Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

* Mikor költözik a ktsz? Kagy türelemmel és hozzáértéssel készíti intarziás bútorait Gargács Ferenc, aki 1938-tól alakítja, formálja a fát, ma már szinte művészi fokon. Mintáinak legnagyobb része nóg­rádi motívumok. A dió és kőris mellett az egzotikus fafajták széles skáláját használja, s mire elkészül egy bútordarab, 10—12 féle fa harmonikusan elhelyezett színei gyönyör­ködtetik a szemet. Ritka, de annál szebb hobbyjával egyedül áll a megyében. Azon ke­rtesek közé tartozik, akik több tízezer forint értékű, művészien kidolgozott darabokkal dicsekedhet. „Erre születni kell” — mondta, s igaza van. „Csak” megtanulni nem is lehet. — bibók — v Szegény község, jómódú lakosok... ŐRHALOM Ba^wsgvarmattól csak né- már egyero bővül a választék, helyiségben összezsúfolódva hánv kilométerre van Örha- ínyenc falatok is kaphatók, tölti napjait. Emellett 10—15 ’ . ., . , __.. Van langes, is. csalt kicsi a kérelmezőt kell minden évben o m. Megyeszerte Jó híre volt. kaDacit^Si nagyon hamar el- elutasítaná helyhiány miatt mindig, tudták, hogy itt mó- fogy. A tanácson megdicsér- Aki teheti Balassagyarmatra dosabb emberek élnek. Van ték a vegyesboltot is. Járja viszi óvodába a gyerekeit ennek a hűnek alapja ma is. ü££ Ez egyrészt nem mtodenk*­A községben közel 300 család íierl szei’zi be az árut. így él és a személygépkocsik sza- szinte minden van. Ami még- tna több mint 60. Gyakorlati- is hiányozna, azért be lehet Lag minden ötödik-hatodik Ugyancsak az ÁFÉSZ letesi- ruanyziK háznál ott parkol a kocsi, van tett olajtárolót is és kene is községben és ahogy a taná- ahol kettő is. az embereknek, mert egyelőre cson mondták, a lakosok nem — Az őree P bácsi mind a Csak , ^alassagyarmatról kap- ^ mindig értékelik az új léte- az öreg v. pacsi mina a ^ fűtőolajat és a kannákkal sftményeket. Pedig az egész három gyerekének autót vett nem könnyű közlekedni. A falunak hasznára van a pecía- — mondják a tanácson. Tsz- kényszerszünetben nem az góguslakás. hiszen egyik fel­dolgozó. Szorgalmas ■ ember. a vétkes- hanCTfi az a tétele annak, hogy szakkép­^ Ví-LI I.3'llí)t. amelv 3. íTll01*Oí1 HZfl t .rvtr f n cc iá Tr ca föl­nek áll módjában, másrészt pedig nem a legszerencsésebb megoldás, a gyerekek " szem­pontjából sem. Hiányzik a pénz örhalom ♦art—«, rí- vállalat, amely a méroházat zett emberek oktassák a fel­állatokat is tartott. Ha otthon készíti, ök csak akkor szállít- növekvő nemzedéket. Az or­ják a nélkülözhetetlen szerke- vc>sj rendelő is közérdek, de a zetet. ' lakosok csak azt látiák hogy A legnagyobb probléma az még mindig sáros az utca és óvoda. Sajnos nino? rá pénz. piszkos lesz autójuk. Pedig ta- mint ahogy az összes út kija- tán csak egy kis társadalmi vitására sem jut. Pillanatnyi- összefogás kellene, és úgy hi- lag a 31 gverek egv kétszoba- szem telne rá, jóakaratból és konyhás lakásból átalakított anyagiakból is. vannak a gyerekek, alig fér nek az udvaron a kocsik. Építkeznek a fiatalok. Ti­zenöt—tizennyolc ház épül a faluban fiatal házasoknak. Szép. modem, világos, három­szobás lakások. Egy részük padlóval, a többi parkettává.’ Egyikből sem hiányzik a für­dőszoba. Szép fehér, vagy szí­nes csempés városi lakásban is elkelne. Legtöbb helyre vil- lanyboyler is kerül. A fiata­lok tehát építkeznek. Jól ér­zik magukat, itt akarnak él­ni. Dolgozni azonban főleg Balassagyarmatra járnak. A termelőszövetkezetben állan­dóan csökken'a fizikai dolgo­zók száma és az átlag életkoi egyre emelkedik. Nem ez az egyetlen gondia a falunak. Az utak javításra szorulnak. Az egyiket éppen felújítják és ez is épj>en elég gondot okoz, ugyanis nem egészen úgy alakulnak a dol­gok. ahogy az rendién volna. A határidő még augusztusban lejárt, s az út még mindig nincs kész. pedig 75 százalék­ban ki is fizették. Ráadásul a légi ngovánvosabb részt ami a2 utolsó három ház előtt van. érintetlenül hagyták. Az ott- iakók deputációval mentek a tanácshoz, hogy ők is fizetik a KÖFA-t — a községfejlesz­tési adót — illik tehát, hogy ők is megkapják az utat. Né­hány napja újra dolgoznak a költségvetési üzem munkásai, talán megoldódik a gond. Szépen fejlődik a község. A legutóbbi tíz évben két taní­tói lakás, egy kultúrház. egy Űj osztályok — bővül az ellátás a megyei kórházban Endre ággyal Salgótarjánban, a megyéi tyűnkre költözködhetünk. A kórházinak abban az új épü- városi tanácson tartott legu- letrészében alakította ki köz- többi megbeszélésen is így pontját az Építő és Tervező egyeztünk meg. 1973 áprilisá- Ktsz, amelyet most épít a ban, májusában elvégezzük a kórház részére. A honfoglalás* hátralevő munkálatokat. A szép csendben, minden külö- nyár derekán birtokukba ve- nösebb értesítés és látványos- hetik a betegek és a kórházi részlegünk teljes profilú orto- ság nélkül történt meg. Mi- dolgozók ezt az új épületrészt, pédisebészet, annyi ággyal, kor költözik el innen' a ktsz, amelyben jelenleg mi is tar- amennyit a betegforgalom mikor fejezi be az építési tózkodunk. Addigra a kórház megkíván. Ennek vezetője dr. munkálatokat, mit jelent ez megoldja az orvosok kiköltöz- Pirlcner Ferenc lesz, aki most az új épület a megye lakossá- tetését is. lesz. Huszonkilenc létrehozzuk a gyer­meksebészetet, amelynek ve­zetését dr. Csanaki György főorvos látja el. Ugyanez osztályon belül tevékenyke­dik majd az egyik legújabb gának ban? egészségügyi ellátásá­vá n tanfolyamon Budapesten. — A kapott pénzt saját ftnálló egységként szerepel maga használhatja fel a kór- ebben az épületben a szájse­Meddig jutottak? Egy korábbi egyeztető tór­bészet, amelynek vezetője dr. Nyúl Lajos lesz — mondja az ház vezetősége, vagy a me­gyei tanácsé lesz? — kérdez­tem dr. Fancsik Jánostól, a igazgató, megyei tanác = egészségügyi gyaiás után a ktsz vezetősége osztályvezetőjétől, a kórház igen gyorsan és korrekt mó- főorvosától és dr. Bönsch dón döntött: hajlandó meg- Lászlótól, a kórház igazgató venni a vállalat új központ- főorvosától. jának kialakítására a kórház — Az épületért kapott pénz- ^ tulajdonában levő, volt acél- bői kamatmentes kölcsönt ae már itt van, az ápolósze. gyári kórház szülészeti ré- adunk, Illetve OTP-lakásokat mélyzet pedig már dolgozik szét. Az adás-vétel már meg- vásárolunk bérlőkijelölési jog­történt, a kétmillió-egyszáz- gal, válaszolja a megyei ta­ezer forintos vételárból egy- nács egészségügyi osztályának Mennyibe kerül ? — Lesz elegendő személy­zet az új részlegekhez? — Igen, az orvosok egy ré­veszi vissza a szót dr. Fancsik János osztályvezető, aki a kórház igazgatójának milliót azonnal átutaltak a vezetője, amit az igazgató előbbi gondolatát így egészíti kórháznak, a fennmaradó azzal egészít ki, hogy ily mó- [q: _ a modern kórházak- ösezeget pedig akkor adják dón több orvos lakásgondját ban a gyógyítómunka fejlődé­se során. annak természete át, amikor az egészségügyi is- tudják megoldani kola kiköltözik a szülészeti Szükség van erre, mert az miatt, ma már nincsenek me­részéről új helyére, a nővér- új épületben helyet kapnak a reven elhatárolt osztályok, képző szakiskolába. főépületben túlzsúfolt osztá­Eddig minden viszonylag Ívok bővítése mellett olyan simán ment. önként adódik a új osztályok is amelyek sz/lesí- kérdés: nincs kész még az új tik az egészségügyi nővérképző szakiskola? Ké- emelik szí vonalát, szén van, csak egyelőre nem lehet használni, mert... erről Crökken a Zsúfoltság már korábban is írtunk. Amennyiben helyrehozzák az építkezés során elkövetett hi­bákat, megindul a népvándor­lás: az iskola a régi helyéről az új helyére, a ktsz szak­Mibe kerül az új létesít­mény? — Az eredeti terv szerint ellátást. 12,5 millió forintba. Valószínű az építési anyagok árának emelkedése miatt növekedni fog a végösszeg. Egyébként ez az építkezés 1969-ben kez­Az új épületrészben kilenc- dődött, — válaszolja a megyei ven új ágyat tudunk elhe- tanács egészségügyi osztályá­íyezni és egy hepatitis osztályt Negyven ággyal emberei pedig a szülészeti majd az új beloBztály, amely osztályra, hogy elvégezzék a a zsúfoltságot fogja megszün- szükséges átalakítási munká- tetni a főépületben. Ugyan­iatokat. _ ilyen gondot oldunk meg az A legutóbbi beszélgetés al- idegosztály helybeli bovítésé- kalmával olyan információt vei_ amelynek vezetője to- kaptam, hogy a ktsz dolgozói vábbra is dr. Sarkadi Nagy az év végére befejezik a munkálatokat, s megkezdik a kiköltözködést. harmincfős nak vezetője, létrehozni. Ha valami közbe nem jön, működik akkor a jövő év derekán eb­ben az új létesítményben megkezdődhet a gyógyító­munka. amelynek során to­vább javul megvénk egész­ségügyi ellátásának színvona­la. V, E. Jövő év közepére —- Mi erről a véleménye a ktsz elnökének, Gellérthegyi Gyulának? — Igaz, hogy az év végi határidőt szerződésben vállal­tuk, ennek azonban sajnos, nem tudunk eleget tenni, mert időben nem tudtunk kiköltöz­ni a már ismert okok miatt. Ha év végéig átalakítás cél­jából megkapjuk a megvásá­rolt szülészeti osztályt, akkor is hat hónap kell, mire új he­sitett iskolai terem épült. A tanácsépületet is rendbe hoz­ták. A nyártól már meles ételt is lehet kapni a község­ben. Az egykori Kaparó csár­dában a balassagyarmati ÁFÉSZ falatozója működik. —- ahol eleinte csak egytál­ételek voltak. Most azonban MAI KOMMENTÁRUNK Dohánybeváltás Tudósítónktól lanúrsko^iak - a mun~ a.édeL»d őrök a Lampart ZIM f-algótarjáni »várában A múlt homálya fedi azokat az időket, amikor még császárok és királyok fővesztés­sel büntették a dohányzó embereket. Ilyen veszély manapság persze már nem fenyeget. Egyre többen hódolnak hát a cigarettázás, a pipázás és a szivarozás szenvedélyének. Egyre több jó minőségű dohányra van szükség. Ez az igény kapott megfogalmazást a Központi Bi­zottság novemberi ülésén is, mely szerint manapság a növénytermesztésben — többek között — a dohánytermesztés fejlesztése, gazdaságosabbá tétele az egyik fő feladat. Napjainkban Nógrádban tart a dohány beváltása. Sok munkafolyamatot végeznek el addig, amíg a szécsényi dohánybeváltóba kerül az idei termés. A termesztés, szárí­tás, osztályozás, csomózás számos ügyes asszonykezet kíván. Hazánkban — Aldebrő és Kápolna környé­kén — a török hódoltság idején terjedt el a dohánytermesztés. E vonatkozásban Nóg- rádot nem lehet egy kalap alá venni Heves déli körzeteivel, vagy a híres dohánytermesz­tő Szabolcs megyével. Az össz-szántóterület csekély mennyiségét veszik igénybe a közös gazdaságok, és egyéni termelők szerződéses dohány termesztésére. E művelet körzetekre behatárolt, dohányt zömmel a balassagyar­mati járásban termesztenek. Érsekvadkerten ____ _______ például az idén több mint száz holdon fog­orvosi rendelő, égy közműve- lalkoztak dohánnyal, ám megfigyelhető, hogy a terület mennyisége egyre csökken. Laza szerkezetű,- gyengén savanyú talaj az ideá­lis — a termesztési terület kiszélesítését te­hát objektív körülmények is nehezítik. Az idei termésnek nem kedvezett az idő­járás. Szakemberek véleménye szerint a do­hány minősége 25—30 százalékkal rosszabb lett mint várták. A jégverés megrongálta a leveleket, másrészt a dohány peronoszpóra tett kárt benne, annak ellenére, hogy .* kö zös gazdaságok az időszerű növényvédelmi munkálatokat elvégezték. A megyében a szerződött terület egynegye­dén kisgazdaságokban (háztáji, egyéni, két- laki) termesztenek dohányt. Az összterület 85 százalékán kerti, 15 százalékán burley do­hány termesztésével foglalkoznak. Mi jellemzi a jelenlegi termesztési viszo­nyokat? Köztudottan munkaigényes növény a do­hány. Igaz, hogy a „holtidényben” is mun­kát ad sok szorgos asszony kéznek, ám a jö­vedelmezőségi szempontokat sem lehet elha­nyagolni. A közelmúlt években többször emelték a dohány felvásárlási árát. Ezzel nincs is tehát baj. Ám a gépesítés minimá­lis arányú! A jelentős állami hozzájárulj ellenére is egy dohánybetakarító kombájn 200 ezer forintba kerül. Ennek megvásárlása viszont csak akkor célszerű, ha nem öt-tíz katasztrális holdon,hanem jelentősebb területe­ken foglalkoznak dohány termesztésével. Szé- csényfelfaluban például 7 holdon, Tereskén 15 holdon termesztenek dohányt. Szügyben sem nagyobb a terület, így természetes, hogy jelentősebb gépi befektetést nem hajtanak végre, csupán negyvenezer forintért szárító- berendezést vásárolnak a közeljövőben. És már ez is valami... ► összegzésként megállapíthatjuk a közös gazdaságok és egyéni termelők részére Nóg­rádban is érdemes dohányt termeszteni, de nagyobb termőterületen, korszerűbb gépesí­téssel, a fizikai munka csökkentésével jól kiegészítik a termelési szerkezetet, jelentős bevételi forrást jelent. Mindezekről nem ha­szontalan dolog a beváltás idején szólni! — R — A gyár szakszervezeti bí- jjttsaga a gazdasági vezetés­jel közösen tanácskozásra hív- „a össze a munkavédelmi őrö­ket. Gyárunkban közel százan végzik társadalmi munkában ezt a nem mindig népszerű munkát. A munkavédelmi -.rök munkakörükből adódóan gén sok esetben ellentétbe terülnek a műszaki vezetés­sel, s nem egy esetben saját dolgozótársaikkal is. Vannak dolgozók, akik a részükre ki­adott munkavédelmi eszközö­ket, felszereléseket nem használják. A dolgozóktól és a műszaki vezetőktől egyaránt meg kell követelni a rendet, a fegyelmet, felhívni a figyel­müket a beleseti veszélyforrá­sokra, s ez nem mindig nép­szerű dolog. A tanácskozáson Molnár Ist­ván, a gyár munkavédelmi osztályának vezetője tartott vitaindítót. Értékelte az idei munkavédelmi tevékenységet, ismertette a további felada­tokat. Előadásában elismeréssel szólt a munkavédelmi őrök tevé­kenységéről a baleseti veszély- források feltárásában és meg­előzésében, külön kiemelte a mühelybizottságok szerepét, az egészségvédelem területén ki­fejtett ellenőrző-segítő mun­kájukat. Elemezte az idei balesetek okait és megállapította, hogy az elmúlt időszakhoz viszo­nyítva csökkent a balesetek száma, viszont a balesetek­ből kiesett munkanapok szá­ma némi emelkedést mutat. Ez abból adódik, hogy súlyo­sabb balesetek voltak, több időt vett igénybe a balesetet szenvedettek gyógyulása. Hiá­nyosságként jelölhető meg, hogy még mindig mulasztások vannak a balesetek kivizsgá­lásánál és a felelősség megál- lapításánál. A feladatokról szólva el­mondotta hogy a baleseti ve­szélyforrások feltárása érde­kében a munkavédelmi őrök naplójukban rendszeresen je­gyezzék be észrevételeiket, ja­vaslataikat, mert ez meggyor­sítja a hiányosságok meg­szüntetését. Tovább kell növelni a kol­lektív felelősséget a műhe­lyekben, szocialista brigádok­ban, a dolgozók testi épségé­nek megóvása érdekében. A kollektív felelősségérzet erősítése érdekében tovább kell szélesíteni a munkavédel­mi őrhálózatot. Olyan dol­gozókat kell megválasztani munkavédelmi őrnek akik fe­lelősséget éreznek munkatár­saik iránt. A következő ter­melési tanácskozásokon meg kell választani az új munka- védelmi őröket. Műhelybizott­ságaink nevelő- és felvilágosí­tó munkával továbbra is se­gítsék elő a balesetek csök­kentését, követeljék meg a dolgozóktól és a műszaki ve­zetőktől egyaránt a feltárt hi­ányosságok gyors megszünte­tését, dolgozótársaik egészsé­gének megóvását. A vitaindítót hozzászólósok követték. Tizenhármán mond­ták el észrevételeiket, huszon­két olyan javaslat hangzott el, amelyek megvalósításához azonnali intézkedés szükséges, így többek között halasztha­tatlan feladat a zomáricszóró- gépekhez elszívóberendezés kialakítása, a gyakorlati okta­tások megszigorítása, a hanyag és fegyelmezetlen dolgozók éa vezetők felelősségre vonása, valamint a szállítási feltéte­lek biztosítása stb. A tanácskozáson a legered­ményesebben tevékenykedő tíz munkavédelmi őr dicséret-, ben és könyvjutalomban ré­szesült. Mizser László NÓGRÁD - 1972. december 5., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom