Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

IA műtétemben Jványi Ödön festőművész a műtermében (Fotó: Kulcsár József) A nagyközségi tanácselnök A közoktatás-politikai határozat végrehajtásáért Kenyeres Pál, a nagybátonyi tanácselnök a józan megfon­tolás és a mértéktartás em­bere. Ezt bizonyította az ál­talános iskolában a novemberi nevelési értekezleten elhang­zott véleménye is, amikor a Központi Bizottság 1972. jú­niusi oktatáspolitikai határo­zatának helyi vonatkozású tennivalóit vitatta meg a ne­velőtestület. E hozzászólás kapcsán ke­restük meg őt, aki egyébként megyei tanácstag és a műve­lődésügyi állandó bizottság tagja. Mint mondja, nemcsak hivatalból törekedett a KB- határozat helyes értelmezésé­re, mint gyakorló szülőt is ar­ra késztette az élet, hogy annak lényegét megértse. — őszintén kell beszélni a gondokról is — ezt a tanács­elnöktől a közvélemény is elvárja — hangsúlyozza, de az eredményeket sem szabad „letagadni”. A területünkön a fejlődésben nagy az ellen­tét, sok tekintetben, oktatás- politikai vonatkozásban a megyei átlag felett vagyunk, de több mint tíz éve „kinőt­tük” az általános iskolát. Az egy teremre jutó tanulók szá­ma a megyei átlag kétszerese. Ez egyértelműen jelzi az is­kola zsúfoltságát. A szemlél­tető eszközökkel való ellátott­ság 60—70 százalékos az ál­talános iskolákban, de a gim­náziumban sem jobb a hely­zet. A Központi Bizottság ha­tározata nyomán eddig is több tízezer forintot fordítot­tunk a hiányok pótlására, nagyrészt a helyi bevételi for­rásokra támaszkodva. A nap­közi és az óvodai elhelyezés évek feszítő gondjait megol­dottuk, a széles szülői köz­vélemény megelégedésére. Az intézkedési tervünkben rög­zítettek szerint rövid távon csak a napközás konyha, a gyakorlati foglalkozások helyi­ségeit és á négy tanterem épí­tését tudtuk megtervezni. Ennyi épülhet fel a célcsopor­tos beruházásból biztosított öt­millió forintból ebben a terv­ciklusban. Mint elmondja — de me­gyénk közvéleménye is isme­ri —, Nagybátony—Kisterenye körzetében urbanizációs fo­lyamat megy végbe, ami szo­túrájában végbemenő változá­sokkal is. így az általános beruházási és fejlesztési kon­cepciónak megfelelően kell alakítani a helyi oktatáspoli­tikai elvek megvalósításának tervét is. Természetesen ez hosszú távra szól, de nem azt jelenti, hogy a mostani terv­ciklusban a célcsoportos be­ruházási keretből biztosított összeg felhasználása nem szol­gálja a távlati tervek megva- lósítását is. — Azt hiszem — emeli ki Kenyeres elvtárs —, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket gazdaságosabban is ki tudnánk használni, ha ha­marosan döntés lenne az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának oktatáspolitikai határozatában megjelölt kö­zépiskolai hálózat kialakítá­sában. Ezt sürgetné az a tény is, hogy az új napközis kony­ha felépítésénél nem tudjuk, milyen kapacitásra tervezzünk, de az iskola fejlesztésének koncepciójában sem tudunk addig felelőségteljesen dön­teni. A tanács — mint testü­let — meggyőződése, hogy a nagy munkáslakta körzet nem maradhat középiskola nélkül. Nagybátony—Kisterenye kör­zetében indokait a szakmun­kásképző intézet fejlesztése, szükséges egy szakközépiskola szervezése is, ami igazodik a terület ipari igényéhez, és mint elgondolás szerepel a megyei határozatban is. A beszélgetésünk során Ke­nyeres Pál többször hangsú­lyozza, hogy az intézmények anyagi fejlesztésének kieme­lése mellett mindig a tartal­mi munkára és annak fejlesz­tésére kell gondolni. Nem egy szűklátókörű mennyiségi szemlélettől várjuk az ered­ményt, de ennek szükségessé­gét nem lehet elvitatni, kü­lönösen a mi zsúfolt körülmé­nyeinket tekintve. . Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának oktatáspolitikai határozata kimondja, hogy: „Oktatási és nevelési céljaink megvalósulásának fő letéte­ményesei a pedagógusok. Munkájukkal, társadalmi sze­repükkel, a közösségért vál­lalt felelősségükkel eddig is fő részesei voltak a kulturá­lis forradalmunk eredményei­nek.'* — Büszkék vagyunk arra — mondja a tanácselnök —, hogy az Itt dolgozó pedagógusok nevelői elhivatottsággal vég­zik a munkájukat, az iskolá­ban folyó tartalmi munka mi­nőségének emelésében eddig is jelentős eredményeket értek el. — A községi tanács csak el­ismerését fejezheti ki a ne­velőknek azért, hogy az ob­jektív nehézségek ellenére is nagy hatékonysággal oldották meg a hazafias és internacio­nalista nevelés területén je­lentkező feladatokat. Arra kérem a nevelőtestületeket, hogy a tanulóifjúságon ke­resztül, továbbra is legyenek szoros kapcsolatban a telepü­lésünk lakosságával, tudásuk­kal, magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel ne csak a tanulókat neveljék, hanem a szülők, a társadalom vala­mennyi rétegének tudatát formálják, mint eddig tették. Gyen es László szélést fog össze „A bánatos bohóc”, Mesterházi Lajos új kötete. Húsz évet ölelnek fel a művek, s ezen belül olyan esztendőket, amilyenekre ne­héz próbaként emlékezünk, így azután vidám és komor színek keverednek, nevettető és fájdalmas események vál­takoznak a könyv lapjain, kü­lönösen az „Egy élenjáró ter­melőszövetkezet kimagasló eredményei”-ben. A szerző, szóljon bár nyíltan, vagy át­tételesen — előbbire a „Mag­néziumláng”, utóbbira a „Je­lentés a túlvilágról” a pél­da —, végső soron azt a teg­napot idézi, amit nem csak át­éltünk, hanem közösen is csináltunk. Hasonló munka a Szépiro­dalmi Könyvkiadó másik új­donsága is, Hegedűs Géza „Valló Bonifác történetei” cí­mű könyve. Hőse szerint „nem az az érdekes, mit él át az ember, hanem az, hogy ki éli át”. Lehet benne igazság, hiszen Bonifácunk — aki ti­pikus értelmiségi, annak nyi­tott szemű, minden apróságot észrevevő fajtájából — remek történeteket kerekít hétközna­pi esetekből, legyen a színhely egy háborús hómező — „Ami­kor én görög tolmács voltam” —, vagy egy öreg határ; „Jó­nás, a személygépkocsi”. Több, mint harminc rövid írás: vil­lanásokból összerakott élet, s ami lényeges, érdekes élet. A Szépirodalmi harmadik újdon­ságaként Kristóf Attila „Pléh- krisztus”-át említjük. A szimbolikus regény — főhőse, az öregember alakját, környe­zetét körbejárva — arra ke­resi a választ, hol húzódik a Hétről hétre változatos, vonzó programot állít össze a salgótarjáni fiatal értelmisé­giek klubja. Legközelebb, de­cember 11-én, hétfőn, ismét olyan téma kerül sorra, 'ami bizonyára sok érdeklődőt „csalogat” majd el a klubba. Hétfőn Nagyvilág-estet tart a fiatal értelmiségiek klubja. Meghívják erre az alkalomra határvonal értelmes és fölös dolgokkal telt sorsok kö­zött. A csehszlovák könyvkiadás­sal kötött egyezmény alapján kerülhetett a könyvesboltok­ba egy Bratislavában megje­lent' újdonság: Vasil Bilak 1967. októbere és 1970. de­cembere között elmondott be­szédeinek, megjelent cikkei­nek gyűjteménye, „Az igazság fényében” címmel. A több, mint 30 megnyilatkozást össze­foglaló kötet elősegíti a szom­szédos testvéri országban le­zajlott ismeretes események jobb megértését. Továbbra is a politikai ki­adványoknál maradva: a „Napjaink kérdései” sorozat friss kötete Szeben Éva mun­kája, a „Jövedelmek és ter­melékenység”. Hasznos össze­függések megismertetője, a legfőbb tudnivalók summáza- ta a könyv, így a többi között a nemzeti jövedelem és a személyi jövedelmek közötti kapcsolatoké, a bér—ár me­chanizmusé. A szerző nem­zetközi áttekintést is1 ad, s a zárórészben a további hala­dás útjait, módjait vizsgálja. A Kossuth Könyvkiadó egy másik sorozatának, az „Űj fa- lu”-nak most megjelent tagja Zsuffa Ervin tanulmánya, „A termelőszövetkezetek kiegészí­tő tevékenységének- tovább­fejlesztése”. E sokat vitatott kérdéskört előnyök és hát­rányok együttes elemzésével mutatja be a szerző, félreér­téseket oszlat el — így az ún. ipari tevékenység hasznos és rossz vonásainak egy kalap alá vevését —, s ugyanakkor a szabályozás korszerűsítésének lehetséges módozatait is fölvá­zolja. a Nagyvilág című folyóirat szerkesztőségének tagjait. Az est témája az angol—ameri­kai irodaiam és színház. Sal­gótarjánban sokaknak jár a Nagyvilág című folyóirat. Szá­mukra is kellemes, tartalmas időtöltést nyújt a fiatal ér­telmiségiek klubjának hétfői rendezvénye. Szintén Koesuth-újdonság Zoltai Dénes vállalkozása, „Az esztétika rövid története”. A tíz fejezetre oszló kötet va­lóban vállalkozás, mégpedig annak tömör bemutatására, miként váltakozott az ókor, a középkor, a felvilágosodás esztétikája, milyen volt a romanticizmus korában, s milyen napjainkban. Az olva­sóközönség szélesebb rétegei­nek szánt munkáról lévén szó. Zoltai művét több rész vázla­tossága ellenére is sikeresnek tarthatjuk. A világbajnoki páros mér­kőzés, majd a sakkolimpia — s azon a szép magyar siker — minden bizonnyal tovább növelte az érdeklődést e ne­mes játék, sajátos sport, ne­héz művészet, bonyolult tu­domány iránt A Zrínyi Ka­tonai Kiadó Ozsváth András sakkmester könyvének — „Harcászat 64 mezőn” — ki- nyomatásával tehát aligha vállalt kockázatot, már csak azért sem, mert a mű témá­ja, a középjáték elmélete, egyike a legtöbb újat kínáló területeknek. A jól tagolt játszmák leírásával gazdagí­tott munkát hasznos függelé­kek egészítik ki. Tallózásunk befejezéseként a Corvina Kiadó két szép ki­állítású albumát emeljük ki az újdonságok halmábóL Két­ségtelenül ritka, hogy egyet­len könyvben 549 színes nyo­mat legyen, de ettől még nem válik azzá Michael Levey mű­ve, amit címe után — „A festészet rövid története” — várunk. A nyugat-európai piktúra tömör krónikája csu­pán a munka, Giottótól Cé- zanné-ig, s valójában nem ad többet, mint tények korrekt közlését. A nyomatok többsé­ge minőségét tekintve, meg­felelő, néhány azonban, a szí­nek „átváltozása” miatt ha­misra sikeredett A másik al­bum kevesebbet vállal, de többet teljesít A „Magyar építészet” című kötet az 1945— 1970 közötti időszakot fogja át, s illusztrációit nézegette, szinte meghökkenünk, meny­nyi szép, s hány csúf épületet hoztak, hoztunk tető alá két és fél évtized alatt. Az egyes időszakokat elemző tanulmá­nyok, valamint a mintegy 400 fénykép és rajz jó kalauzként szolgálnak, bár némely helyen az utalások és hivatkozások csak a beavatottaknak érthe­tőek, M. O. Bővítik a telefonhálózatot Balassagyarmat általános rendezési programja szerint két—három év elteltével szük­ségessé válik a város telefon- központjának és “hálózatának fejlesztése. A jelenlegi tarta­lékok a Lenin-lakótelep laká­sainak távbeszélő-hálózatba történő bekapcsolásával ki­merülnek. A fejlesztésnél figyelembe veszik, hogy a város telefon- központja egyúttal a kömyé' két is ellátja. A Pestvidéki Postaigazgatóság fejlesztési osztályának tervei alapján 1985-ig száz lakosra 6,5 tele­fonfővonal jut, s ebből Ba­lassagyarmaton ugyancsak száz lakosra 15 beszélőhelyet alakítanak ki. A mintegy négyezer fővo­nal és 1600 alközponti állo­más a jelenlegi posta épületé­ben nem fér el, új postára lesz szükség. A telefonköz­pont fejlesztése az ötödik öt­éves tervben kezdődik, hason­lóan a telexhálózat bővítésé­hez, amelynek mértéke az üzemek igényeit is ki tudja majd elégíteni rosan összefügg az ipar struk­4 NÓGRÁD - 1972. december 10., vasárnap 59 1666- DECEMBER 19. ^FREGATT,FEDÉLZE­TÉN net új utasa­VAl,LASSAN ELTÓVOUh. din a PARITÓL. ROBIN­SON S/AmARA véget érten a szAmkive- tejtseg nenéz évei. PÉNTEKET ISMAGAVA! VISZI AUGIíABA.A ’■RE- MENvmENSÉG szigete’ MÉGSE VÉLT ÚJBÓL LA- KATLANNA.OTTHAGV- jAka hórom legel­vetemültebb LAZADÓT, AKIKET A KA Pl TÓNy , méltatlannak talált a búnbocsAnatra, a mag/nyossAc,,a tAksta- LANSÉG VOLT mindig A L.EG- GyÖTRELMESEBB. mAsnént talAn boldog is lehettem VOLNA. DEPOB Az értelmiségi klubban Nagyvilág-est

Next

/
Oldalképek
Tartalom