Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
Óriás as óriások kősóit SIE ........EIS S zibéria déli részén, az ázsiai földrész egyik legnagyobb folyóján, a Jenyiszejen épül a 6,4 millió kilowattos szájára erőmű. A Jenyiszejen és az Angarán létrehozott óriás erőművek sorában ez lesz a legnagyobb teljesítményű. A bratszki <4,1 millió kW) és a krasznojarszki (5 millió kW) már áramot ad, a 4,5 millió kilowattos usztyiljinszki erőmű pedig rövidesen üzembe lép. , / Most minden erőt a szajáni erőmű építésére összpontosítanak. A völgyzárógát 240 méter magas és több mint 1 km hosszú lesz; 31 köbkilométer befogadóképességű hegyi víztárolóba tereli majd a bővizű folyam vizét a hatalmas gát. Az erőmű környezetében ipari központ létesül alumíniumkombináttal, acélművel, színesfémkohászati létesítményekkel, vagongyárral, elektrotechnikai, könnyűipari és élelmiszeripari üzemekkel. Az építők robbantással törnek utat a sziklás talajban, hogy nyomukban könnyebben és gyorsabban végezhessék feladatukat a földmunkák gépei és a kolosszus betontestét kialakító munkások. Megkínzott autóülések A részegítő méz A gépkocsik üléseinek minőségét két — egymásnak talán ellentmondó — tulajdonsággal lehet jellemezni: a statikus kényelem és a dinamikus stabilitás követelményével. A gépkocsiban három fő erőhatás éri a vezetőt: gyorsításkor és lassításkor a kl- egyenlítetési erő, kanyarodáskor a centrifugális erő, valamint a nagy amplitúdójú, kis frekcenciájú rezgések ki- egyenlítését eredményező erők. A jó autóülésnek olyannak kell lennie, hogy az ösz- szes terheléseket elbírja, s amellett még kényelmes, egészség-károsító hatás nélküli is legyen (ne feledjük, hogy a hivatásos gépkocsivezetők ezreinek a gépkocsi vezetőülése napi 8—12 órán keresztül szolgál „munkahelyül”). A kutatók szerint a kényelmes ülőhely kialakításakor nemcsak az alátámasztást, hanem a hát megtámasztását is figyelembe kell venni. Csak így kerülhető el a hosz- szú vezetés közben fellépő fáradságérzet Ha a vezető túlságosan belesüpped az ülésbe, az ülőfelületét és a combját egyenlőtlen terhelés éri, ez aztán a fáradságérzeten túl vérkeringési zavarokat is előidézhet. Ez is rávilágít arra, hogy milyen sokoldalúan kell kikísérletezni egy-egy üléstípust. Jól tudják ezt a híres nyugatnémet Mercedes-Benz gyárban is, ahol a kísérleti műhelyben a tartós használatot utánzó készülékekkel vizsgálják — „fárasztják” — az elméleti és tapasztalati szempontok alapján megtervezett gépkocsiüléseket. GSrSg kutatok vetődtek időszámításunk előtt 400-ban, a Kaukázus hegyet közé. Otközben méhkasokra bukkantak, amelyeket aztán annak rendje-módja szerit ki Is fosztottak. „Akik kevesebbet ettek a mézből, úgy érezték magú. kát, mintha berúgtak volna, a torkosabbak elkábultak, míg né- hányan mintha haldokoltak volna” — Irta Xenophon, ókori görög történész. „Mindnyájan a földön feküdtek, mintha egy útkö. zet után lennének, a hangulat pedig általánosan csüggedt volt. Másnap azonban kederült, hogy senki sem halt meg közülük, a betegek magukhoz tértek — ugyanabban as órában, amikor elózó nap elvesztették eszméletüket —, harmadik nap már felkeltek, de úgy érezték magukat, mint valamely súlyos betegség utáni lábadozás ideiéin..'* Az ókori, majdnem targtkusan végzódö mérgezés okát nemrégiben találta meg egy kirgiz professzor, a llkorln nevű alkaloida vizsgálata közben. A hóvirágméz külsejét és izét tekintve olyan, mint a közönséges méz. A hóvirág termelte nektár nem Is minden évben képez mérgező mézet, amely csak a hóvirág kései virágzása esetén termelődik. Ekkor a mézben erős likorin- és izot- acetin-termelődés figyelhető meg. Ezen vegyületek nagy mennyiségben mérgezőek, amint azt a görög harcosok példája is bizonyltja. Természetesen nem a történelmi rejtély megfejtése volt a professzor munkájának elsődleges célja, hanem a likorinnak gyó. gyászát! célokra való felhasználó, sä. Tíz év megfeszített munkája után el Is készült a Ukorfn nevű preparátum, amely erős és krónikus bronchitis, hörgő asztma, gyomor-, bélhurut és néhány más betegség orvoslására használható. A preparátumot már több klinikán Is kipróbálták. Szovjet tudomány — 1972. , ' A tudomány fájának gyümölcsei és gyökerei A fiatal atomtudomány m genfi nemzetközi konferenciák mérföldköveivel méri útját. Ha végigtekintünk e mérföldköveken, könnyen meggyőződhetünk róla, hogy az 1955-ös elad konferenciától napjainkig az „atom társ ad alom”, az atomvi- lág kölcsönös kapcsolataiban gyökeres változások történtek. 1955-ben az atomenergia — a békés célokat szolgáló atomra gondolunk — még nem lépett ki a laboratóriumok falai közül. A világon mindössze egyetlen atomerőmű létezett, a Moszkva alatti obnyinszki 5 megawattos teljesítménnyel. Ma már ipari méretekben, használják, hasznosítják az atomenergiát számos területen, s ezek közül gazdaságilag leglényegesebb az elektromos energia termelése. Az energetikai atomreaktorok száma ma a világon már meghaladja a 230-at. Ma az atomreaktorok kapacitása mintegy 20 ezer megawatt, vagyis a világ összes energetikai kapacitásának 2 százaléka. 1980-ig ez a százalék a számítások szerint 13-ra ugrik, a század végére pedig 50-re, vagyis az ember által előállított elektromos energia több mint felét atom szolgáltatja. Ez realitás, amellyel minden közgazdásznak, vagy államférfinak számolnia kell. Természetes, hogy előtérbe kerül az államok szoros együttműködése és a legjobb módszerek kiválasztása annak érdekében, hogy az atomenergiát az egész emberiség javára hasznosítsák. Az ENSZ égisze alatt megalakult a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, és más nemzetközi szakosított szervezet annak érdekében, hogy az atomenergia hasznosításának fontos problémái minél célszerűbb megoldásokat nyerjenek. Az ENSZ-közgyűlés azt a fontos célt tűzte a negyedik genfi konferencia elé, hogy a kérdések gyakorlati, népgazdasági oldalaival, vonatkozásaival is foglalkozzék. Mondhatjuk, hogy a célt elértük. A konferencia személyi összetétele a beszámolók és a viták jellege azt mutatja, hogy az atomenergia tovább szilárdítja pozícióit az emberi tevékenység szinte valamennyi szférájában, és alkalmazásának legfontosabb területem döntő ipari tényező lett. Ez a körülmény viszont számos fontos problémát vetett fel, olyanokat, amelyekre korábban talán fel sem figyeltek. Ilyen például az atomenergiának a környezetre való hatása, a lakosság biztonsága, a radioaktív-hulladékok eltakarításának problémája, az atomerőművek bekapcsolása az energetikai rendszerekbe, a különböző típusú reaktorok megfelelő és gazdaságos üzemeltetési ciklusainak kiválasztása, új szerkezeti elemek és anyagok kidolgozása, azok tartósságának ki tapasztalása. Talán szükségtelen elmondani, mennyire fontos a gyorsan fejlődő atomenergetika üzemanyaggal való ellátása. Becslések szerint körülbelül 1 millió tonna uránérc áll rendelkezésünkre, ebből kb. fél kg tiszta urán előállításának önköltsége 10 dollár. Ez a készlet legfeljebb a hetvenes évek végéig elegendő. A konferencián tehát hangsúlyozták, hogy új uránérclelőhelyeket kell keresni, és tökéletesíteni kell az úgynevezett soványércek feldolgozását, dúsítását. Véleményem szerint fontos kérdés a nukleáris üzemanyag újabb előállítási módszereinek fejlesztése, fontos az uránkitermelés a tengervízből, amelyben, ugyancsak becslések szerint négymilliárd tonna készlet rejlik. Mindezek ismeretében érthető, hogy a konferencia részvevői sokat foglalkoztak az Uránizotóp dúsításával, és általában a dúsítás technikájának tökéletesítésével. Kétségtelen, hogy a döntő szót ebben az ügyben a gyors reaktorok mondják ki, amelyek gyarapíthatják a nukleáris üzemanyagot. Ilyen reaktorok építését több országban Í6 tervbe vették. Nem kevesebb figyelmet szenteltek az új nukleáris üzemanyag, a nagvhőmérsék- letű plazmák előállításának. Itt az utóbbi időben sok újdonság jelent meg, de a probléma egészében véve nem jutott túl a tudományos kísérletezések fázisán. Reméljük, hogy az út hátralevő részét sem tesszük meg lassabban, mint az eddigit. Nehéz lenne felsorolni az atomenergia alkalmazásának azokat az új és széles körűen fejlődő irányzatait, amelyeket a konferencián aprólékosan megvitattak. Szóba került az orvostudomány és a biológia, ahol a nukleáris módszerek alkalmazása valóságos forradalmat okozott, szó esett a korszerű üzemekben alkalmazott vegyi- és sugárfolyamatokról, az élelmiszerek tartósításáról, az élelmiszerek tisztaságának a védelméről, a kozmikus kísérleteikről és kozmikus laboratóriumok létesítéséről. A fő figyelmet azonban a nemzetközi együttműködés fejlesztésének szentelték azzal, hogy minél több országnak tegyék hozzáférhetővé az atomenergia adta javakat. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy ennek az együttműködésnek a szilárdítása szempontjából mennyire fontos az atomsorompó-szerző- dés. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a negyedik genfi konferencia tisztán az alkalmazott, vagyis a létfontosságú kérdésekkel foglalkozott. Mégis hangsúlyozni kívánom a fundamentális tudomány alapvető szerepét. Példákat sorolhatnék fel, amikor a tisztán emeleti, fundamentális kutatások hozták meg azt a hatást, amely új technikai területeket hívott életre. Azonos a helyzetünk például a nagy energiájú fizika területén, vagy akár az elemi részecskék fizikájában. Egyelőre nem szolgálnak alkalmazott eredményekkel. Meggyőződésem azonban, hogy az anyag szerkezetének alaposabb megismerése és feltárása új, váratlan gyakorlati következtetésekhez juttathat bennünket. A tudomány gyümölcsei természetesen mindenkit érdekelnek. De figyelembe kell vennünk annak a fának a mélyre ágazó gyökérzetét is, amely ilyen gyümölcsöket teremhet. Nyikolaj Bogoljubov ‘ akadémikus, a szocialista országok egyesített nukleáris kutató- intézetének igazgatója Az ólom súlyosbítja Ólommérgezésben szenvedő betegeknél a viszonylag ártalmatlan fertőzőbetegségek is halálos kimenetelűek lehetnek. A New Orleans-i Egyetem orvosi karán végzett vizsgálatok kimutatták, hogy patkányoknál és főemlősöknél a szervezetben levő, önmagában még nem veszélyes ólommennyiség jelentősen növeli a baktériumos méreganyagok hatását. Ólom jelenléte esetén a különben kitűnően tűrt to- xinmennyiségeknél keringési zavarokat tapasztaltak. Néhány gyermek, akinek ólommérgezését ólomtartalmú falfesték okozta, nem az ólommérgezésben, hanem az ezzel véletlenül párosult bakteriális fertőzés következtében halt meg. Idegbetegek különleges gyógyítása A már sikeres zene-, festés- és táncterápia után most versterápiával kísérleteznek. A betegeknek verseket kell ol- vasniok, vagy verseket kell írniok, esetleg felváltva a kettőt. Az új módszer egyéni és csoportos kezelésnél egyaránt alkalmazható. Nagy költők szövegeinek olvasása hasonló felszabadultság-érzést vált ki a páciensben, mint a szokásos pszichoterápia. Versek írásakor pedig a betegek sokszor többet mondanak magukról kezelőorvosuknak, mint a direkt kikérdezés! módszer alkalmazásakor, mivel a versköltés változatosabbá teszi a kifejezési lehetőségeket, Gázálarc — szakállasoknak A szakáll divatja feltartóztathatatlanul terjed, ami arra késztette a biztonság- technika szakembereit, hogy újfajta légzésvédő-kés zülé; két szerkesszenek a dús arcszőrzetű férfiak számára. A szokásos gázálarcot ugyanis nem tudják légzá- róan felcsatolni az arcukra, A katonákat, tűzoltókat stb. saját érdekükben még rá tudják venni, hogy szakálluktól megváljanak, de a vegyi üzemek és laboratóriumok dolgozóinál ezt nem tudták elérni. Márpedig üzemi baleset, gázömlés esetén életmentő jelentőségű lehet a légzésvédő-készülék. A szakállas ember szájába kell vegye a gázszűrő kazetta „csutoráját”, miközben egy erős csíptető elzárja az orr nyílását. A készülék 3— 5 percen át teljes biztonságot nyújt, még nagy gáz- koncentráció esetén is. Csupán egy hátránya van az arcot teljesen befedő hagyományos gázálarccal szemben: a szemnek nem nyújt semmiféle védelmet. NÓ6RAD — 1972. december 17.* vasárnap II
