Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXVIII. EVF., 294. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK (Folytatta tanácskozását Szerdán délelőtt utt 1973. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülés­szaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. Fock Jenő, a kor­mány elnöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai, a páholyokban he­lyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője. « Apró Antal, az országgyűlés elnöke meg­nyitotta az ülést, majd Vályi Péternek, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének adott szót. Ifőlyi Péter: A gazdasági fejlődés tervszerűségének növelése továbbra is fontos feladatunk Vályi Péter élvtárs beszé­de első részében azzal fog­lalkozott, hogy a költségvetés parlamenti vitája olyan ki­emelkedő alkalom, amely mó­dot ad az ország gazdasági helyzetének áttekintésére, az eredmények és problémák ér­tékelésére, mind a képviselők­nek, mind az érdeklőidő köz­életi embereknek. Az állami költségvetés ezúttal is a párt és a kormány gazdaságpoliti­káját kifejező népgazdasági telményével foglalkozott Vályi Péter elvtárs, aki a többi kö­zött kijelentette: ma már mindenki beláthatja, hogy el­avult szervezéssel párosulva, a legmodernebb technika sem ered­terv pénzügyi összefoglalása. Előirányzataik tartalmazzák veknek a gyakorlatban azokat a kereteket, feltétele- érvényesítésétől, egyéb lyes értelmezésétől és az el­váló főn­ket is, amelyek az előttünk tos politikai momentumok állő évben az ország lakossá­gánál? életkörülményeit for­málják. — Az országgyűlés mostani napirendjének jelentőségét fo­kozza az a tény, hogy az 1973. évi költségvetési törvény meg- egyik legfontosabb mérce, az alkotására nem sokkal a Ma- hogy milyen mértékben tel- gyar Szocialista Munkáspárt jesülnek a negyedik ötéves Központi Bizottságának ál- népgazdasági terv előirányza- lásfoglalását követően került tai. Kijelentette: mellett, a gazdasági helyzet további erősi hangsúlyozta a nács elnökhelyettese. A gazdasági helyzet értéke­lésénél arról szólt, hogy az .Vályi Pétéi tegóriáinak nominált bére nem tartott lépést a bérek át­lagos növekedésével. Elsősor­ban ez tette szükségessé az életszínvonalat érintő, a párt Központi Bizottságának hatá­rozatában bejelentett központi sor. A beterjesztett 1973. évi költségvetésnek ezért az a feladata, hogy az államháztar­tás bevételeit és kiadásait oly módon szabja meg, úgy ossza el, hogy a Központi Bizottság határozatában megjelölt poli­tikai, gazdaságpolitikai el­vek a pénzügyi intézke­dések révén érvényesülje­nek. Az 1973. évi előirányza­tok megfelelnek a Központi arról szólt, hogy a mostani Bizottság állásfoglalásában időszak legfontosabb gazdasági megfogalmazott követelmé­nyeknek. A költségvetés arra az intézkedési tervre támasz­kodik, amelyet a kormány a Központi Bizottság határozata­inak érvényesítésére a közel­múltban kidolgozott, és jóvá­hagyott. A kormány intézke­dési terve gondosan és rész- letekbemenően sorolja fel a teendőket. Ez lesz a következő hónapok minisztertanácsi hozhatja meg a várt munkaprogramjának gerince, ményt. főbb tartalma. A munka túl- Foglalkozott az előadó a ’ nyomó részét a jövő év első belkereskedelem helyzetével, a Vályi Péter ezután arról be­hat hónapjában kell elvégezni, vállalati kooperáció gyorsabb szélt, hogy az ipari és az épí­ezen belül is igen sokat az fejlődésével, a szigorú költ- töipari munkások jelentős ka­első negyedévben. A Központi 'séggazdálkodással, a nagyvál- Bizottság határozatainak he- ihatok és a kisüzemek jelen­legi helyzetével. Beszédét így folytatta: — Tisztelt Országgyűlési — A párt és a kormány további erősödését várjuk — na^'._ Sondoí: fordít a lakosság intézkedéseket. Miniszterta- életkorülmenyemek folyamatos javítására. E törekvés ered- A Minisztertanács elnökhe- ményeit —, ha nem is lehe- lyettese ezután a belkereske- tünk mindennel elégedettek— delem egyes területeiről be- a lakosság az életben tapasz- szélt. Majd azt hangsúlyozta, talja, és többnyire el is isme- hogy különös jelentőségű, ri. A fejlődést tükrözik a sta- számunkra az a sok irányú te- tisztikai adatok. Az utolsó öt vékenység, amely a KGST-or- évben az életszínvonal javu- szágainak együttműködésében lása gyorsult a megelőző öt- mindinkább kibontakozik, a éves időszakhoz képest. A lakosság ellátása jelentő­sen javult. Javult a húsellátás, bővült a ruházati és más ipar­cikkek választéka, tovább szű­kült a hiánycikkek köre. A mai választék annyival gaz­dagabb, hogy egyszerűen nem citásainak összehangolását, hasonlítható össze az öt-hat évvel ezelőttivel. A reáljövedelmek emelke­dése az elmúlt két évben a nominált keresetek növekedé­sének gyorsulása és a ío­— Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a negyedik ötéves terv teljesítése jó úton halad, a legfontosabb terüle­tek fejlődése eléri, vagy meg­haladja a tervről szóló tör­vényben előírt színvonalat. A gazdasági fejlődés tervszerűsé­gének növelése továbbra is fontos feladatunk. Vályi Péter elvíárs ezután szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjába fog­lalt célkitűzések megvalósítá­sáért. Mint mondotta, a nép- gazdasági tervek egyeztetése lehetővé teszi a KGST-tagál- lamok új, nagy termelőkapa­a (Folytatás a 2. oldalon.) Megélénkült a tudományos tevékenység megyénkben A tagegyesületeké a döntő szó A MTESZ Nógrád megyei szervezete megalakulása óta tegnap tartotta első választ­mányi ülését Salgótarjánban, az SZMT-székházban. Ezen a többi között részt vett Heren- csényi József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Skoda Ferenc, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára. Az egybegyűlteket Varga Gyula, a MTESZ Nógrád me­gyei szervezetének elnöke kö­szöntötte, ' majd dr. Szittner András, a megyei tanács terv­osztályának vezetője tájékoz­tatta a jelenlevőket a megye negyedik ötéves tervének ed­digi eredményeiről. Ezt kö­vetően Kőszegi Jenő, a MTESZ megyei titkára beszá­molt az alakulás óta végzett munkáról. A megalakuláskor hét tudo­mányos egyesület dolgozott a megyében. Azóta létrejött a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság, az Építő­ipari Tudományos Egyesület és a Bolyai János Matemati­kai Társulat. Mindegyik tag­egyesületet egy-egy jelentő­sebb ipari vállalat patronál. A 77 éves múlttal rendel­kező Országos Bányászati és Kohászati Egyesület bányász- és kohászszakosztálya jelen­tős tudományos eredményeket vallhat magáénak, amelyeket rendszeresen hasznosítanak a termelésben. Elég sokrétű és színes a Magyar Agrártudo­mányi és a Magyar Elektro­technikai Egyesület tevékeny­sége. Fejlődik, gazdagodik a Közlekedéstudományi és Szi­likátipari, Erdészeti valamint az újonnan létrejött Tudomá­nyos Egyesületek munkája. Nem talált patronáló üzemre a 13 évvel ezelőtt megalakult Magyar Hidrobiológiái Társa­ság. Ez tükröződül szerény eredményeiben is, holott ép­pen ezen a területen lenne igen sok tennivaló a megyé­ben. Folyamatban van űjabb tu­dományos egyesületek létre­hozása. A Gépipari Tudomá­nyos Egyesület patronálását elvállalta a Vegyipari Gép- és Acélszerkezetek Gyára sal­gótarjáni gyáregysége. A Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek támogatásával folynak az elő­készületek az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület megalakítására. Indokoltnak látszik az elkövetkezendő két esztendőben a Textilipari, va­lamint a Papír- és Nyomda­ipari Tudományos Egyesület megalakítása, Balassagyarma­ton pedig a jelenleg is mű­ködő faipari és geodéziai tu­dományos csoportok megyei szervezetté való alakítása. A tagegyesületek tevéken v- ségének hatására megyénk­ben is megélénkült a tudo­mányos tevékenység. Az egye­sületek céljaikat a megyei el­képzelések segítésének szol­gálatába állítják. Különösen fontos ez, hiszen megyénk nem rendelkezik semmilyen kutatóintézettel, a Számviteli Főiskola is csak ez év szep­temberében kezdte meg mű­ködését. A jövőben szükség lesz arra, hogy a munkatervi feladatok a bázisüzemek -igé-' nyein kívül jobban, kapcsolód­janak a megyei igényekhez. Különösen élénk a tudo­mányos élet a nógrádi mű - szaki napokon. A különböző rendezvényeken országos hí­rű személyiségek és neves megyei szakemberek tartottak előadásokat. Ezek a rendez­vények igen változatosak vol­tak és jól sikerültek. A tagegyesületek működé­séhez szükséges anyagiakat a patronáló üzemek biztosítják. Az elnökség csak a koordi­náló és az összegező munkát képes elvégezni, végső soron a döntő szó a tagegyesülete­ké. Az ő jó munkájuktól függnek a sikerek. Ennek kapcsán került szóba, hogy a tartalmasabb és sokrétűbb tudományos munka megkíván­ja a különböző munkabizott­ságok aktívabb tevékenységét, újabbak létrehozását. A beszámoló foglalkozott a, különböző intézményekkel, szervekkel kialakított kapcso­lattal és a további elképzelé­sekkel. Végül az egyesületek működésének tárgyi feltételei kerültek szóba. Ennek során a Technika Házának mielőbbi felépítését szorgalmazták á választmány tagjai is. A felszólalók több javaslat tot és észrevételt tettek a munka megjavítására. Ezekre Kőszegi Jenő válaszolt. Az el­ső választmányi ülés Varga Gyula zárszavával ért véget. Tanácskozik a csehszlovák parlament A csehszlovák párt- és áüa- parlament két házának együt- ~ Gustáv Husák, tes ülése. A fő napirendi pont- Ludvtk Svóboda és Lubomir ról, a kormány programnyi­Strougal — jelenlétében szer dán. a prágai várban megkez­dődött a szövetségi gyűlés, latkozatának teljesítéséről Lu­bomir Strougal miniszterelnök a tartott beszámolót. (MTI) céljai közé tartozik a népgaz­daság termelési és forgalmi hatékonyságának fokozása, az gyasztási cikkek egy részének egyensúly további szilárdítása, nagyobb ütemű árnövekedése Ezután a hatékonyság köve- mellett valósult meg. Az országgyűlés szünetében Kádár János, K. Papp József és Brutyő János megyénk szággyűlési képviselője or­Véglegesen jóváhagyták a Patyolat rekonstrukcióját Huszonöt milliós beruházás Talán nincs is Nógrád me­gyében még egy olyan szol­gáltató vállalat, amelynek annyi üzletfele lenne, mint a Patyolatnak. Mosásra, vegy- tisztításra, festésre, ruhatisztí­tásra évente többször is szük­sége van minden családnak. Ezért a megyei szolgáltatás­fejlesztési tervben kiemelt he­lyet kapott a Patyolat Válla­lat központi üzemének re­konstrukciója. A nagy munkát különösen indokolttá teszi, hogy az üzem eredetileg mosodának készült, utólag bővült textiltisztító és -festő műhelyekkel. így rendkívül zsúfolt és egészség­telen. A meglevő géppark kor­szerűtlen, elavult, a vállalati kazán, amely a munkák alap­ját jelenti, már nem üzem­biztos. Ugyanakkor a lakossá­gi igények várható nagyará­nyú növekedése szükségessé teszi, hogy az üzem gyorsab­ban és megfelelő minőségben szolgáltasson. A vállalat központi üzemé­neit újjáépítése — a várható nagy összeg ellenére — elke­rülhetetlenné vált. A rekonst­rukció beruházási programját a Borsod megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat a Helyiipari Ku­tató Intézettel közösen vé­gezte a vállalat megbízása alapján A megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig legutóbbi ülésén több kiegé­szítés és hasznos vita után, jóváhagyta a végleges progra­mot. A tervezők figyelembe vet­ték, hogy az üzemnek már a feltételezett 1980-as igénye­ket is ki kell majd elégíte­nie. Ezért a jelenlegi munka­végzésnek mintegy háromszo­rosára lesz szükség, ami a mo­sást illeti. A vegytisztításnál kisebb ütemű növekedéssel számolnak, mert a korszerű vegytisztító szalonok csökken­tik a központi üzemmel szem­beni kívánalmakat. A felmérések szerint az újjáépítés teljes költsége 25 millió 800 ezer forint. Az épít­kezés első ütemeként a ter­melőegységeket állítják üzembe, a második ütemben pedig a kiszolgáló létesítmé­nyek — porta, TMK-üzem, kerékpártároló — valósulnak meg. A rekonstrukció jelentő­ségét néhány számadattal le­het érzékeltetni. Jelenleg 319 tonna ruhát tudnak mosni. Ez az újjáépítés után 900 tonná­ra növekszik. Festésben a mostani tízezer tétel 15 ezer- re, vegytisztításban a 60 ezer több mint 100 ezerre, a ruha­öt­tisztitás kétezer tételről ezerre növekszik. A szolgáltatások javítását jelenti, hogy a bővítés után szönyegtisztítást is vállal a Patyolat minden méretben, amire eddig nem volt mód. A Patyolat Vállalat újjáépí­tése véglegesen 1976-ban fe­jeződik be, a beruházás azon­ban már a következő évben elkezdődik. A hosszú határ­időnek nem építési vagy pénzügyi akadálya van, ha­nem a korszerű gépek beszets zése hosszadalmasabb. A szükséges pénzt zömmel a megyei tanács biztosítja, an­nál is inkább, mert a válla­latnak évenként félmillió fo­rint fejlesztési alapja képző­dik, amelyet a balassagyarma­ti és a salgótarjáni szalon megvalósítására terveznek felhasználni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a beruházás megvalósításához a központi szolgáltatás-fejlesz­tési alap terhére nyolcmillió, saját fejlesztési alapjából pe­dig 7,3 millió forint juttatást hagy jóvá. Egyúttal utasította i tervosztály vezetőjét, hogy a uegállapodást kösse meg a vállalattal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom