Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

Szerkessz velünk! 3 A NÓGRÁDI ÚTTÖRŐK ÉS KISDOBOSOK HÍRADÓJA Kisdobosok tanácsa Iskolánkban októberben megalakult a kisdobostanacs. Eddig az úttörőkkel voltunk együtt, de most önálló taná­csot alkottunk, amely 15 kis­dobosból áll. Mindenki ka­pott tisztséget, elnöknek Ver­peléti Zsolt negyedik osztályos tanulót választottuk. Elhatá­roztuk, hogy egy raj rendsze­resen kitakarítja a bölcsőde, óvoda udvarát. Ezenkívül még sok érdekes dologról beszél­gettünk, ugyanis hárman ké­szülődtünk a járási parla­mentre: Vitkóczi Márta, Bódi Andrea és én. Ezen a parla­menten tolmácsoltuk a kisdo­bosok kívánságait, javaslatait. Tanácsúink elhatározta, hogy vetélkedőt rendezünk a Pető- fi-évforduló alkalmából. A tanács eredményeiről to­vábbra is szeretnénk ,tudósíta­ni a Szerkessz velünk rovatot. Molnár Mária , Nagybátomy, 308. sz. József Attila Üttörőcsapat (örülünk a jelentkezésetek­nek és továbbra is várjuk le­veleiteket! A szerk.) Melyikünk a szebb? Az országos áttörőparlamenten voltam... Hosszú utazás utón érkéz- hogy előzetes kérés, illetve en- tünk meg Székesfehérvárra, gedély alapján bemehetnek az ahol már a vonatnál vártak úttörők az iskolába a hét vé­nünket a helyi úttörők. Este gén. Sokat beszélgettünk az kezdődött a parlament ünne- úttörőtanács jogairól, köteles- oélyes megnyitója. Másnap az- gégéiről és a csapatgyűlések- feáin már a komoly munka kÖ- ről is. vetkezett: hat munkacsoportra A többi szekció is eredmé- oszlottunk. Én a „Mi csapa- nyes munkát végzett. A szak­isunk” szekcióban vettem részt, körökre való beiratkozásról is Sok javaslat, probléma hang- döntöttek a tanácskozáson, zott el a nap folyamán. Többek Eddig úgy volt. hogy egy gye­között szó esett a KlSZ-felvé- telről is. Voltak- akik azt. ta­nácsolták, hogy a KISZ-be va­ló belépés is hasonló legyen a továbbtanuláshoz. Legyen egy írásbeli jellemzés’ amit a KISZ-nek elküldenek és ennek alapján, döntsék el, felveszlk-e a jelöltet vagy nem. Hosszú vita bontakozott ki arról is, hogy kell-e kisdobostanács vagy sem. Sokan azt mondák. rek csak két szakkörbe járha­tott. A kérés az volt: ne az Is­kola döntse el ezt a kérdést, bízzák inkább a rajokra! A tanácskozás szüneteiben, délutánonként sem unatkoz­tunk. Meglátogattuk a város úttörőcsapatait, voltunk a VIDEOTON gyárban. Volt Is­merkedési est, záróest’ film­vetítés. Az utolsó napon, a zá­róülésen a szekciók vezetői be­elég ha az úttörőtanácsban számoltak a végzett munkáról, van néhány kisdobos. Többen ismertették a kapott javasla­ta kérték, hogy az őrsöknek, tokát, majd a város úttörő! rajoknak szombat délután és nagyon szép műsort adtak, vasárnap is lehessen foglalko­Papírgyüjtés Iskolánkban az elmúlt hónapban eagott le a paplrsyüj'és. Mivel én vagyok a társad almimunka-fele­lés, szeretnék beszámolni az ered­ményekről. A gyerekek egy hóna­pig mindennap reggel fél nyolc ég nyolc óra között hozhatták ne­kem a papírt, összesen V) mázsa paiplr gyűlt így össze. Az Iskola JW tanulója közűi H9 vett részt a gyűjtésben. Óriási verseny volt az osztályok között. A végső győ­zelmet a nyolcadik osztály ta­nulói szerezték meg, második he­lyen a hetedikesek, a harmadikon pedig a negyedikesek végeztek. Az egyéni gyűjtésben Tart Zsu­zsanna győzött, aki «88 kiló pa­pírt hozott. Ot követte «01 kilo­gramm papírral a negyedikes Győri Györgyi, harmadik pedig az ötödikes Korín Tamás lett. Az iskola a papírmennyiségért két­ezer forintot kapott. Ebben az akcióban nem az a lényeges, hogy ki győzött és ki nem. ha­nem az, hogy az Iparnak és az úttörőcsapatunknak Is hasznot hajtottunk. Bodor Imre. 8. oszt. tan. Salgótarján Bartók Béla dtl iskola Balázs János látomásai Minél többször látom Ba­lázs János nagyobbára szín­pompás festményeit, annál jobban megkap képeinek mélysége, megfontoltsága, tu­datosságé, annál több új jelet fedezek föl benne. A salgótar­jáni cigányfestőt méltatói szí­vesen hasonlítják jónevű hi­vatásos művészekhez: az itt­honi kritikában inkább Csorlt- várihoz, a svájci és más kül­földi kritikákban pedig na­gyobbára Chagallhoz. Pedig a salgótarjáni Kohász Művelő­dési Központ kiállítási termé­ben most bemutatott tizenöt olajfestménye is arról tanús­kodik, hogy Balázs különös és sajátos egyéniség, aki ide­gen jeleket legfeljebb annyit visel magán, amennyit a kor­szerű formaeszközök alkalma­zása elkerülhetetlenné tesz. Sokan kétségbe vonják na­iv voltát, noha a szó eredeti, lexikális értelmében kétségte­lenül az, hiszen nem végzett képzőművészeti főiskolát, a festékkeverés és ecsetkezelés fortélyait, egyáltalán a festé­szet technikáját autodidakta, módon sajátította el, munkái, az anatómia, a perspektíva is­merete nélkül, ösztönös rá­érzessél készíti. Miért von­ják kétségbe mégis naivságát? Elsősorban művelnek tudatos­ságáért, a többszörös művészi áttételért, az elvont tartalo­mért, amelyen megérzik ké­pességének magas színvonala és bámulatos olvasottsága. Te­levíziós nyilatkozatában szeré­nyen vallóit arról, milyen mo­hósággal vetette magát bele a könyvek olvasásába, különö­sen a filozofikus tárgyú, drá­mai költemények vonzották. Goethe Faustját és Madách Tragédiáját számtalanszor el­olvasta, Ismeri és szereti Ib­sen ^ „Peer”-jét. Amikor a há­ború után leszerelt a katona­ságtól, ő maga is írt egy filo­zofikus költeményt, amelyben a benne élő két Én vitatko­zik. Életének egyik érdekessége, hogy rajzolással kezdte kép­zőművészeti tevékenységét, a család és a környezet hatására egy alkalommal fölégette min­den alkotását, s amikor húsz év után, gimnazista gyerme­kek támogatásával festeni kez­dett, olyan érett müvekkel je­lentkezett, mint aki egész éle­tét a festészetnek, a művé­szetnek szentelte. A kiállított tizenöt olajfest­mény azokat igazolja, akik kétségbe vonják abszolút na­ivságát, hiszen tematikájában és készségeiben tökéletes mű­vekkel, nagyon megfontolt és előre elhatározott mondani­valóval jelentkezett. A tizen­öt kép között egy falon szere­pel négy olyan festmény is, amely például szolgálhat a kétkedőknek. Ott látható so­kak kedvence, a hegedű vir­tuózát, Paganinit ábrázoló festménye a szerény és alá­zatos művész vonót tartó ke­zét egy stilizált szellemiség mozgatja. Ugyancsak ott lát­hatjuk a világ keletkezésének balázst elképzelését, amikor is a tenger uszonyos állatvilágá­ból már kialakulóban van a szárazföldi életre is képes lény. A legmegrázóbb kép (ehhez hasonló csak még egy található, az atomveszélyt sej­tető, több emeletes toronyhá­zak rombadőlésével és az élet leküzdhetetlenségét jelző ször­nyek megjelenésével agitáló!) számomra a falanszter han­gulatát idéző, halványkék és szürke színeket alkalmazó köl­temény vagy látomás, amely a kísérteties jövőt, az elgépiese- dett embert mutatja be, Ba­lázs János rikító színképétől idegen lárvaarccal. De többi képei is megkapó- ak, lenyűgözőek, magukon hordják a művész életútjának nyomait. A rikító, változatos, mégis harmóniába olvadó szí­nek különös temperamentum­______________KL_____________ ró l. többé-kevésbé számunkra egzotikumot sejtető környezet­ről, vad dinamikáról és (ép­pen derűs színei miatt!) nagy­fokú optimizmusról árulkod­nak. Nagy büszkesége városunk­nak, hogy ez a kiváló művész (akit egyesek Henry Rousseau• nál is sajátosabb és meghatá­rozóbb egyéniségnek tartanak) itt él Salgótarjánban, itt al­kot és művészetével emeli képzőművészetünk egyébként is megbecsült színvonalát. • S ha már tudatosságáról, tartal­mi érettségéről annyi szó esett, ejtsünk szót a naivságát igazoló jelekről is. Ilyen töb­bek között szerénysége, anya­gi igénytelensége, hiszen egyet­len olyan művésze nemcsak a városnak, hanem talán az egész országnak is, aki egyet­len nap alatt áron felül is el- idhatná képeit, hiszen mű­gyűjtők és sznobok fáradha­tatlan kitartással ostromolják. Ámde őt elsősorban nem a pénz, hanem az alkotás öröme boldogítja. Lakos György NYUGDÍJAS NÉPMŰVELŐ? Ezeket a sorokat szeretnénk a Mikulás-napi ajándékok közé csempészni, azzal a nem tit­kolt reménységgel, hogy az ajándék átvevője nem pusztán Miklós napjára szóiló üdvöz­lést lát benne, hanem egy ál­dozatos, sikerekben gazdag élet előtt való tisztelgést is. A játék ötletét Szentjóbi Szabó Lászlótól kölcsönöztük, aki egy kedves kis versében írja: „Ne hidd, nem igaz, hogy a vének, kétszer gyermekké lennének,/ Gyermek az ember, amíg él. csak a játéknemben cserél.” A játékos ember jelzője ta­lán senkire nem érvényes annyira, mint Szabó Miklós népművelő-tanárra, aki négy évtizeden keresztül elsősor­ban az öntevékeny színjátszó mozgalomban fejtett ki alko­tó tevékenységet: volt rende­ző, szerkesztő Thália istennő felszentelt papja, mikor, hogy kívánta meg éppen a szép magyar szó, az igaz gondolat terjesztésének hallatlanul ne­héz feladata. Amikor negyven esztendő­vel ezelőtt a „tanító” nemes hivatását választotta, Eötvös hitvallását tette magáévá: „Az egy szívemet osztom száz darabra, s az egy lel- kemimel cirógatok ezret. Mel» léjük ülök a kopottas padba, $ mondjuk a mesét, vagy az egyszeregyet.. zásokat tartani. Ebben a kér­désben úgy állapodtunk meg­Csóka Mária úttörőtanács- ti tkár, pataki általános iskola MátraverebilybBI Köszönet a nagybatonvi pajtásoknak! A mátraverebélyi iskola és úttörőcsapat pajtásai levelet küldtek hozzánk azzal a ké­réssel, hogy közöljük azt la­punkban. Szívesen teszünk ele­get a kérésnek, annál is in­kább, mert a levél köszönetét tartalmaz. A címzett a nagy- bátonyi 308. sz. József Attila Úttörőcsapat. Íme a levél: „Az úttörőcsapattól kapott úttörőingekért, s egyéb nagy mennyiségű vegyes ruháért ezúttal mondunk hálás kö­szönetét. A segítség a legjobb­kor jött, mert elhatározásunk­nak megfelelően- november hetedikén ünnepélyes csapat­gyűlés keretében 32 kisdo­bost és 28 úttörőt avattunk fel a cigánytanulók közül. Mindegyiknek nyakkendőt és úttörőinget adtunk, amit büsz­kén viselnek. A ruhafélékből pedig csomagokat készítettünk, s azoknak adtuk, akik többen járnak — négyen-öten — is­kolába egy családból. A oeapatvezetöségen Keresz­tül szeretettel köszönt j ük mindazokat a pajtásokat, akik részt vettek e nemes cseleke­detben. További jó úttörő­munkát, sok-sok sikerélményt kívánunk a vezetőknek és a csapat minden tagjának! Sári Mária csapattitkár. Mátraverebély NÓGRAD - 1972. decembw fc, péntek ' Robinson tanócsara a kapitány vár,amíg se­SÖTÉTEDIK. AKKOR TISZTJEIVEL CSÓNAKBA UL­' MÁJÚ FELÉ EVEZNEK. Nemcsak az iskolapadba ült be tanítványai mellé, hanem a színpadi kultúra megszál­lottjaként mintegy hetven két- és háromfelvonásos darab rendezése során is fogta tanít­ványai kezét. Klasszikus da­rabok és modernek egyaránt szerepeltek repertoárjában, ha szükség van rá, politikai mon­dandói ú darabokhoz nyúlt, bearanyozta életét a derű és a muzsika, hogy ebből a derű­ből, optimizmusból másoknak, közönségének is bőven juttat­hasson. Hosszú esztendőkön keresz­tül irányította á salgótarjáni síküveggyár színjátszóinak te­vékenységét, mint megyei és járási szakreferens pedig gon­doskodott róla, hogy a jöven­dő nemzedék is elsajátítsa a színjátszás alapjait, legyen utánpótlás, lépést tartson a megye öntevékeny mozgalma us a kor követelményeivel. Elismerésre méltó tevékeny­séget fejtett ki, mint ismeret- terjesztő előadó is és a társa­dalmi munka számos mát, te­rületén is fáradhatatlan mun­kásságával tette Ismertté és elismertté nevét. Indokolt-e, hogy most e méltató sorok írása közben kö­vetkezetesen és mindvégig múlt időben beszélünk. Ez év augusztusában Szabó Miklós hivatalosan nyugdíjba vonult. A nyugalomba vonuló tanárt tanítványai ezreinek hálája, ragaszkodása kíséri útjára, és a népművelőt? A hivatalos elismerésen túl az a remény élteti, hogy Pros- pero nem törheti el a pálcá­ját. A népművelő nem mehet nyugdíjba, munkájára, tapasz­talataira szükség van a továb. Makiban is. hisz a derűs öreg­ség talán még kedvez Is az öntevékeny alkotókedv újbóli fellobbanásánalc Szeretnénk, ha Miklós-napi köszöntésünk a játékos em­bert ismét „formába” hozná es fiatalos kedvvel folytatná ott, ahol abbahagyta. Nem va­gyunk olyan gazdagok, hogy értékeinket idő előtt a hasz­nált kellékek tárába helyez­hessük. Nincs nyugdíjas nép­művelő. csak erő és egészség legyen, amit tisztelettel és szeretettel kíván minden nép­művelő nevében Csukly László

Next

/
Oldalképek
Tartalom