezett a párt utasítása: a rendőrségi üldöztetés elől bármilyen köriii- mények között is ki kell jutnia a Szovjetunió­ba. A lebukás veszélyétől fenyegetve a mun­kások, az internacionalisták segítségével sike­rült a párt utasítását végrehajtania. A Szovjetunióban, a donyecí szérumeden- cében dolgozott hosszú évekig. Itt is kivívta a bányászok elismerését. Tagja a városi párt­bizottságnak. A megszálló német fasiszta ha­tóságok deportálták. Igazi barátokat, máso­dik hazát talált a szocialista emberek test­véri közösségében. Mégis hazavágyott. És el­jött a várva várt nap 1947. február 2-án is mét magyar földre lépett. Márciusban mát a salgótarjáni kommunistákkal tárgyalt ar újjáépítésről, a pártszervezetek megerősítése ről. De a párt máshová hívta. Hazatérése i utái; alig néhány héttel a bányászszakszer­vezet élére állt. Kellett a szén, a tüzelő, az energia Mint a szakszervezet elnöke 1952-iö fejtette ki hasznos tevékenységét. Űjabb és újabb feladatok, pártmegbízatások, mindig vállalta az újabb munkát. Az ellenforradalmi kártevés következmé­nyeinek felszámolására a párt Salgótarjánba szólította, ahol segíti a párt újjászervezését, a termelés beindítását. Azelőtt is ismertük, azóta még inkább is­merjük Pothornik Józsefet. Ügy is, mint kom. munistát, úgy is mint a Központi Bizottság tagját, mint igazgatót és mint embert. A magas kintüntetés átadása után már itthon beszélgettünk Pothornik József élv­társsal. Megilletődve és nagyon röviden ennyit mondott: — Gazdag volt ez az ötven év. illegálisan és legálisan a pártban. Szép és nehéz felada­tokat kellett megoldani. Büszke vagyok arra., hogy mindjárt a kommunista pártba léptem be. Aztán arra, hogy soha nem sodródtam máshová, a kommunista párt irányvonalát követtem. De arra is, hogy az öt évtized alatt soha nem részesültem pártfigyelmezte­tésben. Büszke vagyok, hogy hű maradtam pártomhoz, nevelőmhöz. Még egyszer hangsú lyozom: a párthoz való hűség nemcsak a jó és szép időben, hanem a bajban is nagyon fontos. Ügy érzem, megérdemlem, hogy most már pihenjek. De amíg élek, erőmhöz, egész­ségemhez mérten továbbra is a pártért, a párt politikájáért dolgozom a jövőben is, Uosszú és küzdelmes életút, & párt szol ■ * gálatában eltöltött félévszázados harc és munka eredményeit ismeri el a magas kormánykitüntetés. forrott. egész évi feladatukat Ezt a M—— Tudtuk feladatainkat — Mennyit beszélek, pedig temárgyaló közgyűlésen rész­tudom, magukat a zárszám- letesen megbeszéljük. Mikor adás érdekli. Jó lesz. A terv- megszavazzuk a tennivalókat, nek megfelelően alakul. Ez akkor az már törvény, és vég- azt jelenti, hogy kifizetjük rehajtása kötelező mindemki- amlt a tervtárgyaló közgyű- re. Nem is haragszanak az lésen jóváhagyott a tagság, emberek, ha ellenőrzőm, ho- Fizetünk még húsz-huszonöt gyan végzik munkájukat. Ne- százalék nyereséget. Nagyon kém legfontosabb feladatom, örülök, hogy így alakult a hogy irányítsam, ellenőrizzem gazdasági helyzetünk. Igazol- a munkát, gondoskodjam ár­va látom, amit az elnökünk, ról, hogy a tagok ott legye- főagronómusunk mindig han- nek, ahol szükség van rájuk goztat: ha szorgalmasan dől- — a mi falunk népe na* gozunk, akkor megszületik az gyón szorgalmas. Ennek kö- eredmény. szűnhető, hogy az elmúlt gaz­— Ha tudnák, mennyi sok dasági évet sikeresen zórhat- gondunk volt. Fő terményün- juk. Ne gondolják, hogy nő­ket, a burgonyát pusztította lünk nincsenek olyan embe- a csapadékos időjárással járó rek, akik gondot okoznak, gombásodás. Félmillió forint Vannak. A nyáron a vörös- veszteségünk keletkezett eb- here egy része azért ment bői. Az aratás sikerét is bi- tönkre, mert voltak akik el- aonytalanná tette az időjárás, hanyagolták a munkát. Nem Gondolhatják, mennyit szó- hordták be, rászakadt az eső, moltam — osztottam, szoroz- mind tönkrement. Ilyen em- tam —, hogy egyenesbe hoz- bereknek bebizonyítjuk, mi­A munkások béremeléséről A cím nem egészen pontos, munkásoké, — ugyancsak át­Az állami ipar és építőipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről lesz szó. Még inkább arról, ami a szo­kásostól eltérő most ebben. Te­hát: hogyan hajtják végre az lagosan — csupán 5, Illetve 4 százalékkal. 2. Ez azonban még nem az egy­ségesen megadott béremelési arány, hiszen a vállalatok kö­zött is további differenciálás MSZMP Központi Bizottságé- ]esz, a Központi Bizottság ha nak legutóbbi határozatát, tározata értelmében ugyanis amely az évek során létrejött kereseti aránytalanságok felszá­molására hivatott. A március 1-től esedékes központi bér­emelés részleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdés azonban máris megválaszolható. AMIT MINDENKI MEGKAP Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallót­az átlagosnál nagyobb mér­tékben szükséges növelni a béreket ott, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ahol sok nőt foglalkoztatnak, Illetve több műszakban dolgoznak, így nyilvánvalóan az átlagos­nál nagyobb központi béreme­lésben részesülnek a több mű­szakban dolgozó fonó- és szö­vőnők. Mire számíthatnak ugyanak­kor egy olyan finommechani­kai vállalatnál, ahol a munka , , . ^ , ..... . „ nem kimondottan nehéz ésna­punk, olvashattunk a külónbo- gyobb részt férfiak dolgoznak kentené az országos intézke­dés általános érvényét. Az ösztönző és differenciált bér- fejlesztésre a vállalat saját erőforrása, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 szá­zalék, a gazdálkodás eredmé­nyeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A köz­ponti béremelésen felüli biz­tos többletről tehát nem be­szélhetünk. Egyrészt, mert a saját erő maga sem garan- ________________ t ált, másrészt annak felhasz- ul a központi béremelések bértarifarendszer keretében néhány dolgozó bérét fel kell emelni a most már kőtelező minimumra.) KI VISELI A TERHET? A központi béremelés vég« rehajtásával kapcsolatban cél” szerű még elmondani, hogy annak mértékével módosítják: a vállalatok átlagbérszínvona­lát. Az intézkedés tehát a vállalat részesedési alapját nem terheli. A bérköltségeket azon" ban elkerülhetetlenül növeli, s így arányosan a nyereség tö" megét is csökkenti. Ha példé« ző megnyilatkozásokban, de minden alkalommal így vagy úgy a defferenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egységesen megkapja az átla­gos összeget. A külön központi béremelés­— egy műszakban? Az átlag­nál 20 százalékkal kevesebb­re. Vagyis az állami iparban dolgozó szakmunkások és mű­vezetők legalább 8, a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos közpon­ti béremelésben részesülnek (Az építőiparban ez a garan­nél kétirányú differenciálás is tált arány természetszerűleg eltéríti majd a személyre szó ló konkrét bérjavítás arányát az átlagtól. 1. Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munká­sok bére gyorsabban emelke­dett, ezért most a szakképzett­ség megszerzésére jobban ösz­tönző kereseti arányok kiala­kítása a kívánatos. Így az ál­lami iparban és építőiparban dolgozó szakmunkások és mű­vezetők bére átlagosan 10. il­letve 8 százalékkal emelkedik, míg a segéd- ás betanított valamivel kisebb.) A fennma­radó 20 százalék kerül a vál­lalatok között differenciáltan felosztásra a munka nehézsé­ge, a foglalkoztatott nők, il­letve a műszakszám arányá­ban. A SAJÄT BERFEJLESZTES - ÖSZTÖNZÉSRE A központi béremelés válla­laton belüli további differenci­álása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csök­nálása Is erősen differenciált, a jó munkára, a béremelések fedezésének előteremtésére kell, hogy ösztönözzön. Két dolgot még a saját erő­re alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megje­gyezni: 1. A munkások és műveze­tők részarányuknak megfele­lően kell, hogy részesedjenek a vállalat saját bérfejlesztésé­ből. Vagyis, a központi bér­emeléseket nem vehetik fi­gyelembe a helyi bérfejleszté­seknél. Ellenőrizni fogják, hogy az alkalmazottakat nem részesítik-e előnyben a mun­kások rovására, azzal, hogy ők „úgy is eleget kaptak”. 2. Az 1973. évi saját erőből történő bérfejlesztéseket cél­szerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb összegű, s ezáltal is ösztönzőbb béreme­lés kerüljön kifizetésre. Tehát január 1-től csak az elkerül­hetetlen béremeléseket hajt­ják végre. (Előfordulhat pél­dául, hogy az ez év elejétől általánosan kötelezővé vált egy vállalatnál egymillió fo­rinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csök­kentik a változatlannak felté­telezett nyereséget. De, mint ismeretes, átlagosan a nyere" ség 60 százalékát adók formá­jában a költségvetésbe befize­tik a vállalatok. Ezért a köz­ponti béremelések anyagi ter­heinek nagyobb részét — pél­dánknál maradva a 600 ezer forintot, az állam viseli. Jó gazdálkodással, egyebek közt ösztönző bérezéssel, e többlet" kiadások sokszorosan megté­rülhetnek. A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyítják: az MSZMP politikája határo­zott munkáspolitika. Szocialis­ta rendünk megkülönböztetett figyelmet szentel arra, hogyan él a társadalom vezető politi­kai ereje, a nemzeti jövedelem nagyobb részének megterem­tője, a munkásosztály. Fele­lősségvállalása, hatékony mun­kája egész társadalmunk fel- emelkedésének legfőbb zálo­ga. Kovács József NÓGRAD — 1973. január 7., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom