Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
Asztalitenisz Filmbemutatók Jónyer „kiütötte Beogtssoot! wvw SPORT wv/w DECEMBERBEN FELSZABADÍTÁS IV—V. Színes szovjet filmeposz befejező része, ’—9. Salgótarján 14—16. Balassagyarmat VALTER SZARAJEVÓT VÉDI Színes jugoszláv háborús kalandfilm. 14—16. Salgótarján 17—20. Balassagyarmat Színes magyar filrrwígjáték. 21—23. Salgótarján ANNA EZER NAPJA Színes angol történelmi film. 21—23. Balassagyarmat 24—27. Salgótarján VISZONLÁTASRA A POKOLBAN Színes USA filmdráma. 24—26. Balassagyarmat A FEKETE VAROS X—II. Mikszáth Kálmán regényéből készült színes magyar film. 28—31. Balassagyarmat Jan. I—4. Salgótarján Megjött a várva várt idegenbeli pont Kedden, a késő éjszakai órákban fejeződött be Párizsban a 22. francia nemzetközi asztalitenisz-bajnokság. A Pierre de Coubertin-csarnok- ban 4000 néző tekintette meg a legnagyobb érdeklődéssel kísért férfi egyes fináléját, amelyben magyar részről Jónyer István is érdekelve volt. Jónyer a svéd K. Johansson legyőzésével jutott a döntőbe, ahol a másik svéd, a világbajnok Stellán Bengtsson volt az ellenfele. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Jónyer detronizálta nagyszerű ellenfelét és alig 30 perc alatt valósággal „kiütötte”. Különösen tenyeresei jöttek be, s játéka ellen a svéd versenyző nem találta meg a megfelelő ellenszert. Rengeteget hibázott, s így Jónyer István méltóan vágott vissza a rotterdami Európa-bajnoksá- gon elszenvedett vereségért. Férfi egyes elődöntő: Jónyer (m)—K. Johansson (s) 3:0 (17, 16, 19), Bengtsson (s)—Stl- pancsics (jugoszláv) 3:1 (13, 18, 15, 18). Döntő: Jónyer—Bengtsson 3:0 (18, 14, 14). (Telexjelentésünk.) Az északi rangadóra csak néhány szektor telt meg a 26 ezer nézőt befogadni képes diósgyőri stadionban és csak a második félidőre gyűlt össze mintegy 3000 ember a lelátókon. Csemefalvi, aki végig jól bíráskodott, pontosan fél kettőkor fújt sípjába, ekkorra már régen befejeződött a tartaléktalálkozó, amelyet a DVTK 5:2~re nyert meg. Az összeállítások nem jelentettek különösebb meglepetést, a cserék inkább, gondolunk itt Salamonra, illetve Básti - ra. DVTK: Veréb — Tamás, Salamon (Oláh), Kolláth, Gaál, Hajas, Udvarev, Vass, Tábori (Földesi), Horváth, Sikora. SBTC-DVTK 1:1 (0:1) zen hárította és a kiöklözött labda Horvátihoz pattant, 6 azonban kisodródott és hiába feküdt a földön a diósgyőri kapus, odalett az első nagy lehetőség. Az idegeskedő Vertig már a második szóbeli figyelmeztetést kapta a 11. percbén, amiután Jeck lőtt úgy fölé, hogy utána Básti rúghatott szögletet. A beívelt labdát Gaál fejelte ki Kriskó előL A 13. percben Udvarev • bal oldalról iveit be szögletet. A beadás egy tarján! védő fejéről a befelé búzódó Hajas elé pattant, aki öt méterről kapásból a kapu bal oldalába lőtt. ld. az 56. perében ő volt a* egyenlítés fő részese. A 16-os előtt cselezgetett a tarjnái fiú és kicselezte őrzőjét, Tamást. A földre huppanó DVTK-védő Jeck után nyúlt, aki már a Ifioson belül járt. Vitathatatlan 11-es! Jeck a 11.-es pontra leállított labdát a bal felső sarok felé lőtte, Veréb rajta volt, de csak beljebb tudta segíteni a precízen célzott labdát. 1:1. A hátralevő 34 percben még igen sok helyzet adódott. A 69. percben Hajas visszahúzásért — Jeck volt a szenvedő alany — sárga lapot kapott. A 71. percben Vassal valami hasonló doA másik két döntő eredményei: női egyes: Hu Yu-lan (Kínai NK)—Chang Li (Kínai NK) 3:1 (16, 18, 20,20). Vegyes páros: Stipancsics, Alexandru (jugoszláv, román) —Persson, Raadberg (svéd) 3:0 (19, 16, 14). Salgótarjánban a Gagarln-lskola tornatermében sorrendben másodízben rendezte meg ebben az évben az MTS Salgótarjáni járási Tanácsa a röplabda Mini Kupát általános Iskolás csapatok részvételével... Kilenc ...csapat versenyez ett az Idén és a szervezésért, a torna lebonyolításáért dicsérnünk kell a testnevelőket, a rendezőket. Tehetségek Is akadtak szép- számmal, akikre pár év múlva már számíthatnak a nagy csapatok. A sok leány közül — miniSBTC: Magyar — Gecse, Kmetty, Vertig, Horváth, Varga, Szoó, Répás (Kegye 40. p.), Kriskó, Básti (Miklós a szünetben), Jeck. Az első veszélyes tarján! akció a 9. percben került sorra. Básti jobb oldali szabadrúgását Veréb neheegy ötvenen voltak jelen a tornán — elég a kazári Bencsik Tünde, Serfőző Alice, a zagyvaróna! Berecz Márta, Rádiót Hajnal, a kisterenyei Lengyel Ilona és Szomora Júlia nevét említed!. Az osztályok versenyében a hatodikosoknál a klsterenyelek. a hetedikeseknél a kazárlak, a nyolcadikosoknál a zagyvarónalak győztek. Tavaly Kisterenye nyerte a kupát, az idén az összesített versenyben Zagyvaróna lett a Mint Kupa győztese, megelőzve a tavalyi védőt és Kazár csapatát. Szoó ment el Kolláth mellet, de labdájáról lemaradtak a belsők. A másik oldalon' Udvarev tört be balról, Gecse hárítani akart — hazaadással — közben a kifutó Magyar nem tudta megfogni a lövésszerű hazaadást, de Gecse szerencséjére a labda az oldalhálóban kötött ki. Kriskó kapott nagy tapsot, amikor hanyattvetődve lőtte a labdát a bal kapufa mellé. Básti beadását Veréb elvétette, Jeck az üres kapura emelt, de Gaál a gólvonalról kifejelte a labdát. Nem sok hiányzott, hogy a Stécé kiegyenlítsen ezekben a percekben. A 36. percben Hajas—Répás összecsapott, Répás lábfején úgy felrepedt a bőr, hogy még a zoknija is átvérzett, nem tudott tovább játszanrés- jött Kegye. Szünet után az újrakezdést követő percben már miunkája volt Verébnek, egy tarjáni lövést szögletre öklözött Az 54. percben Jeck gurított kapura, majd log történt mint a 11-es előtt Jeckkel. Az ő bukása a 16-oson belül volt, a buktatás centiméterekre a vonaltól történhetett A szabadrúgást Sikora életveszélyesen lőtte mellé! A 79. percben Vertig fellökte Vasst, az eredmény sárga lap, s így ebben is egyenlített a Salgótarján. A 88. percben még Jeck is megsérült, Sikorával csapott össze, de kétpercnyi ápolás után visszaállt. Közben még Sikora lőtt tiszta helyzetből 14 méterről a tarjáni kapu fölé és ezzel be is fejeződött az időnként kemény, de jó iramú, oőt, aar-átlagosnál is izgalmasabb északi rangadó. A döntetlen Igazságos? Az eredményért minden játékos megtette a magáét, még azok is akiket lecseréltek. Horváth Kálmán Röplabda Zagyvaróna nyerte a Mini Kupát Betiltották a pályái! Döntés a hugyagi botrány ügyében Miért fújta le a mérkőzést a játékvezető? Ki ütötte meg a partjelzőt? Hányán rohantak be a pályára? — kérdés kérdés után következik a megyei labdarúgó-szövetség 1-es számú intéző bizottságának Ülésén. Jelen vannak Bácskai János, Kelemen János, Pásztor Elemér és Pintér János — a bizottság tagjai. Ott ül az asztalnál Szabó László, á megyei JT elnöke is. Bácskai János elnököl és adja át a szót Hárskúti Istvánnak, a ZtM labdarúgó-szakosztály vezetőjének, akinek egyetlen kérdésre kell felelnie, amely így hangzik: Mi történt a hugyagi pályán a Hugyag—ZIM megyei I. osztályú mérkőzés 80. percétől. — Hazai támadás futott a pályán, a balhátvédünket fellökték, a jobbszélső beadta a labdát, a balösszekötő berúgta a hálóba. Közben a bíró sípolt már, de a nagy hangzavarban ezt nem hallották a játékosok. A partjelzőtől két méterre állhattam, amikor a kerítésen átlépett egy férfi, megragadta a partjelző vállát és hátulról megütötte! Megfordult és még egy pofont adott, ő, szegény, felemelte a zászlóját, jelzett a mérkőzésvezetőnek. Fél perc ha eltelt és a bíró lefújta a találkozót. No, erre sem kellett több! Berohant a közönség és ütötte, vágta a bírót, ahol csak érte Elkaptam hátulról a játékvezetőt, gyorsan a busz felé tuszkoltam. Amikor felszálltunk, az a férfi, aki megütötte a partjelzőt odaállt a busz elé és ordítozott, valami olyasmit mondott, hogy innen pedig nem megyünk el! A sofőr kétszer dudált és indította a motort. Amikor odaértünk ahhoz a házhoz, ahol a bíró öltözött volna, a ház már körül volt véve. Továbbmentünk a könyvtár épületéhez, ahol mi öltöztünk. Mind a két játékvezetőt úgy hoztuk el. I még csak nem is mosakodhattak. — A rendezőség hogyan működött? — Hogyan? Kettőnek Is fenn volt a karszalagja — ütöttek ők is! — Hányán rohantak be a pályára? — Lehettek százan. — A játékvezetőt hány ütés érhette? — Ügy nyolc—tíz ütés, de hogy pontos legyek, ezt nem számolhattam, mert a játékosaimat féltettem. Különben nekünk egy rossz szót nem szóltak a hugyagiak. — Látta-e hogy hugyagi játékos megrúgta a játékvezetőt? — Igen, mögötte álltam! A bizottság Csábi István sportköri elnököt kéreti. A kérdés ugyanaz, csak a nézőpont más. Mi a véleménye a hugyagi sportvezetőnek az esetről? Hogyan látta ő a november 26-1 mérkőzésen a 80. perctől történteket? — Élőbbről, és nem a 80. perctől kezdeném, mert egy mérkőzés nem a 80. percben kezdődik, őrhalomba a fél tizenkettes busszal jött a játékvezető és tanúim vannak, hogy a mérkőzés kezdetéig, a holtidőben szeszes italt fogyasztott. — Mennyit? — Egyesek azt mondják egy üveg sört és egy féidecit, mások egy üveg sörről beszélnek. Kérem, én 1960-tól vagyok sportköri elnök, sok mérkőzést láttam, sok játékvezetőt, tévedni is láttam a bírókat, de ennyire... — Elnök sporttárs, mi most csak egy dolgot vizsgálunk, azt, hogy mi történt a pályán a 80. perctől. A többi az más kérdés, nem a mi asztalunk. — Éppen erre akarok rátérni. Ennyire egyoldalúan azért nem szabad tévedni. Nem kirívó esetek voltak, az előny- szabályokkal operált. A kiállítás is jogtalan volt! A vendégjátékos elesett és éppen fel akart állni, amikor a miénk át akarta ugrani. Hozzáért a lábával a fejéhez. Semmi nem történt, mert utána folytatta a játékot. Nem volt szándékosság. Kérem, ha fejbe rúgnak valakit... Mi szabályos gólt rúgtunk, szerintem nem a 83., hanem a 85. percben. A partjelző, szerintem a gólt intette be. Egy néző hátulról megütötte. Lantos Lászlónak hívták. A pályára negyvenen rohanhattak be. Mi, vagy öten a játékvezető mellé álltunk, védtük őt! — Mégis megverték? — Másodpercek alatt játszódott le minden. — Hány ütést kaphatott? — Négyet, vagy ötöt. — Hányán üthettek? — Ezt nem tudhatom. Olyan helyzet volt... Én csak azon csodálkozom, hogy olyan játékost is belekevertek ebbe a dologba — Hoffman Imréről van szó —, aki védte a bírót. Ö segítette a buszba. Amikor a bíróval beszéltem, mert én is felszálltam a buszba, elnézést kértem a történtekért, akkor csak annyit kérdezett tőlem, hogy hogy hívják „azt” a játékost. Megmondtam. — Az önök tizenöt rendezőjéből hány volt aktív? — Legalább hét! De, mint mondtam másodpercek alatt átléptek a dróton a nézők. — Mit kíván még közölni? — Ismétlem, ennyire tévedni! Ennyire folyamatosan tévedni! Ez volt az ok, olaj a tűzre... — És a botrány, amit nuw guk okoztak? — ? ? ? A bizottság meghallgatta az' egyik hugyagi játékost is, majd amikor befejeződött az érdekeltek meghallgatása tanácskozás után döntés született. A pályán elért eredményt a bizottság megsemmisítette és a találkozó két pontját, 0:0-as gólaránnyal a ZIM javára igazolta. A hugyagi csapat pályaválasztási jogát a tavaszi szezonban négy mérkőzésre megvonta, s a találkozókat Szécsényben kötelesek megrendezni. A tavaszi meccsekre a sportkör köteles ellenőrt fogadni. A bizottság kötelezően írta elő, hogy a tizenkét fős rendezőgárdát a jövőben ki kell egészíteni és húsz rendezőt kell mérkőzésenként foglalkoztatni. A határozat ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni a megyei labdarúgószövetség elnökségéhez. Szokács László NÓGRÁD — 1972. december 7., csütörtök Tf
