Nógrád. 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
Ölest tartott a Minisztertanács A bevehetetlen város (Folytatás 1. oldalról) állomany-csoportban tartanak nyilván, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is, valamint a termelést közvetlenül irányító dolgozókat. A béremelésre szánt összeg 80 százalékát a vállalatok között úgy kell elosztani, hogy az fedezetet nyújtson a szakmunkások és a termelést közvetlenül irányítók bérének az iparban legkevesebb 8, az építőiparban legalább 8,5 százalékos, a betanított és segédmunkások bérének az iparban minimálisan 4, az építőiparban legalább 3 százalékos emelésére. A fennmaradó 20 százalékot differenciáltan kell elosztani a vállalatok között. A kormány utasította az illetékes felügyeleti szervek vezetőit a határozat végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. Felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek a munkához nyújtsanak hatékony segítséget. . A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztését az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról. Ennek alapján a munkások a lakásépítéshez nagyobb állami támogatásban részesülnek. Az állami vállalatok munkásai, ha lega- tlább 20 százalék vállalati köl- csöntámogatásban részesülnek, a szociálpolitikai kedvezményeken felül további állami támogatást is kapnák. Lakótelep jellegű, több szintes lakóház építésénél, például egy kétszobás lakáshoz az eddigi segítségen kívül 60 ezer forintos állami támogatás jár. A három-, vagy ennél több gyermekes munkáscsaládok kedvezményben részesülhetnek az előtörlesztésben és a kölcsöntartozás törlesztésében. A havi törlesztés az első három évben a fiatal házasok számára is mérsékelhető. A lakásépítő szövetkezeti és a tanácsi elosztású OTP-lákásoknál a jelenlegihez képest csökken a készpénz-előtörlesztés. A több szintes lakóházak építésénél előnyösen változnak a törlesztési idők és a kamatfeltételek is. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjeszteee alapján a kormány rendeletet hozott a városok es községek általános és részletes rendezési terveinek jóváhagyásával, és elfogadásával kapcsolatos hatáskörök módosításáról. Az intézkedést a tanácsi testületi szervek hatáskörének bővítése tette szükségessé. A helyi tanácsok az általános, a tanácsok végrehajtó bizottságai a jelentősebb, az építésügyi hatósági feladatot ellátó szakigazgatási szervek pedig a kisebb jelentőségű, részletes rendezési terveket fogadják el, illetve hagyják jóvá. A főváros és környéke általános rendezési tervének jóváhagyása továbbra is a Minisztertanács hatáskörében marad. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a szakmunkásképzés irányításának rendjéről. Az intézkedések a szakközépiskolák és a szakmunkásképző iskolák irányításában és ellenőrzésében jelentkező ágazati és tanácsi hatáskörök rendezését szolgálják» valamint részletesen meghatározzák a szakmai képzésben érdekelt miniszterek és főhatóságok feladatait. A határozat értelmében a művelődésügyi miniszternek az oktatás és a nevelés egészére kiterjedő ágazati felelőssége mellett a munkaügyi miniszter látja el valamennyi szakmunkásképző iskolában, a felnőtt szakmunkásképzés keretében, továbbá szakmunkásképzési céllal működő ipari, mezőgazdasági és erdészeti szakközépiskolákban folyó szakmai képzéssel összefüggő ágazati feladatokat. A képzés irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos főhatósági felügyeleti hatásköröket a jövőben az ipari és építőipari szakmákat oktató iskolák tekintetében a munkaügyi miniszter az élelmiszer- és a fagazdaság szakmáiban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmában pedig a belkereskedelmi miniszter gyakorolja. A szakmunkásképző intézmények létesítése és fenntartása a jövőben a fővárosi és a megyei tanácsok hatáskörébe tartozik. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a művelődésügyi miniszter előterjesztését az alsó- és középfokú oktatási intézmények irányítási rendszerének szabályozásáról. E szabályozás értelmében a szakközépiskolák és a kollégiumok létesítésének, fenntartásának és közvetlen irányításának jogát a főhatóságok 1974. szeptember 1-ig átadják a fővárosi és megyei tanácsoknak. Megfelelő jogszabályozási intézkedésekkel biztosítják, hogy különösen a szakmai irányításban. az iskolai hálózat fejlesztésében, népgazdasági igények és a beiskolázás összhangjában a szakszerűség, illetve a központi elvek érvényesüljenek. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta és jóváhagyta a víz- gazdálkodás távlati fejlesztési koncepcióját. Az 1985-90- ig, fő vonásaiban pedig az ezredfordulóig kidolgozott tervek főbb célkitűzései közé tartozik a lakosság ivóvízellátásának és a lakótelepek csatornázásának fejlesztése, a víz tisztaságának védelme, az ár- vízvédelmi biztonság fokozása, a mezőgazdaság belterjes fejlesztéséhez szükséges vízszolgáltatási és vízrendezési főművek kiépítése. A koncepció olyan országos jelentőségű vízpótló rendszerek létrehozását is tartalmazza, amelyek már a távlati igények kielégítését szolgálják. A kormány úgy határozott, hogy a vízügyi ágazat gazdasági szabályozórendszerét tovább kell fejleszteni, a két- és több ola- lú műszaki-gazdasági együttműködés keretében pedig hasznosítani kell a nemzetközi vízügyi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A Minisztertanács tudomásul vette a nehézipari miniszter és az Országos Bányaműszaki Felügyelőség elnökének a mecseki szénbányák komlói Kossuth-bányaüzemében 1972. szeptember 28-án keletkezett bányatűzről szóló jelentését. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a szállítószalagot meghajtó tengely- kapcsolón keletkezett műszaki hiba okozta. Olyan biztonsági előírásokba, szabályzatokba ütköző vétkes magatartás nem fordult elő, amely a tűzeset-1 tel közvetlen okozati összefüggésben lenne. A bányabiztonság fokozása érdekében a nehézipari miniszter, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnöke és a szak- szervezet megtette a szükséges intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A március 1-én éleibe lépő bérpolitikai intézkedések Az 1973. március 1-i hatály- Tyal életbe lépő bérpolitikai intézkedések — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i határozatában foglaltaknak megfelelően — elsősorban a munkások túlnyomó többségét foglalkoztató állami ipar és kivitelező állami építőipar munkásainak életkörülményeit hivatottak javítani. Az intézkedések több mint 1 millió 300 ezer dolgozóra terjednek ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növelik a munkások jövedelmét. A munkások bérét az iparban átlagosan 8, az építőiparban átlagosan 6 százalékkal kell emelni, úgy, hogy ezen belül a szakmunkások bére az iparban átlagosan 10, az építőiparban 8, a segédmunkások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emelkedjék általában. A vállalatok a béremelést saját forrásaikból növelhetik. A határozat előírja, hogy törekedni kell a központi bérpolitikai keret és a saját forrású bérfejlesztés felhasználásának időbeni összehangolására. Az 1973. évi saját forrású bérfejlesztést az egyes állománycsoportok között a munkás—alkalmazotti bérek arányában kell elosztani. Ettől a vállalat csak minimális mértékben térhet el. leket a felügyeleti szervek — a faglalkoztatott nők, a második—harmadik—negyedik műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértömegének arányát ügyeimbe véve 4- differenciáltan osszák el a vállalatok között. A vállalatoknak hasonló differenciálási elveket kell követniök, úgy azonban, hogy — a központi béremelési keretből — minden szakmunkást és művezetőt az iparban legalább 3, az építőiparban legalább 6,5 százalékos, minden segéd- és betanított munkást az iparban legalább 4, az építőiparban legalább 3 százalékos béremelésben kell .részesíteni. Ezt — személyenként eltérő mértékben — tovább növeli majd a differenciálásra biztosított keret felhasználása. A béremelés az említett területeken kiterjed mindazokra, akiket 1973. március 1. napján a munkás-állománycsoportban tartanak nyilván és a 7/1971. (IV. I.) Mü.M. sz. rendelettel szabályozott bérrendszerekbe vannak besorolva, továbbá a fizikai munkát végző részmunkaidőben foglalkoztatottakra, a termelésirányító munkakörökbe sorolt művezetőkre, főművezetőkre és más elnevezésű, közvetlen termelésirányítást végző dolgozókra. Az intézkedés végrehajtása szempontjából szakmunkásnak azok tekintendők, akiket a vállalat a rendszeres szeptember havi statisztika előírásai alapján, szakmunkásként tartozik jelenteni. Minden személyi béren alapuló bérformánál a személyi alapoéreket, darabbérezésnél — az előírt minimális emelés értelemszerű alkalmazásával — a munkadarab alapbérét, s a darabbérben dolgozók személyi alapbérét kell emelni. Az 1973. március havi béreket már a felemelt alapbérekkel kell elszámolni. A kormány határozata a minisztériumi és a tanácsi felügyelet alá tartozó ipari és kivitelező építőipari vállalatokra vonatkozik. Kiterjed azonban a kormány által meghatározott néhány más ágazathoz tartozó, nagyüzemi, Ipari és építőipari tevékenységet folytató vállalatra is. A béremelés üzemen belüli felosztásáról a gazdasági vezetők az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben gondoskodjanak. Az intézkedés fedezetének nagyobbik részét az állami költségvetés biztosítja, kisebbik hányada azonban a bérnövekedés nyereségcsökkentő hatásán keresztül a vállalatokat terheli. A kormány felhívja a figyelmet arra, hogy a bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitások jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében: a vállalati eszközök jobb hasznosításával kell ellensúlyozni. (MTI) A kormány határozata előírja, hogy a béremelési kere2 NÓGRÁD - 1973. január 19.. péntek Leni Maradi un SO éve toriéh át a németek blokádját NEMETúOSZÁG hadserege 1941. június 22-én hadüzenet nélkül a Szovjetunióra támadt. A nyár végére a fasiszták Leningrád alatt jártak és szeptember 8-án bezárult az ostromgyűrű a város körül, teljesen elvágták a hátországtól. A Leningrádra támadó „.Észak” hadsoregosoport parancsnokságát Hitler arra a von Leeb tábornagyra bízta, aki lovagkeresztet és előléptetést kapott a Maginot-vo- nal áttöréséért. Válogatott csapatokat — 725 ezer katonát és tisztet — másfél ezer páncélost, több mint ezer repülőgépet és 13 ezer löveget küldtek a város ellen. A német parancsnokság egy pillanatig sem kételkedett Leningrád bevételében: a díszünnepélyre és a bálra előre szétküidték a meghívókat. Majdnem három évig harcoltak a németek a váro6 bevételéért. Kilenoszáz napon át lőtték ágyúikból, 150 ezer tüzérségi lövedékkel árasztották el, 100 ezer bombát dobtak le rá. Minden harmadik ház súlyos károkat szenvedett, minden ötödiket porig romboltak. Még ilyen áron sem léphettek be abba a városba, amelynek utcáit történelme folyamán egyszer sem taposta hódító. Hitler elhatározta, hogy eltörli a föld színéről I. Péter, a dekabrista forradalmárok, Lenin és a bolsevikok, a nagy orosz művészek és építészek városát. Véleménye szerint Leningrád — az orosz forradalom szimbóluma — eie6te a szovjetek teljes katasztrófáját okozta volna. A Führer mindennel számolt, mindent figyelembe- vett, de egyet nem láthatott előre; azt, hogy kik és milyen eszme nevében fogják védelmezni a várost A háború első óráiban, a mozgósítás elrendelése előtt 100 ezer leningrádi ostromolta meg a kiegészítő parancsnokságokat. követelve, hogy a frontra küldjék őket. A munkásosztály fellegvárai, a le- ningrádi nagyüzemeik önkéntes hadosztályokat e6 zászlóaljakat szerveztek. A városiba zárva több mint két és félmillió polgári lakos maradt, ebből 1,2 millió önellátásra képtelen; idős és beteg ember, és mintegy 400 ezer gyerek. Már nem volt idő az evakuálásukra. Beköszöntött az éhezés. A fennmaradt dokumentumok szerint' 1941. november kilencedikén Leningrád 7 napra való liszttel, 8 napra elegendő darakásával és 14 napi zsírral rendelkezett, utánpótlás pedig nem volt Eljött a szokatlanul kemény tél — a hőmérő higanyszála mínusz 30 fok alá is süllyedt —.tüzelő nem volt. A bombázás és a tüzérségi tűz napi 15—16 órán át tartott. A napi fejadag 12,5 dkg. blokád pótkenyér volt, amit egy bögre meleg vízzel fogyasztottunk ed. En akkor 12 éves voltam, az események történelemi jelentőségét még nem fogtam fel, de amit láttam, kitörölhetetlenül az emlékezetembe vésődött. A békeidőkben oly’ vidám és zsúfolt Nyevszkij sugárúton, a város központjában laktunk. Apám a fronton, anyám otthon, betegen. Vízért jártam. Árnyak bolyongtak az utcán, hogy fér. fi, vagy nő, nem lehetett tudni. Az emberek kis szánkókon húzták temetni éhen halt hozzátartozóikat — ha még volt erejük. A házak bedesz- kázott ablakaikkal bámultak rájuk, a villamosokat és a leszakadt vezetékek szövevényét belepte a hó és a jég. így köszöntöttük az új évet 1942-ben. Egyedül az éhség 641 ezer leningrádi lakost ölt meg. Exkavátorok ásták a tömegsírokat, de még így is maradtak temetetlen holttestek az utcákon. HITLER arra számított, hogy Leningrád felfalja önmagát. Elszámitotta magát; a fizikai leromlás nem hozta magával az erkölcsi bomlást. Az üzemek dolgoztak, tegy- vert gyártottak, javították a páncélosokat. Külön, a kormány határozatára hagyták csők el a várost Mescsanyi- kov és Orbeli akadémikusok. A világhírű kohász, Bajkov akadémikus csak a hetedik parancs után, távozott a hátországba. A világ ötödik legnagyobb könyvtára, a Szaltikov— So6edrin könyvtár egyetlen napra sem csukta be kapuit. Az egész város fagyoskodott, de a 16 millió kötet épen maradt. A maga módján a könyvtár is harcolt. Letétbe helyezett geológiai térkéneket kerestek elő a partizánok számára, középkori gyufareceptek alapján tanultak meg ismét gyufát gyártani. Harcolt az Ermátázs 1«. A legértékesebb képeket 52 vagonban szállították a hátországba, de mind a hárommillió tárgyat evakuálni lehetet-, len volt. A munkatársak a városban maradtaik, disszertációkat, tudományos műveket írtak és amikor a hideg-- tői és a nedvességtől penészed ni kezdtek a képek, kihord ták őket a szabadba szárítani — pedig járni is alig' tudtak. Az ókori bölcsek aforizmája ellenére, itt az ágyútűzben. sem hallgattak a múzsák. Ekkor írta meg Sosztakovics VII. — Leningrád — Szimfóniáját. A Leningrádi Rádió mutatta be a saját és a frontról bevezényelt katonai és flottazenekarral. Részlet a próbanaplóíből: ^ . Ma haldoklik az első hegedűs, a dobos útközben, ide jövet vesztette életét, a vadászikürtös már soha többet nem muzsikál. ..” Mégis, az egész ország hallhatta a leningrádi koncertet. Leningrád első győzelme 1943. január 18-án, a blokád áttörésével következett be. A Ladoga-tó jegén keresztül vezető keskeny folyosó /kiharcolásával a város száraz».; földi összeköttetésbe került a hátországgal. Gépkocsikaravánok indultak élelemmel, tüzelővel és minden egyébbel a város életének megmentésére, a harcolók támogatására. A leningrádi lakosok a szörnyű napok után először lélegeztek fel. Egy év múlva végképp megszűnt az ostrom. A város védelmi vonala mentén ma emlékművek állnak. A legnagyobb közöttük a Piszkarjovi temető. A márványlapok alatt lélmillió harcos: férfi, nő, gyermek, katona es polgár nyugszik, akik védték és megvédtek Lenin városát A H.ABORÜS sebeket már régen begyógyították, a város gyönyörűbb, mint valaha. A világ minden tájáról ezrek érkeznek ide minden évben. Gyakran kérdezik, milyen ká rokat szenvedett a város? Áhyagi Javakban 38 milliárd rubelt, de a blokádot átél ők: szenvedését, nyomorúságát számokban kifejezni nem lehet. Nincs egyetlen leningrádi család, amely ne vesztett volna el közeli hozzátartozót Mi semmit sem felejtünk. Ivetta Knyazevs Diplomáciai kapcsolatok az NDK és Olaszország között A Német Demokratikus Köztársaság és az Olasz Köztársaság kormánya elhatározta, hogy 1973. január 18—i hatállyal diplomáciai kapcsolatot létesítenek a két ország között. Ismét Kekkonen Szerdán a késő esti órákban Helsinkiben a finn parlament 170:28 arányban további négy évre meghosszabbította Urho Kekkonen, köztársasági elnök megbízatását. A jelenleg 72 éves Kekkonen mandátuma 1974-ben járt volna le, s a döntés értelmében 1978. március 1-ig tölti be az államfői tisztet. (MTI) Helsinki tanácskozás Helsinkiben csütörtökön folytatódott az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő tanácskozása. A részvevő országok képviselői a délelőtt folyamán csaknem másfél órás ülést tartottak. Az ülés közép-európai idő szerint 11 órakor ért véget. (MTI) Újabb politikai per kezdődött Athénben. A Papadopulosz-r ezsim 13 embert vádol a rendszer elleni tevékenységgel. Előtérben balról Sztatisz PanaguUsz, az elsőrendű vádlott !
