Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
Az évforduló jegyében MOZ I ÉLET Zeneiskolai hangverseny Gazdag ünnepi műsor Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut odáig — mondta Kodály Zoltán 1950-ben, a gyermeknapon. Hogy mennyire találóak, szavai, azt hűen tükrözte a Salgótarjáni Állami Zeneiskola növendékeinek és tanárainak hétfő esti hangversenye, amely a mester születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett koncertsorozat utolsó rendezvénye volt. Hallani kellett az előadott darabokat és látni a muzsikáló gyermekeket: egy-két közreműködőtől eltekintve (akiknek inkább megkönnyebbülést jelentett a már játszot- tarh, minUem élvezetet), örömmel és igaz gyönyörűséggel szólaltatták meg hangszerüket, megpróbálták élővé varázsolni a húrokat és a billentyűket. A kamarakórus kedvessége (vezényelt Guthy Éva), a furulyá- sok — Súlyán Katalin, Szabó Gábor — és a csellisták — Péceli Péter, Petrovics Erika — bátor játéka, a kürtös Sándor János és a fuvolista Tóth Ildikó muzikalitása mind arról az örömről tanúskodott, amit a zene közvetít az ember számára. \ Gyermektáncok sorozatot tizenegy növendék szólaltatta meg (kár, hogy egy darab hiányzott a teljes képből). Karakteres zongoramuzsika szólt, különösen a kisebbeknél — mily nagy szeretettel! A hangverseny második felében a tanárok tisztelegtek Kodály életműve előtt. Füzes Zsigmond Virág Lászlóné zongorakíséretével a Kállaikettőst adta elő hegedűn. Guthy Éva (T. Bárány Magda kísérte zongorán) két népdallal lépett fel. A Szerenádot Füzes Zsigmond, Torják Vilmos és Virág László szólaltatta meg. A koncertet a Bolyai Gimnázium énekkarának műsora fejezte be, Roz- gonyi István vezényletével. Siker Ózdion Vasasszínjátszók találkozója ózd két közművelődési intézménye, a Liszt Ferenc és a Kun Béla Művelődési Központ látta vendégül a vasas- színpadok harmadik országos találkozójának résztvevőit. — A Kohász Művelődési Központ Petőfi színjátszó szakosztálya a város űj, impozáns Kun Béla Művelődési Házában lépett fel — mondta Illés Pál, a művelődési központ megbízott vezetője. — A kétnapos találkozó tulajdonképpen seregszemle volt* Azt a célt szolgálta, hogy a vasasszakszervezet felmérje: milyen szinten állnak színjátszó együttesei, s a „hogyan továbbra” is választ kapjon. — Nos, ha az utóbbira nem is kaptunk egyértelmű választ, az értékelésen elhangzott: egy produkció nem mindig tükrözi a valós helyzetet — folytatta a beszélgetést Csics György, a Petőfi-színját- szók rendezője. — A csoporBredményes esztendő Olvasók és könyveik Afc év vége a mérlegkészítés ideje. A Kiváló Művelődési Otthon címmel kitüntetett Kohász Művelődési Központ könyvtárában is számot vetnek az eredményekkel és meghatározzák az elkövetkező év feladatait. Az irodalom barátai Közel 1350 olvasó iratkozott be ebben az évben a könyvtárba — tájékoztat Vonsik Ernőné, a könyvtár vezetője —, akik mintegy 30 ezer kötetet kölcsönöztek. Igen sikeres volt a „Kell a jó könyv” pályázat az olvasók körében, három'százhuszonhatan vettek részt, többségében fiatalok. Sokan keresték — a szovjet-orosz irodalom barátaiként — Ajtmanov: Fehér hajó című kötetét. Solohov filmen is megcsodált remekművét, az Emberi sors-ot. Népszerű volt Turgenyev: Első szerelem című alkotása is. Az 1972-es év slágerkönyvei közé tartozott — a könyvtárosok megítélése alapján — az Elátkozott királyok című Druon-sorozat, Joyce: Most és mindörökké című regénye. Sokan keresték Szilvási könyveit. Az irodalom népszerű sítői A könyvtár dolgozói közel harminc brigád- és gyermekrendezvényt, könyvismertetőt tartottak. Elsősorban a Kell a jó könyv pályázat köteteit népszerűsítették. Az általános iskolás korosztálynak a kötelező olvasmányokat dolgozták fel. Pénteken rendezték az esztendő utolsó vetélkedőjét a Malinovszkij úti iskola gyermekeinek részvételével, Móricz: Légy jó mindhalálig című regénye alapján. Újdonság, hogy a vetélkedők iránt a megyeszékhely többi iskolája is érdeklődik. A közelgő Petőíi-évforduló alkalmából „élő előadásokat” tartanak a kohászati üzemek műhelyeiben, valamint vetélkedőket ' Rendeznek. Hagyományaik jegyében így terjesztik a 150 évvel ezelőtt született költő verseit. A szervezők, szerkesztők és előadók munkáját bizonyára most is siker koronázza. Elhunyt Rubányi Vilmos Népszerű volt Nógrádban fc, hiszen a debreceni Csokonai Színház zeneigazgatójaként többször járt Salgótarjánban. A karmesteri pulpitusról nevelt, százakkal fogadtatta el és szerettette meg az operát, ezt a vérbő műfajt, amely teljes odaadást és embert kíván művelőjétől. Az olasz daljátékok álltak közel szívéhez, emlékezzünk csak Verdi és Puccini -művednek előadására. A fényes zenekari hangzásvilág megteremtése jellemezte karmesteri művészetét, vezénylési módját pe- 'dig a pontosság, a fegyelmezettség. Nyugalomba vonulása előtt Goldmark: Sába királynőjének bemutatóját vezényelte Salgótarjánban — utoljára. Most megszűnt dobogni szíve. A nógrádi operabarátok is búcsúznak tőle. Szülők parlamentje A Hazafias Népfront Salgótarjáni járási Bizottsága a szülők parlamentjét hívta ösz- sze tegnap Salgótarjánban, a megyei tanácson. A megyei tanács járási hivatala művelődésügyi osztályával és a KISZ járási bizottságával közösen szervezett rendezvényen az általános és középiskolai tanulók szülein kívül jelen voltak az általános és középiskolák igazgatói, az önálló óvodák vezetői, a szakfelügyelők is a járásból. A szülők parlamentjén a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatából adódó tennivalókat vitatták meg, különös tekintettel a szülők feladataira. Gál Erzsébet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa tartott előadást, referátumot pedig Kun András, a megyei tanács művelődésügyi osztályának tanulmányi előadója. A szülők, illetőleg a résztvevők délután szekciókban dolgozták fel a témákat. tok munkája valóban ott élő, ott bontakozik ki, ahol működnek, ahol a körülöttük dolgozó, lakó emberek'' igényeit próbálják alakítani, kielégíteni. Mivel különböző műfajú darabokkal szerepelt a találkozón részt vett 12 együttes, ezért az érzelmek és a megállapítások is vegyesek. — A salgótarjániak mivel léptek fel? — Galgóczi Erzsébet: Aknamező című írásából készült pódiumjátékkal szerepeltünk. A bírálók sikeresnek ítélték játékunkat. Hasznos volt az ózdi kirándulás, mert további lendületet ad az elkövetkezendő időkre. Bár nem láttuk a fellépő csoportok mindegyikét, úgy gondolom, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a modem elemek, a hagyományos színjátszó formák háttérbe szorulnak. Persze, mindez a közönség Igényétől is függ. Reméljük, hogy tapasztalataink eredményével már találkozhatnak nézőink a márciusban bemutatandó Petői i-műsorunkban — fejezte be a beszélgetést Csics György rendező. Asnikor Nógrádi Sándor és törzse a zólyomi Tri Dubi- nál főidet ért, a legelső feladatok egyike volt a propagandamunka megszervezése. Így aztán nemcsak szállást kért Pável Barborjáktól, hanem lehetőségeket is a röpcédulák és plakátok kinyomtatására. — Erre is gondoltunk, Nógrádi elvtárs — mondta a partizánkapitány. — Van itt nekünk egy megbízható nyomdánk és nyomdászunk, ahol kinyomják a röpcédulákat. / . A zólyomi Andrej nyomdában dolgozott Jozef Zeaoka. Az INTER-TYPE, amerikai gyártmányú szedőgépen már sok mindent kiszedett Tiso- nak is, a németeknek is, a Szlovák Nemzeti Felkelés megbízásából. Most a partizánok keresték fel. Pável Bar- borják volt a tolmács, — Senkinek egy szót sem arról, amit csinál. Azt se kérdezze, mi ez a szöveg, miért írja. És akárki kérdi, ne feleljen, hogy kik hozták, kiknek szedi a szöveget. Csak igyekezzen vele, mert nagyon fontos, nagyon keik Jozef Zsabka csak bólintott. Ha akarta volna sem tudta volna megmondani mi van a szövegben, mert egy szót 6em tudott magyarul. Sokszor napokat egybetoldva dolgozott a magyar partizánoknak, személyesen Nógrádi Sándor megbízásából. Csak később, már a háború után tudta meg, hogy fontos röplapokat nyomtak az általa szedett szövegből és azokat a németek által megszállt magyarlakta területeken, a magyar katonák körében terjesztették. Mondta is azokban a napokban Pável Barborják Nógrádi Sándornak. 4 NÓGRÁQ - 1972, deeer.ibei 20., szerda — Nagyon rendes gyerek ez a Zsabka Jóska, csak az ft Jelenet az Emberrablás magyar módra című filmvígjátékból A következő műsorhétbe a háromnapos ünnep is' beleesik. Érthető, hogy a mozik a szokásosnál több látogatót várnak. Úgyanez vonatkozik a salgótarjáni November 7. Filmszínházra is, amely tudvalévőén általában a legfrissebb filmekkel kedveskedik a közönségnek. A következő heti műsor azonban elsősorban nem a frisseségre, hanem az értékességre törekszik, figyelembe véve a közönség már Ismert igényeit. December 21—23-án az Emberrablás magyar módra cimű színes, magyar film szerepel a műsoron, amelyet Kopás Dezső írt, Somló Tamás fényképezett, Hidas Frigyes írt zenét hozzá, rendezője pedig a többszörös Kossuth-dí- jas Várkonyi Zoltán. A film híre megelőzte a salgótarjáni bemutatót. A kritikák többsége kifogásolt bizonyos zökkenőket a film cselekményének menetében, de már az alapötlet is annyira szenzációs, hogy nyilván vonzani fogja az érdeklődő közönséget. Azzal kezdődik ugyanis, hogy egy nagyvállalat igazgatóját három fiatalember elrabolja, s elhurcolják egy új lakótelepre. S kiderül, hogy ez a titokzatos kloroformos emberrablás tulajdonképpen a társadalom érdekét szolgálja, mert csak az igazgató távollétében lehetséges a vállalat zilált ügyeit helyrerázni. A film főbb szerepeiben Kállai Ferencet, Öze Lajost, Tahi Tóth Lászlót, Garas Dezsőt, Mensáros Lászlót, Somogyvári Rudolfot, Tábori Nórát, Temes- sy Hédyt, Moór Marianrtt, Piros Ildikót és Schütz Ilát láthatjuk. December 24—27-én (24-én délután 2 és 5 órától, a többi napokon fél 4-től és 7 órától) az Anna ezer napja című színes, szinkronizált angol filmet vetítik felemelt helyárakkal. A film, amelyet Charles Jarrott rendezett, VIII. Henrik és Boleyn Anna szerelmét viszi filmszalagra, VIII. Henriket Richard Burton, Boleyn Annát pedig Genevieve Bujold alakítja. Több lapvélemény az idei legjobb angol és nyugati filmek között tartja nyilván, több Oscar-díjat is nyert, különösen Richard Burton alakítását emelik ki. Az egyik lapvélemény szerint: „Említésre méltóak a szép ruhák és egy pár sexy részlet, amit nem tanítanak az iskolában.” A film az angol történelem ismert epizódját, népszerű formában, rendkívül érdekfeszítően és látványosan dolgozza fel. December 24-én a vasárnap délelőtt lö órakor kezdődő matiné műsorán a Heintje című színes, nyugatnémet film szerepel. Heintje a legnépszerűbb német gyermeksztár 1956-ban született Hollandiában. Holland becenevét, művésznévként is megőrizte. Tíz-, esztendős kora óta énekel a nyilvánosság előtt, filmén azonban első ízben itt szerepel. A történet fordulatai keretjátékként illeszkednek ahhoz a nyolc dalhoz, amit a kis énekes rendkívül árnyaltan, kulturáltan és éretten interpretál. A szombat délelőtti, december 23-i műsorban, amely ugyancsak tíz órakor kezdődik, Agatha Christie regényének a Tíz kicsi indiánnak angol filmváltozatát láthatják a krimit kedvelők. Egy rejtélyes meghívás története ez, amelyben több a halott, mint a legtragikusabb operában. baj, hogy félénk. Hamar televan a nadrágja. Minden este arra kér, hogy kísérjük haza, nehogy elkapják, amiért a partizánoknak dolgozik. Bizony, volt is mitől tartania, hiszen az általa szedett röplapok szövege a következő volt: „Magyar Tisztek, Katonák és Csendőrök! Ti, akik még mindig Hitler és a magát nemzetvédőnek nevező senkiházi Szála6si szolgálatában álltok és esztelen parancsait teljesítitek, a hazaárulással egyenlő bűnt követtek eL Ti, akik segédkezet nyújtotok a német hordának, hogy országunkat teljesen elpusztítsák és kirabolják, a magyar nép ellenségei vagytok! A szövetséges csapatok mindent elsöprő támadásainak a németek sehol sem tudnak el- lentállni. A Hitler-bandát már minden szövetségese otthagyta. Horthy és kormánya is ki akarták vezetni a háborúból Magyarországot, de a németbérenc hungaristák erőszakkal magukhoz ragadva a hatalmat tovább folytatják a háborút. Ha szeretitek hazánkat, és hogy igaz magyar hazafiak vagytok, azt azzal bizonyít- natjátok be, ha fegyvereiteket azonnal ősi ellenségünk, a németek ellen fordítjátok. Ha ezt szervezetten nem áll módotokban végrehajtani, hagyjátok ott csapattesteiteket, alakítsatok önálló partizánosztagokat és keressétek velünk az összeköttetést. Mi a magyar népet akarjuk a továbbá szenvedéstől és a német banditák teljes kirablásától megszabadítani, hazánkat a teljes pusztulástól megmenteni. Ezért minden igaz magyar hazafinak mellettünk van a helye. Magyar Csendőrök és Rendőrök! Ébredjen fel bennetek is a hazafias érzés. Ne hajtsátok a magyar ifjúság tízezreit a német vágóhídra. Ne teljesítsétek a hazaáruló Szálassá és cinkosainak parancsait. Kötelességetek a magyar népet hozzásegíteni ahhoz, hogy az akaratát szabadon kinyilváníthassa, mely nem más, mint a németek oldalán való harc azonnali beszüntetése és a németek kiverése az országból. Ha igaz magyar hazafiak vagytok, ezeket teljesítitek, ha nem, akkor Rákóczi kurucainak utódjai a magyar partizánok, mint a magyar nép ellenségeire fognak rátok lesújtani. Halál Hitler magyar cinkosaira! Magyar Partizán Parancsnokság” A zólyomi Andrej nyomdában szedett és nyomtatott magyar nyelvű röpcédulák gyakorlati hatását Pável Barborják nem ismerte, nem ismerhette. Nógrádi Sándor is csak évekkel később fogalmazta meg az „Emlékeimből”, majd pedig a „Történelmi lecke” című könyveiben a röpcédulák terjesztésének eredményét. Ezt írja róla: „Élénk propagandatevékenységet fejtettünk ki a Horthy-hadsereg katonái között. Zólyomba érkezésem másnapján már nyomattuk a katonákhoz szóló röpcédulákat , .Magyar Partizán Parancsnokság” aláírással. A röpcédulákat az egész frontszakasz mentén terjesztették. Ezt úgy kell érteni, hogy a partizánok személyesen érintkeztek a magyar katonákkal, és közvetlenül adták át nekik az olvasnivalót. A röpcédulákból küldtem a Rimaszombattól északra működő Kozlov-egy- ségnek is, melyet néhány nappal később személyesen is meglátogattam. A propagandának elég nagy hatása volt. Talán két nap sem múlt el az első röpcédulák szétosztása óta, amikor Bársony Máté tizedes vezetésével beállított hozzám három magyar katona. Bársony elmondta, hogy nagy vita folyik a katonák között, és még sokan fognak átjönni. Jöttek is, és beálltak a magyar, vagy a szlovák partizánok közé, ahol éppen szükség volt rájuk.” És ezeket a röpcédulákat nemcsak a Voljanszkij partizándandár, hanem a Görgey, az Úszta, és a Fábri vezette magyar partizánegységek működési területén is terjesztették, felhasználták a békepropagandára. G. Gy. (Folytatjuk)
