Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-30 / 306. szám

Balassagyarmaton jäk. Azoké a fiataloké, akik nap, mint nap helytállnak a \ gépek mellett, töretlen alko­tókedvvel végzik munkájukat, s mindig van bennük még annyi tartalékenergia, hogy ha kell, újítani tudjanak. Legjobbjaik a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. Társadalmi munkájukkal, mindenre reagáló igazságér­zetüktől tüzelt véleményeik­kel járulnak hozzá a társa­dalom fejlődéséhez. Azzal a szándékkal keres­tem meg Skoda Ferencet, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának első titkárát, hogy értékelje a megye KISZ- alapszervezeteinek 1972. évi tevékenységét. — Ebben az évben felada­taink középpontjába a KISZ VIII. kongresszusának hatá­rozatai, azok végrehajtása ke­rült. Első lépésként az alap­szervezetek tagjai széles kör­ben megismerték a fiatalok legnagyobb tanácskozásán el­hangzottakat. Jó alkalom volt erre a szervezett KlSZ-okta- tás, melyen tizenkétezer fia­tal vett részt. Szintén hason­ló céllal mintegy száz él­ménybeszámolót tartottak a kongresszuson részt vett me­gyei küldöttek is. Az akció- programok összeállítását a X. pártkongresszus határozatai és a IV. ötéves terv célkitű­zéseiből eredő sajátos KISZ-es feladatok is megszabták. En­nek jegyében oktatásainkon arra törekedtünk, hogy a fia­talok tájékoztatást kapjanak aktuális politikai kérdések­ben, tovább gyarapodjon mar­xista szemléletük. — Milyen rendezvények, akciók kapcsolódtak a politi­kai nevelőmunkához? — A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatát emelném ki. A salgótarjáni fiataloknak biztos, hogy hosz- szú ideig emlékezetes marad a nyitóünnepség. A járási székhelyeken fáklyás felvo­nulásokon emlékeztek meg' forradalmár elődeinkről, s a KISZ újjáalakulásának 15. évfordulójáról. Megható volt a régi és a mostani KISZ- tagok találkozása. A szovjet hadsereg napjának ünnepén szovjet katonákat fogadtak megyénk alapszervezetei, a tanintézetekben katonapoliti­kai előadások zajlottak a szocialista hazaíiságra való nevelés szellemében. Immár hagyományos módon a nem­zetközi szolidaritási nap al­kalmával hazánkban tanuló külföldi diákokat hívtak meg az alapszervezetek. A „Vá­doljuk az imperializmust” nagyszabású akciónkban fia­talok ezrei juttatták el tilta­kozó leveleiket, távirataikat az Amerikai Egyesült Álla­mok budapesti nagykövetsé­gére. Vietnami műszakok, kommunista vasárnapok ter­melési értékeként félmillió forinttal járult hozzá me­gyénk annak a szakmunkás­tanuló-intézetnek az építésé­hez, melyet a KISZ központi bizottsága Vietnamban vál­lalt. — A megye KISZ-tagjai hogyan segítették a gazdasá­gi év eredményes zárását? — Széles körű munkaver­senyt hirdettünk a szervezet újjáalakulásának évforduló­jára. Az üzemekben, gyárak­ban dolgozó fiatalok mellett részt vettek akciónkban a községek fiataljai is. Salgó­tarjánban és Balassagyarma­ton a város vezetőivel közö­sen „Város a fiatalokért — fiatalok a városért” mozga­lom indult. A megye negyven községében együttműködési szerződések készültek a ta­nácsok és a KlSZ-alapszerve- zetek között. A fiatalok par­kosítottak, fákat ültettek, se­gítették a községfejlesztési feladatok megvalósítását. A KISZ megyei bizottsága fon­tos feladatnak tartotta a me­gyébe települő üzemek felet­ti védnökségvállalást. így a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége, a nagybátonyi FÜTÖBER épült KlSZ-véd- nökséggeL Legutóbb hasonló megállapodás jött létre az Eszaknógrádi Regionális Víz­mű II. ütemével kapcsolato­san. Kilencszáz fiatal vett részt központi építőtáborban. A fiatal műszakiak, közgaz­dászok részére pályázatot hir­dettünk a korszerű üzem- és munkaszervezés segítésére. Az ifjú öntők számára ren­dezett szakmai vetélkedőn első helyezett munkásfiatalok országos döntőn képviselik majd Nógrád megye színeit. — Hogyan fejlődött a KISZ rétegpolitikája? — A különböző rendezvé­nyeink mellett nagy figyel­met fordítottunk a kisközös­ségek munkájára is. Ennek kapcsán az ifjúsági szervezet aktívái, vezetői párt- és álla­mi vezetőkkel találkoztak kötetlen beszélgetés formájá­ban. Szó \esett a párt ifjú­ságpolitikai határozatáról, a fiatalok helyéről és szerepé­ről. Módszerében fejlődés ta­pasztalható, de tovább kell szélesítenünk ezeket a talál­kozókat, különösen a mun­kásfiatalok és diákok köré­ben. Rétegtanácsokat szer­veztünk a KISZ megyei bi­zottsága mellé, így ifjúmun­kás tanács, falusi és mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok ta­nácsa, középiskolás és szak­munkástanuló tanács segíti munkánkat. E rétegtanácsok már eddig is sok hasznos ja­vaslattal fordultak az állami és pártszervekhez, gazdaság­vezetőkhöz, iskolaigazgatók­hoz. Az idei diákparlamentek tapasztalatai azt mutatják, hogy tovább fejlődött az is­kolai demokratizmus, a szo­cialista tanár—diák viszony. — Milyen hatással volt • KISZ-szer vezetek munkájára az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény? — Gyakrabban és nagyobb felelősséggel foglalkoznak kü­lönböző szervek és fórumok az ifjúságot érintő kérdések­kel. A kollektív szerződések­ben egyre több helyen fogal­mazódnak meg a fiatalok sa­játos problémái, a továbbta­nulás, ifjúsági munkaverseny, a lakásépítés és családalapí­tás támogatása. Az ifjúsági törvény végrehajtási utasítás hiányában eléggé gyermekci­pőben jár még, ami az alkal­mazását illeti. Sok minden függött és függ a vezetők fia­talokról való szemléletétől. Talán a végrehajtási utasítá­sok megjelenésével egységes nézet alakul ki. — Összességében hogyan ítéli meg az 1972-es év mun­káját? — A szervezeti élet több új elemmel gazdagodott. Le­hetővé vált, hogy a bejáró fiatalok lakóterületi alap­szervezetben dolgozzanak Két tanintézetben az úgyne­vezett „vertikális” alapszer- vezeti formát próbáltuk ki kedvező jelekkel. Alapszerve­zeteink taglétszáma 3700 fő­vel emelkedett, így a szerve­zettség harminchat százalé­kos. Sajnos, sok a KISZ-nek hátat fordító fiatal is. Ezek mind mércéi lehetnek az éves értékelésnek. Célkitűzé­seinket többségében sikerrel megvalósítottuk, s most az alapszervezetek vezetői, tag­jai friss erővel kezdhetnek hozzá az 1973-as év akció- programjainak kidolgozásá­hoz, melyhez sok sikert és eredményes új évet kívánok. Szabó Gyula ESZ5 REGI, DE jelentőségében nem csökkenő hagyomány, hogy mielőtt átlépjük az új év küszöbét, az óesztendő végén rövid számadást készí­tünk. Ügy érzem, élelmiszer- és fagazdaságunk 1972. évi munkája és eredménye feljo­gosít bennünket arra, hogy őszinte bizalommal tekintsünk a jövő esztendő elé. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a most lezáruló eszten­dőben még szorosabbra fűző­dött az együttműködés tár­cánk különböző szakterületei, ezen belül gazdaságok, üze­mek, vállalatok, intézmények között. Jórészt a kapcsolatok egészséges megerősödésének köszönhető, hogy sikerült úr­rá lenni olyan nehézségeken, mint amilyeneket a szeszélyes időjárás okozott a mezőgazda­ságban. Sőt, a gyakran ked­vezőtlen körülmények ellenére számos termény kimagasló Mérlegen az 1972. év munkája Interjú Skoda Ferenccel, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárával A fiataloké a jövő —mond­Ön mit vár az új évtől? Ma délután a legtöbb üzemben leállítják a gepeket, el­rakják a szerszámokat, fázósan téli takaróra vár a határ és a kórházakban is csak a súlyos betegek maradnak. A há­romnapos karácsony után kettős ünnepre készülünk, bú­csúzunk 1972-től és köszönteni akarjuk az új évet. Az esztendőváltás nemcsak a vígasság, hanem a számvetés ide­je is. Hogyan telt, milyen volt 1972, és mit vár a ma em­bere az új évtől? Ezt kérdeztük a gyári munkástól, a tsz- tagtól és a kórházi főorvostól. KOVÁCS JÖZSEF (6-os), kohászati üzemek, Salgótar­ján: — A cun nem egeszen pon­tos, mert Karancslapujtőn la­kom, onnan járok be a kohá­szati üzemekbe 38 éve. — És 38 éve mindig ebben a gyárban dolgozik? — Ebben, és mindig a hen­germűben. Kivétel csak a ka­tonaság és a fogság volt. Ez hat keserves évet jelentett. De az 1972-e6 év jól telt el, . én elégedett vagyok. Csak az új év is legalább ilyen legyen. De bizakodom, mert ránk is vonatkozik a Központi Bi­zottság legutóbbi határozata és úgy tudom, hogy a válla­lat is hozzátesz a központi bérjavításhoz. Azt szeretném, hogy az új évben az anyagel­látás folyamatos legyen, akkor itt nem lesz baj. A mi Quar­to gépünket akárki megnézhe­ti. A mi brigádunk összeszo­kott, Schmirer Jánossal is több mint harminc éve dolgo­zunk együtt. De Ózsvárt Bá­lint, Tolnai Sándor talán 40 éve ebben az üzemben dol­gozik. Otthon az asszonnyal jól megvagyunk, saját házunk­ban lakunk. A háztartási gé­pek segítenek, feleségem a sal­gótarjáni. kötődében dolgozik. De csak addig, amíg a fiam le nem szerel, ö a Volán-te­lepen szerelő, ismét tisztes keresete lesz neki, ha vissza­jön. Ha túl lesz a katonasá­gon, azt szeretném, hogy a fiam nősüljön meg. Én meg hét éy múlva nyugdíjba me­gyek és térdemen akarom lo- vagoltatai az unokákat. VALKO ANDRASNÉ tsz- tag. Pásrto: Amikor az újtelepen, a Má­jus 1. utca túlsó végén Valkó Andrásnét kerestem, nem is­merték. De" amint Kelemen Jucit említettem, a Május 1. utca 4. számú házba küldtek. A fiatalasszony második gyer­mekét várja. — Mit szeretne legjobban 1973-ban? — Egészséges gyereket szül­ni, hogy a négyéves Juditká­nak legyen, testvére. Másod­szor nagyon szeretném, ha sikerülne saját családi gá­zunkat felépíteni és őszre be­költözni. Ezt is nagyon sze­retném. Szüleim házában na­gyon szorosan lakunk. Húgom is itt él kicsi gyerekével és férje nemsokára leszerel. Lánytestvérem is van, ma­holnap ő is férjhez megy. Mi hárman a nyárikonyhában la­kunk, de ha meglesz a máso­dik gyerek, akkor a nyári­konyhában még jobban ösz- sze kell húzódnunk, vagy cse­rélünk a húgomékkal, de a gyerekeknek mindenképpen jó meleg és egészséges hely kell. Hát nekünk ezért sürgős a házépítés. A fiatal férj csendesen mo­solyog bajusza alatt, bátorítja asszonyát, hogy őszre beköl­tözhetnek az új házba. — Tudja, a férjem apci, ők tizenegyen voltak testvérek. Mi nemcsak szeretjük a gye­reket, tudunk is értük dol­gozni. Ha megszaporodik a család, egészség legyen, őszre beköltözhessünk az új lakás­ba. Ez a kettő a legfontosabb. A többi nem fontos, az se baj, ha a harmadik kívánságom nem teljesül. DR. BEÖTHY KLÁRA lóor­vos, Balassagyarmat: A kórház szemészeti osztá­lyának bejáratánál friS6 tábla. Osztályvezető főorvos: Dr. Beöthy Klára. — Szegeden szereztem or­vosi diplomát, 10 évvel ez­előtt fiatal, kezdő orvosként kerültem Balassagyarmatra. Tavasszal nyugdíjba ment dr. Bartha Elemér, utána ne­veztek ki főorvosnak. Tehát dicsekedés nélkül mondhatom, hogy sikeres volt az 1972-es eV. Panaszkodni sem akarok, de a fontosabb beosztás na­gyobb felelősséggel, több mun­kával jár. A kórház igazgató­ságának segítségével az új évben minél hamarább sze­retném megoldani a szemé­szeti osztály m űszer pótlását. Tudom, hogy kevés a pénz, de a legfontosabbakra feltétlenül kell. Dr. Nagy Ilona saemész- szakfőorvos, aki a járóbetege­ket látja el, szülési szabadsá­gon van. őt napi két órát di-. Bartha Elemér nyugdíjas fő­orvos helyettesíti, de régeb­ben nincs betöltve a harma­dik orvos helye... — Nem is másodszor, ha­nem először és mindenekelőtt szeretnénk előbbre jutni a hozzánk tartozó balassagyar­mati, szécsényi és rétsági já­rásban a kancsalság gyógyítá­sával. Ez sürgő», - a gyerekéit nem várhatnak, mert ha két- három éves korban nem gyó­gyítjuk őket, iskolaköteles korban már nehéz, vagy nem sikerül. , Ehhez a munkához kellene a harmadik szemész­orvos. A műtősnő és a nővé­rek jók, ügyesek és szorgal­masak, nagyon sok segítséget adnak, törődnek a betegekkel. — Mit tervez, mát szeretne még 1973-ban? — Tavaly óta a 95 százalé­kos vakoknak segélyt folyósí­tanak. Ezzel kapcsolatosan 3 járásunkban részletes felmé­rést végeztünk, szakorvosi bi­zonyítványokat állítottunk ká. A tapasztalatokat egy tanul­mányban szeretném összefog­lalni. Arra a kérdésre akarok választ adni, hogy mi okozza a vakságot. A régihez képest mi változott, a munkakörül­mények, az életmód hogyan befolyásolja a betegséget és hogyan, lehet megelőzni, gyó­gyítani. Erre á tanulmányra időt kell szakítani. Sok a kór­házi ügyelet a szilveszteres­tet is itt töltöm. A férjem biz­tosan meglátogat Ö állator­vos, este a vágóhídon nincs dolga. Jó lenne, ha több sza­bad idő jutna színházra, hang­versenyre és kirándulásra. Jut amennyi jut. De mindet­től függetlenül kiegyensúlyo­zott, boldog emberek vagyunk. Az esztendőváltás gyorsmérlegéhez az újságíró nem kérdezheti meg több ezer ember véleményét. A gyári mun­kással, a tsz-taggal és a főorvossal beszélt. A három ember jól képviseli társadalmunk három rétegét: a munkásságot, a parasztságot és az értelmiséget. A három kívánság között egyikük se említette a lottót-totót. Munkájukról, a családró? beszéltek és alapvető feltételként a békére gondoltak. Feljegyezte: Dr. Fazekas László Építőanyag iszapból Japan eljárás szerint elisza­posodott tavak, vagy folyók iszapja megszilárdítható és mint építőanyag pl. töltések­nél és partfalaknál alkalmaz­ható. A japán eljárás az ol­tatlan másznék azt a tulaj­donságát hasznosítja, hogy hőfejlődlés közben víz megkö­tésére képes. Egymástól hul­lámpapírral elválasztva szend- vi ésszerűen rétegeznek egy­másra 5 cm vaafag mószréte- get és 0,7—1 cm vastag iszap­réteget. Az iszapreieget nyomás alatt víztelenítik. A képződő kemény kal­ciumkarbonát szilárd tömőt alkot. Az ebből, az anyagból készített partfal éppen olyan vízzáró, mint a hagyományos megoldások. Egy másik, ugyancsak Ja­pánból származó módszer sze­rint az iszapot szilárd építő­kövekké préselik, melyek töb­bek között kövezésre is al­kalmasak. Padlóburkolat gumiabroncsokból Az egyik wrociawi építő­ipari vállalatnál olyan eljá­rást fejlesztettek lei, amellyel elhasználódott gumiabron­csokból tartós padlóburkolat állítható élő. Ennél az eljá­rásnál az abroncsokat mámide- nékelőtt finomra őrlik, majd különböző vastagságú lapok­ká hengerük. Az így előállí­tott anyag bevált szigetelői rétegként is. hozammal hálálta meg a szor­galmas, hozzáértő munkát, azt a gondoskodást, amelyben az állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek, a kereske­delmi és ipari szervezeteit dolgozóinak, tagjainak együt­tes szorgalma, szakértelme jutott kifejezésre. Az országgyűlés a közel­múltban értékelte az élelmi­szer-gazdaság és a fagazdaság helyzetét, és elismeréssel nyugtázta az eddig elért ered­ményeit. Az előttünk álló fel­adatokat, amelyek mielőbbi megoldásra várnak, egyértel­műen határozta meg pártunk Központi Bizottságának no­vemberi ülése. Ilyen feladat — többek között — a kormá­nyunk által elhatározott szarvasmarhaprogram telje­sítése, a kézimunkaigényes növények vetésterületének és termésátlagának növelése, a termelés gazdasági mutatói­nak következetes javítása is, ennek nyomán lakosságunk kiegyensúlyozott, nyugodt élelmiszer-ellátása és az élel­miszerexport lehetőségeinek még jobb kihasználása. A felsorolt feladatok meg­szabják a jövő év fő teendő­it. Ezenkívül még számos munka vár ránk, de vala­mennyi tárcánk egészét érin­ti. Annál is inkább, mivel te­vékenységünk mindinkább összehangoltan, szervezetten, egyre egységesebb folyamat­ban jut kifejezésre. Az új esztendő küszöbén megköszönöm az élelmiszer- gazdaság és a fagazdaság va­lamennyi dolgozójának az 1972. évben végzett szorgalmas és hozzáértő munkát. Kérem, vegyék ki részüket szívvel- lélekkel csakúgy, mint eddig. közös erőfeszítéseinkből. Fej­lesszék tovább a helyes kez­deményezéseket, váltsák való­ra a kibontakozó jó elképzelé­seket. Ne feledjék, hogy együttműködésünk kihat egész lakosságunk. mindannyiunk helyzetére, az életszínvonal alakulására és elválaszthatat­lan a szocializmus építésének törekvéseitől. Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm a termelőszövétke- zetek tagjait, az állami gazda­ságok, az élelmiszeripar, az erdőgazdaság, az elsődleges faipar, az irányító szervek, a földügy és térképészet dolgo­zóit. Kívánok valamennyiük nek sok sikert, jó egészséget, boldog új esztendőt. Dr. Dimény Imre. mezőgazdasági és élelmezés - ügyi miniszter NÓGRÁD — 1972. december 30., szombat 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom