Nógrád. 1972. december (28. évfolyam. 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
remutatjufc a szovjet köztársaságokat TadzsikSzovjet Szocialista Köztársaság í Munka közben ismerték meg Szorongva ült a helyiség egyik sarkában, ajánlói mellett. — Azt mondták, készüljek arra, hogy megkérdezik tőlem, miért akarok párttag lenni, s esetleg azt is, miért pontosan most jutottam erre az elhatározásra. A várakozásba kicsit beleizzadtam. Délelőtt a pénzintézetek államosításának huszonötödik évfordulóját ünnepelték, délután pedig lázas munka folyt, ami természetes így év vége felé. Kora este ült össze a Nógrád megyei OTP Igazgatóságának pártalapszervezete, hogy első napirendi pontként megtárgyalja Zsidai Magdolna tagfelvételi kérelmét. — Tagépítő munkánkat igyekszünk tervseerűen, tudatosan végezni. Mindnyájan ismerjük Zsidai elvtársnőt, munkáját. A vezetőség úgy látta megérett a párttagságra, s így kérelmét az alapszervezet elé bocsátja megvitatásra. — mondta Tamás Géza, az alapszervezet' titkára. nem kerülhetett sör, a ka- rancsságiak is számítottak munkájára. Ennek ellenére szinte valamennyi rendezvényünkön részt vett, segítette akcióinkat. Megérdemli, hogy a párttagok sorába lépjen. A szavazás egyhangú volt. A pártalapszervezet tagsága elfogadta Zsidai Magdolna felvételi kérelmét. A várt kérdések azonban elmaradtak. — Nem is baj, hiszen önéletrajzomból egyértelműen kitűnik, miért is jelentkeztem a pártba. Éveken keresztül ifivezetőként dolgoztam a Ka- rancssági Általános Iskola úttörőcsapatánál, majd a községi KISZ-szervezet kultúrfelelő, se, később titkára lettem — mondja az új párttag, aki a városi pártbizottság jóváhagyását várja. — Az arányok miatt izgulok, mivel alkalmazott vagyok. Remélem, a városi bizottságnál is elfogadják jelentkezésemet. zetben tesz a karahcssági fiatalokért, tagja a közös községi tanácsnak is. Nehéz megmondani, melyik nagyobb felelősség: a KISZ-titkári, vagy a tanácstagi funkció? — KISZ-titkárnak lenni nehezebb — dönti el a kérdést Zsidai Magdolna. — Egy egész falu fiatalságának programjáról gondoskodni men kis feladat. Különösen, ha egy- egy taggyűlésen csak a problémákról, gondokról esik szó. Ez elkeserít sokszor. Most már, mint párttagnak, még nagyobb odaadással kell munkámat végeznem. Az OTP Nógrád megye? Igazgatóságának alapszervezeténél tervszerű a pártépítés Évente egy-két párttagot vesznek fel, főleg a fiatalok köréből. Választék van bőven, s alaposan megfontolják, kit fogadnak a kommunisták sorai közé. Az idén a választás Zsidai Magdolnára esett. Nem mással, mint a munkájával érdemelte ki e megtiszteltetést « A Tadzsik SZSZK Közép- Ázsia délkeleti részén fekszik. Területe 143100 négyzetkilométer, lakossága mintegy 3 millió fő. Fővárosa Dusanbe. 1917. végén Tádzsikisztánban is győzött a szovjethatalom, s a terület 1918. áprilisában a Turkesztáni Autonom Köztársaság részeként csatlakozott az OSZSZSZK-hoz. 1924. októberében az Üzbég SZSZK-n belül létrejött a Tadzsik Autonom Köztársaság, amely 1929. decemberében önálló köztársasága lett a Szovjetuniónak. Friss színekkel Hatalmas plakátokat, műsort hirdető transzparenseket készítenek a titokzatos műhelyekben. S aztán amikor elhelyezik a városban, szinte észrevétlenül hangulatot csempésznek a szürke házfalak közé. A járókelők, ha csak egy pillanatra is, de felüdülnek a friss színeken, feliratokon. A Moziüzemi Vállalat dekorációs műhelyében készült tablókról, mindig gyorsan, pontosan megtudhatjuk, mit láthatunk a filmszínházakban. Pusztai Sándor vezetésével készülnek a transzparensek. Mellette dolgozik az ügyes kezű Nagypál Györgyi és amíg az iskoláit nem folytatja, Vilcsek Ilona. A dekoratőrök már a jövő esztendőre is gondolnak: új évi üdvözlő naptárral szeretnének kedveskedni a mozilátogatóknak, melyen a legnépszerűbb, legszebb filmszínésznők, filmszínészek arcképei is láthatók majd. —kulcsár— Tádzsikisztán a szovjet népgazdaság egészén belül fontos körzete a gyapot-, szőlő-, és gyümölcstermesztésnek. Iparának főbb ágai: pamut-, selyem. és konzervipar, az ércbányászat és színesfémkohászat. Külföldi ajándékáruk A KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat 15 országból importál különféle ajándékárut a belföldi választék bővítése érdekében. A teljes évi aján- dékáru-behozatalnak csaknem 30 százalékát az év utolsó heteiben korácsony $lőtt szállítják a külföldi cégek. így például a Szovjetunióból először kerül nagy tételekben magyar üzletekbe borostyán, de megérkeznek a csehszlovák Jablonec-bizsuk is, továbbá az osztrák, svájci, angol, olasz és francia ékszerek. A vásárlók többféle óra között válogathatnak. A kereskedelem az idén 600 ezer szovjet, 200 ezer NDK-beli és 12 ezer svájci órát kapott. A KONSUMEX a nyugatnémet Ívelő cégtől öngyújtókat, Angliából, Nyugat- Németországból különféle tollakat importál. Egyik ajánlója, Bácskai Ká- rolyné osztályvezető, aki hosz- szú évek óta tagja a pártnak, így jellemezte a tizenkilenc éves kislányt: — Másfél évet töltöttünk egymás mellett. A munka alkalmas az ember megismerésére. Zsidai Magdolna becsülettel ellátja feladatát. s emellett aktívan részt vesz a társadalmi jellegű rendezvényeinken is. Szinte magában hordozza a mai fiatalok jel-, lemző jegyeit, mindig lehet rá számítani. A dicsérő szavak hallatán Zsidai Magdolna kicsit elpirul. Nem szokta meg, hogy szemtől szembe dicsérjék. Homlokán néhány izzadság- csepp gyöngyözik. Másik ajánlója a karancssá- gi „Kilián György” KISZ- alapszervezet, melynek ő a titkára. Tamás Géza az OTP kommunistáinak kérdéseit, véleményét várja. Fodor Emil, a pénzintézet KISZ-szervezetének titkára nyújtja fel kezét — Amikor Magdi hozzánk jött dolgozni, örültünk, hogy újabb cselekvésre kész fiatallal erősödik alapszervezetünk. Átigazolására, sajnos Nemcsak az ifjúsági szerveSz. Gy. Méliusz Juhász Péter Négyszáz éve, 1572. december 15-én halt meg a „magyar Kálvin”, Méliusz Juhász Péter, egyházi író, hitvitázó, és kora természettudósa. 1556-ban Wittenbergben tanult, 1558-tól debreceni prédikátor, 1561-től haláláig debreceni református püspök. Ű szervezte meg a magyarországi református egyházat, következetesen harcolt a reformáció radikálisabb irányzatai ellen. Heves vitákat folytatott, 1569-ben Nagyváradon, az unitárius Dávid Ferenccel, János Zsigmond erdélyi fejedelem jelenlétében. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki, számos hitvitázó munkát, prédikációs kötetet adott ki, több hittételt fejtegetö-magyazáró éneket írt, részleteket fordított a Bibliából. Bár munkássága jelentős része vallási indítékú, társadalmi és természettudományi - kérdések is foglalkoztatták. Ö volt hazánkban az első, aki a polgári házasságkötés bevezetését javasolta. Tiltakozott a csillagjóslás ellen, és hitvallási iratba foglalta a matematika hasznát a természet magyarázatában, babonának minősítette azt is, hogy különböző betegségeket igézésnek, lidércnyomásnak, ördög vagy boszorkány művének tartanak. Ez utóbbiak ellen ördögűzés helyett orvosságokat ajánl. Ö volt az első magyar nyelvű botanikai, gazdasági és orvostudományi munka szerzője (Herbarium). Ebben közli az első adatokat Magyar- ország, különösen Debrecen környékének flórájához. Könyve, lényegében a hasonló német nyelvű műnek átültetése magyarra, mégis nagy érdeme, hogy elsőként sorol fel magyar növényneveket. H. J. r? _ •• NOSÜISI KESE, HAJ! sssrsssssssssssssjMssssssssssssssjrsssssssxrssssssssssssssssssssssjt/s* Esetlenül és szénándóan állt az útpadkán— Miért nem intett? —kérdem. Megvonta a vállát; apró gambszemeit venös ágy fogta körbe. — Nem idevalósi vagyok — mondta. — Nógrádi? — Honnan tudja? —- riadt fel, közben szinte bepréselte magát a kocsi sarkába. — Csak úgy, találomra... — mondtam, pedig dehogyis. Az első mondat kiabálta róla, hogy palócföld szülötte. így aztán „közelebb” kerültünk valamelyest. Elmondta, hogy éjszakás volt, most Pestre iparkodik, ott tartja a ruháit egyik ismerősénél. — Hogy került erre a vidékre? A férfi megvonta a vállát Szokása lehet ez a vóllránga- tás. — Mindenki mondja, hogy most ott jó pénzeket lehet keresni— Salgótarjániban nem lehet pénzt keresni? — Hogy jön az Oroszlányhoz. Pláne meg Tatabányához. Itt annyi-a szén, hogy dögiveL.. Huszonöt? Harminc? Nem tudom megállapítani a vissza^ pillantó tükörből. Fekete haja van, arca is napszítta, a szeme apró és fáradt, s még az alakjára sem lehet következtetni, annyira összehúzza magát. Csak a kopott lódenje a feltűnő rajta. A kabát di- vatjamúlta és a kirágott szélei. .. — Most már jó? Hát, hogy itt van, munkát kapott, szállása van.. • — Masabb itt. Az a háromnégyezer meglesz havonta. Nagy pénz az! — Nagy! — ráhagytam, s valóban, nem kis pénz az. — Az idő meg így is, úgy is, elmegy! — Erre a pénzre házasodhat is — próbálom oldani a komor hangulatot. Mert ha pénzről, munkáról esik szó, komolynak kell lenni. — Éppen azért megyek... Hozom a ruhát az asszonyhoz. .. — Akkor ezt & kitaláltam. — Ki! — derül fel egy percre. A mosolyából látni, hogy valóban sokat dolgozhatott éjszaka, s nagyon fáradt — És... oroszlányi az asz- szomyka? — Ott dólgozik a konyhán... Jó húsba’ van! Van vagy kilencven kiló is! — s kevés kis gonoszság bujkál a kuncogásában. — Az soha se baj! Erős asz- szony, ha beiszik, a vállán hazaviszi. .. Hallottam ilyent! — Nem iszom én! — tiltakozik. Komolyan gondolhatta, amit mondott- A palócföldi ember érzékenysége és tréfacsináló kedve egyszerre bújik ki a íélig-faldimiből. Mert közben elárultam neki, hogy magam is északról keveredtem ide, a Dunántúlra. így aztán még nagyobb a bizalom. — Nem korai a házasság? — kérdem. — Jön a pénz, fiatal még, az asszony meg, mégha kell is, jó is, de van idő, amikor nyűg a férfiembernek. — Talán. Majd meggondolom. Mert van egy má6ik is. De az nem kövér. Az sovány. És van három gyereke is. Igaz, annak nagyobb a lakása, mint emennek., • — Mind a kettő elvált? — Persze! De az mindegy! — Mindegy hát. — Lakása mind a kettőnek van. Az is visz egy kicsit a nősülésbe. Hogy igazán otthonom legyen. Anyómék? Mesz- sze vannak. Karácsonykor, ha megnézem őket. Akkor viszem az asszonyt is. Nem kerül sokba a vonat. Meg van szakszervezetis jegyünk is... A palócról sok mindent följegyeztek már- Mikszáth különösen. Mulatós, tréfacsináló, kicsit ravasz, szereti a szépet, a jót... de, hogy számító is, ezit eddig nem hallottam róluk. Ez meg itt, bizony, annak tűnik. De csak eigy ideig. Amíg nem mondja, hogy azzal a három gyerekkel nem sok bajuk lesz, mert mindet az állam neveli. — Lelencbe adta őket.., — mondja. Egészséges, rideg egyszerűség cseng ki a szavaiból. Hogy lelenc! Hogy az állam neveli! A magára hagyott nő védekezik a sorssal szemben úgy, hogy a gyerekét az anyjára, nagynénjére bízza. Az állam is valamiféle unatkozó, gazdag nagynénikének tűnik ebben a helyzetben. Még hozzá kéne tenni, hogy ez a „nagynéniké” úgy is unatkozik, gazdag, mért ne neveljen hát elhagyott gyerekeket? — De az is lehet, hogy kivétetem őket és a nevemre íratom... Lázong bennem a földi iránti szeretet, a féltés. — Megvan maga hibbanva, ember? — kérdem. — És ha egyszer rájön, hogy ez az asz- szony nem az igazi, akkor maga a három gyerek után gyerektartást fizet...! — Á! — mereng álmosan és ártatlanul. — Az a nő nem olyan. Nekem mondta, hogy ő velem ilyent soha nem tenne. .. Mert erre is gondoltam az elején... — Mondta, mondja is majd! De hinni nem kell! — Ha egyszer mondja! Akkor ez úgy van! — És ha a maga gyerekét is az államnak adná? Erre nem gondolt még? — Ha tőlem lesz gyereke? — döbben meg. — Én azt állami gondozásba nem engedném. — A másik, vagy a többi engedte? Mégis. — Azok ittak! Nem látom értelmét, hogy féltsem. Csak most már a kétség: melyiket választja majd. A kövéret, aki a konyhán dolgozik... avagy a soványát, akinek három gyermekét az állam neveli—- Még van időm eldönteni! — mondja. — Mikor kell választania? — Estig! — mondta, de már majdnem aludt. Hagytam aludni. Legszívesebben a palócföldön álltam volna meg. az anyja háza előtt.. De persze, ez lehetetlen. Felnőtt ember, ő döntött abban, hogy eljön a mi vidékünkre. Valami édeskés. ostoba álommal utazott velem a fél- földim, egészen Pestig. Ott, a Keletinél kiszállt, megköszönte a fuvart. Magabiztosnak látszott, talán álmában már döntött is? Baratt? Lajos NÓGRÁD — 1972. derembe» 15., péntek 5
