Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-25 / 20. szám
Legdrágább kincsünk (II.) A mindennapi életben szemünket fizikai és kémiai ártalmak károsítják. A fizikai ártalom lehet mechanikus ártalom, hőártalom, elektromágneses sugárártalom, és radioaktív ártalom. Kémiai ártalmat okozhatnak a savak, lúgok, sók és más erős hatású szerek. A fizikai ártalmak közül ld kell emelni a mechanikai, a hő- és a fénysugárzás által okozott sérüléseket. A mechanikai szemsérüléseket különböző nagyságú idegen testek okozzák. A szemet ért károsodás mértéke függ többek között az idegen test nagyságától, alakjától, keménységétől és az idegen test repülési sebessségétől- amely- lyel az a szembe becsapódik. Komoly sérülés esetén az idegen test átfúródik a szem védőburkain, mely esetben minden igyekezet ellenére előfordulhat a látás, sőt a szemgolyó elvesztése. Különösen veszedelmes a réz- és a bronzszilánkok által okozott ilyen jellegű sérülés, mert a szem mély rétegeiből azáltal, hogy nem mágnesezhetők, mágnessel nem távolíthatók el. Ezért olyan munkahelyen^ «hol fémes szilánkok nagy erővel szakadhatnak le megmunkálandó darabról, a megfelelő védelem nagyon lényeges. A hő által okozott sérülések létrehozásában újabban a forró, folyékony műanyagmasz- szának egyre nagyobb szerepe van. A fénysugarak, leginkább az Infravörös és ultraibolya sugarak károsító hatása a kohóiparban és a hegesztőiparban a leggyakoribb ártalom. A heveny tüneteket produkáló égési sérüléshez hasonlító elváltozásokon kívül egy másik, lassabban kifejlődő ártalom- szürkehályog jöhet létre. Ehhez 10—15 évre van szükség. Alattomosan, lassan fejlődik ki, későn észlelik, és általában jelentőségét lebecsülik. Például a kohómunkásoknál megfigyelték, hogy a csapolás kezdetekor egyáltalán nem használják a szükséges védőpajzsot, pedig fél perc elég a károsító hatás kifejlődéséhez. Az ívfényhegesztésnél is számolni kell ilyen jellegű károsító hatással, mert az ívfény 31 százalékban infravörös, szemlencsét károsító sugarat is tartalmaz az ultraibolya, heveny panaszokat okozó sugárzás mellett. A kémiai anyagok közül, amelyek szemsérülést okozhatnak. a legveszedelmesebb hatásúak a lúgok. Különösen az építőiparban dolgozók vannak kitéve ilyen veszélynek, mert a lúgos vegyhatású mész és annak keverékei, ha szembe jutnak, komoly felmaródást képesek okozni. A lúg, így a mész js, elfolyósítja a vele érintkező szöveteket és egyre mélyebb rétegekbe rágja be magát, ezáltal maradandó károsodást hoz létre. Az építőiparban dolgozók, vagy egyáltalán nem, vágy csak kis százalékban használnak védőeszközöket a szemsérülések megakadályozására. Ügy gondolom, ez az a terület, ahol igen sokat lehetne tenni megfelelő védőberendezés rendszeres alkalmazásával. Sok ezerre tehető az a kiesett munkaóra,- amelyet a szemsérülések okoznak. Az ilyen sérülés súlyossága és annak következménye nagyrészt attól függ, hogy a sérülés után közvetlenül részesült-e a sérült elsősegélyben és hogy mikor és milyen elsősegélyben részesült. Lényeges, hogy a meszet azonnal eltávolítsák a szemrésből — de nem vízzel való öblítéssel, mert ezáltal az oldódást fokozzuk, amely a kémiai károsító hatást nagymértékben elősegíti — hanem nedves ruhával, vattával kell kitörölni. Ha meggyőződtünk arról, hogy a darabos szeny- nyeződést a szemrésből eltávo- lítottuk, csak azután célszerű vízzel való öblítést végezni. Mi, szemészorvosok ismerjük a károsító tényezőket, tudatában vagyunk azok következményeivel. Az ellenük való védekezés, a védőeszközök megalkotása már műszaki feladat. De egy jól megalkotott védőeszköz is csak akkor éri el célját, ha az a mindennapi életben, a gyakorlatban jól vizsgázik. Ehhez pedig az kell, hogy széles körben alkalmazzák ezeket az eszközöket, véleményt mondjanak azoknak jó tulajdonságáról és javaslatot tegyenek további fejlesztésükre. Dr. Ábrahám Sándor rendelőintézeti főorvos BÉLYEGGYŰJTŐKNEK I ül PARÓKA — Szörnyű dolog történt vélem, vonszolt le kedvenc borkimérésébe Bux Márton barátom. Képzeld, nem ismertem meg a nejemet — Izabellát? Pedig öt nehéz összetéveszteni! — válaszoltam finoman. Válaszomban a hangsúly adta Izabella jellemzését. — Biztosan sokat ittál. — Az igaz, de ez előfordult velem máskor is. Mindig megismertem Izabellát, ha másképp nem, a hangjáról. Ami most történt, az valóságos krimi. Gyorsaú lehajtott három deci csengődit, és belekezdett a történetébe. — Képzeld, hazamegyek, és csendes a lakás. Amikor betoppantam, nem fogadott nyájas köszöntés, amit úgy megszoktam éveken át: hol voltál te utolsó disznó...? Egyszóval azonnal hiányérzetem támadt. A konyha üres. A kis- szoba is, ahol eddig várrogatni szokott a drága. Üres volt a hálószoba is. A gyerekek szobájából azonban fény és halk muzsika szűrődött ki. Benyitok. A gyerekek magnója szól.* A tükör előtt egy vörös np üldögél, előtte konyakosüveg. A nő bámulja magát a tükörben, iszik és dohányzik. Óvatosan kémlelek át az ajtón: ki lehet ez a nő? Izabella pongyolája van rajta és a haja.. — Ne a hajáról mesélj, a lényegről! — Az a lényeg. A nő hajzata vöröseslila rolnikba csavart ferde toronyszerűség. A loknik és gyűrűk valósaggal ellepték ezt a hajzatot. — Ki volt a nő, megmondanád végre? — Igen. A nejem, Izabella ült a tükör előtt. Miért nem ismertem fel? Nos, azért, mert parókát viselt. — Parókát? — Igen. Nyolcszázért vásárolta. Az egész káestém ráment! De még ezt se bánnám. A baj az, hogy hordja is ezt a szörnyűséget. Nemcsak otthon, hanem a hivatalban, a Közértben, mindenütt: Amióta megvan ez a paróka, a szomszédok nem váltanak jegyet a cirkuszba. — A paróka nagy divat! — A paróka nagy marhaság. Egészségtelen és ronda. — Nincs igazad. Praktikus es csinos. — Nem láttad Izabellát! — A nők ezzel sok időt takarítanak meg. Nem kell többé a fodrásznál ülni. — Az igaz. Viszont úgy cserélik külsejüket, ahogy akarják. Tegnap Izabellám szőkén jött haza. Az ő vörösét el- <serélte a1 személyzetis Margóval. Lehet, hogy holnap egy ülyegyerekes szőkére cseréli el ezt a feketét. Saját férjük nem ismer rájuk. Hová fog vezetni ez? Elvesztettem a paróka miatt Izabellámat! Éjjel-nappal töröm a fejem, mi lesz ennek a vége? — Aki sokat töpreng annak kihullik a haja. Mit szól hozzá a nejed, ha egyszer billiárdkopaszon jelensz meg? — Kopaszon, én? Majd vásárolok egy göndör fürtű parókát magamnak. Elvégre egyenjogúság van, vagy mi a fene! Abai Pál .A csöppségnél is picinyebb Egy fairmer sikeresen hajtott végre egy érdekes kísérletet: egészen apró skót póri it, törpe lovat nevelt fél. Ha «ay hároméves kisgyermekünk kedve támad, hogy meg's . nógassa a csöppségét, le kell hajolnia. Szakasztott ilyen póni született a frankfurti ál" lafckertben. A pöttöm nősténylovacskát Tviggynek nevezték el és remény van arra, hogy az állat az új európai törpepóni-nemzedék ősanyja lesz. NÓGRÁD — 1973. január 25., csütörtök fámat A söntéspultnál egy szörnyen feldúlt képű fiatalember ül. — Miért ilyen levert? — kérdi a csapos. — Két héttel ezelőtt meghalt a bácsükám és 85 000 koronát hagyott rám, — Nos hát, ez nem is oly an rossz! — Egy hete pedig meghalt az öreg nénikém és 150 000 koronát hagyott rám. — Akkor nem értem, miért ilyen szomorú? — Hogyhogy miért? Hiszen ezen a héten egy megveszeke- 'ett vasat sem örököltem .,. Busójárás A Magyar Posta legközelebbi sorozatán a mohácsi busójárás hét ijesztő álarca mered ránk. A hagyományok szerint a törököktől szorongatott városka lakossága kitalálta, hogy állatbőrökbe öltözve, álarcok mögé rejtőzve megrémítik az, ellenséget: így jöttek létre a busók, ezek a se ember, se állat kinézésű félelmetes szörnyetegek, akik fatrombitával, kolomppal, dudával óriási lármát csaptak és elzavarták az ellenséget. Az első siker óta minden farsangkor ismétlődik, népszokássá lett Mohácson a busójárás. Előveszik a gondosan őrzött régi bőröket, a kézzel faragott álarcokat, hatalmas hangzavar kezdődik és vidám kurjongaitások között szeli ke- resztül-kasul a várost a busók csapata. A szokás eredetét sokan a pogány korig vezetik vissza, természetűnnep ez: a tavasz- várók jelmezes felvonulása, zajongása a telet kergeti el. A busójárás nagy eseménye Mohácsnak, minden alkalommal messze földről jönnek nézők élvezni a vidám hangulatot, gyönyörködni és borzongani a nép ősi, művészi képzeletével készített álarcokban, amelyet most a Magyar Posta hét értékből álló sorozata Cziglényi Ádám grafikusművész terve alaján örökít meg. Metró Fővárosunk közlekedése átalakul, döntő lépés a metró N Abszolút futball (A We?viy bői) '®®ö O00 első vonalának üzemibe helyezése. Az eseményről postánk csak bélyegzővel emlékezett meg. Csekély figyelem ez, noha 1970-ben és az építkezés kezdetekor bélyeg kiadásáról sem feledkeztek el. A Szovjet Posta nem ilyen fukar a lakosság százezreinek idejét megtakarító földalatti köszöntésével, az is igaz, hogy a világ 35 városában működő metrók közül legszebb a moszkvai. Az első vonal építéséről 1935-ben számolt be négy bélyeg, ez a sorozat ritka, használatlanul 125 svájci frankot ér. Az állomások változatos és gazdag kiképzéséről, újabb vonalak építéséről 1938., 1939., 1947. és I960, érdekes kiadásai adnak képet, öt év múlva színpompás sorozat négy összefüggő bélyege varázsolja elénk az akkor épített állomásokat. A harmincéves metrót újabb vonal fölavatásával köszöntötték, az erről szóló megemeiékezéssel 32-re emelkedett a moszkvai földalatti hálózatát bemutató bélyegek száma. Innen-onnan A Magyar Filatélia Vállalat képviselői Japánt, Hongkongot, Ausztráliát keresték fél. A kiküldöttek üzleti tárgyalásaik során nagy érdeklődést tapasztaltak bélyegeink iránt. — USA-szaklap e heti ajánlata: a Magyar Posta 1938. évi bélyegkiállítási (ORBÉK) blokkja. Csak százezer példány jelent meg ebből az itthon is mellőzött kiadványból. — Mária Terézia képmása díszíti a legújabb belga bélyeget, mert 200 éve hagyta jóvá a császárné a belga irodalmi akadémia alapító levelét. — Mongólia négy új bélyege a levelek továbbításának fejlődését ábrázolja a lovas futártól a repülőgépig. — Olaszország bélyegnapi bélyegén távolsági autóbusz robog, oldalán a hagyományos postaládával. — A lovas katonai szervezet változásáról a X. századitól napjainkig számol be a legújabb lengyel sorozat. A Fáklya legújabb száma Érdekes cikkeket, színes írásokat talál az olvasó a Fáklya január 21-én megjelent számában. Magyar újságírók élménybeszámolókban idézik fel a Jubiláló Szovjetunióban tett útjukat. Petőfi életművét ezúttal kirgiz, észt és belorusz fordítók méltatják, a nagy költő születésének 150. évfotr autója alkalmából. A Tambov—Tolna testvérmegyék kapcsolataival foglalkozó írásban képet kapunk a szpv-, jet vegyipari gépgyártás egyik központjának múltjáról és jelenéről, valamint a Micsu- rinszkban folyó sikeres növénytermesztési kísérletekről. Cikksorozat szól a mai szovjet családi életről, a szovjet családjog gyakorlatáról, a házasságkötések es születések alakulásáról. Színes fotókkal illusztrált írás mutatja be Tolsztoj híres nőalakjáról, Anna Kareniná- ról készült balettet. Maja Pliszeckájávai a címszerepben. A tudomány és a kultúra lránt érdeklődők a XVII. századi orosz—-kínai kapcsolatokról, az akceleráció jelenségéről, egy bravúros műtéti beavatkozásról olvashatnak. Folytatja a lap orosz nyelvlecke sorozatát. Egy magyar kislány vendégségben szovjet barátainál címmel új képes mesesorozat indul a kicsinyek számára. A salgótarjáni öblösüveggyár TMK-üzeme vasesztergályos szakmunkásfelvételt hirdet. BÉREZÉS: a kollektív szer- sződésben foglaltak szerint. A PIACTÉR végén levő vasúti sínek melletti zöld fapavilon eladó. Érdeklődni le- 1 óét az utasellátóban. KITŰNŐ állapotban út PB anyabirfca tíH-S Wartburg, mű- levő CG Wartburg irgősen eladó. Tóth szaki vizsgázott, ela- 1000 személykocsi el- Pálné. Salgótarján, dó. Pásztó, Dózsa Gy. ?hory u g6sz^i’ Micsurh. tu 57. sz. u. 3. <Üj kórháznál j A PBQMRDETtS EH Wlii*'»«*jWwBÜti' «.i...s Rob'd szerelem: — De. drágám, hát fából vagy?! (A Weltwoohe-bői) 'hajtotöhöink, •ponyvák. •zacskók. Minden méretben megrendelhetők Pécs—nagypostavölgyi műanyagüzemben Telefon; 15-993.
