Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

Á Pamírtó! nyugatra Allah nagy, de az ember nála is hatalmasabb ÜJsághír: 1972. október 27-én ünnepelte az Üzbég SZSZK megalakulásának 50. évfordu­lóját. Ezer és ezer kilométereket kell utazni, hogy az ember rájöjjön, végtére is a világ mindenütt egyforma, hogy mindenütt van horizont, amely lezárja a látóhatárt, van múlt és jelen és miután mindenütt az emberarcú társadalomért harcolnak, ha gyakran ember­telen arcú emberekkel szem­ben is, mindenütt van jövő is. Kell lennie! Az embernek van jövője, az emberi társada­lomnak. Mert múltja is van és tapintható jelene. S ilyen közhelyek megfogalmazásáért utazzék az ember? Utazzék! Mert a világban az a cso­dálatos, hogy az ember világa mindig más. Amióta az ember emberként él a Földön, meg­számlálhatatlan módon tör előre, kapaszkodik feljebb, mind feljebb a „múlt mélysé­gesen mély kútjából” a nap­fényre, 's e megszámlálhatat­lan egysége és különbözősége a múltban, kaleidoszkóp-gaz­daságú színei a jelenben tanú­sítják: a világ igenis nem egy­forma. Egységében ellentétes és ellentétjében egységes. ...se bölcs dolgok nem má­sutt jutottak eszembe, mint ahol ilyen dolgoknak észbe jutniok a legokszerűbb, a „vi­lág orcája”, szívében az ősi Szamarkand hasonnevű szál­lodájának ablakában, miután filozófiához aligha méltó ká­romkodások közepette kapasz­kodtam fel a modern szálló hatodik emeletén levő szo­bámba. Mert a világ igenis egyforma: itt is rossz a lift! Igaz, hogy itt is magyar a lift. Ha működik. Ha nem, Al­lah akarata valósul meg ebben is, mint annyi másban is az ő akarata valósult meg itt évez­redeken keresztül. Allah nagy, s nagy az ő hatalma. Még azt is meg tudja tenni, hogy jár­janak a magyar gyártmányú liftek. A filozófia tehát mint a fentebbi eszmefuttatásból és a lift, valamint Allah szoros kapcsolatából is kiderül, csak ott burján zik lám magasra, ahol nincs lift. Ulugbek. Ti- murlenk, „a vaskezű” unoká­ja, a világhírű, a ma is cso­dált csillagász és filozófus, akinek innen a teraszról látni Timurlenkkel. nagyatyjával kö­zös sírhelyét — lám, mennyit gyalogolhatott, míg feljutott maga építette csillagdájába? És filozófus lett. Van jövőm, ha még mara­dok a 2500 éves városban, s itt maradok e modern szálló­ban, amely egyébként meg­hökkentően példázza nem is e város, hanem egész Üzbe­gisztán jelenét és sorsát. A fala tövében kezdődik, vagy ha úgy tetszik fejeződik be az óváros az ezernyi vályogházá­val, ablak nélküli falaival, szűk sikátoraival, marakodó kutyáival, piacaival, apró és nagyobb mecsetjeivel, a fák lombjai között meghúzódó mi­naretjeivel, az itt lakók ezer­színű ruházatával, tenyérnyi boltjaival, műhelyeivel, zsi­bongó gyerekhadával. S a fala tövétől kezdődik az új város, a Gagarin-lakóteleppel, a tro­libuszjárattal, a Soszt akovics- balettet hirdető színházzal, a Szőrmekutató Tudományos In­tézettel és a televíziósrelével, s egyáltalán azzal a morgoló- dással, armely tipikusan a XX. századé: rósz a lift! A lift lehet rossz, de egy időgép soha. Ó, gyermekko­rom álma, a csodagép, az idő­gép, amelyet Wells írt meg, s amelybe annyiszor szerettem volna beülni, hogy visszaszá- guldjak évszázadokat, de úgy, hogy közben azért maradjak is megszokott és magaménak vallott jelenkoromban. Dehát csacska gyermekség volt ez a játékos ötlet az időgéppel. Pe­dig van ilyen gép, sőt nem is egy — legalább három. Eny- nyiben ültem ugyanis: IL—18, TU—134 és AN—24. E titkos számok a repülőgéptípusok számai. E modem kor furcsán igzalmas, csodálatosan egyszerű és félelmetesen bonyolult gépei hol majd tízezer méteren, hol „csak” öt és fél ezren vittek magukkal végtelennek tűnő tájakon és órákon keresztül — délkeletre. Átrepültem a Vol­gát, elsuhantam az Ural far- kincája és az Aral-tó északi csücske felett, keresztülsu­hantam az Amu-Darja felett, megaturcoltam a Pamírt, a „világ tetejét”, hogy majd ki­nyúltam hófehér sapkáiért, egyhülésül a gép ablakán át­sütő keleti nap forrósága el­len. Alattam suhant é! a vég­telen sivárság, s a folyók táp­lálta, csatornák ölelte emberi világ. Alattam kanyargóit ke­letről nyugatra a Pamírtól mindig csak nyugat felé a Se­lyem út, Marco Polo útja, ro­mok és városok, ezredévek emlékei, s a ma betonja felett suhant el a gép árnyéka. Re­pültem a jelenből a múltba! A jelen technikáján. Lehet, hogy szamárháton kocogni, teveháton hintázni, vagy a dervisek gyalogútját taposni, mint taposta azt volt Körösi Csorna, vagy Vámbéry Ármin, romantikusabb. Izgal­masabb, és mélyebbre hatoló a múltba is, a jelenbe is, az emberi lélekbe is. Én, mint el. puhult utóda és az ő tudásuk mélységével csak tudatlansá­gom mélységét szembeszegezni tudó mai utazó, baedekkerrel a kezemben, száguldva utazom e nagy kultúrák földjére, repülő szőnyeg helyett megteszi a repülőgép is. Az út végén szögezhettem le újfent, mit egyébként előre is tudtam: e baedekkert a szov­jet hatalom adta kezembe. Start Moszkvából, s „belföl­di” járattal, moszkvai idő sze­rint 0 óra 50-kor. Kinn esik az eső, plusz hat fok van benn a gépben izgatott fész- kelődés. Érkezés Taskentba, 9000 méter magasban, négy és fél órát repülve, reggel, jó­val kilenc óra után. Kelet felé repülvén ugyanis három órát lopott el tőlünk a Föld forgá­sa közben, amit azonban út­ban hazafelé Moszkváig már letörlesztett. Taskent: szikrázó napfény, sehol egy felhő, a hő­mérséklet 20 fok felett. Hiába, itt is közeleg a téL Később, napokkal és ezer kilométerekkel később már Tádzsikisztánban, a Pedzsiken- di Múzeum homlokzatán olva­som, a neves tadzsik költő Ru- daiki egész Közép-Kelet ismer­te négysorosát: „Nincs eme vi­lágon nagyobb öröm, mint lát­ni a barátokat...” Kölcsönösen így üdvözöltük Itt egymást: én, a korabeli magyar utazó és Üzbegisztán földje a maga méltóságával és sok ezeréves múltjával. Salem aleijkum! Allah nagy és hatalmas. De az ember nála is hatalmasabb. Gyurkó Géza Ismeretter j észt és és szépirodalom A mopresszó műsora Érdekes, változatos műsor­ral várja novemberben is vendégeit a salgótarjáni Tar­ján vendéglő mopresszója. November 7-én a Nyári szere­lem című, színes, NDK-film szerepel műsoron. A film egy vidám nyaralás történetét mondja el sok zenével és tánccal. November 14-én a Gábor diák-ot vetítik. A szí­nes, zenés, romantikus ma­gyar kalandfilm felújítása bi­zonyára sok nézőt vonz. No­vember 21-én Deville színes francia filmvíg'játéka, A med­ve és a baba szerepel a mű­soron Brigitte Bardot fősze­replésével. November 28-án a havi műsor színes, zenés ame­rikai filmvígjátékkal zárul, a film címe: Ha kedd van, ak­kor ez Belgium. Fekete tollú fehér madár * A szovjet filmek ünnepi be­mutatói sorában tegnap este nagy eseményre került sor Salgótarjánban. Ugyanis a József Attila .Megyei Mű­velődési Központ nagytermé­ben ünnepi díszbemutató ke­retében vetítették le a Feke­te tollú fehér madár című színes szovjet—ukrán film­legendát, amelyet Jurij Iljen- ko rendezett. A főszerepeket Larisza Kadocsnyikova, Ivan Mikolajcsuk, Bogdan Sztupka, Mihail Iljenko, Dzsemma Firszova alakította. A díszbe­mutatón részt vettek az Aurora ’72 orosz-szovjet vers- és prózamondó fesztivál sze­replői és vendégei is. Üj könyvekkel gyarapodott a Balassi Bálint Megyei Könyvtár, s ezzel ismét gaz­dagabb lett a könyvtárláto­gatók választási lehetősége. Az ismeretterjesztő iroda­lomból a Művészet és közért­hetőség című tanulmánygyűj­teményt — Szerdahelyi István szerkesztése —, Fekete György: Az ifjúság jövője és az iskola és Trócsányi Zsolt: Ma már természetes, hogy a napilapok minden reggel ott várják az újságárusoknál, a postai kihordóknál az olvasó­kat. Elgondolkozott-e már va­laki azon, milyen nehézségek­kel kell megküzdeni, hogy mindenütt kézhez kaphassa kedvenc lapját a munkába in­duló. Ezt a feladatot a NÖGRÄD. esetében a megyei postahiva­tal hírlaposztálya végzi. A megyében 110 postahivatal terjeszti a többi országos na­pilappal és folyóirattal együtt a NŐGRÁD-ot. Hozzájuk jut el a körülbelül éjfélre elké­szülő lap, miután az állandó éjszakai ügyeletes dolgozók zsákokba, kötegekbe csoporto­sították az aznapi újságot. Teleki Mihály című ‘könyvét szerezte be a könyvtár. Gazdagodott a szépirodalmi könyvek választéka is. Bori Imre: Föld és mag, Csurka István: Kint az életben és Fe­kete István: Tíz szál gyertya című könyvét vásárolták meg. Az utóbbi kötet a népszerű író kései munkásságából szár­mazó elbeszéléseket tartal­Gépkocsijáratokkal, s ha kell taxival — például a me­gye második városába, Balas­sagyarmatra — juttatják el a községekbe, a postahivatalok­hoz a friss újságot. Az útvo­nalnál elsősorban a földrajzi viszonyokat veszik figyelem­be. Van úgy, hogy Vác felé kell kerülőt tenni, hogy idő­ben megérkezzen a NÓGRÁD. Körülbelül 300 kézbesítő jut­tatja el az újságot a megren­delőkhöz. Munkájuk fáradsá­gos, naponta sok-sok kilomé­tert tesznek meg a súlyos „szállítmánnyal”. Feladatuk a kézbesítés mellett az előfize­tési díjak beszedése, s ha va­laki nem fizetett elő, kész­pénzért is vásárolhat náluk. Nem kis munka a lap ter­jesztése, hiszen az előfizetők száma nagy. Természetesen elárusítás is folyik. A váro­sokban pavilonokban, közsé­gekben a postahivatalokon juthatnak hozzá az olvasók a 6 NÓGRAD - 1972. november 5., vasárnap mázzá. Ha kell taxival Minden reggel friss Pető fi-év küszöbén A balassagyarmati irodalmi presszóban Horváth Ferenc előadóest­jén — Petőfi legszebb verse­it hirdették a plakátok Balas­sagyarmaton. Az irodalmi presszó törzsközönsége között feltűnően sok pedagógust fi­gyeltem meg. Egykori tanárom szavai jutottak eszembe, aki azt vallotta, hogy Petőfi Sán­dor költészete roppant szer­teágazó, változatos és rendkí vül gazdag hangulati skálájú, és éppen ez a sokrétűsége okozza, hogy sem a tanárnak nem könnyű módszeresen tár­gyalni, de a diáknak sem egyszerű Petőfi költészetét áttekinteni. — Ez lehetett a magyarázata a pedagógusok feltűnő jelentkezésének. Hor­váth Ferenc színművész, a Madách Színház tagja, Kiváló művész, Petőfi verseiből ösz- szeállított műsorát megkülön­böztetett tisztelettel és érdek­lődéssel vártam... Sokan vár­tuk Horváth Ferencet is, Pe­tőfinek egyik ma élő legjobb tolmácsolóját. Nem csalód­tunk! Élményébresztő vers­tolmácsolást kaptuk tőle a harmincperces műsorban. Egy-egy költemény segítségé­vel újra végigjártuk Petőfi Sándor életútját Kiskőröstől Segesvárig. Többször dicsértük már az irodalmi presszóban járt elő­adóművészek eszköztelenségét, most mégis arról szólnánk, hogy Horváth Ferenc játékát nagy élvezet volt végignézni. Játsszunk bábszínházát! Üj színfolttal gazdagodik megyénk kulturális élete. Bábszakkört indított a Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központ azzal a céllal, hogy a kicsinyek — az álta­lános iskolás korú gyermekek — első színházi élménye a bábjáték legyen. Az együttest Tóth fiús, a Népművészet mestere címmel kitüntetett országos hírű báb­művész vezeti. November 19-én Játsszunk bábszínházát címmel a Jó­zsef Attila Megyei Művelődé­si Központban tartják a gyermekbábosok III. országos tv-fesztiváljának tájegységi bemutatóját, melyen Nógrád, Heves, Borsod és Szabolcs megye bábosai lépnek fel. A tv ifjúsági osztálya ezen a műsoron válogatja ki azokat a csoportokat, akiknek pro­dukcióit a tv-ben a döntő al­kalmával is megtekinthetjük. TSOGRAD laphoz. Salgótarjánban a Centrum Áruházban és a Pécskő Üzletházban is kapha­tó a NÓGRÁD. Rendeznek időszakos árusításokat is. Nagy feladatot tűzött maga elé a hírlaposztály. Elhatá­rozta, hogy ezerrel emeli az általa eladott lappéldányok számát. Elképzelése az, hogy mind az előfizetők, mind az alkalmi vevők számát növelje. A hírlapkihordók között elő­fizető-szervezési akciót hirdet­tek. Ugyanakkor növelik az alkalmi vásárlások lehetősége­it is. Az újság csak addig ér va­lamit, amíg friss, s- hogy fris­sen megkapjuk, nehéz felada­tot kell ellátni. Megbecsülést érdemelnek azok az emberek, akik biztosítják, hogy télen- nyáron, hóban-fagyban, min­denkihez elérhessen a friss NÓGRÁD.- S — Az est befejeztével pár szót váltottunk Horváth Ferenccel, aki elmondta, hogy Petőfi iránti rajongását Kisújszállás­ról hozta magával. Kisdiák korától tudatos irodalmi és színészi programja — Petőfi költészete. Elekes Éva FELVESZÜNK A TIGÄZ NÓGRÁD MEGYEI KI- RENDELTSÉGÉHEZ »f épíró admini**1r átorU azonnali belépéssel. Fizetés kollektív szerződés szerint. TIGÁZ Nógrád megyei Kirendeltség, Salgótarján, Rákóczi u. 226. APsőmotmi*. SZEMÉLYGÉPKO­CSIRA szerelt szalag- fűrész generálozott motorral ötszemélyes BMW felújítva, új gumikkal ellátva el­adó. Vác, Árpád u. 22. ELADÓ 2 szobás ház 200 négyszögöl gyü­mölcsöstelekkel. Rá­kóczi-bányatelep, Ki­ll á”' út 1. NÉMET juhászkutya- kölvkök eladók. Megte­kinthető 16 órától, Salgótarján, Salgó u. TIT Nógrád megyei Szervezete takarító­nőt keres azonnal fel­vételre. Cím: Salgótar­ján Mérleg u. 2. SZALAGFÜRÉSZES munkában jártas szak-, betanított és segéd­munkásokat keres fel­vételre az IEFG salgó­tarjáni erdészete. Tel­jesítménybéres elszá­molás, mikrobuszos munkásszállítás van. Jelentkezési hely: Sal­gótarján, Vöröshad­sereg út 160. „SALGÓTARJÁN’ központban fekvő kétszoba-f élkomfortos, telefonos lakásomat elcserélném balassa­gyarmati hasonlóra. Érdeklődni az Ipoly Bútorgyár igazgatójá­nál személyesen, vagy az 557-es telefonszá­mon.” GARZON-lakást ven­nék gáz- vagy távfű­téseset. ..Magányos özvegy’: jeligére a sal­gótarjáni hirdetőbe. NÉHÁNY sor kézírá­sából legőszintébb jel­lemábrázolást küldöm egyéniségéről. Adatok: kor. foglalkozás, vá­laszbélyeg, Somoskéry Pál Budapest. Rákos­liget. Postafiók 14. Értesítjük T. vevőinket, hogy erő- és munkagépalkatrész­raktárunkon 1972. november 20-tól 30-ig éves vagyonmegállapító és -elszámoltató leltározást tartunk. A leltározás alatt az alkatrész-kiszolgálás és - kiszállítás, va­lamint az -átvétel szüneteL Felhívjuk vásárlóink szíves figyelmét, hogy müszakiáru- és gördülőcsapágy-leltárunkíLt november 20. és 21-én tartjuk, tehát a kiszolgálás fenti két nap kivételével zavartalanul folyik. A leltár alatt vásárlásaikat budapesti központunknál: Budapest, XV., Cservenka Miklós u. 107. eszközölhetik. Kérjük vásárlóinkat, hogy a szükséges alkatrész, műszaki- áru és gördülőcsapágyákat még a leltározás megkezdése előtt szerezzék be, hogy a javítást és üzemeltetést így biztosíthas­sák. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy az egyéb szakmába tartozó áruk kiszolgálása ez idő alatt is zavartalanul folyik. ÄGROKER Nógrád megyei kirendeltsége ART KINO” előadás 95 november 8-án, szerdán este tí órakor a salgótarjáni KOHÁSZ FILMSZÍNHÁZBAN A jövő emlékei Jártak-e már idegen élőlények a Földön? Asztronauták vol­tak-e az istenek? Miről vallanak az emberiség kultúrájának őrzői? Erich von Dänicken regényei alapján készült színes NSZK dokumentumf ilm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom