Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
IA műtétemben Jványi Ödön festőművész a műtermében (Fotó: Kulcsár József) A nagyközségi tanácselnök A közoktatás-politikai határozat végrehajtásáért Kenyeres Pál, a nagybátonyi tanácselnök a józan megfontolás és a mértéktartás embere. Ezt bizonyította az általános iskolában a novemberi nevelési értekezleten elhangzott véleménye is, amikor a Központi Bizottság 1972. júniusi oktatáspolitikai határozatának helyi vonatkozású tennivalóit vitatta meg a nevelőtestület. E hozzászólás kapcsán kerestük meg őt, aki egyébként megyei tanácstag és a művelődésügyi állandó bizottság tagja. Mint mondja, nemcsak hivatalból törekedett a KB- határozat helyes értelmezésére, mint gyakorló szülőt is arra késztette az élet, hogy annak lényegét megértse. — őszintén kell beszélni a gondokról is — ezt a tanácselnöktől a közvélemény is elvárja — hangsúlyozza, de az eredményeket sem szabad „letagadni”. A területünkön a fejlődésben nagy az ellentét, sok tekintetben, oktatás- politikai vonatkozásban a megyei átlag felett vagyunk, de több mint tíz éve „kinőttük” az általános iskolát. Az egy teremre jutó tanulók száma a megyei átlag kétszerese. Ez egyértelműen jelzi az iskola zsúfoltságát. A szemléltető eszközökkel való ellátottság 60—70 százalékos az általános iskolákban, de a gimnáziumban sem jobb a helyzet. A Központi Bizottság határozata nyomán eddig is több tízezer forintot fordítottunk a hiányok pótlására, nagyrészt a helyi bevételi forrásokra támaszkodva. A napközi és az óvodai elhelyezés évek feszítő gondjait megoldottuk, a széles szülői közvélemény megelégedésére. Az intézkedési tervünkben rögzítettek szerint rövid távon csak a napközás konyha, a gyakorlati foglalkozások helyiségeit és á négy tanterem építését tudtuk megtervezni. Ennyi épülhet fel a célcsoportos beruházásból biztosított ötmillió forintból ebben a tervciklusban. Mint elmondja — de megyénk közvéleménye is ismeri —, Nagybátony—Kisterenye körzetében urbanizációs folyamat megy végbe, ami szotúrájában végbemenő változásokkal is. így az általános beruházási és fejlesztési koncepciónak megfelelően kell alakítani a helyi oktatáspolitikai elvek megvalósításának tervét is. Természetesen ez hosszú távra szól, de nem azt jelenti, hogy a mostani tervciklusban a célcsoportos beruházási keretből biztosított összeg felhasználása nem szolgálja a távlati tervek megva- lósítását is. — Azt hiszem — emeli ki Kenyeres elvtárs —, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket gazdaságosabban is ki tudnánk használni, ha hamarosan döntés lenne az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának oktatáspolitikai határozatában megjelölt középiskolai hálózat kialakításában. Ezt sürgetné az a tény is, hogy az új napközis konyha felépítésénél nem tudjuk, milyen kapacitásra tervezzünk, de az iskola fejlesztésének koncepciójában sem tudunk addig felelőségteljesen dönteni. A tanács — mint testület — meggyőződése, hogy a nagy munkáslakta körzet nem maradhat középiskola nélkül. Nagybátony—Kisterenye körzetében indokait a szakmunkásképző intézet fejlesztése, szükséges egy szakközépiskola szervezése is, ami igazodik a terület ipari igényéhez, és mint elgondolás szerepel a megyei határozatban is. A beszélgetésünk során Kenyeres Pál többször hangsúlyozza, hogy az intézmények anyagi fejlesztésének kiemelése mellett mindig a tartalmi munkára és annak fejlesztésére kell gondolni. Nem egy szűklátókörű mennyiségi szemlélettől várjuk az eredményt, de ennek szükségességét nem lehet elvitatni, különösen a mi zsúfolt körülményeinket tekintve. . Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának oktatáspolitikai határozata kimondja, hogy: „Oktatási és nevelési céljaink megvalósulásának fő letéteményesei a pedagógusok. Munkájukkal, társadalmi szerepükkel, a közösségért vállalt felelősségükkel eddig is fő részesei voltak a kulturális forradalmunk eredményeinek.'* — Büszkék vagyunk arra — mondja a tanácselnök —, hogy az Itt dolgozó pedagógusok nevelői elhivatottsággal végzik a munkájukat, az iskolában folyó tartalmi munka minőségének emelésében eddig is jelentős eredményeket értek el. — A községi tanács csak elismerését fejezheti ki a nevelőknek azért, hogy az objektív nehézségek ellenére is nagy hatékonysággal oldották meg a hazafias és internacionalista nevelés területén jelentkező feladatokat. Arra kérem a nevelőtestületeket, hogy a tanulóifjúságon keresztül, továbbra is legyenek szoros kapcsolatban a településünk lakosságával, tudásukkal, magatartásukkal, közéleti tevékenységükkel ne csak a tanulókat neveljék, hanem a szülők, a társadalom valamennyi rétegének tudatát formálják, mint eddig tették. Gyen es László szélést fog össze „A bánatos bohóc”, Mesterházi Lajos új kötete. Húsz évet ölelnek fel a művek, s ezen belül olyan esztendőket, amilyenekre nehéz próbaként emlékezünk, így azután vidám és komor színek keverednek, nevettető és fájdalmas események váltakoznak a könyv lapjain, különösen az „Egy élenjáró termelőszövetkezet kimagasló eredményei”-ben. A szerző, szóljon bár nyíltan, vagy áttételesen — előbbire a „Magnéziumláng”, utóbbira a „Jelentés a túlvilágról” a példa —, végső soron azt a tegnapot idézi, amit nem csak átéltünk, hanem közösen is csináltunk. Hasonló munka a Szépirodalmi Könyvkiadó másik újdonsága is, Hegedűs Géza „Valló Bonifác történetei” című könyve. Hőse szerint „nem az az érdekes, mit él át az ember, hanem az, hogy ki éli át”. Lehet benne igazság, hiszen Bonifácunk — aki tipikus értelmiségi, annak nyitott szemű, minden apróságot észrevevő fajtájából — remek történeteket kerekít hétköznapi esetekből, legyen a színhely egy háborús hómező — „Amikor én görög tolmács voltam” —, vagy egy öreg határ; „Jónás, a személygépkocsi”. Több, mint harminc rövid írás: villanásokból összerakott élet, s ami lényeges, érdekes élet. A Szépirodalmi harmadik újdonságaként Kristóf Attila „Pléh- krisztus”-át említjük. A szimbolikus regény — főhőse, az öregember alakját, környezetét körbejárva — arra keresi a választ, hol húzódik a Hétről hétre változatos, vonzó programot állít össze a salgótarjáni fiatal értelmiségiek klubja. Legközelebb, december 11-én, hétfőn, ismét olyan téma kerül sorra, 'ami bizonyára sok érdeklődőt „csalogat” majd el a klubba. Hétfőn Nagyvilág-estet tart a fiatal értelmiségiek klubja. Meghívják erre az alkalomra határvonal értelmes és fölös dolgokkal telt sorsok között. A csehszlovák könyvkiadással kötött egyezmény alapján kerülhetett a könyvesboltokba egy Bratislavában megjelent' újdonság: Vasil Bilak 1967. októbere és 1970. decembere között elmondott beszédeinek, megjelent cikkeinek gyűjteménye, „Az igazság fényében” címmel. A több, mint 30 megnyilatkozást összefoglaló kötet elősegíti a szomszédos testvéri országban lezajlott ismeretes események jobb megértését. Továbbra is a politikai kiadványoknál maradva: a „Napjaink kérdései” sorozat friss kötete Szeben Éva munkája, a „Jövedelmek és termelékenység”. Hasznos összefüggések megismertetője, a legfőbb tudnivalók summáza- ta a könyv, így a többi között a nemzeti jövedelem és a személyi jövedelmek közötti kapcsolatoké, a bér—ár mechanizmusé. A szerző nemzetközi áttekintést is1 ad, s a zárórészben a további haladás útjait, módjait vizsgálja. A Kossuth Könyvkiadó egy másik sorozatának, az „Űj fa- lu”-nak most megjelent tagja Zsuffa Ervin tanulmánya, „A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének- továbbfejlesztése”. E sokat vitatott kérdéskört előnyök és hátrányok együttes elemzésével mutatja be a szerző, félreértéseket oszlat el — így az ún. ipari tevékenység hasznos és rossz vonásainak egy kalap alá vevését —, s ugyanakkor a szabályozás korszerűsítésének lehetséges módozatait is fölvázolja. a Nagyvilág című folyóirat szerkesztőségének tagjait. Az est témája az angol—amerikai irodaiam és színház. Salgótarjánban sokaknak jár a Nagyvilág című folyóirat. Számukra is kellemes, tartalmas időtöltést nyújt a fiatal értelmiségiek klubjának hétfői rendezvénye. Szintén Koesuth-újdonság Zoltai Dénes vállalkozása, „Az esztétika rövid története”. A tíz fejezetre oszló kötet valóban vállalkozás, mégpedig annak tömör bemutatására, miként váltakozott az ókor, a középkor, a felvilágosodás esztétikája, milyen volt a romanticizmus korában, s milyen napjainkban. Az olvasóközönség szélesebb rétegeinek szánt munkáról lévén szó. Zoltai művét több rész vázlatossága ellenére is sikeresnek tarthatjuk. A világbajnoki páros mérkőzés, majd a sakkolimpia — s azon a szép magyar siker — minden bizonnyal tovább növelte az érdeklődést e nemes játék, sajátos sport, nehéz művészet, bonyolult tudomány iránt A Zrínyi Katonai Kiadó Ozsváth András sakkmester könyvének — „Harcászat 64 mezőn” — ki- nyomatásával tehát aligha vállalt kockázatot, már csak azért sem, mert a mű témája, a középjáték elmélete, egyike a legtöbb újat kínáló területeknek. A jól tagolt játszmák leírásával gazdagított munkát hasznos függelékek egészítik ki. Tallózásunk befejezéseként a Corvina Kiadó két szép kiállítású albumát emeljük ki az újdonságok halmábóL Kétségtelenül ritka, hogy egyetlen könyvben 549 színes nyomat legyen, de ettől még nem válik azzá Michael Levey műve, amit címe után — „A festészet rövid története” — várunk. A nyugat-európai piktúra tömör krónikája csupán a munka, Giottótól Cé- zanné-ig, s valójában nem ad többet, mint tények korrekt közlését. A nyomatok többsége minőségét tekintve, megfelelő, néhány azonban, a színek „átváltozása” miatt hamisra sikeredett A másik album kevesebbet vállal, de többet teljesít A „Magyar építészet” című kötet az 1945— 1970 közötti időszakot fogja át, s illusztrációit nézegette, szinte meghökkenünk, menynyi szép, s hány csúf épületet hoztak, hoztunk tető alá két és fél évtized alatt. Az egyes időszakokat elemző tanulmányok, valamint a mintegy 400 fénykép és rajz jó kalauzként szolgálnak, bár némely helyen az utalások és hivatkozások csak a beavatottaknak érthetőek, M. O. Bővítik a telefonhálózatot Balassagyarmat általános rendezési programja szerint két—három év elteltével szükségessé válik a város telefon- központjának és “hálózatának fejlesztése. A jelenlegi tartalékok a Lenin-lakótelep lakásainak távbeszélő-hálózatba történő bekapcsolásával kimerülnek. A fejlesztésnél figyelembe veszik, hogy a város telefon- központja egyúttal a kömyé' két is ellátja. A Pestvidéki Postaigazgatóság fejlesztési osztályának tervei alapján 1985-ig száz lakosra 6,5 telefonfővonal jut, s ebből Balassagyarmaton ugyancsak száz lakosra 15 beszélőhelyet alakítanak ki. A mintegy négyezer fővonal és 1600 alközponti állomás a jelenlegi posta épületében nem fér el, új postára lesz szükség. A telefonközpont fejlesztése az ötödik ötéves tervben kezdődik, hasonlóan a telexhálózat bővítéséhez, amelynek mértéke az üzemek igényeit is ki tudja majd elégíteni rosan összefügg az ipar struk4 NÓGRÁD - 1972. december 10., vasárnap 59 1666- DECEMBER 19. ^FREGATT,FEDÉLZETÉN net új utasaVAl,LASSAN ELTÓVOUh. din a PARITÓL. ROBINSON S/AmARA véget érten a szAmkive- tejtseg nenéz évei. PÉNTEKET ISMAGAVA! VISZI AUGIíABA.A ’■RE- MENvmENSÉG szigete’ MÉGSE VÉLT ÚJBÓL LA- KATLANNA.OTTHAGV- jAka hórom legelvetemültebb LAZADÓT, AKIKET A KA Pl TÓNy , méltatlannak talált a búnbocsAnatra, a mag/nyossAc,,a tAksta- LANSÉG VOLT mindig A L.EG- GyÖTRELMESEBB. mAsnént talAn boldog is lehettem VOLNA. DEPOB Az értelmiségi klubban Nagyvilág-est
