Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)

1972-12-20 / 299. szám

Az évforduló jegyében MOZ I ÉLET Zeneiskolai hangverseny Gazdag ünnepi műsor Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azon­ban tanítani kell az emberisé­get, mert magától nem jut odáig — mondta Kodály Zol­tán 1950-ben, a gyermekna­pon. Hogy mennyire találóak, szavai, azt hűen tükrözte a Salgótarjáni Állami Zeneisko­la növendékeinek és tanárai­nak hétfő esti hangversenye, amely a mester születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett koncertsorozat utol­só rendezvénye volt. Hallani kellett az előadott darabokat és látni a muzsi­káló gyermekeket: egy-két közreműködőtől eltekintve (akiknek inkább megkönnyeb­bülést jelentett a már játszot- tarh, minUem élvezetet), öröm­mel és igaz gyönyörűséggel szólaltatták meg hangszerüket, megpróbálták élővé varázsolni a húrokat és a billentyűket. A kamarakórus kedvessége (ve­zényelt Guthy Éva), a furulyá- sok — Súlyán Katalin, Szabó Gábor — és a csellisták — Péceli Péter, Petrovics Erika — bátor játéka, a kürtös Sán­dor János és a fuvolista Tóth Ildikó muzikalitása mind ar­ról az örömről tanúskodott, amit a zene közvetít az em­ber számára. \ Gyermektáncok sorozatot tizenegy növendék szólaltatta meg (kár, hogy egy darab hi­ányzott a teljes képből). Ka­rakteres zongoramuzsika szólt, különösen a kisebbeknél — mily nagy szeretettel! A hangverseny második fe­lében a tanárok tisztelegtek Kodály életműve előtt. Fü­zes Zsigmond Virág Lászlóné zongorakíséretével a Kállai­kettőst adta elő hegedűn. Guthy Éva (T. Bárány Mag­da kísérte zongorán) két nép­dallal lépett fel. A Szerená­dot Füzes Zsigmond, Torják Vilmos és Virág László szó­laltatta meg. A koncertet a Bolyai Gimnázium énekkará­nak műsora fejezte be, Roz- gonyi István vezényletével. Siker Ózdion Vasasszínjátszók találkozója ózd két közművelődési in­tézménye, a Liszt Ferenc és a Kun Béla Művelődési Köz­pont látta vendégül a vasas- színpadok harmadik országos találkozójának résztvevőit. — A Kohász Művelődési Központ Petőfi színjátszó szakosztálya a város űj, im­pozáns Kun Béla Művelődési Házában lépett fel — mondta Illés Pál, a művelődési köz­pont megbízott vezetője. — A kétnapos találkozó tulaj­donképpen seregszemle volt* Azt a célt szolgálta, hogy a vasasszakszervezet felmérje: milyen szinten állnak szín­játszó együttesei, s a „hogyan továbbra” is választ kapjon. — Nos, ha az utóbbira nem is kaptunk egyértelmű vá­laszt, az értékelésen elhang­zott: egy produkció nem min­dig tükrözi a valós helyzetet — folytatta a beszélgetést Csics György, a Petőfi-színját- szók rendezője. — A csopor­Bredményes esztendő Olvasók és könyveik Afc év vége a mérlegkészí­tés ideje. A Kiváló Művelő­dési Otthon címmel kitüntetett Kohász Művelődési Központ könyvtárában is számot vet­nek az eredményekkel és meghatározzák az elkövetkező év feladatait. Az irodalom barátai Közel 1350 olvasó iratkozott be ebben az évben a könyv­tárba — tájékoztat Vonsik Ernőné, a könyvtár vezetője —, akik mintegy 30 ezer kö­tetet kölcsönöztek. Igen sike­res volt a „Kell a jó könyv” pályázat az olvasók körében, három'százhuszonhatan vet­tek részt, többségében fiata­lok. Sokan keresték — a szov­jet-orosz irodalom barátaiként — Ajtmanov: Fehér hajó című kötetét. Solohov filmen is megcsodált remekművét, az Emberi sors-ot. Népszerű volt Turgenyev: Első szerelem cí­mű alkotása is. Az 1972-es év slágerkönyvei közé tartozott — a könyvtárosok megítélése alapján — az Elátkozott ki­rályok című Druon-sorozat, Joyce: Most és mindörökké cí­mű regénye. Sokan keresték Szilvási könyveit. Az irodalom népszerű sítői A könyvtár dolgozói közel harminc brigád- és gyermek­rendezvényt, könyvismertetőt tartottak. Elsősorban a Kell a jó könyv pályázat köteteit népszerűsítették. Az általános iskolás korosztálynak a köte­lező olvasmányokat dolgozták fel. Pénteken rendezték az esztendő utolsó vetélkedőjét a Malinovszkij úti iskola gyer­mekeinek részvételével, Mó­ricz: Légy jó mindhalálig cí­mű regénye alapján. Újdon­ság, hogy a vetélkedők iránt a megyeszékhely többi isko­lája is érdeklődik. A közelgő Petőíi-évforduló alkalmából „élő előadásokat” tartanak a kohászati üzemek műhelyeiben, valamint vetél­kedőket ' Rendeznek. Hagyomá­nyaik jegyében így terjesztik a 150 évvel ezelőtt született költő verseit. A szervezők, szerkesztők és előadók mun­káját bizonyára most is siker koronázza. Elhunyt Rubányi Vilmos Népszerű volt Nógrádban fc, hiszen a debreceni Csoko­nai Színház zeneigazgatója­ként többször járt Salgótar­jánban. A karmesteri pulpi­tusról nevelt, százakkal fo­gadtatta el és szerettette meg az operát, ezt a vérbő mű­fajt, amely teljes odaadást és embert kíván művelőjétől. Az olasz daljátékok álltak közel szívéhez, emlékezzünk csak Verdi és Puccini -művednek előadására. A fényes zeneka­ri hangzásvilág megteremtése jellemezte karmesteri művé­szetét, vezénylési módját pe- 'dig a pontosság, a fegyelme­zettség. Nyugalomba vonulása előtt Goldmark: Sába király­nőjének bemutatóját vezé­nyelte Salgótarjánban — utol­jára. Most megszűnt dobogni szíve. A nógrádi operabarátok is búcsúznak tőle. Szülők parlamentje A Hazafias Népfront Sal­gótarjáni járási Bizottsága a szülők parlamentjét hívta ösz- sze tegnap Salgótarjánban, a megyei tanácson. A megyei tanács járási hivatala műve­lődésügyi osztályával és a KISZ járási bizottságával közösen szervezett rendezvényen az ál­talános és középiskolai tanu­lók szülein kívül jelen vol­tak az általános és középis­kolák igazgatói, az önálló óvodák vezetői, a szakfel­ügyelők is a járásból. A szü­lők parlamentjén a Központi Bizottság oktatáspolitikai ha­tározatából adódó tennivaló­kat vitatták meg, különös te­kintettel a szülők feladataira. Gál Erzsébet, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának munkatársa tartott előadást, referátumot pedig Kun And­rás, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának tanulmá­nyi előadója. A szülők, illető­leg a résztvevők délután szek­ciókban dolgozták fel a té­mákat. tok munkája valóban ott élő, ott bontakozik ki, ahol mű­ködnek, ahol a körülöttük dol­gozó, lakó emberek'' igényeit próbálják alakítani, kielégíte­ni. Mivel különböző műfajú darabokkal szerepelt a talál­kozón részt vett 12 együttes, ezért az érzelmek és a megál­lapítások is vegyesek. — A salgótarjániak mivel léptek fel? — Galgóczi Erzsébet: Akna­mező című írásából készült pódiumjátékkal szerepeltünk. A bírálók sikeresnek ítélték játékunkat. Hasznos volt az ózdi kirándulás, mert továb­bi lendületet ad az elkövet­kezendő időkre. Bár nem lát­tuk a fellépő csoportok min­degyikét, úgy gondolom, hogy egyre inkább előtérbe kerül­nek a modem elemek, a hagyományos színjátszó for­mák háttérbe szorulnak. Per­sze, mindez a közönség Igé­nyétől is függ. Reméljük, hogy tapasztalataink eredményével már találkozhatnak nézőink a márciusban bemutatandó Pe­tői i-műsorunkban — fejezte be a beszélgetést Csics György rendező. Asnikor Nógrádi Sándor és törzse a zólyomi Tri Dubi- nál főidet ért, a legelső fel­adatok egyike volt a propa­gandamunka megszervezése. Így aztán nemcsak szállást kért Pável Barborjáktól, ha­nem lehetőségeket is a röpcé­dulák és plakátok kinyomta­tására. — Erre is gondoltunk, Nóg­rádi elvtárs — mondta a partizánkapitány. — Van itt nekünk egy megbízható nyomdánk és nyomdászunk, ahol kinyomják a röpcédulá­kat. / . A zólyomi Andrej nyomdá­ban dolgozott Jozef Zeaoka. Az INTER-TYPE, amerikai gyártmányú szedőgépen már sok mindent kiszedett Tiso- nak is, a németeknek is, a Szlovák Nemzeti Felkelés megbízásából. Most a partizá­nok keresték fel. Pável Bar- borják volt a tolmács, — Senkinek egy szót sem arról, amit csinál. Azt se kérdezze, mi ez a szöveg, miért írja. És akárki kérdi, ne feleljen, hogy kik hozták, kiknek szedi a szöveget. Csak igyekezzen vele, mert nagyon fontos, nagyon keik Jozef Zsabka csak bólintott. Ha akarta volna sem tudta volna megmondani mi van a szövegben, mert egy szót 6em tudott magyarul. Sokszor napokat egybetoldva dolgo­zott a magyar partizánoknak, személyesen Nógrádi Sándor megbízásából. Csak később, már a háború után tudta meg, hogy fontos röplapokat nyomtak az általa szedett szö­vegből és azokat a németek által megszállt magyarlakta területeken, a magyar katonák körében terjesztették. Mondta is azokban a na­pokban Pável Barborják Nóg­rádi Sándornak. 4 NÓGRÁQ - 1972, deeer.ibei 20., szerda — Nagyon rendes gyerek ez a Zsabka Jóska, csak az ft Jelenet az Emberrablás magyar módra című filmvígjátékból A következő műsorhétbe a háromnapos ünnep is' bele­esik. Érthető, hogy a mozik a szokásosnál több látogatót várnak. Úgyanez vo­natkozik a sal­gótarjáni No­vember 7. Filmszínházra is, amely tud­valévőén álta­lában a legfris­sebb filmekkel kedveskedik a közönségnek. A következő heti műsor azonban elsősorban nem a frisseségre, hanem az ér­tékességre tö­rekszik, figye­lembe véve a közönség már Ismert igényeit. December 21—23-án az Emberrablás magyar módra cimű színes, magyar film sze­repel a műsoron, amelyet Ko­pás Dezső írt, Somló Tamás fényképezett, Hidas Frigyes írt zenét hozzá, rendezője pe­dig a többszörös Kossuth-dí- jas Várkonyi Zoltán. A film híre megelőzte a salgótarjáni bemutatót. A kritikák többsé­ge kifogásolt bizonyos zökke­nőket a film cselekményének menetében, de már az alap­ötlet is annyira szenzációs, hogy nyilván vonzani fogja az érdeklődő közönséget. Azzal kezdődik ugyanis, hogy egy nagyvállalat igazgatóját há­rom fiatalember elrabolja, s elhurcolják egy új lakótelep­re. S kiderül, hogy ez a titok­zatos kloroformos emberrab­lás tulajdonképpen a társada­lom érdekét szolgálja, mert csak az igazgató távollétében lehetséges a vállalat zilált ügyeit helyrerázni. A film főbb szerepeiben Kállai Fe­rencet, Öze Lajost, Tahi Tóth Lászlót, Garas Dezsőt, Men­sáros Lászlót, Somogyvári Ru­dolfot, Tábori Nórát, Temes- sy Hédyt, Moór Marianrtt, Piros Ildikót és Schütz Ilát láthatjuk. December 24—27-én (24-én délután 2 és 5 órától, a többi napokon fél 4-től és 7 órától) az Anna ezer napja című szí­nes, szinkronizált angol fil­met vetítik felemelt helyárak­kal. A film, amelyet Charles Jarrott rendezett, VIII. Hen­rik és Boleyn Anna szerelmét viszi filmszalagra, VIII. Hen­riket Richard Burton, Boleyn Annát pedig Genevieve Bujold alakítja. Több lapvélemény az idei legjobb angol és nyugati filmek között tartja nyilván, több Oscar-díjat is nyert, kü­lönösen Richard Burton ala­kítását emelik ki. Az egyik lap­vélemény szerint: „Említésre méltóak a szép ruhák és egy pár sexy részlet, amit nem tanítanak az iskolában.” A film az angol történelem is­mert epizódját, népszerű for­mában, rendkívül érdekfeszí­tően és látványosan dolgozza fel. December 24-én a vasárnap délelőtt lö órakor kezdődő matiné műsorán a Heintje cí­mű színes, nyugatnémet film szerepel. Heintje a legnépsze­rűbb német gyermeksztár 1956-ban született Hollandiá­ban. Holland becenevét, mű­vésznévként is megőrizte. Tíz-, esztendős kora óta énekel a nyilvánosság előtt, filmén azonban első ízben itt szere­pel. A történet fordulatai keretjátékként illeszkednek ahhoz a nyolc dalhoz, amit a kis énekes rendkívül árnyal­tan, kulturáltan és éretten in­terpretál. A szombat délelőtti, decem­ber 23-i műsorban, amely ugyancsak tíz órakor kezdő­dik, Agatha Christie regényé­nek a Tíz kicsi indiánnak an­gol filmváltozatát láthatják a krimit kedvelők. Egy rejtélyes meghívás története ez, amely­ben több a halott, mint a leg­tragikusabb operában. baj, hogy félénk. Hamar tele­van a nadrágja. Minden este arra kér, hogy kísérjük haza, nehogy elkapják, amiért a partizánoknak dolgozik. Bizony, volt is mitől tarta­nia, hiszen az általa szedett röplapok szövege a következő volt: „Magyar Tisztek, Katonák és Csendőrök! Ti, akik még mindig Hitler és a magát nemzetvédőnek nevező senkiházi Szála6si szolgálatában álltok és eszte­len parancsait teljesítitek, a hazaárulással egyenlő bűnt követtek eL Ti, akik segédkezet nyújto­tok a német hordának, hogy országunkat teljesen elpusz­títsák és kirabolják, a ma­gyar nép ellenségei vagytok! A szövetséges csapatok min­dent elsöprő támadásainak a németek sehol sem tudnak el- lentállni. A Hitler-bandát már minden szövetségese ott­hagyta. Horthy és kormánya is ki akarták vezetni a hábo­rúból Magyarországot, de a németbérenc hungaristák erőszakkal magukhoz ragad­va a hatalmat tovább folytat­ják a háborút. Ha szeretitek hazánkat, és hogy igaz magyar hazafiak vagytok, azt azzal bizonyít- natjátok be, ha fegyvereite­ket azonnal ősi ellenségünk, a németek ellen fordítjátok. Ha ezt szervezetten nem áll mó­dotokban végrehajtani, hagy­játok ott csapattesteiteket, alakítsatok önálló partizán­osztagokat és keressétek ve­lünk az összeköttetést. Mi a magyar népet akarjuk a továbbá szenvedéstől és a német banditák teljes kirab­lásától megszabadítani, ha­zánkat a teljes pusztulástól megmenteni. Ezért minden igaz magyar hazafinak mel­lettünk van a helye. Magyar Csendőrök és Rendőrök! Ébredjen fel ben­netek is a hazafias érzés. Ne hajtsátok a magyar ifjúság tízezreit a német vágóhídra. Ne teljesítsétek a hazaáruló Szálassá és cinkosainak paran­csait. Kötelességetek a magyar népet hozzásegíteni ahhoz, hogy az akaratát szabadon ki­nyilváníthassa, mely nem más, mint a németek oldalán való harc azonnali beszünte­tése és a németek kiverése az országból. Ha igaz magyar hazafiak vagytok, ezeket teljesítitek, ha nem, akkor Rákóczi kurucai­nak utódjai a magyar parti­zánok, mint a magyar nép el­lenségeire fognak rátok le­sújtani. Halál Hitler magyar cin­kosaira! Magyar Partizán Parancs­nokság” A zólyomi Andrej nyomdá­ban szedett és nyomtatott ma­gyar nyelvű röpcédulák gya­korlati hatását Pável Bar­borják nem ismerte, nem is­merhette. Nógrádi Sándor is csak évekkel később fogal­mazta meg az „Emlékeimből”, majd pedig a „Történelmi lecke” című könyveiben a röpcédulák terjesztésének eredményét. Ezt írja róla: „Élénk propagandatevé­kenységet fejtettünk ki a Horthy-hadsereg katonái kö­zött. Zólyomba érkezésem másnapján már nyomattuk a katonákhoz szóló röpcédulá­kat , .Magyar Partizán Pa­rancsnokság” aláírással. A röp­cédulákat az egész frontszakasz mentén terjesztették. Ezt úgy kell érteni, hogy a partizánok személyesen érintkeztek a ma­gyar katonákkal, és közvetle­nül adták át nekik az olvas­nivalót. A röpcédulákból küldtem a Rimaszombattól északra működő Kozlov-egy- ségnek is, melyet néhány nap­pal később személyesen is meglátogattam. A propagandának elég nagy hatása volt. Talán két nap sem múlt el az első röpcédu­lák szétosztása óta, amikor Bársony Máté tizedes vezeté­sével beállított hozzám három magyar katona. Bársony el­mondta, hogy nagy vita fo­lyik a katonák között, és még sokan fognak átjönni. Jöttek is, és beálltak a ma­gyar, vagy a szlovák partizá­nok közé, ahol éppen szük­ség volt rájuk.” És ezeket a röpcédulákat nemcsak a Voljanszkij parti­zándandár, hanem a Gör­gey, az Úszta, és a Fábri ve­zette magyar partizánegysé­gek működési területén is terjesztették, felhasználták a békepropagandára. G. Gy. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom