Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Bemutatjuk a «zovjet köztársaságokat UkránSzov/st Köztársaság Pár (munka a tanácsokén Az Ukrán SZSZK hazánk északkeleti szomszédja. Területe 603 700 négyzetkilométer, vagyis a Szovjetunió harmadik legnagyobb kiterjedésű köztársasága. Lakossága kb. SO millió fő, s lélekszámát tekintve a második a Szovjetunió köztársaságai között. Fővárosa Kijev. Ukrajnában 1917 decemberében kikiáltották a szovjetíflí l fr'ifT®' LM»»lá. f hatalmat, de a köztársaság területe csak 1920 nyarán szabadult fel az idegen megszállás alól. 1922 decemberében Ukrajna egyik alapító tagja volt a Szovjetuniónak. Gazdasági szempontból a Szovjetunió második legjelentősebb köztársasága. Ukrajna adja az egész szovjet ipari és mezőgazdasági termelésnek III! *!■*» mintegy ötödét. Legfontosabb iparágai: szénbányászat, földgáztermelés, villamosenergiatermelés, vasércbányászat, vaskohászat, nehézipar, cukor- gyártás. A mezőgazdasagban össz- szövetségi viszonylatban is jelentős a szemes termények, a cukorrépa és a napraforgó termesztése. 1ftf »SÄ, I1 , l ^.a** Egy fapasztalatr*fire tanulságokkal (II ) ft Dälia-program Nógrád megye élelmiszer- gazdaságának központi kérdése az adottságokkal és a hagyományokkal összefüggő szarvasmarha-ágazat komplex fejlesztése, az új közgazdasági szabályozó eszközök gyakorlati alkalmazásának lehetősége az üzemekben. A szarvasmarha- program kapcsán az alapelv mindenekelőtt az, hogy minden üzem adottságaival, lehetőségeivel és pénzügyi alapjaival összhangban fokozatos és tervszerű fejlesztést valósítson meg. Éppen ezért az elképzelések és tennivalóit is rendkívül változatosak, összetettek. A mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet, ahová a tapasztalatcsere során ellátogattunk, a Dália-program keretében olyan fejlesztési elgondolást valósít meg, amely feltételezi a korszerű legelő- gazdálkodásra épülő egyirányú, fejésnélküli húshasznosítást. A módszer mindenekelőtt költségtakarékos, a jövedelmezőséget minimális ráfordítással valósítják meg. Az üzemi tapasztalatok összességében kedvezőek voltak. A termelési szerkezetet úgy alakították ki, hogy a növénytermelés, állattenyésztés-termelésben elfoglalt aránya megfelelt az adottságoknak, a fejlesztés irányának (40—40 százalék). A mezőgazdasági termelésen kívül elsősorban olyan tevékenységgel foglalkoznak, amelyek jövedelmezlek, biztosítják a folyamatos bevételeket, a helyi foglalkoztatottság megoldását. Az állattenyésztés profilja kétirányú, jelenleg szarvasmarha- és húscs'ibenevelés folyik. Az . a órák igényes sertéságazatot felszámolták. Az állóeszközök jobb hatékonyságát célozza a meglevő épületek több irányú hasznosítása. A saját kivitelezésben épült szarvasmarha- istálló megfelel az elvárásoknak. Egy gondozó — önkiszolgáló rendszerben — 370—380 hízómarhát ellát. A tápkeverés kapcsán felmerülő többletköltségek áthidalására üzemi kereteken belül keresték a megoldást. Közismert, hogy a Dália-program j.970-ben kezdődött a naszályi közös gazdaságban, első lépcsőként 16 tehénnel. Az eredmények biztatóak voltak. Száz tehénnel folytatták a kísérleteket. A megoldás során abból indultak ki, hogy a gyakorlatban elválasztható a hús- és tej- hasznosítás. A tehenet a ta- vp«z során nyert borjúval legelőn tartják. Nyereség — ősszel — a fejlett növendék. A törzs tenyészet kialakítása most folyik, magyartarka tiszta keresztezésben. Cél: a hímivarú egyedek értékesítése 14 hónapos korban, egy takarmányozási napra 1500—1600 grámm súlygyarapodással. A kötetlen tartásmód mellett 100 tehenet és szaporulatát egy gondozó lát el. Ezzel egyidejűleg a' mesterséges borjúnevelő összes befektetését megtakarítják. Milyen következtetéseket, tanulságokat lehet a tapasztalatokból leszűrni? Elsősorban azt, hogy a legelőgazdálkodás fejlesztése belső üzemi tartalék. A műtrágyát a legelő különösen meghálálja. A másik adaptálható gondolat, a fokozatos, arányos, összehangolt fejlesztés, a célkitűzések pontos körülhatárolása és következetes betartása. A harmadik megállapítás az olcsó technológiák alkalmazása, amely szerint a fejlesztési erőforrások felhasználása, az üzem teherbíróképessége nem szenved csorbát. Mindezzel összefüggésben kiemelhető még az az előrelátó és helyes szemlélet, amely kerüli a mindennapos gyakorlatban a .„nagy ugrásokat”. A nyereség vonatkozásában pedig úgy ítéli meg a helyzetet, hogy ha egy ágazat már minimálisan nyereséges a mező- gazdaságban (pl. a baromfi minden kilogrammjára egy forint jut), akkor érdemes, sőt lehet és kell az ágazattal foglalkozni, A mezőkövesdi Kossuth Mezőgazdasági Tsz 1970-ben objektív okok miatt szanálásra került, tizenkétmillió forint volt a kiesésük. Jelenleg eredményes gazdálkodást folytatnak. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy üzemi keretek között keresték'a megoldást. Terveiket, céljaikat megvalósították. Nem máról holnapra, hanem évről évre reális célkitűzésekkel, kitartó és következetes munkával. Dr, Gyöngyösi István ló kapcsolatok kialakításával Mondhatnánk úgy is: új névet kapott. A korábbi járási tanácsok megszüntetése után, létrejöttek a járási hivatalok. Egyszemélyi vezetés, megsokasodott feladatok, nagyobb felelősség — talán ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni a változást. Az átszervezés előtt Pásztón is találgatták. mi lesz, kik mennek el a tanácstól, hogyan dolgoznak majd ezután? Nemcsak a hivatal- vezetés állott nagy feladat előtt, a hivatal pártalapszer- vezeíe is. Becze Lajossal, a Pásztói járási Hivatal párt- alapszervezet titkárával foly. tatott beszélgetésünkben elsők között ez kerül szóba Gond volt az átszervezés A járási tanács állományából sok idősebb dolgozónak más területen kellett elhelyezkedni a csökkentett létszám miatt. Voltak köztük párttagok is. — Nehéz volt megértetni néhány dolgozóval a más munkaterületre való áthelyezés Okát. A kádermunka javarésze reánk hárult. A bizonytalanság erősen rányomta bélyegét a napi munkára Is. A párt- és hivatalvezetés szoros kapcsolatára volt szükség, hogy a csökkentett létszám mellett áz átmenetileg nem csökkent feladatokat meg tudjuk oldani. Az átszervezésnél elsősorban az a cél lebegett előttünk, hogy a községi tanácsok apparátusait erősítsük meg. A siker nem volt teljes. Annáit viszont személy szerint is örülök, hogy azok az elvtársak, akik korábban tanácsi dolgozók voltak, s jelenleg más területen dolgoznak, nem felejtettek el bennünket — mondja a párttitkár. Nagyobb önállóság és jogkör — nagyobb felelősség. Ezzel tisztában vannak a hivatal dolgozói A körültekintőbb határozathozatal, megfontoltabb a döntés, gyorsabb az ügyintézés, a színvonalas hatósági munka megbarátkoztatja az embereket is, az államigazgatással. Segítség a községeknek A hivatal pártalapszierveze- te átlagosan harmincöt főt számlál. A járási pártbizottság közvetlen irányításával dolgozik, szerepüket növeli, hogy munkakörüknél fogva is bizonyos „kisugárzó” hatásuk van a járás más alapszervezeteire. — Munkánkat megkülönböztetett figyelemmel kísérik, hiszen olyan kommunistákról van szó, akik magasabb szintű Hatékonyság és jövedelem Állandó gazdasági gyarapodás, növekvő jólét. Biz életszínvonal-politikánk egyik sarkalatos tétele. A népgazdaság jövő évi költségvetése a bérből és fizetésből élő dolgozók keresetének négy-ötszázalékos emelkedésével számol. Ezen felül az állami iparban és az építőiparban a központilag elhatározott bérintézkedések jóvoltából nyolc, illetve hat százalékkal nőnek a keresetek. Természetesen, az átlagon belül egyes gazdasági ágazatok, társadalmi rétegek jövedelme különböző mértékben emelkedik, hiszen változatlanul elsősorban a vállalatok, a termelőüzemek eredményes gazdálkodásán, a munkahelyek közvetlen lehetőségein múlik az együttes bér- fejlesztés nagysága. Nagy felelősség hárul mindenütt a gazdasági és társadalmi vezetésre, hogy olyan gazdálkodási tervek készüljenek, melyeknek megvalósítása megteremti a bérek növelé-< sének anyagi fedezetét. E felelősségtől vezérelve foglalkozott legutóbbi ülésén a vállalat bér- és jövedelemgazdálkodásaval a VOLÁN 2. számú Vállalat pártbizottsága, elemezte az elmúlt években elért eredményeket és felmérte a további tennivalókat. Három év alatt majdnem tizenöt százalékkal emelkedett a dolgozók átlagjövedelme, ami arra enged következtetni, hogy a párt- szervezet és a vállalatvezetés eddig is nagy erőfeszítéseket tett a párt X. kongresszusa által meghatározott életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósításáért. Ennek ellenére az egyes állománycsoportok között még mindig vannak feszültséget okozó aránytalanságok. További vizsgálódást igényel, hogy az állománycsoportokon belüli diferenciáló- dás miképpen alakult. A pártbizottság megítélése szerint a fennálló bérkülönbözeték egyes területeken nincsenek összhangban a megszerzett es állandóan bővítésre szoruló szakmai ismeretekkel, a végzett munka bonyolultságával és fizikai nehézségével. A pártbizottság valamennyi tagja tisztában van azzal, hogy hosszú távra szóló feladat a feszültségek feloldásá Nem könnyű az élet- színvonal várható országos emelkedésével való lépéstartás sem, hiszen ehhez a vállalat saját erején, a tröszt segítségén kívül semmi másra nem számíthat. A „nagy kosárból” a jövő évben a közlekedési, vállalatok dolgozói nem részesülnek, a béremelésre fordítható összegek minden egyes forintját mindennapi munkájukkal és igyekezetükkel kell megteremteni. Az utóbbi követelmény valamennyi terme-i lőüzemür.kre egyaránt érvényes. Ezért is tekinthető a VOLÁN pártbizottságának a bér- és jövedelemgazdálkodásra vonatkozó elemző -és feladatmeghatároző munkája általánosan elfogadhatónak és követésre méltónak. Ez az értékelés a vállalat gazdálkodását és jövedelempolitikáját egymástól elszakíthatatlan összefüggésként vizsgálja, elsődlegesnek tartja a munka, a gazdálkodás hatékonyságát, s ennek függgvényében tárgyalja a bérek emelésének kívánatos mértékét. Ennek megfelelően a pártbizottság azt javasolta, hogy a vállalatvezetés a VOLÁN Tröszttel egyetértésben március 1-ig dolgozza ki a bérfejlesztés gazdasági .feltételeit, a jövő évi feladatokat, s azt széles körben ismertesse a dolgozókkal. Így mindenki tudni fogja, milyen munkát kell végeznie ahhoz, hogy a jövő évre tervezett négy-ötszázalékos bérfejlesztés megvalósítható legyen. Előrelátásról és következetességről tanúskodik, hogy a pártbizottság azt is elhatároznia: a jövő év első negyedévében á vállalat által készített akcióprogramot megvitatja, majd az első fél év vénén annak végrehajtásról a vállalat igazgatóját beszámoltatja, K. S. pártmunkát igyekeznek végezni. Ezért szabad Idejüket is feláldozzák. Az utóbbi években pártmegbízatási rendszerünket a községi tanácsok segítésére rendeltük. Tizenhárom község — tizenhárom területi vagy községi felelős. Rendszeresen részt vesznek a tanácsok testületi ülésein. Szakmai, és politikai segítséget adnak az előterjesztések készítésénél. De nemcsak a tanácsokkal alakult ki jó kapcsolat, a községi pártalapszervezetekkel is. A járási bizottság „Egy nap — egy alapszervezet” akciójára a közelmúltban Bujákon került sor. Ebből rendszeresen kiveszi részét alapszervezetünk is. Segítettük a tanácsokat szervezeti és működést szabályzatuk kidolgozásában, fejlesztési, pénzügyi kérdésekben, egységes művelődési tervek készítésében — sorolja Becze Lajos, A hivatalnak még nem sikerült teljesen betöltenie szerepét. Egy-egy osztály' nehezen találja meg helyét. A sok adminisztratív feladat miatt kevés idő jut az elemző, értékelő munkára, ennek pedig a községi tanácsok látják kárát. Napirenden a közéleti szereplés Az agitációs- és propaganda- munka hatékonysága a politikai képzettség függvénye. A járási hivatal párttagságának fele öthónapos, vagy ennél magasabb szintű pártiskolai végzettséggel rendelkezik. Szükség is van erre, hiszen joggal várják el tőlük az építő jellegű kritikát, javaslatokat a pásztói járásiban. — Az alapszervezet tagságának nagy része a járási bizottság aktívája is. Ezen felül számos tisztséget viselnek, Tanácstagok, a KISZ-ben, népfrontbizottságban dolgoznak. Ezeket a pártmegbízatásokat nagy felelősséggel hajtják végre. A járás területén levő rendezvényeknek szinte mindegyikén ott vannak. Egykét elvtársunknál a túlterheltség jele is mutatkozik. A közéleti szereplés igényességgel párosul. Példaként említem, hogy ez évben saját alapszervezetünk taggyűlése' nem fogadta el az ifjúságpolitikai határozatból adódó intézkedési tervből készült beszámolót. Tagépítő munkánkat igyekszünk tervszerűen és előreUí tóam végezni. Az elmúlt két esztendőben hét új párttagot vettünk fel sorainkba, valamennyien az ifjúsági szervezetnek is tagjai. Volt több jelentkező, de a pártszervezet úgy ítélte meg. hogy további társadalmi, közéleti tevékenységük után térünk vissza felvételi kérelmük tárgyalására. Az új párttagoknak viszont azonnal pártmegbízatást adunk, a munkamegosztás érdekében is — mondja az alap- szervezet titkára. A járási tanács testületériek megszűnésével a politikai munka jelentős része hárult a hivatal pártalapszervezetének tagjaira. Igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani a községi tanácsokkal, párt- és tö- megszervezetekkel. A kölcsönös tájékoztatás, véleménycsere mindenki helyzetét megkönnyíti. örülnek annak, hogv a járás községeiben már nemcsak elfogadják, de igénylik is segítségüket. Gondok persze vannak Pásztón is. A hivatal pártalapszervezete új módszereket keres a párt- munkában. Nem sikerült a követelményekhez igazítani a községi vezetők munkastílusát A hivatal kommunistái' azon fáradoznak, hogy megszüntessék a problémákat. A pártmegbízatási Rendszeren keresztül személyes jelenlétük-, kel kívánnak segítséget nyújtani a járás községi tanácsainak a gyakorlati munkában. Szabó Gyula Előrehaladásunk alap fa: a munka- és üsemsservesés javítása Kibővített elnökségi ülést tartottak legutóbb a KI- SZÖV-nél. Szalai Gáspár, a KISZÖV elnöke tájékoztatójában foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi állásfoglalásával és az ebből adódó sajátos feladatokkal. Ezt megelőzően az OKISZ elnöksége és tanácsa is állást foglalt és felhívta a szövetkezetek figyelmét, hogy terveiket a határozat szellemében készítsék el. .Jövőre ünnepük az ipari szövetkezeti mozgalom fennállásának negyedszázados évfordulóját. Ezt az alkalmat a kiállítások, árubemutatók mellett kívánatos, hogy a mozgalom további erősítésére, a párthatározat sikeres megvalósítására a felelősség az ügyszeretet további erősítésére használják fel. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatában szereplő bérfejlesztés mértéke az ipari szövetkezetekre nem vonatkozik. Ennek okait is taglalta a KISZÖV elnöke. A jövedelem növelésének lehetőségeiről tárgyalások folynak, de ennek semmi esetre sem lehet alapja az árak emelése. Ezt egyébként a jövőben az eddigieknél is szigorúbban ellenőrzik.'A jobb munka- és üzemszervezés, az önköltség csökkentése, a hatékonyság fokozása a járható út. Bátorította viszont a KISZÖV elnöke a szövetkezetek vezetőit, hogy ahol csak mód van rá, bátran éljenek az árénged- mény lehetőségével. A tízéves fejlesztési programot annak idején egyeztették a megyéi és országos szervekkel. A terv várhatóan megvalósul, bár a befejezetlen beruházási állomány nem csökken országosan és ez alól megyénk szövetkezeti ipafa sem kivétel. Várható, hogy a beruházások helyzetét ismét megvizsgálják és ahol szükséges, szigorításokat végeznek. A munka- és üzemszervezési tervek mindenütt megvannak. Ezek végrehajtását állandóan figyelemmel kell kísérni és bővíteni az új feladatokkal. Munka- és üzem- szervezési szakbizottság létrehozására is javaslatot tett Szalai Gáspár. Ennek feladata lesz a jó tapasztalatok koordinálása az üzem- és munka- szervezés hatékonyságának epcfi fpcp Az ÓKISZ elnöksége legutóbb foglalkozott még a szövetkezeti tagok ügyes-bajos dolgainak intézésével. Az elmúlt két év alatt például 800 olyan panaszos levél érkezett az OKISZ-hoz, amelyeket döntő részben helyben is elintézhettek volna. Ezt a kérdést érdemes lenne szövetkezeti vezetőségi üléseken is napirendre tűzni. A szövetkezeti demokrácia erősödését jelentené ez Is. Az évi várható eredményekről is tájékoztatta a KISZÖV elnöke a szövetkezeti vezetőket, összehasonlítva az országos és megyei adatokat. A szövetkezeti iparban országosan a termelés hat-hét százalékkal, a megyében várhatóan 15 százalékkal növekszik az idén. A javítás-szolgáltatás öt-hatszázalékos országos növekedésével szemben sajnos .megyénkben 3 százalékkal a tavalyi alatt marad. Csaknem felére csökkent például a lakáskarbantartás. Gépkocsi, háztartási gép elektroakusztikai eszközök javításában, mosás-vegytisztításban viszont általános a növekedés. A nyereség növekedése is meghaladja az országos átlagot. A jövő évi tervekben szereplő termelésfejlesztés üteme is meghaladja az országos átlagot. Az égy foglalkoztatottra jutó termelésben is mintegy 12 százalékos növekedéssel számolnak a jövő évben. NÓGRÁD — 1972. december 13., szerda
