Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
Czinke Ferenc műtermében A tenger természete Ola»%or»xági tanulmányút után níát- Nal'badjan festőművészt, Jegyzetek a művelődés tárgyköréből Kulturális intézményeink, a sajtó, a rádió, a televízió növekvő jelentőségű missziót töltenek be a töm egf elvilágosító munkában, a műveltség terjesztésében, a kulturális szórakozás iránt fokozódó igények kielégítésében. Irodalmi és művészeti életünk fejlődésében nagy szerepe van a magas színvonalú marxista szellemű kritikának. A munkásállain közpénzen csak a szocialista társadalmat, a nép épitőmunkáját segítő és művészi értéket képviselő alkotásokat támogathatja. (A X. pártkongresszus határozataiból) Passzív nak tűnt. Tóth Elemér mélete” szerint nem az ősz- lút tájékozatlansággal lehetséL. Oy. „Se/ a tari réten...!” A televízió él, van, virul és tovább hódít. Egyik legnagyobb „példányszámú” leghatékonyabb tömegkommunikációs eszközünk. Jelenleg 2,1 millió előfizetőt tartanak nyilván, 1975-ig ez a szám 2,5 millióra nő, vagyis beáll a teljes telítettség. Hamarosan túljut a kísérleti stádiumon a második adó is, amely ugyancsak áttér a hatnapos sugárzásra. Csak a hétfő marad szabad, hogy a legszenvedé- lyesebb tévénézők is időt nyerjenek, s eljárhassanak színházba, moziba, kiolvassák legalább a vasárnapi újságokat, könyvet vegyenek a kezükbe. Egy Ilyen szabadnapra emberi számítás szerint csakugyan szükség van. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeket a túlzásokat egyesek halálosan komolyan veszik. A főbb vádpontok a képernyő ellen: elvon a kultúrától, illetve a művelődési ház rendezvényeitől, csak pasz- szív élvezetet nyújt, tehát árt a népművelő munkának. Ezek Konvergencia Egy új fogalom ékelődött be a kulturális köztudatba: konvergencia. Talán a sző meny- nyiségtani jelentését formálták át az Ideológia, a művelődés érdekterületére. Szimbólum Is kissé. A konvergencia mennyiségtan! elmélete szerint van ugyanis egy olyan szám, amelyet az adott sorozat tagjai a végtelen felé haladva, megközelítenek. A konvergencia művelődési elmélete szerint ez a szám vagy pont teljesen elérhető. Mit Jelent ez? A fellazítás új „elmélete” szerint nem az oezélvezel a vadak. Ezzel szemben mit tapasztalunk? 1. Lehetséges, hogy a tévé, amikor éppen „elvon”, akkor történetesen az Odüsszeiát sugározza S lehetséges, hogy azalatt a művelődési otthonban egy otromba haknibrigád idétlenkedik. 2. Ráfogjuk, hogy a tévé papucsos, pizsamás, szundikálóé, áttételes, kényelmes élvezetre tunyít, közben kiderül, hogy néhány napon belül több tízezres példányban fogy el Homérosz eposza. Árthat-e ezek után a népművelő munkának? (Pedig ásókból csak néhány perdöntő példát Idéztünk!) Csak egy esetben árthat, mégpedig, ha a népművelés szakemberei nem akarnak és nem tudnak az új helyzethez alkalmazkodni. Tudomásul kell vennünk, hogy a népművelésnek van egy új eszköze, a tévé, amelyet nem szabad és nem lehet civilizációs eszközeink közül kiiktatni. Viszont itt az ideje, hogy még jobban felhasználjuk és Igánkba görnyesszük. tály- és ideológiát, nem a politikai és társadalmi harc, hanem a technika dönti el többé a forradalmak sorsát. (Se ponton állítólag már meg is történt az a bizonyos közelítés!) A kocka nem a politikai frontokon, még csak nem is a csatatereken fordul meg, hanem az űrutazásban, az atomkutatásban, a biológiai és fizikai vívmányokban. (I) Átlátszó kezdeményezés ez az eszmei-ideológiai éberség el<atására Olyan kezdeményezés, amelynek csak abszolút tájékozatlansággal lehetséCzinke E'erenc, Salgótarjánban élő SZOT- és Munkácsy- díjas grafikusművész november középén érkezett vissza csaknem háramhónapot olaszországi tamulmányútjáróL Az olasz kormány ösztöndíjasaként Rómában a Magyar Akadémián dolgozott- de járt többi között Firenzében é„ Tarquiniaban is, e városok múzeumaiban elősorban az etruszk művészet és a reneszánsz vizsgálata kötötte le, s ezt oktató-nevelő munkájában is hasznosítani kívánja. (Czinke Ferenc alkotó munkáján túl művészettörténetet tanít a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban.) Carpi- ban pedig megtekintette a november 30-án befejeződött ti. nemzetközi fametszet- triennálét, a kortársi fametszet nagy seregszemléjét, amelyen ő is szerepelt, s a hazánkból küldött alkotások, Vgotha Margit, Józsa János, '«'unt Ernő, Gyulai Líviusz, Molnár Gabriella, Rozamits Tibor, Gyarmathy Tihamér, müvei (összesen 24 lap) sikerrel állták meg a helyüket « nemzetközileg is rangos mezőnyben. Ez annál inkább örvendetes, mert hiszen Magyarországon ma kevés művész foglalkozik ezzel a technikával. A triennálén egyébként 43 nemzet 226 művésze 635 művel szerepelt. Czinke Ferenc salgótarjáni műtermében tanulmányújának tapasztalatairól beszélgettünk. Mindenekelőtt Porto Ercoleban készült vádatokat mutat. A hazánkban Olaszországot képviselő dr. Mario Franzi nagykövet ajánlotta fel a művésznek ottani villáját alkotó munkájához. Porte Kreolé halászfalu. a felső tízezer üdülőivel. A nyaralási idény végén azonban már csak a falubeliek élnek ott, halászok, Halászszövetkezetben dolgozó munkásemberek. Egész napokat dolgozott a tengerparton, vázlatokat készített a „Tenger természete” című ciklusához. Itt készített egy másik sorozathoz 1« rajzóikat, amely . „Róma elrablása” címet viseli majd. Olaszországi tartózkodásának anyagát feldolgozva nagyobb olaszországi kiállításra készül, amelyet a Kulturális Kapcsolatok Intézete. Római Magyar Akadémia és az Olasz Baráti Társaság szerepeltet 1973. évi tavaszi tervében. Természetesen a kiállításhoz, amely Ur- binóban, Bariban, Firenzében és Rómában lesz látható, a művész itthoni anyagából is válogat, például a Bartók-so- rozatokból. — A Tenger természete” sorozat nemcsak a tengerre való rácsodálkozásomat fejezi ki — mondja Czinke Ferenc. — A tenger, ez az örökké virágzó, hullámzó búzamező, amelyet nem kell soha vetni, csak aratni, a világgal való kapcsolataimat gazdagította. Számomra ez új kapcsolat A tenger naponta változtatja színét, természetét. így az ember vele való kapcsolata, mint általában a természeti világgal való kapcsolat, egyrészt lírai, másrészt drámai kapcsolatot jelent. Ugyanakkor a tenger szépsége, vagy éppen viharzása sok hazai és belső élményt is újra felszínre hozott bennem. Ez a sorozat tehát a természet valóságára való rácsodálkozéson kívül az ember belső természetének szembesítése a világgal. — Es a Róma elrablása? — Kicsit mitológia, kicsit a ma emberének világa. A ma gépi világában elidegenedő ember szembesítése a mitológiai, történelmi örökléttel. A tervezett első lapon egy szilaj bika egy pici piros papot rabol el a hátán. Az utolsó lapokon gépkocsik ezrei áramlanak, a múltból a mába érkezve azt látjuk, hogy az ember már halottalt is autóval szállítja, holtában Is „elraboltatja” magát a géppel. A sorozatot figyelmeztetőnek is szánom: a gép parancsolóra vár, nehogy a természeti, biológiai egyensúly végleg felboruljon, nehogy elvesszen az ember, s egész eddigi öröksége. A ma emberfelek elidegenedése Rómában is erre figyelmeztet Róma és Carpi A Római Magyar Akadémia annak ellenére, hogy átépítés előtt áll, s felszereltsége szerényebb keretek között mozog, kitűnően betölti hivatását Az ösztöndíjasok körültekintő gondoskodásban részesülnek. Czinke Ferenc elismerően említi a szervezett programokat is. Megszervezték például a világhírű szobrászművész, Man zu műtermének és múzeumának meglátogatását, ahol a művésszé) való találkozás és beszélgetés számos tanulsággal szolgált. A szovjet nagykövet meghívására Czinke Ferenc meglátogatta a szovjet kolóakivel kicserélték tapasztalataikat. Nalbadjannak 1973- ban Budapesten lesz önálló kiállítása. Rómában pezsgő művészi élet van. S megnőtt például a szocialista országok művészete iránti érdeklődés. Manzu,, Marino Marinl jövőre Budapesten állítanak ki. Az érdeklődésben közrejátszik a nyugaton élő magyar származású művészek rangja is (Vásárhelyi Viktor, Dómján József. Amerigo Tot, Nemes Endre és mások). A másik ok a figyelemre az Olaszországban rendezett magyar kiállítások, illetve magyar anyagok a velencei bienná- lén, Carpiban, Faienzában és másutt. — Ügy érzem a korszerűen felfogott figuralitás irányába orientálódik a művészet, s erről nyíltan írnak. A galériatulajdonosok pedig hirdetik a nonfiguratív művészet halálát — vélekedik Czinke Ferenc. A carpi triennálén szintén feltűnt számára, hogy a krakkói grafikai bienná- léval s a nyugati országokban rendezett nemzetközi bemutatókkal ellentétben, elsősorban a figurális alkotások szerepeltek többségben. Különösen az afrikai, délamerikai (itt mindenekelőtt a mexikóiak) nemzetek számára a népművészet forrásul szolgál, s a kifejezés teljességben komoly szerepet kap. A nemzeti jelleg a szovjet, a bolgár, és a magyar anyagban ugyancsak meghatározó— Nem, aranyom, ml ezt a dalt soha nem hagyjuk el. Sót! Ezzel indítjuk minden műsorunkat. — El még az az asszony, aki Kodálynak elénekelte, úgy eredetibe ezt a nótát. Azóta a Mátrai képek egyik legszebb darabja... Csépe Károlyné, Fongrácz József né, Imre Lajosné, Ta- nyi Lászlómé, Nagy Jánosné és sorolhatnánk még tovább a tari Röpülj páva kör alapító tagjainak névsorát Az együttes 1971. januárjában alakult Molnár Mihály tanító vezetésével. Óriási volt az érdeklődés, a lelkesedés, nagy volt az igyekezet; hogy az együttes mielőbb magas szintre jusson. Idősebbek és fiatalabbak tartottak próbákat hetente kétszer is; előkerültek a már-már feledésbe merült régi szép dalok, szokások. A tari Röpülj páva kör egyre többet hallatott magáról — Éppen párnahajat varrók! No. rólunk tetszik írni? Hát Írjon is egy szépet, nehogy „elrepüljünk” — fogadott bennünket 'Tanyi László- né, Eszti néni. a pávakör egyik alapító tagja. Aztán szinte kérdezés nélkül mesélni kezdett; — örültünk neki, amikor Molnár tanító bácsi összehívta az asszonyokat és elmondta, hogy mit tervez. Tudja, én mióta felcseperedtem benne "agyők mindenben. Itt a faluban is elmegyek, ahová csak lehet. Jelentkeztem a pávakörbe is, hetente kétszer próbáltunk, de a fellépés előtti héten mindem nap. Elővettük a Pégi népdalokat, balladákat is tanultunk. Sok nótát ismerünk, Így közösen meg egymás eszi be hozzuk. A körnek először 14. majd 18 tagja lett, később férfiak is beléptek, a zenekíséretet a citerazenekar biztosította. — Látta volna az első fellépést, április negyedikét! Nem lehetett beférni a kul- túrba, olyan sokan voltak. Nemcsak dalolunk mink, hanem táncolunk is; a fiatalabbak a rezgőcsárdást, az idősebbek meg hátul mórikálják magukat. Aztán felléptünk Pasztán is a Röpülj páva találkozón, meg az Erkel színházba is eljutottunk, a tv közvetítésre. Előkerül a szekrényből az öltözék is; pöttyös Szabadka, ingváll, blúz, plisszírozott szoknya, selyemkötény; a tari asszonyok saját maguk szabták, varrták. Igazodva az eredeti népviselethez, amiből már csaknem hatvan éve kiöltöztek az emberek. Közös éneklés, szórakozás; ősrégi jó szokás. Sajátos hangulatú. szívmelengető hagyomány. — Én, Borsod megyei vagyok, borsodgeszti. A szülőfalumban is nagy hagyománya van az éneklésnek. A fonóban, varrás, fonás közben születtek a szép dalok. Még emlékszem, így karácsony táján eljártunk kantáin!. Egyik ablaktól a másikhoz mentünk és a téli éjszakába összefogózva daloltunk. Olyan szép volt az, olyan puha, mint a karácsonyi hó. Eszti néni kicsit elkomolyodik, aztán elneveti magát: — Most lenne már jó megfiatalodni, ebben a jó világba! No, azért öreg még nem vagyok. A nyáron is mondja az uram,/amikor hazajövök a kapálásból; fáj a lábad ugye! Mondom; fáj, fáj, de ha táncolni káli a próbán., akkor nemi Takács Lajosné. a tan kultúrotthon vezetője szeretettel beszél az asszonyokról, a kör- rőL Elmondja, hogy 6 maga is jelen van szinte minden próbán, így betéve tudja az egész repertoárt. A kultúrhéz anyagi támogatást is nyújt az együttesnek. A színpadi ruhák költségeit is az „éves keretből” fedezték. Az igazgatónő azt is örömmel újságolja, hogy nemrégiben alakult egy általános iskolás fiúkból álló citerazenekar. Az utánpótlás tehát biztosítva van. Azt is megtudom, hogy a kör nemcsak a közös éneklésre jó, de egy kis közösség összetartására is. Nemrégiben például, két tag, egy lány meg egy fiú házasodtak össze. A Röpülj páva körben ismerkedtek meg S a kislány Csépe Erzsiké Földi Barnáné lett. Piros néni, Rózsa Istvánná, nemcsak alapító tag. de egyben nótafa is. Ö tudja a legtöbb régi nótát, balladát — Éneklős család a mienk. A fiam ig zenész; ötvenezer ges bedőlni. Mert a hosszú haj vagy a miniszoknya lehet „konvergens”, de ideológiai téren nem lehet megalkuvás. Elsősorban a kritika kötelessége, hogy az irodalom és művészetben jelentkező effajta fellazítással szemben felvegye a küzdelmet. A kritikának kell megvédenie a közönséget az „antiművészet” támadásaitól. A kritikai beavatkozás minden ellenkező feltételezés ellenére nemcsak tiltás a művészekkel szemben, hanem védelem a társadalomnak. E jegyben is örömmel vettük kezünkbe a Látóhatár decemberi, első számát, amely kritikus válogatással, eszmei elhatároltságával és példamutatásával is azt mutatja meg, hogyan juthatunk el a szocialista kultúrához, és semmiesetre sem a kapitalizmussal, vagy imperializmussal való találkozáshoz. Mert tűz a vízzel nem fér össze. Divat ég hóbort Az ország, köztük megyénk költségvetése is Jelentős Ö6Z- szegeket fordít a közművelődés támogatására. Jut ebből az összegből képzőművészeti köröknek, könyvtáraknak, irodalmi és pódiumjellegű öntevékeny csoportoknak. Na- gyobbára azért, hogy a körök tagjai ismerkedjenek meg a művészetekkel, de azért Í6, hogy képzőművészek és színjátszók kisugárzó hatást fejtsenek ki. Márpedig — s ez nem ritka jelenség — ezekből az összegekből egyes körök és együttesek nyugatimádó, vagy formalista, tartalmatlan divatnak és hóbortnak hódolnak, úgynevezett öncélú kísérleteket folytatnak. Fájdalmas az, hogy ezekhez a törekvésekhez olykor fölülről, a fővárosi irányító és „nevelő” szervektől is biztatást kapnak. Ilyen tendenciát tapasztalhattunk a Népművelési Intézet és más intézmények egyes munkatársai részéről például a balassagyarmati irodalmi színpadi napok alkalmából, de hasonló jelenségek — állítólag — más területeken is tapasztalhatók. Pedig a közpénz — történetesen a kulturális „keret” — soha nem lehet közpréda! forintba került a zeneimádata. Ennyibe vannak a zenei felszerelései. Én a szüleimtől tanultam a dalokat, meg aratás közben, a mezőn. A balladákat szeretem a legjobban, tudok is vagy húszat. A legszebbek; az Endre báró balladája, a Pápainé balladája. Mikor Endre bárót az egyik fellépésen szólóban elénekeltem, nem győztem a gratulációkat fogadni. Még egy ölre való bonbont is kaptam Az aratási jelenetekhez is amit nemrég tanultunk, sok régi szokást elmondtunk, az asszonyokkal együtt. Megfontuk még az aratási koszorút Is. Piros néni énekel: bársonyosan csengő, tiszta hangon. Tari nótákat Mert éneklős nép a tari. — Meg babonás is volt ~ teszi hozzá. — December 13- án már kezdték csinálni a Luca székét, karácsony éjszakáig mindennap egy szöget vertek bele. Mikor aztán elkészült, vitték a templomba. Aki felállt rá. az meglátta a boszorkányokat. Karácsony böjtjén az egész falu savanyú babot, meg mákos tésztát főzött. A tari Röpülj páva kör 24 tagú. Már készülődnek a jövő év májusi minősítő versenyre, amely Magiamén dórban lesz. Szerenének minél szebb eredményeket elérni. S ahol ilyen tagok vannak, mint Piros vagy Eszter- vagy Juli néni, ott minden remény megvan rá. V. K. M. j Meglepő találkozás (Takács Imre karikatúrája) 4 NÓGRÁD - 1972. december 24., vasárnap k
