Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

BIZTATÓ JÖVŐ TH-. Liflynefc, a boafoni egye­tem idegfiziológusának sike­rült elérnie, hogy két delfiné telefonon beszélgessen egy­mással. Tekintve, hogy ma­napság nálunk két ember te­lefonkapcsolatának felvétele is csodaszámba megy, már e hír hallatán is el kell ismer­nie mindenkinek, hogy dr. Lilly világraszóló dolgokat müveit az ő két delfinjével. Hát még e hír folytatása: a kitűnő bostoni professzor sze­rint, a delfin magas értelmi képességeit tekintve, nincs messze az az idő, amikor az ember beszélni tud majd a delfinnek A delfin megérti az embert, s az ember, meg­érti a delfint. Valahogy így: — Hogy van uram? — Maga kis csacsi — füty- työg majd emberi szóval, ám egy kissé delfines felhangon a csodálatos tengeri emlős ... — Maga kis csacsi. Én nő va­gyok! — Pardon — mondja zava­rában az ember. — Nem tesz semmit, víz alatt voltam. Csak a fejem volt kinn a vízből. De itt van a férjem, Dore. Vele váltson szót... — Ki keres? — bukik ki Dore orra a vízből. — Paran­csoljon velem. Miben állha­tok, azazhogy, miben úszhatok a rendelkezésére? — Szeretném a véleményét hallani az ember és a delfin viszonyát illetően — így az ember, aki kíváncsi és imád­ja a másik véleményét. — Én azt hiszem... ugye hitvesem ... szóval úgy vélem, hogy ezek a kapcsolatok mind gyümölcsözőbbek. Igen sokat tanultunk az emberektől, önöktől. Igaz, kedvesem? Te­lefonálni például. Eddig csak ultrahangon érintkezhettünk egymással, most már telefo­nálni is tudunk. Aztán most már katonai szolgálatra is be­vonnak bennünket. Megis­mertük a mélytengeri kábe­leket, a mélytengeri fel nem robbant bombák felszínre ho­zásának módozatait... Ja, igen... És megtanultunk szó­rakpztatm is .igaz. kedve­sem? Azt hiszem kitűnően szórakoztatunk? Nemdebár? — De igen! Valóban nagy­szerű látvány, amint ti, azaz­hogy önök, kiugranak a víz­ből és... — Á, nem különösebb do­log az nekünk, de szívesen tesszük, mert szeretjük, és immáron kölcsönösen megért­jük egymást az emberrel... Nos, valahogy így zajlik majd le, talán nem is soká­ra, egy kötetlen, baráti cseve­gés egy ember és egy delfin­házaspár között. Vagy leg­alábbis majdnem így. Mert az ember már megérti a ma­dár, a kutya, a majom, és a delfin nyelvét. S minden bi­zonnyal eljön az az idő is, amikor egy bostoni, vagy prá­gai professzor bátran kije­lentheti: — A tudomány jelenlegi állása szerint már csak rövid Idő kell és az ember beszélni tud majd — az emberrel! Megértik egymást! Gyurkó Géza Sítalpon a Szaharában Sítalpon a Szaharában? Kis­sé különösen hangzik. Két svájci fiatalember, aki egy Douze nevű kis tuniszi fa­lucskába érkezett, bizony ép­pen, hogy a szaiharai homo­kon kötött sflécet. ’ Kiderült, hogy a siléc a homokon csep­pet sem siklik rosszabbul mint a havon. A sízők min­den reggel felkapaszkodnak egy 300 méter magas homok­buckára ég óránként 50 ki­lométeres sebességgel saáguT danak alá. Az „egzotikus” sport any- nyira megtetszett a falucska lakóinak, hogy a helyi bol­tos egy tétel sítalpat hozatott ég gyorsan eladta valameny nyit. Azóta a falu apraja- nagyja zajos vidámsággal sik­lik alá a homokon a magas­latról. Ki tudja, talán meg­honosodik a trópusi sport ezen új fajtája? Talán nincs messze az az idő, amikor a homoksít az olimpiai verse­nyek műsorába is felveszik. Hírek, érdekességek Richard Attenborough, an­gol rendező-színész bejelen­tette, hogy grandiózus filmet készít Gandhi életéről. A fil­met jövőre kezdik forgatni Indiában. A Földön élő 3 milliárd 600 millió emberből még mindig 831 millió felnőtt analfabéta. Az UNESCO 14 hónapon át 'tartó felmérési munkájából kiderül többek között az is, hogy a világon pillanatnyi­lag 18 millió elemi iskolai ta­nító van. A franciaországi Gangny közelében a rendőrség egy gépkocsi után eredt, amely­nek csomagtartójából egy kéz lógott ki. Leállították az autót, amelyet egy nő vezetett. „Mi­ért ez a riadalom? — csat­tant fel a nő. — A csomag­tartóban a férjem van. Csu­pa sár volt a cipője és nem akartam, hogy összemocskol­ja a kocsiszőnyeget”. Hat ferencrendä barát pop­együttest alakított Francis’ Boys néven, A viterbód ka­pucinus kolostor tagjai elha­tározták, hogy az igét ég az emberek közötti szeretefcet pop-muzsika segítségévéi pró­bálják terjeszteni. * Világszerte divat a „hor­ror”. Londonban egy minden eddiginél félelmetesebbnek hirdetett, filmet játszanak Frankenstein és a pokol ször­nyetege címmel. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK imMiiraimtMHiHmwmHnmiMmHiHtimHimmiiHiHiHiHiHimHmiHimiKHiMiiHWMiiiiiiHiiiiHHiiiiHHiiiHMiiiHtmimwi» Irányítószám A Magyar Posta, január 1-én bélyeggel is felhívja a figyelmet az irányítószám-rendszer bevezetésére. Az új, 1 forint névértékű címlet bemutatja hazánk térképén a ki­lenc postai gócterületet és ezzel megismertet az irányítószám első számjegyével. A négy számjegyből álló irányítószámok segítségével a posta gyorsabban és pontosabban továbbítja a küldeményeket, ezért a feladó érdeke, hogy minden címzés­ben szerepeljen az irányítószám. Az új bélyeg jobb alsó sar­kát Bokros Ferenc grafikusművész a piros pecsétes levelet csőrében tartó hollóval díszítette, azzal a kedves postai jel­képpel, amely hetek óta hirdeti az új rendszer bevezetését. Nemzetközi kapcsolataink 1973-ban számos nemzetközi esemény gazdagítja a filatelis- ták munkáját, ezek nagy ré­szében a magyar gyűjtők te­vékenyen részt vesznek. Má­jusban világkiállítás lesz Münchenben, itt nemcsak ma­gyarországi gyűjteményekkel jelentkezünk, hanem a bíráló bizottságba is meghívták szö­vetségünk főtitkárát, dr. Stei­ner Lászlót. Értesülésünk sze­rint a nagyszabásúnak ígérke­ző találkozóról a Magyar Pos­ta bélyegkiadással emlékezik meg. Budapesten kerül sor májusban a Varsói Szerződés fegyveres erői füatelistáinak közös kiállítására. A legszebb hazai légiposta-bélyeggyűjte- ményeket júliusban Manches­terben mutatjuk be. Augusz­tusban Kopernikusz születé­sének 500 évfordulója jegyé­ben tartják a poznani kiállí­tást, gyűjtőink itt ötven or­szág filatelistáival együtt sze­repelnek. Nem hiányoznak majd a magyarországi gyűjte­mények az Üj-Delhiben,, Je ruzsálemben és Luzembe'i rendezendő seregszemlékről sem. Ősszel magyar bélyeghez zajlott le nagy sikerrel Ham burgban, a nagy német kikötő­város gyűjtőit viszonzásul Bu dapestre várják. Kiállításuk a hazai filatéliai élet jelentős eseménye lesz. A gyűjtők lapja Huszonöt éves a Filatéliai Szemle. Laptársunk jubileu­mát akkor értékeljük igazán, ha visszatekintünk az egyszerű tartalmú, szerény kivitelű, pái száz példányban megjelent egyesületi értesítőre, amelyből a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége lapja kifej­lődött. A jól szerkesztett folyóirat most már 24 oldalon számol be havonta a hazai és nem­zetközi filatelista események­ről, a gyűjtés különböző ágai­ról, alapfokú ismeretekről és a kutatók speciális tanulmá­nyairól. A Szemle nagy szere­pet vállalt a bélyeggyűjtő moz­galom népszerűsítésében, ösz- szekötő kapocs az egyes klu­bok között, a kiállításokról és egyéb megmozdulásokról kö­zölt beszámolói nemes ver­senyre ösztönöznek. Az 1972. évi brüsszeli világkiállításon a lap újabb kitüntetést, ezüst­éremnek megfelelő diplomát kapott. A posta alkalmi bé­lyegzővel és 100 ezer példány­ban megjelenő levelezőlappal emlékezik meg a Filatéliai Szemle jubileumáról. Tízéves a karancsberényi méhésztársulás Miniszoknya és kerekes kút— Drégelypalánkon k — Kedves ünnepségre gyűlték össze a közelmúltban a ka­rancsberényi méhésztársulás tagjai, a Fehérakác presszó­ban. Ez alkalommal tartották j megalakulásuk tízéves jubi­leumát, amelyre meghívták az | ÁFÉSZ és a környező közsé- : gek méhésztársulásainak elnö- ! két is. A tízéves fejlődésről a ka­rancsberényi társulás elnöke, Fodor Balázs számolt be. El­mondta, hogy amikor méhész­kedői kezdtek a karancsaljai társuláshoz tartoztak, amely- í nek vezetője Szabó Vilmos volt. Az azóta már elhunyt mé­hészelnökre valamennyien szeretettel és megbecsüléssel gondolnak tiszta jelleme, se­gítőkészsége miatt. Amikor a karancsberényiek kiváltaik a csoportjából, hogy alaptőkéjük legyen, kiadta nekik a közö6 vagyonból rájuk eső rész­arányt, és útmutatásaival tá­mogatta a fiatal társulást. A fiatal szó még most is „Rege a Komi földről'’ Tíz éve lesz hamarosan, hogy először a Szovjetunió­ban jártam. Ha úgy tetszik, rokoni látogatáson is, a Ko­mi Köztársaságban. Ez a szov­jet köztársaság az Ural men­tén húzódik hosszan, az észa­ki területe messze túl nyú­lik az Északi-sarkkörön. Csodálatosan nyílt, meleg­szívű emberek élnek odafönt. Odaérkezésem után az első napon a főváros, Sziktivkár úttörőivel ismerkedtem. A „Rénszarvas őrs” elsődleges feladatának a nemzetközi kapcsolatok ápolását tartja. Természetes hát, hogy örül­tek a magyar, rokonnak, a ma­gyar szónak. Én is kértem őket, hogy komi nyelven be­széljenek. Búcsúzáskor megválasztot­tak az őrs örökös tagjának. Azóta rendszeresen levele­zünk. Beszámolunk egymás­nak a munkánkról. Csakhát... Nekem mihdig új nevekkel, arcokkal kell ismerkednem. NÓGRÁD - 1973. január 4., csütörtök f (Időközönként fényképeket is küldenek). Mert akik akkor el­sősök voltak, most tizedike- sek, akikkel pedig én akkor beszéltem, már régen elvé­gezték a főiskolát is, ha tovább tanultak. Északabbra, Uchtában vagy háromezer kilométerre a ma­gyar határtól, amikor a repü­lőgép ajtajában megálltam, valaki felkiáltott: „Jó napot Imre!” így, magyarul. Az ot­tani zeneiskola tanára, a Ta­nácsköztársaság leverése után kellett innen elmenekülnie, azóta itt él. A helyi lapban olvasta, hogy érkezem, kijött elém a repülőtérre. Vorkutában ellátogattunk egy bányász lakására, hogy megnézzük, hogyan él? Grúz borral kínált, szép címkéje volt az üvegnek. Megpróbál­tam levenni, de nem sikerült. Közben elmondta, hogy ott északon kétszeres a kereset, a szabadság. Igaz, nehéz az élet: kilenc hónapig tart a tél. 40—50 fokos hideggel és télen napról is sötét van. Másnap hajnalban utaz­tunk. A bányász kihozta az ál­lomásra a borosüveg címké­jét. Éjszaka leáztatta, mert észrevette, hogy megpróbáltam levenni. Két évvel ezelőtt kaptam egy levelet a sziktivkári is­kola egyik tanárnőjétől. Azt kérdi, emlékszem-e rá. ő volt az a szőke copfos kislány, aki kérésemre komi nyelven be­szélt. Most ott tanít, ahol az­előtt tanult. Férjhez ment, a férje tornatanár és síbajnok. És született egy kislányuk, ő is Tánya, mint az anyja. Az apja — ezt nem mondta ak­kor — kollégám: újságíró. De könyvet is ír, éppen most (mármint két éve) jelent meg egy könyve, melynek a címe: Rege a Komi földről... Két héttel ezelőtt Magyar- országon járt Szjutkin elvtárs. a Komi Köztársaság Legfelső Tanácsának elnöke, és meg­látogatott engem is. Búcsúzás­kor ajándékot adott: a „Rege a Komi földről” címűt. A Rénszarvas őrs munká­járól, Tán.yáról tőlem hallott először. Cs- I. ráillik a csoportra, mert —el­lentétben a legtöbb társulás­sal — átlagéletkoruk még ma is negyven év. Kezdetben csak 120 méhcsaládjuk volt, viaszolvasztójuk csak egy, és vándorolni is egyetlen gépko­csival mentek. Akkori szerző­désük az ÁFÉSZ-nél 9,5 má­zsa mézre szólt, az elmúlt év­ben pedig már 303 méhcsa­ládtól 72 mázsa mézet adtak át a szövetkezetnek. Fodor Balázs szép példáit mondta el a baráti összefo­gásnak, ami a tagságot eggyé fűzi. Az idei év rosszul sike­rült, egy sajnálatos véletlen folytán a méhek fertőzött te­rületre tévedtek és bizony sok elpusztult közülük. Ami­kor észrevették a bajt, ki-ki nemcsak a saját méheivel tö­rődött, pedig némelyikük gép­kocsival is rendelkezik, gyor­san „elmenekülhetett” volna, de amíg minden méhész fel nem rakodott, addig senki sem hagyta el a veszélyes te­rületet Segítettek egymásnak annyira, hogy aki elfoglaltsá­ga miatt nem tudta elkísérni a méheit, azét is megmentet­ték. Késő éjszakáig dolgoztak valamennyien. Általában úgy igyekeznek a vándorlást megoldani, hogy egymás közelében legyenek, segíteni tudjanak a rászoru­lóknak. Egyszer például az egyik gépkocsi hibásodott meg és a szakadó eső ellené­re megállt mindenki, nem mentek tovább, míg a gépko­csit meg nem javították. A beszámoló komoly sza­vait derűs történetek követ­ték. A társulás elnöke, de a megjelentek is szinte kifogy­hatatlanul mesélték humoros élményeiket, beszéltek a közö. sen elköltött vacsorákról, aa éjszakába nyúló eszmecserék­ről Az ünnepség résztvevői egyszerre igaznak érezték azt, amit Szíremen József, a ka- rancskeszi társulás elnöke mondott, hogy a méhészek egy különleges „szektához” tar­toznak. Szabó István karancsiapuj- tői méhészelnök a karancsvöl- gyi méhészcsoportok találko­zásainak sűrítését kezdemé­nyezte. amelyeken a jó ta­pasztalatokat átadhatnák egy­másnak és a segítségnyújtásra is nagyobb lehetőség nyílna. Ru6kó István, a kárán csla- pujtői ÁFÉSZ elnöke felszóla­lásában arról biztosította a méhészeket, hogy a szövetke­zet vezetősége még az eddigi­nél is nagyobb támogatást kí­ván nyújtani a társulásoknak a méztermelés fokozása érde­kében, mivel a méz nemcsak hazánk lakossága számára je­lentős élelmezési cikk, hanem nagy fontosságú exportáru is. Végezetül a jubiláló mé­hésztársulás részére a MÉ­SZÖV ÁFÉSZ-titkárságának képviselője oklevelet és aján­déktárgyat adott át a tízéves jő munka elismeréséül, amit mindannyian köszönettel fo­gadtak. Kemény Erzsébet iAPtoHiRomsm A jLITKE és Vidéke ÁFÉSZ Igazgatósága pályázatot hirdet az ipolytarnóci 7. számú önkiszolgáló élelmi­szerbolt vezetésére, a bolt havi átlagfor­galma 180 ezer forint. A boltnál a fixbérrel kombinált jutalékos bérezési forma érvé­nyesül. A pályázatot írásban vagy szemé­lyesen az igazgatóság elnökéhez — Litke, Dózsa Gy. 50/a. — kell eljuttatni. Felvé­tel : szakmunkás-bi­zonyítvány, 5 éves szakmai gyakorlat vagy boltkezelői vizs­ga. Erkölcsi és műkö­dési bizonyítvány szükséges. SZÉCSÉNY1 posta- hivatal felvételre ke­res kézbesítőt. Jelent­kezni lehet a postahi­vatalban. MÉLYÉPÍTÉSBEN jártas gépésztechnikus labdarúgó-oktatói mi­nősítéssel helyben, vagy vidéken azonnali belépéssel munkát vál­lal. Ajánlatokat „sür­gős” jéligére a kiadó­KOMFORTOS, más­fél szobás (alkovos) lakásomat elcserélném komfortos egyszobás­ra, esetleg garzonra. Választ „Sürgős” jeli­gére a kiadóba, 5ZÖVTERV NógrátS megyei Irodája felvé­telre azonnali belépés­re keres: B. kategó­riájú építész—statikus és B kategóriául éoü® let-gépészmérnököt. Bérezés. kollektív szerződés alapján, megegyezés szerint- Jelentkezés? Salgótar­ján. Arany János út 6 FELVESZÜNK NÖ* DOLGOZÓKAT 3 mű­szakos beosztásba, sörpalackozásra. Min­den második szombat szabad. Fizetés: kb„ 1600,—Ft, plusz termé­szetbeni juttatás, na­pi 2 liter sör. Jelent­kezni lehet: Sörkiren­deltség. Salgótarján. Vásártér u. 1/b. kül­ső vasútállomás mel­lett. délelőtt 9—13 óra között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom