Nógrád. 1972. november (28. évfolyam. 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AI MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVF., 265. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. NOVEMBER 10., PÉNTEK A négy nagy támogatja Nyilatkozat a két német állam ENSZ-felvételéről Ez év október 23-tól novem­ber 5-ig Nyugat-Berlinben eszmecsere folyt a Szovjet­unió, Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok és Franciaor­szág képviselői között a négy nagyhatalom jogairól és fe­lelősségéről azzal kapcsolat­ban, hogy küszöbön áll a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság felvétele az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe. A tárgyalófelek kidolgozták az alábbi nyilatkozatot, ame­tak nyilvánosságra Moszkvá­ban, Londonban, Washington­ban és Párizsban. A Szovjetunió, Nagy-Bri­tannia és Észak-Írország Egye­sült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a Fran­cia Köztársaság kormányainak nyilatkozata: A Szovjetunió, Nagy-Bri­tannia és Észak Írország Egye­sült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a Fran­cia Köztársaság kormányai nagyköveteik útján, akik több lyet a létrejött megállapodás -találkozót bonyolítottak le, a értelmében, csütörtökön hoz- Szövetséges Ellenőrző Tanács székházában megállapodtak, hogy támogatják a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ENSZ-tagfelvételi kérelmét, amikor a Német Demokrati­kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság be fogja nyújtani azokat. Ezzel kapcsolatban leszöge­zik, hogy ez a tagság semmi­képpen sem érintheti a négy nagyhatalom jogait és felelős­ségét, valamint az idevágó négyhatalmi megállapodáso­kat, határozatokat és gyakor­latot. (MTI) Meghívók Helsinkibe A finn kormány csütörtökön hivatalos meghívót juttatott el az érdekelt államokhoz és ebben november 22-ére, az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítő tár­gyalásaira hívja meg őket — jelentette be Helsinkiben a finn külügyminisztérium szóvivője. A meghívó szövegét a későbbiekben hozzák nyilvános­ságra. (AP> Kevés létszámmal, nagy termelés Tudósítás a rétsági szivattyúgyárból Tavaly, az év második fe­lében kezdte meg a termelést Rétságon a Szivattyú és Gép­javító Ktsz gyáregysége. Ez az év már úgy indult, hogy tel­jes kapacitással dolgozik majd az üzem. A kezdő létszám­mal, ötven—hatvan dolgozó­val meglehetősen magas, negyvenötmillió forintot meg­haladó termelési érték létre­hozása volt a cél. A havi program mintegy három— négymillió forint, amit azon­ban — különböző okok mi­att — az év első felében még nem sikerült teljesíteni. A második félévre a koráb­bi nehézségek megszűntek, ennek és a dolgozók lelkiis­meretes, szorgalmas munká­jának köszönhető, hogy októ­ber végére a viszonylagos le­maradás tekintélyes részét si­került „ledolgozni”. Az év hátralevő részében további erőfeszítéseket tesz a kollek­tíva az éves termelési prog­ram hiánytalan megvalósítá­November elsejétől néhány munkaterületen áttért a tel­jesítménybérezésre az üzem, hogy a dolgozók maguk is érdekeltek legyenek a terme­lés növelésében. A kooperáci­ós partnertől most már fo­lyamatosan érkeznek a kü­lönböző teljesítményű villany- motorok, amelyekhez Rétsá­gon készül a megfelelő típu­sú szivattyú. A napi termelés ezerkettőszáz—ezerötszáz da­rab, évente 15—20 ezer kör­forgó szivattyú jut el innen az üzletekbe, a felhasználók­hoz, a háztáji gazdaságokba és az ipari üzemekbe. A gyáregység a rétsági já­rás egyik legkorszerűbb ipa­ri üzeme, a géppark rendsze­resen kiegészül egy-egy újabb berendezéssel, idén érkezett többek között 1 új csiszológép, két orsós fúrógép és egy me­netfúró. Harmincéves múltja van a szövetkezetnek, már kivívta a megrendelők elismerését mi­nőségi munkájával, jó termé­keivel. Jó hírét a jövőben is szeretné megőrizni. A rétsági üzemre e téren nem kis fe­lelősség hárul, hiszen a szö­vetkezet termelésének, árbe­vételének mintegy hetven szá­zaléka innen származik. László István, a rétsági gyáregység üzemvezetője el­mondta, hogy a jövő évi el­képzelésekben a foglalkozta­tottak száma és a termelés to­vábbi növekedése szerepel. Talán most még túlzott re­ménynek tűnik, de az sem el­képzelhetetlen, hogy gépesítés­sel, kisebb-nagyobb ésszerűsí­tésekkel, a belső üzem- és munkaszervezés tökéletesítésé­vel sikerül majd a termelést százmillió forint fölé emel­ni. A tervekben az is szere­pel, hogy szükség szerint a termelés növelésével egyide­jűleg tovább nő a dolgozók száma a jövő év végére- Két műszakban előreláthatóan már hetvenöt dolgozót foglalkoz­tat az üzem. Svédország igen, Washington nem — Svédország „hamarosan” elismeri a Német Demokrati­kus Köztársaságot — jelentet­te ki a nyugatnémet televízió­nak adott nyilatkozatában Sven Backlund, Svédország bonni nagykövete. Backlund utalt arra, hogy kormányának döntése közvetlen következ­ménye az NSZK és az NDK között szerdán parafáit alap- szerződés létrejöttének. nisztérium egy magas rangú tisztviselője abból az alkalom­ból, hogy nyilvánosságra hoz­ták a négy nagyhatalom kép­viselőinek az NDK és az NSZK ENSZ-felvételét támo­gató nyilatkozatát. Az amerikai külügyminiszté­rium képviselője hangsúlyozta, hogy bár kormánya a nyilatko­zat aláírásával önálló állam­ként ismerte el a Német De- * mokratikus Köztársaságot, — Az Egyesült Államok Washingtonnak nincs szándéká- nem foglalkozik a Német De- ban rövid időn belül diplomá- mokratikus Köztársaság diplo- ciai kapcsolatot létesíteni a máciai elismerésének gondo- Német Demokratikus Köztár- tetával — közölte a külügymi- sasággal. (AFP) Lengyel küldöttség Szófiában A BKP Központi Bizottsá­gának és Bulgária kormányá­nak meghívására csütörtökön lengyel párt- és kormánykül­döttség érkezett Szófiába hi­vatalos baráti látogatásra. A delegációt Edward Gierek, a LEJMP Központi Bizottságának első titkára és Piotr Jarosze- wicz, Lengyelország miniszter­elnöke vezeti. A vendégek fogadására meg­jelent Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Sztanko Todorov miniszterel­nök, valamint számos más hivatalos személyiség, a bol­gár párt politikai bizottságá­nak és az ország kormányá­nak tagjai, a külföldi diplomá­ciai képviseletek vezetői és mások. Jelen volt a repülőté­ren több ezer szófiai dolgozó is, hogy köszöntse a vendége­ket. (MTI) Megyei diákparlament Legyen a közéletiség A megye 18 középiskolájá­nak 113 küldötte adott talál­kozót tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében, hogy a megyei diákparlamen­ten szóvá tegyék gondjaikat, ötleteket, tanácsokat adjanak egymásnak. Részt vett a diáktanácsko­zás fórumán dr. Boros Sándor, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, Herencsényi József, a megyei tanács el­nökhelyettese, Skoda Ferenc, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára és Frank Iván, a KISZ központi bizottságának munkatársa. Eljöttek a diák­parlamentre a megye állami, társadalmi szerveinek, tömeg­szervezeteinek vezetői, képvi­selői és ott voltak az iskolák igazgatói, pedagógusai is. Dobszóra úttörők vonultak a terembe, és köszöntötték a diákparlament résztvevőit. Majd Róth Szilvia elnöki megnyitója után Gérecz Eri­ka, a középiskolai és szak­munkástanuló tanács elnöke mondott vitaindítót. Az iskolai diákparlamentek­ről szólva többek között a kö­vetkezőket mondotta: — örömmel tapasztaljuk a fejlődést a korábbi fórumok­hoz képest; az iskolák több­ségében nem panasznapokat tartottak, hanem előtérbe ke­rültek a fiatalok konkrét fela­datai életük irányításában. Sajnos, nem minden esetben kaptak kellő súlyt a mozgal­mi élet kérdései. A jogaink­kal és kötelességeinkkel kapcsolatos hozzászólásokban több kezdeményezést várunka KISZ-től. Hasznos kezdemé­nyezésnek tartjuk, hogy a diákparlamenten elhangzó ha­tározatok megvalósítását fo­lyamatosan segíteni, ellenőriz­ni kell. A parlamentek fő témakö­re, a közéletiségre való neve­lés központi helyet foglalt el az iskolai parlamentek vitái­ban. A közéleti aktivitás fon­tos feltétele, hogy ne csak az információszerzés szintjéig jussanak el a diákok, hanem lépjenek fel a cselekedet igényléséig. Az iskolákban a diák azonban jórészt csak ta­nulja a közéletiséget, kevés a lehetősége annak gyakorlásá­ra. A közéletiség tényleges 99 iskola gyakorlótere”! gyakorlásához nélkülözhetet­lenek a fejlettebb önkormány­zati formák. Gérecz Erika után Fekete Ottó, a megyei művelődésügyi osztály vezetője mondott gon­dolatébresztő szavakat. Szólt az ifjúságpolitikai határozat és az ifjúsági törvény megyei realizálásának útjáról, a diák­fiatalok közéletiségéről, az iskolaélet szocialista demokra­tizmusáról és visszatért a di­ákparlamenteken elhangzott főbb kérdésekre. A közéletiségről szólva hangsúlyozta, hogy egyetlen diák se legyen közömbös, ne zárkózzon be a saját kis vi­lágába, legyen részese a szű- kebb és tág közösségeknek. Az iskolában ehhez kapjon kellő felkészítést, és nem csak el­méleti vonalon, hanem maga az iskola legyen a közéleti- ségnek egyik „gyakorlótere”. A diákturizmusról szólva ezt mondotta Fekete Ottó: irodalmi színpadi napok Ma mutatkozik be a drégelypalánki és a salgótarjáni öblösüveggyári együttes Gazdag program a balassagyarmati fesztivál első napján A mai napon megkezdődik a nagy érdeklődéssel várt ba­budapesti BM Központi Klub színjátszó együttesét, a tata­lassagyarmati fesztivál, a VIII. bányai bányász színpadot, va­Madách Imre irodalmi szín­padi napok. A Mikszáth Kál­lamint a miskolci Bartók Mű­velődési Központ vasas pó- inán Művelődési Központ diumát. Egyéb elfoglaltságuk­ra hivatkozva azonban Öcsa, Győr és Miskolc együttesei Visszaigazolták részvételt, helyettük a tema^ a zsűri tagjai tikai kiírás figyelembevételé­vel a következő csoportokat Asperián hívták meg: a pécsi Doktor Rádió if- Sándor Művelődési Központ irodalmi színpadát, dr. Sződi színháztermét, a városi tanács és a városi pártbizottság nagy­termeit előkészítették az ese­ményekre, részvételüket is: Fábián Zoltán, az írószö­vetség titkára, György, a Magyar júsági osztályának munkatár­sa, Máté Lajos, a Népművelé­si Intézet főelőadója, Molnár Gál Péter, a Népszabadság kritikusa, Párkány László, a Magyar Televízió munkatársa. Mint ismeretes, az idei fesz­tivált pályázat előzte meg, amelyre mai magyar szerzők novellájának, kisregényének, riportjának adaptálásával le­hetett pályázni, de benevez­hetett olyan szerző is, akinek együttese a pályaművet a fesztiválon be is tudja mu­tatni. A pályázatokat értékelő zsűri a beérkezett 23 pálya­műből nyolcat javasolt a fesz­tiválon való bemutatásra: az esztergomi művelődési köz­pont klubszínpadát, a debre­ceni Alföld színpadát, a ve­resegyházi művelődési ház és az ócsai művelődési ház iro­dalmi színpadát, a győri Arra- bona művészeti együttest, a keznek a csoportok Balassa­gyarmatra, s ma már reggel 8-tól 13 óráig próbát tartanak az együttesek. Délután három órakor fogadás lesz a városi tanácson, a zsűri, a rendező bizottság, a védnökség tagjai és a meghívott vendégek tisZ' lemondták a fesztiválon való teleiére. A fesztivál ünnepé­lyes megnyitójára 16.15 órakor kerül sor, bevezetőt Bacsur Sándor, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője mond. A szoros program­ban a mai napon két bemu­Szilárd vezetésével, a duna- tatóra is sor kerül. Az első keszi Radnóti Miklós színpa- bemutatósorozatban színpad- dot, Uray György vezetésével, ra lép a drégelypalánki, a a tiszaföldvári Bányai Kornél salgótarjáni öblösüveggyári és diákszínpadot, Szabó András a veresegyházi együttes. Este vezetésével és a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem diák­színpadát, dr. Bánlaki Pálné vezetésével. Döntőbe jutott még Nógrád megyéből a dré­gelypalánki Szondi György Irodalmi Színpad, és a salgó­tarjáni öblösüveggyár együt­tese is. A fesztiválra meghívást ka­19 órakor újabb bemutatóso- rozat kezdődik, amelyen a ti­szaföldvári diákszínpad és az esztergomi klubszínpad mu­tatja be műsorát. Szakmai be­mutatóként versenyen kívül láthatjuk még a balassagyar­mati Madách Imre Iro­dalmi Színpadot és a gyöngyösi játékszínt. A balas­pott még a csehszlovákiai sagyarmatiak Balogh Tamás komarnoi V. járási fesztivál díjnyertes színpada, a bucsi Druzstevny Klub együttese is. Versenyen kívül fellép még szakmai bemutatóként, illetve kísérleti jelleggel a gyöngyösi játékszín és a balassagyarma­ti Madách Imre Irodalmi Szín­pad. Már a reggeli órákban ér­,Átváltozások” és Jankovics Jenő „Ki mit nem tud?” cí­mű improvizációját, illetve összeállítását adják elő. A fesztivál első napi mű­sora az éjszakai órákban ér véget. Holnap kilenc órakor pedig szakmai konferencia lesz a városi pártbizottság nagytermében. — Nem vagyunk hívei a költséges osztálykirándulások­nak. Jóval erősebb diákköz­véleményt várunk, hogy a drága autóbusz-kirándulások helyett teremtsék meg a min­den szülő által vállalható ki­rándulásformákat. A két vitaindító után a parlament küldöttei kaptak szót. A résztvevők közül 22- en jelentkeztek hozzászólásra. Szekeres Ágnes, a Balassi Gimnázium küldötte kifogá­solta a szorgalmi és a maga­tartásjegyek megállapításának módját. Javasolta, hogy a két osztályzatot vonják össze, és hogy legalább egy iskolán belül legyen egységes az osz­tályzás módja. Tóth László, a nagybátonyi 209. sz. Ipari Szakmunkástanuló Intézet ta­nulója az üzemi életről, üze­mi demokráciáról beszélt, Pe- senyánszki László elmondta, hogy a Bolyai Gimnáziumban már olajozottan, jól működik a három éve bevezetett verti­kális KISZ-rendszer gépezete. A gimnázium tanulói egyhan­gúan kérik az iskola vasárna­pi nyitvatartását. " Varga Ilona, a Nógrádi Sán­dor Gimnázium küldötte az iskolai sportéletről szólva ki­fogásolta, hogy a távolabb rendezett sportversenyek úti­költsége miatt kevesebb jut a sportfelszerelések vásárlására. Szabó Lilla beszámolt arról, hogy a balassagyarmati me­zőgazdasági szakmunkáskép­ző intézetben bevezetik a ne­velő-diák találkozókat. Ko­vács László, a 211. sz. Szak­munkásképző Intézet küldötte pedig . bíráló szavakat mon­dott arról, hogy sok kisiparos munkaidőn túl is foglalkoztat­ja a tanulókat, nem tartja be a szakmunkástanuló-törvényt. Losonczi Katalin, a nagybá­tonyi gimnázium és Válóczi Matild, a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépisko­la küldötte a közösségi élet kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Szamkó Katalin, a rétsági gimnázium KISZ-titkára a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei segítésének eseten­kénti sértő formájáról szólt, Horváth Ildikó, a kisterenyei gimnázium küldötte pedig ja­vasolta, hogy a tehetséges ta­nulók támogatása, ne szárma­zási, hanem rászorultsági ala­pon történjen. Valamennyi diák hozzászó­lásából a közösségért, az is­koláért, a diáktársakért ér­zett felelősség csendült ki. A megyei diákparlament nem­csak a diákoknak nyújtott nagyszerű fórumot, hanem egyben bizonyítéka is volt annak, hogy a középiskolások már nemcsak tanulják a köz­életiséget, hanem nagy ré­(Folytatás a 2. oldalunj

Next

/
Oldalképek
Tartalom