Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-29 / 305. szám

rVllÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! FÉL ÉVSZÁZAD Íj» illanttíilnk végig a ina történelmén. Melyik ország neve szerepel legtöbbet azokon a szerződéseiken, ame. iyekről szinte minden újság és minden beszéd elismeri, hogy az enyhülést szolgálják, az emberiség megmenekülését az atomháborútól? Európa megszabadult a nyugatnémet re- vansigényektől — a folyamat kezdetén a szovjet—nyugat­német szeírződés áll létrejött az első megállapodás a ra­kétafegyverek korlátozásáról — az okmány neve szovjet— amerikai egyezmény. Példátlan méretű tanácskozásra ült össze Helsinkiben földrészünk valamennyi állama — a kez­deményezők első sorában áll a Szovjetunió. Ázsiában lehe­tőség van a kollektív biztonság megteremtésére — a gon­dolat Moszkvából indult. Sorolhatjuk tovább: részleges atomosend, atomsorompó, a biológiai fegyverek tilalma... Nem túlzás a költői hasonlat: az emberiség történetének az az áramlata, amely évezredeken át katasztrófáról ka­tasztrófára sodorta a népeket, most megtörik egy sziklán. Megtörik, vissza-vissza hull, csendesebbé válik, erői foko­zatosan az ember szolgálatába kerülnek, E szikla neve: Szovjetunió. Ötvein éve alakult meg a történelem első szocialista álla­ma. Öt esztendővel voltak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom és két esztentlővel a külföldi intervenció és a pol­gárháború után. Voltaképpen ekkor zárult le az 1917-ben megindult folyamat, ekkor mondták ki egyesülésüket a cári Oroszország helyén létrejött szocialista köztársaságok. A Nagy Októberi Szocialista Forradalommal az orosz proletariátus szétzúzta az elnyomás rendszerét, visszaverte az elnyomók külföldi támogatóinak támadásait és megte­remtette az egykori cári Oroszország valamennyi népe szá­mára az új élet, saját új életük építésének lehetőségét. A szovjet államszövetség megalakulásával pedig az orosz pro­letariátus, a többi nemzet és nemzetiség munkássága, a pa­rasztság és az értelmiség elkezdett élni a lehetőséggel. Itt volt a kiindulási pont. Az azóta eltelt fél évszázadot ünne­peljük ma, a gigászi lépést, amelyet 1922-tői 1972-ig meg­tettek. Ennek az időszaknak jelentőségét — a hallatlanul sok és kemény munkát, a mérhetetlen áldozatokat, a meg­próbáltatásokat. a temérdek bánatot, de a még több örömet és az elsöprő diadalokat. Ha a tőkés, vagy a volt gyarmati államok több éves gazdasági terveiket ismertetik — annak a szovjet tervgaz­dálkodásnak hatására teszik, amely fél évszázaddal ezelőtt indult útjára. Ha ma a legfejlettebb tőkésországokban a tömegek arra vágynak, arról beszélnek, hogy „megjavítsák az élet minőségét” — úgy ez annak a vágynak visszaosengé- se, hogy emberközpontú társadalmat teremthessenek. Ez a vágy azonban ötven évvel ezelőtt az első szocialista államban már a gyakorlat, a társadalmat alkotó munka célja lett. A történelem megakadályozta, hogy a nemes eszmék nyugodt, békés munkával valósuljanak meg. A tőkésvilág nemcsak az intervenció és a polgárháború idején próbálta elfojtani az újat, amely orosz földön virágzásnak indult Megpróbálkozott ezzel — még gyilkosabb formában — a fasizmus a második világháborúban. Megpróbálkozott, 8 az eredmény: a fél évszázad egyik nagy tanulsága. Hasonlítsuk össze a mai helyzetet azokkal az állapotok­kal, amelyek a harmincas évek végén jellemezték a világot A második világháború után létrejött a szocialista világ­rendszer, felszabadultak a gyarmati országok, olyan lendüle­tet vett a világméretű társadalmi átalakulás, amelyre soha azelőtt nem volt példa. Valóra váltak, valóra válnak Marx­nak. és Leninnek, a társadalmi fejlődés törvényei nagy fel­ismerőinek tanításai A Szovjetunió pedig nemcsak az emberiség forradalmi fejlődésének kiindulópontja lett, hanem támasza is. Hajdan vállalta az áttörést, ma vállalja a felelősséget az ügyért Az imperializmus még mindig erős pozíciókat foglal el, s ezért még vauinak háborúk. De vajon megküzdhetne-e támadóival a hősies kis vietnami nép. ha egyedül állna az ellenséges világiban? A szovjet állam fél évszázaddal ezelőtt a proletár internacionalizmus jegyében alakult, népek és köztársasá­gok egyenrangú, egymást segíteni kész szövetségét hoztók létre. A Szovjetunió internacionalizmusa nyilatkozik meg aibban, hogy segíti a megtámadottakat, a gazdasági nehéz­ségekkel küzdőidnek anyagi támogatást nyújt, a független­ségükben fenyegetettek fölé pajzsot tart. Ereje & hatalma alkalmassá teszi e hivatásra, áldozatkészsége ugyanolyan friss és forradalmi, mint ötven esztendővel ezelőtt. Czívből ünnepeljük mi magyarok is ezt az évfordulót. Barátainkat ünnepeljük. Azonos eszme és azonos tár­sadalmi rendszer fűz össze bennünket, de a napi politikai és gazdálkodás összehangolt munkája is. A Szovjetunió sikereit méltatva saját eredményeinket is megtiszteljük. A Szovjet­unió felszabadító és segítő barát. Fejlődésünk, nemzeti füg­getlenségünk és munkánk támogatója, támasza az a Szov­jetunió, amely most ötven esztendeje jött létre. A testvériség mély érzésével, az egész haladó emberiséggel együtt ünne­peljük az ötven évvel ezelőtt született Szovjetuniót. Tatár Imre AX MSZMP N OG XXViil. ÉVF., 305. SZÁM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA ARA 60 FILLER 1972. DECEMBER 29., PÉNTEK Fogadás a szovjet nagykövetségen A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója alkal­mából V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Övári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai. Részt vett a fogadáson az MSZMP Központi Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak, a kormánynak számos tágja, a politikai, a gazdasági, a kul­turális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Nagygyűlés Moszkvában A szovjet főváros dolgozói csütörtökön a Moszkvai Nagy­színház épülete előtti téren nagygyűlésen emlékeztek meg a Szovjetunió megalakulásá­nak ötvenedik évfordulójáról. A nagyszínház falán emlék­táblát helyeztek el, amely ar­ra emlékezteti majd Moszkva lakosságát és a vendégeket, akik a „Bolsojt” — a város egyik legszebb klasszicista stí­lusú épületét — felkeresik, hogy ötven évvel ezelőtt, pon­tosan 1922. december 30-án, ebben a teremben kiáltották ki a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének, va­gyis a Szovjetuniónak a meg­alakulását. Az emléktábla felavatása al­kalmából több tízezer moszk­vai gyűlt össze a nagyszín­ház oszlopos homlokzata előtt. A nagygyűlés résztvevői előtt Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet. Kegyetlen támadások Hanoi és környéke ellen Szerda éjjel fél 11-től éj­félig tartott a B—52-esek újabb terrorbombázása Ha­noi ellen. A hosszú sorozatok­ban lezúduló bombák ismét több körzetet romboltak le, s számos, a fővároshoz tartozó községet ért kegyetlen bomba­támadás. A főváros védelmi övezetében és Hoa Binh tar­tomány fölött légi csata bon­takozott ki a támadó gépek és a VDK légierejének gépei kö­zött. Ebben a körzetben két B—52-es gépet rakétával lőt­tek le, hármat pedig a viet­nami vadászgépek semmisítet­tek meg. A VDK légvédelme szerdán este és éjjel újabb öt B—52- es repülőgépet lőtt le Hanoi fölött. Az amerikai pilóták nagy része életben maradt és fogságba esett. A főváros la­kónegyedeit és repülőterét as>- éjszaka folyamán újabb negy­venperces légi támadás érte, amely a VDK külügyminiszté­riumának csütörtöki nyilatko­zata szerint rendkívül súlyos károkat okozott mind ember­életben, mind anyagi vonat­kozásban. A szerdán lelőtt gépekkel együtt, december 18., a VDK egész területére kiterjedő bom­bázás felújítása óta az ame­rikaiak 31 B—52-est és mint­egy negyven kisebb bombázót veszítettek, több mint hatvan pilótájuk tűnt el, illetve esett fogságba. A francia fővárosban csü­törtökön zárva maradt a Kleber sugárúton a nemzetkö­zi konferenciák termének aj­taja. Elmaradt a Vietnam- konferencia e heti ülése, mint ahogyan meghatározatlan idő­re elnapolták a szakértők kö­zötti bizalmas tárgyalásokat is. A francia sajtó vezető he­lyen számol be a Hanoi el­leni bombatámadásokról, a lapok fényképeket közölnek az amerikai bombák által romba döntött lakónegyedekről. A közvélemény növekvő fel­háborodását jelzi, hogy egy kormánypárti képviselő, Jacques Mercier, felszólította Schumann külügyminisztert: a kormány járjon el ,a Fehér Háznál, s juttassa kifejezésre, hogy a franciákban borzal­mat és felháborodást keltett a VDK újabb bombázása, ame­lyet „céljai és módszerei máris a történelem nagy bű­nei közé sorolnak”. A francia hivatalos helyen azonban mind ez idáig tartóz­kodtak az amerikai bombázá­sok kifejezett elítélésétől. Schumann külügyminiszter szerdán fogadta Jack Ku- bisch-t, az Egyesült Államok párizsi ügyvivőjét, majd Vo Van Sungot, a VDK párizsi fődelegátusát. A megbeszé­lésekről hivatalosan semmit sem közöltek. (MTI) Gazdagabb leit megyénk Tovább tart az iparosítás — Szakosított telepek a mezőgazdaságnak 1800 ű/ lakás -* Százmillió az utakra A számvetések idejéhez ér­keztünk. Vállalatok, üzemek, szövetkezeteik végezlek vizs­gálatot: mennyit és miben fejlődtek 1972-ben. A fejlő­dés gazdagodással jár, ezért Molnár Bélának, a Nógrád megyei Tanács tervosztálya ágazati csoportvezetőjének tet­tük fel a kérdést: Nógrád me­gye milyen új létesítmények­kel gazdagodott? Ahogy elmondta, az elő­irányzott beruházások kivite­lezését kevés híján sikerült megvalósítani, időarányosan a IV. ötéveg tervben foglaltak­nak. Tovább tart megyénkben az iparelepítés. Befejeződött a BRG építése Salgótarjániban. A 600 dolgozót, főleg nőket foglalkoztató üzem tovább ja­vítja a foglalkoztatottsági ará­nyokat. A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat; balas­sagyarmati telepe egészsége­sebb munkafeltételeket és pro­filbővítést is jelent. A VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyár­egységének építési munkái szintén befejeződték, a terme­lés is elkezdődött Az ELZETT szécsényi gyáregysége és a Ganz-MÁVAG mátranováki üzemrésze ugyancsak befeje­zés előtt áll. Az Ipoly Bútor­gyár négy és fél millió forin­tos költséggel kábeldobüze­met hozott létre Szécsényben. Elkészült a Budapesti Finom- kötöttárugyár balassagyarma­ti telepe is. A mezőgazdasági szövetke­zetek is új létesítményekkel gazdagodtak. Jó ütemben ha­ladtak a szakosított sertés- és sxarvasmarhatelepek kivite­lezésed. Az erre a gazdasági ciklusra tervezett IS telepből tizenkettő elkészült. A IV. öt­éves terv időszakára előirány­zott erdőtelepítés kilencven százaléka befejeződött, ez 1400 kataszfcrális holdat jelent. Em­lítésre méltó, hogy a szövet­kezeteink ez évben a kuko- ricatermesztésbem, rekordát- lagot értek éL Az építőipar termelési vo­lumene is jelentősen növeke­dett —- tájékoztatott Módnál Béla. Ennek következménye, hogy megszűnt a vészes ka­pacitáshiány. Nógrád megyé­ben az idén közel 1800 lakás épült meg melyből 476 ál­lami beruházású, a célcsopor­tos ég egyéb tanácsi lakáso­kat együttvéve. Bővült a.me­gye szennyvíz- & vízvezeték­(Folytatás a 2. oldalonI liigUlií Új lakás negyedmillió embernek Kondor József sajtótájékoztatója Az Országház Gobelin-ter­mében csütörtökön sajtótájé­koztatót tartott Bomdor József építésügyi és városfejlesztési miniszter a hazai építőipar munkájáról, az idei előirány­zat teljesítéséről és a jövő évi feladatokról. Lakatos Ernő, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak általános elnökhelyettese nyitotta meg a sajtótájékozta­tót Az építőipar idei eredmé­nyeiről szólva Bondor József elmondotta, hogy az előzetes adatok szerint 2,5—3 százalék­kal több építési munkát vé­geztek el az ágazat dolgozói, mint tavaly. Az ÉVM-válla- latok öt százalékkal építettek többet, mint az előző évben. Az építőipar idei munkáinál számottevően érvényesült a koncentrálódás. A december 27-i jelentések szerint az idén 82 ezer lakás épült, s így mintegy negyed- millió ember kapott új ott­hont. Az előirányzat 74 600 lakás volt ebben az évbep, s a túlteljesítésből következtet­ni lehet arra, hogy a IV. öt­éves tervben előirányzott 400 ezer lakás megépül, legfeljebb néhány ezer állami lakás be­fejezése húzódik át 1976. első felére, tehát lényegében ebben az ötéves tervben megvaló­sul az ország 15 éves lakás- építési programja. Ebben az évben a lakásépí­tők a korábbinál jóval egyen­letesebb ütemben dolgoztak. Az MSZMP Központi Bizott­sága határozatának megfelelő­en a jövő év első hónapjában várhatóan megjelenik az a rendelkezés, amely a korábbi­nál több segítséget nyújt a (Folytatás a &, oldata*#. Átadták a megye legnagyobb nyomdáját Az elmúlt napokban zajlott le a Nógfád megyei Nyomda­ipari Vállalat balassagyarmati új telephelyének műszaki át adása. Az építkezést 1970. ok tóberében kezdték, és fél év­vel a szerződésben vállalt ha­táridő után adták át. A kivi­telezésben részt vett a RIO- LEX Építőipari Vállalat, an­nak jogutóda, a Nógrád me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat. Á belső szerelési mun­kálatokat — villany-, víz- és fűtésszerelés — a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat végezte. Az új létesít­mény a szociális helyiségekkel együtt 2160 négyzetméter alapterületű, kétszer akkora, mint a salgótarjáni — a me­gye legnagyobb nyomdája. A régi helyről az ú.i üzembe most folyik a költözködés, amit év végéig szeretnének le­bonyolítani. Az új nyomda 14 millió forintba került. 1973- ban 23 millió forint termelési értéket állít elő, 1975-ben- pe­dig teljes kapacitással dol­gozik. amikor éves termeled értéke eléri a 35 millió fo*, rintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom